Új Néplap, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-03 / 280. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Szabó Lilla Laura lilla.szabo@mediaworks.hu C­­­sirkeudvar. Nagymamám határozott léptei. Kés a ke­zében. A földön forró vizes fazék. Felkap két taka­ros szárnyast. Magabiztosan tartja először az egyi­ket, gyors vágás, kivérzés, ennyi. Majd a másik jön. Azután elmerülnek a „koppóvízben”. Nagymamám és anyukám gyakorlott kezei gyorsan fel­dolgozzák a baromfikat. Sajnáltam őket, szinte minden hét­végén, de talán soha nem eszek már olyan csirkepörköltet, mint akkoriban. Gyermekkorom emlékei ezek. A kissé na­turálisan rideg, mégis valahol egyértelmű folyamat soká­ig megszokott eleme volt a mindennapoknak. És ma? No­ha százszor is láttam, ha­ezek nemcsak a feladatról és munkáról szóltak gyan csinálják ezt mamáék, úgy hiszem, képtelen len­nék magam is tyúkot ko­­pasztani. Én már a kényel­mes generáció tagja vagyok, aki a papírtálcás húsok és fagyasztott zöldségek világában él felnőttként. Ám, hogy milyen ára van a komfortos jelennek, azt inkább nem sze­retném tudni. Azért gyakran eszembe jut, hogy mamáéknál mindig minden volt, mégis alig vettek valamit a boltban. A „tiszta szobában” legalább ötféle tészta pihent a konyharuhás tál­cákon. Mama korán elment, már nem tanulhattam meg, ho­gyan is készülnek a házi csodák. Pedig ezek nemcsak a feladatról, a munkáról szóltak. Kö­zösségi élményt jelentettek. Éppen ezért tartom fontosnak és hasznosnak, hogy a mostani generációk is találkozzanak az elfeledett hagyományokkal. Egyik mai cikkünkben ol­vashatnak arról, milyen lehetőségük van erre. Jó érzés tud­ni, hogy sokaknak mekkora élményt jelent például a csiga­­tészta-készítés. Közelebb hozza a családtagokat, barátokat, és együtt olyasmit hoznak létre, amely mindenki örömére szolgál. Az ilyesmivel egy közösségi oldal virtuális csoport­ja soha nem veheti fel a versenyt... Életmentést tanultak a tűzoltók KISÚJSZÁLLÁS Rendkívüli ok­tatás keretében tanította a kisújszállási mentőszolgá­lat vezetője a napokban a fő­foglalkozású és önkéntes tűz­oltókat arra, hogyan tudnak egy bajba jutott embernek se­gíteni, ameddig megérkezik a profi segítség. Az elméleti és gyakorlati oktatás keretében a tűzoltók elsajátították azo­kat az alapvető ismereteket, amelyek létfontosságúak le­hetnek egy eszméletlen vagy súlyosan sérült ember élet­ben tartásához. Gyakorolták a sebek, vérzések, égési sérülé­sek ellátását és azt is, hogyan segítsenek egy sztrókos be­tegen vagy éppen egy életve­szélyben lévő kisgyermeken. A részt vevő tizenkét tűzol­tó a gyakorlatban is kipróbál­ta az újraélesztést, illetve a defibrillátorral való életmen­tést. Egy ilyen eszköz már jó ideje megtalálható a kisúj­szállási beavatkozó szeren, de szerencsére élesben még egyszer sem kellett hasz­nálni. Hogy szükség esetén minden jól menjen, a tűzol­tók többfajta eszközön is gya­korolták a tennivalókat. De elméletben is felkészül­tek rá, hogy akár szolgálat­ban, akár civilként is haté­konyan tudjanak segíteni, ha nagy a baj - olvasható a Kisújszállási Önkormány­zati Tűzoltó-parancsnokság honlapján. Cz. N. Látogasson el hírportálunkra! SZOLJON.hu 2019. DECEMBER 3., KEDD Próbálják növelni vonzerejüket a kistelepülések a B­N­­­B­B ^b^^ B ^b^b^^ gondokkal küzdenek (Folytatás az 1. oldalról) DÉL-PEST/JÁSZKUNSÁG Jászbol­­dogházán nagyobb arányban vannak a községbe települők, mint az onnan máshová átte­lepülők.