Új Néplap, 2021. október (32. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-18 / 242. szám
2 M EGYES KÖRKÉP Hétéves tájházukat ünnepelték a rékasiak ZAGYVARÉKAS A rékasiak előtt 2014 októberében nyitotta meg kapuit a Rákóczi úton kialakított Faluház-Tájház. Jelentős lépés volt ez a község életében, hiszen már egy évtizeddel azelőtt felmerült egy olyan létesítmény kialakításának gondolata, ahol tárgyi és kulturális értékeiket őrizhetik. A faluház helyet adott az azóta elbontott régi gőzmalom épületében őrzött helytörténeti gyűjteménynek, mely az évek során számos egyéb régi eszközzel, berendezési tárgyal gyarapodott és számos kulturális eseménynek adott helyet a létesítmény. Minden év októberében afféle születésnapi megemlékezés gyanánt megrendezik a Tájház napját. Idén múlt péntek délután tartottak kulturális programokkal és nagy érdeklődéssel kísért rendezvényt. Az eseményre ellátogatott dr. Kállai Mária országgyűlési képviselő is, aki gondolatait is megosztotta az egybegyűltekkel. Köszöntőt mondott Kurucz László polgármester, Cinka István tanár, a faluház projekt kezdeményezője és vezetője pedig az elmúlt évek történéseit elevenítette fel. A tájház építésének gondolata már egy évtizeddel azelőtt felmerült - A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása - idézte meg Mórusz Tamás 26. századi angol humanista, költő, jogász szavait. Elmondta, számos gyermek- és felnőttcsoport, családok látogatták már meg a tájház kiállítását, továbbá tartottak itt néptáncosoknak tanévzáró rendezvényt, iskolásoknak rendhagyó órákat, kézművesfoglalkozásokat, hagyományőrző bemutatókat. A különleges eseményt helyi és vendég művészeti csoportok előadásai, óvodások és a nyugdíjasklub műsora színesítette, de volt kézműves-foglalkozás és íjászat is. Kovács Berta 2021. OKTÓBER 18., HÉTFŐ Megyénkben is előfordulnak falopások, főként ebben az időszakban, amikor már hidegebbre fordult az idő, és sokan begyújtanak esténként. Egyre kevesebben vannak azonban olyanok, akik illegálisan próbálnak tüzelőhöz jutni. Ez főként a rászorulók támogatásának, a rendszeres, összehangolt ellenőrzéseknek és a törvény szigorának köszönhető. Czakó Nóra nora.czako@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG A polgárőrségnek megyénkben is kiemelt feladata a tűzifalopások megelőzése, különösen ebben az időszakban. Azonban nyáron is oda kell erre figyelniük, hiszen egyesek már akkor elkezdik begyűjteni télire a tüzelőt, így ennek megakadályozása folyamatos feladatot ró a polgárőrségre. Lóié Zsolt, a Tiszajenői Polgárőr Egyesület elnöke lapunknak elmondta, amikor már kezd hidegebbre fordulni az idő, és éjszakánként már begyújtanak az emberek, akkor aktívabban járőröznek azokon a területeken, ahol nagyobb kiterjedésű erdő található. A Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzetre is külön gondot fordítanak, hiszen ott évekkel ezelőtt már történt olyan, hogy több élő fát is kivágtak. Eleinte nálunk is rendszeresek voltak a falopások, de megnöveltük tagjaink létszámát, megalakítottuk a lovas polgárőrséget, és rendszeresen járőrözünk, így sikerült visszaszorítanunk ezt a tevékenységet - részletezte Lólé Zsolt. - Jelenleg 43 polgárőröm van, és öten járják a területeket lóháton. Ők olyan helyekre is be tudnak menni, ahová autóval olyan könnyen nem lehet. A lovasok már napi szinten jelen vannak az erdős részeken, hiszen úgy gondoljuk, minél többen és többet vagyunk kint, annál kevesebben próbálkoznak lopással. Emellett mivel tudjuk már, hogy kik azok, akik hajlamosak erre, próbáljuk lebeszélni őket erről a megoldásról. Nem nagy mennyiségben, de azért visznek el fát, ezeket azonban igyekszünk megakadályozni, vagy adományfával segíteni a rászorulókat - fűzte hozzá az elnök. Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke rávilágított, hogy létezik szervezett és egyéni felhasználásra történő falopás. Az első esetében erdőrészeket próbálnak meg kitermelni, de ehhez különféle hatósági engedélyeket kell beszerezni, és minden ilyen után törvényileg kötelező az erdő újraültetése, azaz az erdőfelújítás. Ennek ellenére korábban előfordult szervezett illegális fakitermelés, ez azonban mára már szinte megszűnt. