Új Néplap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-09 / 236. szám

2 gyász Néhány percre megállt az idő a Szigligeti Színházban. Egy kiváló kollégát, barátot ve­szített el a Tisza-parti teátrum társulata, életének 59. évében elhunyt Császár Gyöngyi. A színésznőt fanyar humora, különleges mozgáskultúrája, gazdag érzelmi skálája, nagy­­formátumú személyisége a ma­gyar színésztársadalom egyik főszereplőjévé tette. Egyaránt kimagasló volt tragikai és ko­mikai szerepekben. ■ Nagyformátumú személyisége a magyar színésztársadalom egyik főszereplőjévé tette. Az elmúlt két évadban két felejthetetlen és tragikus ala­kítással ajándékozta meg a közönségét: Mary Tyron hatal­mas szerepével az Utazás az éj­szakába című előadásában, és Rebecca Nurse tragikus alak­jával A salemi boszorkányok­ban - és nem feledkezhetünk el a néhány éve a Roncsderby című monodrámában nyújtott alakításáról sem. - Gyöngyi segítőkész, fi­gyelmes kolléga volt, akihez a fiatalok bátran fordulhatnak tanácsért. A színpadon hatal­mas alázattal dolgozott, kultu­rált jelenléte, intelligenciája, finom lénye meghatározó színe lesz a honi színjátszás emlé­kezetének - áll a Szigligeti közleményében. A művésznőt a színház vezetősége az elmúlt évad végén a társulat örökös tagjává választotta. • A szolnoki teátrum Császár Gyöngyit saját halottjának te­kinti, a temetéséről később in­tézkednek. ■ Császár Gyöngyi (1956-2014) MEGYEI TÜKÖR lhunyt a Szigligeti Színház kiváló művésznője. Császár G­yöngyiMessze vagyunk a pesti bérektől jövedelem Égbekiáltó különbségek jellemzik a különböző munkakörök fizetéseit ► Folytatás az 1. oldalról Ágazati bontásban kiemel­kedő az elektronikai ipar és a járműipar bérezési szintje, miközben a közüzemi szol­gáltatók mellett elsősorban a fémiparban, illetve az építő- és építőanyag-iparban dolgozók számíthatnak az átlagosnál alacsonyabb bérekre. A külföldi tulajdonú vállala­tok átlagosan 10 százalékkal fizetnek többet, mint a magyar tulajdonú cégek, de egyes szin­teken ez a 20 százalékot is meg­haladja. A fizetések nagysága a cég méretével - a létszámmal, illetve az árbevétellel - arányo­san is emelkedik. Tavaly a felmérésben részt­vevők 28 százaléka számított jó gazdasági évre, az idén már 43 százalékuk, ami jó hír a munkavállalók számára, mivel a cég teljesítménye befolyásolja a következő időszakra tervezett béremelés mértékét is. Nem okoz meglepetést, hogy fejlettebb régiókban - Budapes­ten és Közép-Magyarországon, a Közép- és a Nyugat-Dunántú­­lon - magasabbak a fizetések. Az ügyviteli és a fizikai besoro­lások esetében a Dél-Alföldön a legnagyobb, általában 5-8 száza­lékos az elmaradás, a magasabb szintű munkaköröknél viszont az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió marad el leg­inkább az országos átlagtól. ■ „Rálátásom szerint a bérek a mezőgazdaságban és a kereskedelemben a legalacsonyabbak.” - A gazdasági szférában egy igazi menedzser megyénkben is egymillió forint fölött keres - mondta dr. Lits József, a Vál­lalkozók­­ és Munkáltatók Orszá­gos Szövetségének megyei elnö­ke. - A külföldi tulajdonú vagy exportra dolgozó vállalatnál a nyelveket beszélő fiatalabb kor­osztály, a csak szakmunkás