Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

xxxvn. iévf. 152.198«. június 30. hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött a LEMP kongresszusa Wojciech Jaruzelski előterjesztette a Központi Bizottság beszámolóját A varsói tudomány és kultúra palotá­jában vasárnap ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Lengyel Egyesült Munkás­párt X. kongresszusa. Az ország vezető ereje, a lengyel munkásosztály, a lengyel kommunisták nevében 1776 küldött ta­nácskozik majd öt napon keresztül a párt és az egész lengyel társadalom előtt álló aktuális és hosszú távú társadalmi-gaz­dasági feladatok megoldásának stratégiá­járól. A kongresszus által kidolgozásra és elfogadásra kerülő irányvonal meghatá­rozó lesz az ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetének alakulásában. Mindez jól tükröződik a tanácskozás iránt megnyilvánuló nagyfokú belföldi és nem­zetközi érdeklődésben. Az 1980—81-es társadalmi-gazdasági válságon immár úr­rá lett párt ma minden erejét a tovább­lépést, a fejlődés gyorsítását szolgáló fel­adatok kidolgozására és végrehajtására fordíthatja, nyugodt, a problémákat nyíl­tan feltáró, de a tennivalóktól meg nem rettenő légkörben. Ezt várja a kongres­­­szustól a LEMP több mint 2 millió tagja, az egész lengyel társadalom. Az ünnepi zászlódíszbe öltözött lengyel főváros központjában magasodó kongres­­­szusi palotában vasárnap délelőtt Woj­­ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt első titkára köszöntötte a kong­resszusi küldötteket, a tanácskozás hazai és külföldi vendégeit köztük Mihail Sor­­bacsovot, az SZKP KB főtitkárát, akit a küldöttek hosszantartó tapssal üdvözöltek. A kongresszusra érkezett 107 vendégkül­döttség között foglalt helyet a Magyar Szocialista Munkáspárt delegációja, ame­lyet Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezet. A lengyel himnusz és az Internacionálé eléneklése után a küldöttek egyperces né­ma felállással adóztak a két kongresszus közti időszakban elhunyt kommunisták, köztük Wladislaw Gomulka emlékének. Ezt követően az elnöki tisztet betöltő Józef Czyzek javaslatára a küldöttek el­fogadták a napirendet és megválasztották a kongresszus munkabizottságait. Az ügyrendi kérdések után Wojciech Jaruzelski előterjesztette a Központi Bi­zottság beszámolóját. A szocialista megújulás szellemében A Központi Bizottság be­számolóját, amely „a párt feladatai a szocializmus fej­lesztésében és a Lengyel Népköztársaság megszilárdí­tásában” címet viselte, Woj­ciech Jaruzelski ismertette. A LEMP KB első titkára be­szédének bevezetőjében em­lékeztetett arra, hogy öt évvel korábban ugyanezek között a falak között, rend­kívüli körülmények között, rendkívüli kongresszusát tartotta a párt. A X. kong­resszus bár nem rendkívüli, mégis különleges jelentősé­gű, mert egy rendkívül nehéz korszakot zár le és egy fel­adatokban gazdag, reményte­li új korszakot nyit meg. 1980—1981-ben a hetvenes években elkövetett politikai hibák a munkásosztály tilta­kozását váltották ki. Az így kialakult társadalmi-gazda­sági válsághelyzetben az államnak az ország alapvető létérdekeinek megvédése ér­dekében kellett a rendkívüli eszközökhöz nyúlnia. Ez azért történt, hogy lehetővé váljon a társadalmi újjászületés, út nyíljon a szocialista meg­újulás felé. A IX. kongresszus óta el­telt öt év alatt — hangsú­lyozta a LEMP KB első tit­kára — számtalan nagy je­lentőségű pozitív folyamat in­dult meg az ország politikai és gazdasági életében. Azon­ban igen sok területen van­nak még lemaradások, kés­nek a meggyőző eredmények.