Szolnok Megyei Néplap, 1971. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

J Tegnap esti helyzetkép a külpolitikában Dr. Lubomir Strougal csehszlovák szövetségi kormányfő most befejeződött magyarországi látogatása tovább terebé­lyesül népeink kölcsönösen gyümölcs­öző kapcsolatait. Eze­ket a kapcsolatokat sok tényező teszi rendkívül fontossá. Múltunk minden tanulsága, jelenünk közös feladata és jö­vőnk megannyi közös célkitűzése az eleve adott földrajzi koordinátákon, a földrajzi közelségen túl is egyenesen köte­lez bennünket a magyar—csehszlovák barátság nagy hagyo­mányainak ápolására és kiteljesítésére, gazdasági együttműködésünk biztatóan fejlődik. Nemrég tartotta meg fővárosunkban 8. ülésszakát a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság, amelynek tanácskozásain elégedetten állapí­tották meg: az elmúlt esztendőben 14 százalékkal növeke­dett országaink külkereskedelmi­ forgalma. A további bővü­lésről gondoskodik az egyezmény, amelyet a két külkereske­delmi miniszter írt alá 1971 januárjában. 1971 és­ 1975 között kétmilliárd rubeles árucsereforgalmat terveztek: ez a hatal­mas szám hatvan százalékkal múlja felül a most lezárult időszak eredményét Rendkívül intenzív a két szomszédnép kölcsönös kultu­rális érdeklődése és a két kabinet a jövőben is minden se­gítséget megad ennek a jogos igénynek a kielégítéséhez. A Balatonnál, vagy éppen a Tátra festői fenyvesei között gyak­ran hangzik fel magyar, illetve cseh vagy szlovák nyelven új s régi barátok kölcsönös-szívélyes köszöntése és a növekvő turistaforgalom a „népi diplomácia” eszközeivel erősíti érté­kes módon népeink barátságát Ennek a barátságnak a legerősebb pillére az eszmék kö­zössége, az alkotó marxizmus—leninizmus garnitalapja. Mind­két ország — amint ezt a látogatásról kiadott közlemény hangsúlyozza — kiemelkedő fontosságot tulajdonít a Szovjet­unióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésé­nek. Mindkét ország aktívan közreműködik a szocialista tábor két rendkívüli jelentőségű szervezete, a Varsói Szerződés és a KGST erősítésében. Eszmei közösségünk természetes következménye az em­beriség sorskérdéseinek, teljesen azonos megítélése. Ennek a jegyében méltatta­ a két kormányfő a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—NSZK egyezményeket és hangoztatta azt az alapvető tényt, hogy a müncheni egyezmény a hitlerista agresszió e terméke, érvénytelen és ezt Bonnak is el kell ismernie Dr. Strougal már visszaérkezett hazájába. A nagyjelen­tőségű tárgyalások befejeződtek. Most kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos időszak következik: a megállapodások megvalósításáé, az együttműködés hétköznapjaié. (KS) INDENFELŐL TUNISZ Lopez Brno spanyol kül­ügyminiszter befejezte két­napos tunéziai látogatását. LONDON A legnagyobb angol vasas szakszervezet, az AETJ hét­főre, valamint március 18-ára országos sztrájkot hirdetett, tiltakozásul a kormány szakszervezet-ellenes tör­vényjavaslata ellen. A szak­­szervezet hárommillió dolgo­zó támogatására számít DAKAR A Portugál-Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártjának (PAIGC) csütörtökön Co­­nakryban kiadott közlemé­nye szerint a szervezet egy­ségei a hét elején megsem­­­­misítettek egy ágyúkkal és páncélosokkal felszerelt por­tugál hadoszlopot. Mint Amilcar Cabral, a FaIGC guineai emigrációban élő főtitkára az AFP dakari tudósítójával közölte, a por­tugál had­oszlop a Guineai Köztársaság határa felé tar­tott. TRIPOLI Líbia elutasította a nyu­gati olajtársaságoknak az olajárak emelésével kapcso­latos előzetes ajánlatát, amely lényegesen alacso­nyabb szint