Új Néplap, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-25 / 120. szám
2019. MÁJUS 25., SZOMBAT A költő szüleinek oldalági leszármazottai ma is köztünk élnek Petőfi rokonság Japánban Tudta, hogy Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajztudós Petőfi Sándor rokona? Hát azt, hogy a Petőfi rokonság egészen Tokióig él, ahol szintén él egy félig japán, félig magyar oldalági leszármazott? Petőfinek nincs ugyan élő egyenes ági utódja, hiszen fia, Zoltán, gyermektelenül hunyt el, de igen népes rokonsága van, akiket nem kímélt meg a huszadik századi kommunis ta diktatúra sem: édesany ja, Hrúz Mária és édesapja, Petrovics István testvéreinek sokadízigleni utódai mindmáig köztünk élnek. Pataki Tamás szerkesztőség@mediaworks.hu UTÓDOK „Hazámfiai nemcsak mint magyarok, hanem úgy is, mint kunok, mert Kiskunságban születtem. Úgy hiszem, emlékeztek még arra az alacsony köpcös mészárosra, ki egykor a félegyházi, szabadszállási és szentmiklósi mészárszékeket árendálta, az az én apám” - írta a költő „A kiskunokhoz” intézett kiáltványában, az első népképviseleti választások alkalmából. Bár mai ésszel felfoghatatlan, 1848. június 15-én Petőfi Sándor, az országosan ismert költő, vereséget szenvedett a kiskunlacházi főjegyzőtől. Pedig az akkori időkben sokan ismerhették Petrovics Istvánt, a költő apját, és édesanyját, Hrúz Máriát. Úgy látszik, érzelmi hívószónak ez nem volt elég. Noha a költő vérvonala megszakadt, a családfa oldalágai kiterebélyesedtek. Borzák Tibor újságíró Rokonom, Petőfi című könyvében a két család sorsát követte nyomon. Az anyakönyvekből, mintegy száz családi fényképből és egyéb levéltári dokumentumokból összeállított könyvben egyaránt találunk mitikus családi történeteket - ide tartozik az a legenda, miszerint a kerepesi Hrúz Ádám kocsmájában állítólag Sissi és Ferenc József is megfordult, valamint olyan érdekességeket is, mint például hogy a Petőváry család legfiatalabb, magyar és japán szülőktől származó tagja Tokióban él. Családtörténeti összefoglalójában a szerző a Petőfi rokonságról teljes családfát is közöl, továbbá sok olyan részletet, amelyekről az élő oldalági leszármazottak sem tudtak. - Édesanyám révén vagyok Hrúz leszármazott. Tudtam a Petőfi rokonságról, becsültük ezt a kapcsolatot, hisz nemcsak nagy költőnek tartottuk, hanem bátor embernek is, aki mindig kimondta az igazat, és ebben hasonlítani szeretnék hozzá - mondta Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány egykori művelődési és közoktatási minisztere. A néprajztudós nemrég találta meg az édesapja által készített Hrúz-címert és azon családok címereinek rajzait, amelyek beházasodtak a családba. A Hiúzok címerén unikornis, tehát egyszarvú volt, az ázsiai mitológia termékenységszimbóluma később, az európai kultúrában Krisztus-jelképpé vált. - Ahogy végignéztem Borzák könyvében a rokonságot, hát nem volt éppen boldog a leszármazottak sorsa, hiszen a kitelepítések és a 20..század egyéb tragédiái is utolértek minket - mondta a néprajztudós, akinek dédanyja, Hrúz Judit Petőfi Sándor édesanyjának, Hrúz Máriának az unokatestvére volt. (Hrúz Judit unokája pedig Andrásfalvy Bertalan édesanyja.) Petőfi édesanyja néha besegített az akkor még Kiskunfélegyházán lakó Hrúz Juditéknak a háztartási munkákba, Petőfi Sándor gyermekkorában náluk is lakott egy ideig. Andrásfalvy Bertalan mindmáig őrzi Hrúz Judit étkészletét, amelyet akár a költő is használhatott. Az iratait is ők örökölték meg - ez utóbbiakat a néprajztudós édesapja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak adományozta. Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária. Kiterjedt rokonságuk volt Fotók: MW A költő vérvonala megszakadt Az egyik legjobb VHK-album jelent meg Kitört a magyar őserő LEMEZ „Egy egészséges nemzeti kultúrának sajátosnak és összetéveszthetetlennek kell lennie, saját kérdésekre saját válaszokat kell adnia” - írta Csurka István író az Új magyar önépítés című esszéjében harminc évvel ezelőtt. Ha valaki a mai magyar kultúrában ezt a minőségre épülő eredetiséget keresi, akkor nincs könnyű helyzetben. Az irodalom lassan belefullad a posztmodern keveréknyelven íródott, semmiről sem szóló sznobisztikus szövegtengerbe, a színházi és a képzőművészeti világot elfoglalták az exhibicionista őrjöngők, a művészeti csúcs mércéje pedig az, ha a nagy sztáralkotó rendező saját beteg világát vetíti ki a többségi társadalomra. Ennél már csak az a rémesebb, ha ez a teljesítmény megjelenik külföldön magyar kultúrának felcímkézve. A művészet lényegét, a katarzis kiváltását, az emberi lélek felemelésének gondolatát, egy értékrend megjelenítését felesleges is várnunk a modern halálkultusz prófétáitól. Pontosan nekik üzen hadat a Grandpierre Attila vezette Vágtázó Halottkémek, azaz a VHK új albuma. Az élet, a magyar élet, a magyar őserő robban, forr, kavarog minden számban, többször is ráébresztve bennünket arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és mi célunk van a világban. Az album egésze egyedi, eredeti, sajátos és összetéveszthetetlen, alkalmas arra, hogy hatására a tetszhalott magyarok is magukhoz térjenek. Ha ilyeneket észlelnek a környezetükben, feltétlenül avassák be őket az Életzuhatag zenéjébe! Szakács Árpád r KULTÚRA 11 Örök fogság, kárpátaljai múlt, jelen és szerelem KÖNYV Egy fiatal költő, aki nemcsak írja, hanem gitárral kísérve énekli is a verseit Marcsák Gergely első kötetében a kárpátaljai múlt és jelen, és persze a szerelem is megjelenik. A kárpátaljai magyarok nyelvét épp kitépni készül az ukrán hatalom, miközben eredeti és szókimondó irodalmuk az élni akarást és küzdést bizonyítja. Marcsák Gergely legerősebb versei talán kötetének első ciklusában találhatók, s ha felidézzük az Örök fogság címűt, megértjük, hogy ennek a lírának bizony tétje van: „Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány, / rossz szónoklatban történelmi példa, / csak porladó csontváz, befagyott lélek, / mi hazavágy, de sosem érhet célba. / S ha Isten egyszer Baskírföldön járna, / és rácsodálkozna, hogy ki fekszik itt, / meséld el neki, mondd, hogy megtalálta / végre az utolsó kárpátaljait.” MW Könyvajánló mi 7D GYERMEKKOR Segíts, hogy még több gyermeknek esélyt adhassunk rá! Hogyan segíthetek? Átutalással: 11705008-20464565 A közlemény rovatba kérjük, írd be e-mail címed és „Felhőtlen gyermekkor", Online: www.segelyszervezet.hu/fgy Telefonon: 1353 hívásával (250 forint/hívás)