­­Ugyanakkor megítélésünk szerint megvan a kellő erőnk ahhhoz, hogy a fennálló ne­hézségeken úrrá legyünk, sőt képesnek érezzük magunkat arra is, hogy tovább lépjünk az intenzív társadalmi-gazda­sági fejlődés irányába. A lengyel társadalom előtt álló legfontosabb feladat ma — húzta alá — a fejlődési fo­lyamatok meggyorsítása, az elvesztegetett idő pótlása, a műszaki-technikai haladás terén elszenvedett lemara­dás behozása. (Folytatás a 2. oldalon) Aratunk Igen, azt hiszem helyt­álló így fogalmazni: ara­tunk. Merthogy csapat­munka — a szó legtágabb értelmében — az aratás, az is volt mindig. Gyökeresen megválto­zott mezőgazdaságunk­ban is az, bár emberi kéz alig érinti már a szemet, hisz ügyes gépek juttatják a termőföldről a magtá­rakba, mégsem nélkülöz­hető a nyári kampányban a régen is az aratás sike­rének zálogát jelentő jó csapatmunka, a szerve­zettség. Az arató-cséplő­gépek, a szállító jármű­vek, a szárítók és a rak­tári berendezések könnyí­tette munka, amikor tíz­­tizenkét nap alatt kellett fedél alá vinni a termést, mégiscsak fárasztó, nem­csak gépet, embert is pró­báló. Elviselhetőbb vi­szont, ha nem nehezíti­­keseríti semmiféle szer­vezetlenség. Ha rögtön in­dítja a pótkocsis teher­autót a pilótája, amint fel­villan a kombájn gyomrá­nak megtelését jelző lám­pa, ha nem kell a meghi­básodott kombájn vezető­jének félnapokat várni a műhelykocsira, ha nem harmadolja-felezi meg a szemet szállító járművek fordulóinak számát a ter­ményátvevő helyeken való sorbanállás. A szó legtágabb értel­mében vett csapatmunká­ra a „hátországban” is szükség van. Az aratási és a kapcsolódó munkák fo­lyamatosságához, üte­mességéhez hasonlóan kell megszervezni a kampány­ban részt vevők ellátását is. Jólehet, a róluk való gondoskodás nagyobb ré­szét — déli meleg ebéd, friss üdítő, tisztálkodási lehetőségek — maguk a mezőgazdasági nagyüze­mek vállalják magukra, mégis a címbeli többes — márminthogy aratunk — a kereskedelmi, a vendég­látóipari szervezeteknek a jó együttműködését is fel­tételezi. Jogos elvárás ilyenkor a nagy dologidő­ben, hogy minden nap kapjanak az üzletekben elegendő és jó minőségű húst, pékárut, italfélesé­geket falun és Városon egyaránt a gabonatáblá­kon, a szérűkön és a magtárakban, helytálló családtagjaikat hazaváró háziasszonyok. Egyszóval a betakarítást végzők és a kiszolgálók jó együttmű­ködése a záloga az aratás teljes sikerének, amit így határozott meg idősebb mezőgazda jó ismerősöm: nem annyi a termés, amennyi a kalászokban mutatkozik, hanem amennyi idejében a mag­tárakba kerül. T. F. Olasz kormányválság Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon Kevelő munka az élet követelményei szerint A megyeszékhely isko­láiban működő pártszer­vezetek tevékenységé­ről szóló írásunk a 3. oldalon i szerkesztőség postájából Válaszok, intézkedések olvasóink leveleire a 4. oldalon Beszélgetés két fegyverdörrenés között Exkluzív interjúnk az 5. oldalon Gyors ütemben halad Tiszaszentimrén az új óvoda építése. A Nagykunsági Építőipari Szö­vetkezet brigádjai a nyár végére átadják a modern, tágas épületet, amelybe a tervek sze­rint szeptemberre be is költöznek (Fotó: Mészáros) Szotév-siker Újabb megrendelők, újabb piacok Jó üzletnek bizonyul a légtechnikai berendezések gyártása Mint már arról lapunkban korábban beszámoltunk, a BNV-n kiállító megyei vál­lalatok, üzemek között ott volt a Szolnok Megyei Ta­nács Építőipari Vállalata — közismertebb nevén a Szotév — is. Az általuk bemutatott légtechnikai elemek, ké­ménybélés csövek, valamint azok idomai iránt óriási ér­deklődés nyilvánult meg. Nem véletlenül, hiszen­­ pél­dául a kéménybélés csöve­ket az országban egyedül csak ők készítik. Nem kétsé­ges, hogy jól döntöttek