­­ Természetes, hogy van el­vándorlás a településről, de ez minimális. Az elmúlt négy­öt évben több fiatal választot­ta lakóhelyének a falut, mint korábban. Az ide költözők fe­le valamilyen módon kötődik Jászboldogházához, másik fe­le pedig a környező telepü­lésekről érkezik. Úgy gondo­lom, hogy nagyon összetett do­log az, hogy miért választják a községet. Sokan a jó közbiz­tonságot, a megfelelő nevelési, oktatási ellátást veszik figye­lembe - vette át a szót Szűcs Lajos, Jászboldogháza polgár­­mestere. Hozzátette, a lakos­ságszám az elmúlt két-há­­rom évben stagnál. A szüle­tések száma azonban bizako­dásra ad okot, hiszen míg hat­nyolc éve csak négy-öt gyer­mek született a faluban, má­ra húsz fő felett van a születé­sek száma. Ez a jelentős emel­kedés eredményezi azt, hogy megállt a lakosság számának csökkenése. A belföldi vándorlás fogadó­­terü­letét az elmúlt évek sta­tisztikái alapján a főváros, va­lamint Pest, Győr-Moson-Sop­­ron, Vas, Veszprém, Komá­­rom-Esztergom és Fejér me­gyék. Azaz, ezen térségek tele­pülései a legvonzóbbak az or­szágon belüli vándorlás szem­pontjából. Ami megyénket il­leti, a KSH adatai szerint az ide vándorlók száma tavaly 8907 fő volt, az innen más lak­helyre költözőké pedig 9799. Az elvándorlás mértéke azon­ban nem egyformán érinti a jászkunsági településeket. Tiszasasra például sorra költöznek családok, miután kipróbálták az életet Nyugat- Eu­rópában.­­ Négy-öt családról bizto­san tudunk, akik úgy dön­töttek, hogy visszaköltöznek. Jó részük szülői házat örö­költ és azt újítja fel. A telepü­lés jó fekvése, Kecskemét kö­zelsége vonzotta őket külföl­di munkavállalás után a fa­lunkba - mondta Wágner Ist­ván, az ezeregyszáz lakosú Ti­­szasas polgármestere, aki úgy véli, hogy a szaktudással ren­delkező, dolgozni akaró embe­rek elhelyezkedhetnek a kör­nyékbeli gyárakban, ahol elfo­gadható bért ajánlanak nekik.­­ Akadnak olyanok is, akik családjukkal megjárták Ausztriát, viszont mégis a ti­szazugi település mellett dön­töttek. A' családfő' “Ingázik, hétvégente jár haza. A tapasz­talatok szerint legtöbbjük ter­ve az, hogy közelebb - har­­minc-ötven kilométeres kör­zetben - találjanak munkát - zárta szavait a település el­ső embere. Újszilváson régóta jól működik a mezőőri és a tanyagondnoki szolgálat, melyek nagyban növelik a he­lyi közbiztonságot, s ezáltal a falu vonzerejét is. Korábbi felvételünkön Tóth Péter mezőőr épp belterü­leti járőrszolgálatát látta el. Fotó: Mészáros János Belterületen nagyon kevés az eladó ingatlan - A falu népességmegtartó ere­je javul, s azt látjuk, hogy a fi­atalok inkább visszaköltöz­nek hozzánk - summázta az újszilvási állapotokat a falu pol­gármestere. Dr. Petrányi Csaba kiemelte, nem jellemző náluk az elvándorlás, sem a helyi la­kók környező városokba történő költözése. Mindez szerinte an­nak köszönhető, hogy rendben az iskola, az óvoda, és útjaik 90 százaléka aszfaltozott. Mi több, márciusban átadják a település új uszodáját, amely már most része a falu vonzerejének.