vég­zettségűek is, többet keresnek. Egy nem exportorientált belföldi termelő ezzel a bérezéssel nem tudja felvenni a versenyt. A vi­déki kis- és középvállalkozások sokszor csak vegetálnak. Felzár­kózásuk kulcsa a képzés és to­vábbképzés lehetne; ilyen téren jelentős az elmaradás. Ráadá­sul mindenki csak egyszerűen munkahelyet akar, alacsonyabb bérért is elmennek dolgozni, vég­zettségüknél alacsonyabb szintű munkát is elvállalnak. Közben a minimálbér a létfenntartás ös­­­szegét sem éri el. Jogos a szak­­szervezetek emelésre irányuló követelése, de működőképessé­gük rovására a vállalkozások sem emelhetnek bért, szem előtt kell tartani, hogy csőd esetén nemcsak a tulajdonos kerül ut­cára, hanem az alkalmazottak is.­­ A községek főleg középko­rú munkavállalói kimaradnak a kafetériából is, az ottani cégek a túlélésre játszanak - folytatta dr. Lits József. - Megyénkben a pénzügyi szolgáltatások terüle­tén a legmagasabbak a bérek. Az építőiparban viszont fellen­dülés figyelhető meg a felújí­tásoknak, korszerűsítéseknek köszönhetően. A kereskedelem nálunk sem húzóágazat, itt és a feldolgozóiparban jellemzően a máshonnan kiszorult munka­­vállalókat foglalkoztatják.­­ Rálátásom szerint a mező­­gazdaságban és a kereskede­lemben a legalacsonyabbak a bérek, a dolgozók 90 százaléka minimálbért vagy garantált bér­minimumot kap, ráadásul sok helyen gondok vannak a túlóra kifizetésével, a pluszórák nyil­vántartásával is - mondta Pintér Ferenc, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetségének me­gyei képviseletvezetője. - A kereskedelemben gya­kori, hogy csak hat-, vagy akár négyórás munkavégzésre jelen­tik be a dolgozókat, miközben akár tíz-tizenkét órát is robotol­hatnak - árulta el több cégnél szerzett tapasztalatait egy neve elhallgatását kérő, munkaügyi és adminisztrációs területen dolgozó hölgy.­­ Túlórát persze nem fizetnek, jellemzőbb, hogy valamennyit engednek nekik lecsúsztatni, a jelenléti íveken persze mindennek nincs nyo­ma. Egy-egy állásra így is töme­gesen jelentkeznek, nemcsak a munkanélküliek, de olyanok is, aki hasonló okokból akarják ott­hagyni munkahelyüket.­­ Sajnos, elég általános kény­szermegoldás, hogy így próbál­nak spórolni a munkabéren - is­merte el dr. Lits József is. - Pedig így nemcsak az alkalmazottak járnak rosszul, de a járulékokat sem fizetik be­, mindez pedig a szürkegazdaságot erősíti. A legtöbb fizikai és szakmunkás megyénkben is csak álmodozhat a topmenedzserek mesés fizetéséről. Képünk illusztráció. Dr. Lits József, a VOSZ megyei elnöke Új egyenruhákat kapnak a megyei polgárőrök döntés Kedden délután rend­kívüli elnökségi ülést tartott a megyei polgárőr szövetség. Mint azt Kolozsi József elnök lapunk­nak elmondta, a megbeszélés legfőbb témája az új formaruhák beszerzése és elosztása volt. Az országos szövetség közel hetven­öt millió forintot különített el ere a célra, melyet a megyei szerve­zetek között osztanak majd szét. Ebből a tervek szerint minden egyes, új polgárőr-igazolvánnyal rendelkező tag új egyenruhát kap majd. Az ülésen rövid távú célokat is megfogalmaztak, így a több helyen is változások vár­hatóak az egyesületek működé­sében, illetve új egyesületek is