megállapítását javasolja, mint amennyit az arab olajtermelők követel­nek. Egy líbiai kormányszó­vivő szerint a Tripoliban megállapodásra jutott négy arab olajtermelő állam — Algéria, Irak, Líbia és Szaúd- Arábia — képviselői csak ne­vetségesnek minősítették az ajánlatot. Harmincnyolc olajtársaság Tripoliban tartózkodó képvi­selői most arra várnak, hogy Líbia tudomásukra hoz­za hivatalos követeléseit Egyes szakértők szerint az olajtermelők barrelenként 71 cent emelést követelnek. NYUGAT-BERLIN Nyugat-Berlin moabit ke­rületében csütörtökön meg­kezdődött az újfasiszta Ekke­hard Weil pere. Weil tavaly november 7-re virradó éjszaka merényletet követett el I. Scserbak szov­jet katona ellen, aki a tier­­gardeni szovjet hősi emlékmű előtt teljesített őrszolgálatot. A tárgyalást megelőző elő­zetes kihallgatáson bebizo­nyosodott, hogy elegendő alap van a bírósági eljárás megindítására. BONN A Német Kommunista Párt elnökségének Düssel­dorfban közzétett nyilatko­zata üdvözli a Varsói Szerző­dés tagországainak Bukarest­ben elhatározott kezdemé­nyezését, amely az európai biztonsági értekezlet megva­lósítását sürgeti. Az értekez­let megfelel az NSZK népe érdekeinek is. Elengedhetet­lenül szükséges — állapítja meg a nyilatkozat —, hogy valamennyi állam, beleértve az NSZK-t is, a nemzetközi jog általánosan elfogadott normái alapján kapcsolatot létesítsen a Német Demok­ratikus Köztársasággal SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vietnami konferencia A Vietnamról folyó párizsi konferencia csütörtöki, 104-ik ülésén Bruce amerikai főde­legátus és Pham Dang Lam, a saigoni rendszer képviselő­je felszólalásaikban mélyen hallgattak a laoszi hadműve­letekről, s azt hangoztatták, hogy a konferenciának első­sorban a csapatok kölcsö­nös visszavonásának” kérdé­sével kell foglalkoznia és an­­nak menetrendjét kellene ki­dolgoznia. Xuan Thu, a WDK küldött­ségének vezetője hangsú­lyozta a Nixon-kormány újabb támadásokat készít elő nemcsak Ázsiában, hanem világviszonylatban is. A de­markációs vonal környékén olyan csapatösszevonások vannak folyamatban, ame­lyek közvetlenül fenyegetik a Vietnami Demokratikus Köztársaság biztonságát. Cionisták gyűlése Rendkívüli biztonsági in­tézkedések közepette, foko­zott rendőri védelem mellett folyik Brüsszelben az ame­rikai és az izraeli cionista körök szervezte provokációs, szovjetellenes gyűlés. Még a Brüsszelben akkreditált új­ságíróknak is rendkívül ne­héz átvergődni a bonyolult ellenőrzési rendszeren. E szé­gyenletes komédia kezdemé­nyezői nyilvánvalóan ideges­kednek, látva, hogy még mi­előtt megkezdődött volna „a szovjet zsidók védelmében összehívott konferencia” le­lepleződött igazi célja, nevet­zetesen az, hogy a szovjet­szításával el akarják vonni a világ közvéleményének fi­gyelmét az Egyesült Államok indokínai és Izrael közel­­keleti agressziójáról. Rendkívül jellemző a gyű­lés összetétele is. A kétszáz amerikai cionista között bankárok, szenátorok, mi­niszterek, a New Yorkban és Washingtonban rendezett bandita-akciók szervezői fog­lalnak helyet. A második leg­nagyobb csoportot az izraeli küldöttek képviselik, akik között ott van a knesszet (Iz­raeli parlament) ötven kép­viselője, élükön a Szovjet­unió régi ellenségével, Ben Gurionnal Tíi viselések Ispánban Negyedik napja folynak a tüntetések a Tokió közelében fekvő Narita szomszédságá­ban, ahol a Japán főváros második nemzetközi repülő­terét akarják megépíteni. A parasztok a támogatásukra siető diákokkal együtt min­dent elkövetnek, hogy meg­akadályozzák a kormány ál­tal az építkezés céljaira ki­sajátított földjeik elfoglalás­­át. Nyugati hírügynökségek leírása szerint szabályos csa­ta alakult ki az elszántan védekező parasztok és diá­kok, illetve az acélsisakos, védőpajzsokkal felszerelt ro­hamrendőrök között Az el­keseredett csata során a föld­­jü­ket védők újabb és újabb erősítéseket kaptak a fővá­rosi diákságtól és a kivezé­nyelt rendőrök parancsnoka erre az alkonyat beálltával viszavonulót rendelt el. Ad­digra több mint 150 tüntető és legalább negyven rendőr sebesült meg. Az ABP érte­sülése szerint a rendőrök több mint 140 diákot őrizetbe vettek. Közel-Ke!