­­ Újszilváson mintegy 2800- an élnek, lakosságszámunk évi 20-30 fővel nő. Ez a szám, bár nem tűnik nagynak, mi még­is örülünk neki, hiszen ezáltal nem tartozunk a csökkenő né­pességű települések közé - mutatott rá dr. Petrányi Csaba. Megtudtuk, a község külterüle­tein, tanyasi birtokain mintegy négyszázhatvanan laknak. Itt sokkal erőteljesebben érzékel­hető a népességfogyás. A bel­területen ellenben alig kapni már szabad ingatlant. Ha azon­ban mégis akad néhány átla­gos állapotban lévő családi ház, az általában 8 és 20 mil­lió forint közötti összegért cse­rél gazdát. Társadalmi megbízatású alpolgármesternek választották meg dr. Gedei Józsefet és Balogh Bélát Megalakult a képviselő-testület Berényben JÁSZBERÉNY Megtartotta ala­kuló ülését tegnap délután a jászberényi képviselő-testü­let. Az eseménynek rendha­gyó módon a Déryné Rendez­vényház díszterme adott he­lyet, mely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Elsőként dr. Szabó Csaba, a helyi válasz­tási bizottság elnöke ismer­tette az önkormányzati vá­lasztás eredményét. Az októ­ber 13-i szavazás és a megis­mételt polgármester-választás eredménye alapján a tizen­öt fős döntéshozó testületet a Fidesz-KDNP hét, a Közösen Jászberényért Egyesület (KJE) hat, a Mi Hazánk Mozgalom egy képviselője, valamint Bu­dai Lóránt (KJE) polgármester alkotja. Az ünnepélyes ülésen az önkormányzati képviselők és a városvezető is esküt tet­tek. A napirendi pontok meg­tárgyalása előtt Budai Lóránt néhány gondolatban szólt a megjelentekhez. - A lakosok nélkül Jászbe­rényt építeni nem lehet, ezért egyik legfontosabb dolgunk a lakosokat bevonni a döntések­be, a város közéletébe. Ennek egyik szimbolikus, de még­is fontos lépése volt, amikor úgy döntöttünk, hogy az ala­kuló ülést nem a városházán, hanem a Déryné Rendezvény­házban tartjuk, ahol jóval töb­ben férnek el - mondta Bu­dai Lóránt. Kiemelte, minden­ben hajlandóak együttműköd­ni, szólt az egyeztetésekről is, melyek alapja az átláthatóság érdekében a közbeszerzési bi­zottság létrehozása volt. Hangsúlyozta: fontos, hogy a lakosok tisztán lássanak a közpénzekkel való bánásmód­ban, minél többen szóljanak bele a város életébe, és közö­sen alakítsák Jászberény sor­sát. Az alakuló ülésen a pol­gármester javaslatára titkos szavazással társadalmi meg­bízatású alpolgármesternek választották meg dr. Gedei Jó­zsefet (KJE) és Balogh Bélát (KJE), akik esküt tettek. Az előterjesztések sorában az önkormányzati szerveze­ti és működési szabályzatról, az új bizottsági struktúráról, a tanácsnoki tisztséget betöl­tők személyéről is döntöttek. A képviselő-testület működé­si mechanizmusához kapcso­lódva a Fidesz-KDNP frakció módosító indítványt nyújtott be, de azt az alakuló ülés szü­netében Tamás Zoltán frakció­­vezető végül visszavonta. Öt bizottságot alakítottak és há­rom tanácsnokot választottak, akik a jövőben segítik a testü­let munkáját. I. A. A külsős bizottsági tagok is esküt tettek Fotó: G. B.

Next