a vál­lalatnál, amikor belefogtak ezeknek a gyártásába, mivel az új kéményeket már csak ilyen béléscsövekkel lehet felépíteni. S ugyanakkor ru­galmasságukat, a piacihoz va­ló gyors alkalmazkodásukat mutatja az a tény is, hogy februártól ráálltak a kémény béléscsövek összekötésénél használatos idomok gyártá­sára is. Mert mi volt a hely­zet eddig? Igaz, hogy elké­szítették a csöveket, de a vá­sárlóknak több száz kilomé­tert kellett utazniuk a­hhoz, hogy beszerezzék az azokhoz szükséges idomokat. Í­gy most már teljessé vált a gyárt­mány, érezhetően nőtt a ke­reslet is. Olyannyira, hogy újabb beruházásokon gon­dolkodnak annak érdekében, hogy az egyre növekvő igé­nyeket ki tudják elégíteni. Mindenesetre azokat a cé­lokat, amelyeket megfogal­maztak még a BNV előtt — mely szerint szélesíteni a ve­vőkört, szilárdítani a piaci pozíciókat, ápolni meglévő kapcsolataikat, valamint megismerni új, olyan igénye­ket, amelyek termékskáláju­kat haszonnal bővítheti — elérték. Hiszen több nagy vállalat — így például a Győr-Sopron megyei ÁÉV, a szegedi Malév — érdeklődik termékeik iránt. Az előbbi cég már egymillió kétszáz­ezer forint értékű, míg az utóbbi 15 millió forintos szerződést írt alá velük. Az Építőgépkölcsönző Vállalat pedig az országban lévő 24 üzletében az idén huszon­négymillió forint értékben vállalkozott a légtechnikai berendezések forgalmazására. Ezek mellett sok-sok aján­latot is kaptak, többek kö­zött egy balassagyarmati is­kola, egy budapesti nyomda és könyvtár, valamint a ka­locsai sportcsarnok és uszoda szellőző rendszereinek gyártására, amit el is vál­laltak. S hogy termékeik megje­lenési formája és minősége megfelelő, biztosítja az a tény is, hogy egyre több ter­vező vállalat — így az Ipar­terv­, a Szegedi Agrober, a Buváti, a Nyírterv, a Lakó­terv stb. — jelezte, hogy ter­veiben alkalmazni kívánja a Szatév által gyártott lég­technikai berendezéseket. De nemcsak belföldről, hanem határainkon túlról, így Ausztriából és Jugoszláviá­ból is érdeklődés mutatkozik a termékek iránt. Ezért is fog­lalkoznak a vállalatnál a ka­pacitásnövelés, a profilbőví­tés gondolatával. Ez utóbbit az a tény is indokolja, hogy továbbra is a hiánycikkek listáján szerepelnek azok a zsaluk, a nemoszátok, lég­technikai csappantyúk, rés to­lat­tyúk, amelyeket sokan keresnek. Éppen ezért fon­tolgatják, hogy jövőre ezek gyártásába is belekezdenek. Úgy tervezik, hogy a meg­felelő piaci háttér garancia arra, hogy a vállalat idei öt­­százmilliós termelési értéké­nek egytizedét a légtechni­kai berendezések gyártásából származó bevételek hozzák. Szombaton és vasárnap benépesült Szolnokon a Vízügy SE Holt-Tiszán lévő kajak­kenu pályája. A megyei szakszövetség D-típusú versenyén két szakosztály­ fiataljai gyűjtötték a pontokat a minősítéshez, és helyenként színvonalas küzdelmet vívtak. Képünkön a C I 1000 méter döntőjének szoros befutása. (Tudósítás a 7. oldalon) Átadták a forgalomnak a Szabadság­­hidat Szombaton déli egy óra­kor, a végső terhelési próbá­kat és méréseket követően átadták a gyalogos- és köz­úti forgalomnak a budapesti Szabadság­ hidat A hídtraverzeken a külön­böző helyekről az elektró­dák és mini-tévékamerák­­szolgáltatta adatok értékelé­se szerint a hídszerkezet szilárdsága és rugalmassága megfelelő. A Volán jól meg­rakott, harminchat Kamaz­­teherautója hármasával, ha­tosával, ahogyan a műsza­kiak kérték, olyan ütemben haladt végig a hídon, hogy minden nagyobb rezgésfajtá­nál elvégezhessék a mérése­ket. Váratlan problémák nem merültek fel, így a hídfel­újítást június 30-i határidő­re vállaló Hídépítő Vállalat már 28-án átadhatta azt a forgalomnak.

Next