@! A hivatalos látogatáson Egyiptomban tartózkodó Jean de Lipowski francia külügyminisztériumi állam­titkár szerdán este nyilatko­zatot adott a kairói televízió­nak. Lipowski véleménye szerint a közel-keleti helyzet békés rendezésére ma több esély van, mint valaha és ennek oka elsősorban a Jar­­ring-féle javaslatokkal kap­csolatos „rendkívül pozitív" kairói magatartás. Az államtitkár kijelentet­te: a francia erőfeszítések el­sősorban arra irányulnak, hogy a négy nagyhatalom között megegyezés jöjjön lét­re a békeszerződés utáni nagyhatalmi garanciákat il­letően. Favzi tábornok, egyiptomi hadügyminiszter szerdán Kairóban beszédet mondott egy tisztavató ünnepségen. A tábornok hangsúlyozta, hogy az egyiptomi hadsereg nem hajlandó egy talpalatnyi föl­det sem átadni a megszállók­nak. Favzi felszólította a tisz­teket, hogy fokozzák harc­készségüket és egységeik irá­nyításakor az elhunyt Nas­­­szer elnök tanításait és út* rk­utatásait kövessék. Tájékozott Jeruzsálem; for­rások szerint egy izraeli kü­lönbizottság befejezte azok­nak a térképeknek a felvázo­lását, amelyek egy esetleges izraeli visszavonulás esetén az új határokat jelölnék ki a Sinai-félszigetek­. A térké­pek már két nappal ezelőtt Meir miniszterelnök elé ke­rültek, az izraeli kabinet azonban egyelőre nem tartja alkalmasnak az időt arra, hogy nyilvánosságra hozza a vázlatokat Tekoah, Izrael ENSZ- nagykövete szerdán újfent leszögezte, hogy a Jarring­­féle, javaslatokra adandó hi­vatalos izraeli válasz készü­lőben van és azt a közeli na­pokban eljuttatják a svéd diplomatának. Kína ifjúsági szövetsége A kínai sajtó legújabb je­lentései arra utalnak, hogy meggyorsult a „kulturális forradalom” során felszámolt ifjúsági szövetség újjáépíté­se. Pekingi megfigyelők va­lószínűnek tartják, hogy a KKP megalapításának július 1-i ötvenedik évfordulójára a kínai vezetés nem csupán a párt szervezeti láncát akarja teljessé tenni a tarto­mányi pártbizottságok meg­alakításával, hanem a „Kí­nai Kommunista Ifjúsági Szövetség” nevű ifjúsági szervezet újjászervezésével kívánják biztosítani a párt bázisát és hagyományosabb értelmű vezető szerepét a sok száz millió kínai fiatalság soraiban is. A kínai KISZ-n­ek a „kul­turális forradalom” előtt 25 millió tagja volt.­­ Amikor megalakultak a vörösgárdis­ta szervezetek, amelyeknek feladata a párt és az állami vezetés Liu Sao-csi vezette szárnya elleni küzdelem volt a KISZ eltűnt a politikai po­rondról. 1966. augusztusában folyóiratai beszüntették meg­jelenésüket s a szervezet mű­ködéséről 1989. augusztusáig több hír nem érkezett. A há­rom évvel későbbi jelentés egy sanghaji KISZ szervezet működéséről szól a helyi rá­dióadásokban és ezt köve­tően fokozatosan megszapo­rodtak a jelentések a KISZ létéről. A folyamat a napokban jutott el addig a pontig, hogy a Zsenmin Zsipao első olda­lán közölte egy sanghaji textigyár pártbizottságának hosszú útmutató jellegű cik­két a KISZ szervezeti újjá­építéséről. A pártbizottság írása szerint a KISZ a tan­­szervezetei­­ek .,konszolidá­cióját” a pártszerv irányítja, méghozzá a vörösgárdista mozgalom tapasztalatai alap­ján. A vörösgárdistákról több­ször esik szó az írásban, ami azt jelenti, hogy ha a mozgalom előtt meg is hajt­ják az elismerés zászlaját, a KISZ-t nem annak szerve­zeti bázisán hozzák létre. A KISZ újjászervezése so­rán az egész gyári kollektí­va bevonásával értékelték a fiatalokat és azokat akikből úgy vélték, hogy az elmúlt tubá­kat követtek­et i­édelmi büntetésben részesítették. A sanghaji textilszá.ban a ré­gi KISZ vezetők most újra gT'p.Y'ínriftt KTfi­nfoV A oíW C­rp.