alakulnak majd. ■ Budapesten, de Győrben is sokkal többet kínálnak - több országrészben is dolgoz­tam az utóbbi években - nyilat­kozta a műszaki menedzser végzettségű Horváth Attila. - Szembetűnőek a bérezési kü­lönbségek. Pályakezdőként egy szolnoki kisvállalkozásnál alig adtak többet a garantált bérmi­nimumnál. Elmentem Győrbe, ahol közel bruttó kétszázezres fizetést kaptam, és jó gyakorla­tot is szereztem, sajnos azon­ban csak határozott idejű mun­kaviszony volt. Visszajöttem a megyébe, és próbáltam hasonló vagy kicsivel magasabb fizeté­sért elhelyezkedni, de több he­lyen szabályosan kinevettek a bérigényem hallatán. Beadtam a pályázatom egy fővárosi állás­ra, ahol háromszázezerhez kö­zelít a bér, plusz jár céges autó, a napokban dől el, megka­pom-e - ha igen, odaköltözöm. Itt a megyében sajnos csak ál­modhatunk a pesti bérekről... Mi okozhatja a különbségeket a bérekben? megkérdeztük Válaszadóink többsége a kelet-nyugat különbségeket emelte ki KOCSIS ANNA, KARCAG: - Évtizedes probléma már, hogy az számít, az ország me­lyik részén lakik valaki. A Du­nántúlon ugyanazért a mun­káért többet fizetnek, mint itt nálunk, a Kunságban. Bár a multicégek kezdenek itt is megjelenni, de a fizetések ma­radtak a régiek, a munkanél­küliségben mindig olcsóbb a munkaerő. BÁLINT DÁVID, SZOLNOK: - Úgy gondolom, hogy vidék-főváros és Kelet-Nyugat Magyarország viszonylatában nagyon eltérőek a bérek. Valamint a munkaerő között is van különbség, akad­nak, akik hatékonyabbak, pre­cízebbek, jobb nyelvtudással rendelkeznek, ami szintén okoz­hat bérkülönbséget.És végül: a férfiak általában több fizetést visznek haza, mint a nők. KOVÁCS JÁNOS, KISÚJSZÁLLÁS:­­ Az a baj, hogy egy női veze­tő, vagy dolgozó azért mert nő, sokkal kevesebb bért kap ugyanazért a munkáért, mint egy férfi. Ezen változtatni kel­lene, mert ezt látva a fiatal diplomások inkább külföldre mennek dolgozni, ahol moso­gatóként vagy segédmunkás­ként­ akár a hazai bér többszö­rösét megkapják. MÉSZÁROS SÁNDOR, JÁSZBE­RÉNY:­­ Arról hallani, hogy még mindig előfordul, hogy azonos munkakörben lévők más-más fizetést kapnak az elvégzett munkáért. A megkü­lönböztetés leginkább a nőket sújtja, pedig azonos munka­körben legalább olyan kemé­nyen dolgoznak, és legalább annyi feladatot el is végeznek, mint a férfiak... 2014. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK ■ Ön mennyiért lenne hajlandó munkahelyet váltani? Szavazzon hírportálunkon w»"-4 ma 16 óráig: lip4j SZ000N.hu У A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Szaporodnak az utcanévtáblák Újszászon csúszás A napokban meg­kezdték a várva várt utcanév­táblák kihelyezését Újszászon. Nemcsak a helyiek régi vágya teljesül ezzel a fejlesztéssel, az idelátogatók részéről is fogal­mazódott meg arra vonatkozó igény, hogy információs táblák­kal segítségék a városba érke­zők tájékozódását. A zöld színű tartóoszlopok túlnyomó többsé­gét már korábban felállították és várhatóan a jövő hét végére a sárga alapú táblák is a helyükre kerülnek. Eredetileg szeptem­berre tervezték e munkák el­végzését, ám a gyártónak nem sikerült korábban elkészítenie a táblákat - tudtuk meg Molnár Péter polgármestertől. ■ К. B.

Next