Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
Ára: 1.40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 5—6. oldal Az anyaságot nem lehet átruházni 4. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelt, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1 Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció: A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra- Dr. Markója Imre beszámolója Az igazságügy-miniszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadáról, arról az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mondotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új munmunka törvénykönyv előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr. Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Magyar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A jogszabály-előkészítés és a jogalkotás demokratizmusáról szólva mindenek előtt az országgyűlés törvényhozó tevékenységét emelte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai problémák Dr. Antalffy György (Csongrád m., 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebben mindenekelőtt a jogszabály szerkesztőinek kell előljárniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp., 14. vk.) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák. A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmi megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes, ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtését. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Rendi Tiborné (Győr-Sopron m., 2. vk.), a Richards Finomposztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Klnbuzai Miklós (Somogy m., 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvényről és " annak végrehajtási rendeleteiről megemlítette, hogy ez a jogszabály olykor az események után kullog. Ezért sem lenne haszontalan, ha mind nagyobb szerepet kapnának a szövetkezetek önszabályozó törekvései. Többek véleményének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, hogy törvényeink, rendeleteink legyenek világosak, egyértelműek. Sándor Dezső (Borsod m., 15. vk.) az edelényi Nagyközségi Közös Tanács elnöke méltata azt a tényt, hogy társadalmunk dinamikus fejlődését 10 év alatt 55 törvény megalkotása, illetve módosítása segítette. Ugyanakkor hiányolta, hogy a miniszteri beszámoló nem foglalkozott a jogalkalmazás helyzetével, eredményeivel és gondjaival. Dr. Markója Imre — napirendi zárszóként — a vita egyik fontos tanulságaként megemlítette: ma már világosan látszik, hogy a szocialista építés során növekszik a szocialista állam és jog szerepe. Nem szabad azonA művelődési miniszter bevezetőben kiemelte: a közművelődési törvény továbbra is időszerű, öt esztendővel ezelőtti meghozatalakor is hosszabb időszak számára szánták, iránymutatásul. Azon a felismerésen alapult, hogy a társadalmigazdasági fejlődés előrehaladtával mind nagyobb szerepet kap a kultúra. Nemcsak a harmonikus és teljes élet, a gazdasági haladás is csak akkor lehetséges, ha a kultúra színvonala emelkedik. Az okok, amelyek a közművelődési törvény meghozatalát szükségessé tették, ma ugyanúgy fennállnak, mint öt évvel ezelőtt. Sőt, bizonyos vonatkozásban még erőteljesebben érvényesülnek. A miniszter hangsúlyozta: a kultúra fejlődése nemcsak az anyagi ráfordítástól függ, hanem a szellemi beruházástól is. A jelen helyzet éppen arra ösztönöz hogy egyre inkább a szellemi erőikre, a lakosság már kialakult művelődési igényére, a kulturális élet belső fejlődéséből adódó lehetőségekre építsünk. A kultúra nem szűkíthető le a műveltség terjesztésére, közvetítésére. Fontos feladata a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakításának segítése, a szocializmus eszméivel és céljaival való értelmi -érzelmi azonosulás elérése, a közösségi szellem, a cselekvő erő fejlesztése, a kultúra demokratizálásának folytatása. E tevékenységiben jelentősek a változások az állami irá-ban sem túlbecsülni, sem alábecsülni ezt a szerepet. Szólt arról, hogy adminisztratív korlátok nem akadályozzák — ha szükséges — a jogszabályok megváltoztatását, erre akkor kerül sor, ha a gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy erre szükség van. A miniszter kitért Sándor Dezső képviselő bírálatára: az észrevétel jogos — mondta — hozzátéve: a jogalkotást és a jogalkalmazást valóban dialektikus egységben kell szemlélni. Az Országgyűlés az igazságügy-miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján határozatot hozott a jogalkotásról, nyitás rendszerében: létrejöttek a művelődési, közművelődési bizottságok, a minisztériumok is megteremtették ágazatuk közművelődési irányításának alapvető feltételeit, s a kormányzati munka átfogó korszerűsítésének részeként e célt szolgálja az 1980-ban létrejött Művelődési Minisztérium. A közművelődés szerepéről Pozsgay Imre elmondotta: mind szélesebb körben hódít az a felfogás, mely szerint az oktatási-nevelési intézmények alapvető közművelődési feladata a műveltség megalapozása és fejlesztése ,s jelentős eredmény az iskolázás lehetőségének kiterjesztése. A gondok közül az egyik legjelentősebb (Folytatás a 3. oldalon.) A képviselők felszólalása Pozsgay Imre beszéde Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter beszél (Telefotó — KS) Pozsgai Imre művelődési miniszter beszédét mondja (Telefotó KS) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön tanácskozik a parlament (Telefotó — KS)