^ rin+ eztékük, akit ’~'ú1tv'n be­folyásolt a revizionista vo­­vonal” most élenjáró módon tanulmányozza Mao Cetung tanítását és az alapszervi KISZ szervezet helyettes tit­kára lett. A pervezetbe ugyanakkor felvették azokat a ,,kitűnő fiatalok­at” akik a ,,kulturális forradalom” során emelkedtek ki a többiek kö­zül. Míg a sanghaji nagy­üzemben a KTSSZ a cikk sze­rint az egy­esüli ifjúsági szer­v­z MTT f­nirlAcit^áris^ pekingi tapasztalatai azt ron­­tolták, hogy a főváros isko­láiban párhuzamosan műkö­dik a Sz^l=s>=kb. tömeg*>_“bb jellegű bár a régi politika­­sulival már nem rendelkez­ő vörösgárdista szervezet, va­lamint a szűkebb a felsőbb korosztályok légi Abbj ein­ak fenntartott TCTSZ szervezet. A sanghaji jelentében nem esett szó a b-xS**>-*?; szerényről de a KISZ úttá-C^A'rT7A'7^£ c £'hor> ^ r>t-i­gr 145+*■»»+A an ST-É^r-ATNet Íáts-7-yV Az AtTTniTt Vt/rtt-san crti-r^n p TTX^T* V-<y'1C:_Y-i Th77,/*'+*-cp<'y;5| tr&f Vtafrv« -*< + Vx r. rrrc“-r '’í'-rvn-.A1 1. JK-/. p fártv Thri0v p a tz-O-f OVS ’hÍT'-evi' + C'OCÍ­Ti*>gstr ppvol rm r- orxr-o­v­?c­y~ ható hos?v a KT £ 7 € fi­­lanatnyilag még nincs köz­ponti vezetősége. i 4 1871. február 26. Választások Indiában Az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb parlamenti választására kerül sor Indiá­ban február 26-tól március 4-ig. A hatalmas és rendkí­vül bonyolult országban a korábbinál sokkal egyértel­műbben polarizálódtak a po­litikai erők. Az ország bo­nyolultsága, amelynek 16 államában az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek — természetesen nem csökkent. Mégis, az európai átlagember számára minden eddiginél világosab­ban észlelhető határvonal választja el egymástól a ha­­­ladás és a reakció, vagy ha­gyományos értelemben a bal- és jobboldal erőit. A választások megértésé­hez óhatatlanul fel kell vá­zolni, miképpen történt a politikai erőknek ez a cso­portosulása. A független­­ In­dia első három parlamenti választásán (1952, 1957, 1981) a függetlenségi harcot an­nak idején vezető kongres­­­szus párt mindig megszerez­te az abszolút többséget. A kongresszus azonban valójá­ban nem volt homogén párt Soraiban a szocializmus felé hajló­ baloldaltól a centru­mon át a kifejezetten m­ono­­poltőkés, sőt feudális érdeke­ket képviselő szélsőjobbolda­lig számos irányzat élt együtt. Az irányzatoknak ezt az egyvelegét a közös függet­lenségi harc emlékei — és nem utolsó sorban Nehru ki­emelkedő történelmi alakja fogta össze. A negyedik vá­lasztás idején, 1967-ben azonban már nemcsak Neh­ru, hanem utódai Sasztri is meghalt. Neh­ru lánya, a párt „baloldali centrumá­hoz” sorolt Indira Gandhi alig egy esztendeje állt a párt és a kormány élén. Eb­ben a kongresszus párton be­­lül nagyobb erővel lépett so­rompóba a párt konzervatív frakciója, a jobboldal, az úgynevezett szindikátus. Az 1967-es választások megmu­tatták, hogy a szindikátus fellépésével párhuzamosan a kongresszus párt rohamos gyorsasággal­­ veszíti el a vá­lasztó tömegek bizalmát. 1967- ben a kongresszus párton be­­házbars a kongresszus mind­össze 184 mandátumot szer­zett. A kongresszustól balra erőteljesen előretörtek a kommunisták: 43 mandátu­mot szereztek. (Később a si­ker értékét csökkentette, hogy az ultrabaloldali és maoista szakadár csoportok külön pártot alapítottak.) Indíra Gandhi 1967 után felismerte, hogy ha a kong­resszus továbbra is meg akarja tartani vezető szere­pét, meg kell újulnia. Ezért a választások után két esz­tendeig tartó heves­­ harc bontakozott ki Indira Gandhi és a szindikátus között. Ez a küzdelem 1969-ben történel­mi fordulathoz, a kongresz­­szus párt kettészakadásához vezetett! A­­ szindikátus em­berei körülbelül 70 képvise­lőt szakítottak le a parla­menti frakcióból és létre­hozták az úgynevezett régi kongresszus pártot. Indira Gandhi a képviselőházi frak­ció többségének élén az új kongresszus párt számára új politikai programot dolgo­zott ki. Ez a politikai program 1970 fordulóján jött létra, s a programot megalkotó ta­nácskozás helyéről „Bombay­programnak" nevezik. Meg­születésének időpontjában Indira Gandhi már államosí­totta az ország 14 legnagyobb bankját. A Bombay-program e gyakorlati lépést általáno­sítva, előirányozta előbb az import, ötéves távlatban pe­dig az export állami ellenőr­zését, a biztosító társaságok és a bankrendszer, valamint a gépkocsiipar és a hajózás államosítását A Bombay­­program a mezőgazdaságban előirányozza a kongresszus régi, eredeti programjában is szereplő, de mindmáig végre nem hajtott radikális földreform megvalósítását és gyorsítását. Indira Gandhi és az új kongresszus párt­vezetői ez­zel megteremtették a politi­kai erők polarizálódásának alapját. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a régi kong­resszus és a jobboldali pár­tok ellenzik ezt a programot. A kommunista pártok és né­hány indiai állam helyi párt­ja pedig (az Indira Gandhi és a kommunisták­ között fennálló változatlan nézetkü­lönbségek ellenére) alapve­tően támogatják. Indira Gandhinak és az új kongresszus pártnak azon­ban tudomásul kellett ven­nie, hogy az 1967-es, kedve­zőtlen választási eredmények alapján nem képes hatásosan kormányozni. Hiszen a par­lamentben a kongresszus párt kettészakadása miatt az új kongresszus voltaképpen kisebbségbe került Ez­ volt a magyarázata annak, hogy — noha eredetileg csak 1971 februárjában kellett volna választásokat tartani — In­dira Gandhi javaslatára de­cember 27-én az államelnök feloszlatta a képviselőházat és kiírta az új választásokat. A választások kiírása óta lényegében az történt hogy a régi kongresszus tető alá hozott egy nem teljes jobb­oldali blokkot a reakciós pár­tokkal. A baloldalon Indira Gandhi a reakcióval szem­beni akcióban , mindenek­előtt a marxista-leninista politikát folytató, eredeti Indiai Kommunista Párt (CPI), valamint a nyugat­indiai Tamil Nadu államban a rendkívül befolyásos, nyelvi alapon szervezett a jelenleg 25 mandátummal rendelkező helyi párt támo­gatására számít jósolni természetesen cél­talan — és lehetetlen is. A megfigyelők többsége azon­ban az indiai tömegek köré­ben rendkívül népszerű In­dira Gandhi pártjának, az új kongresszusnak előretörését várja. Egy bizonyos: a füg­getlen India történetében so­ha ilyen világos választási lehetőség nem kínálkozott a világrésznyi ország polgárai számára, mint éppen most. NSnyípi ajándékozás AJÁNLATUNK: vázák­, hamutartók, Ükőröspoharak és kelyhek, kompótos, süteményes tányérok, eloxált fémtálcák, import és hazai pohéráruk,­­ diszfonatú likőröspalackok, műanyag tálcák, sütemény és kompót tányérok, kenyér- és gyümölcs kosarak,­ likőröspoharak, konyhai tálak, dobozok, és egyéb áruféleségeink bő választéka­­ áll a kedves vásárlóink rendelkezésére­­ az AMFORA ÜVEGÉRT szolnoki lerakatánáL

Next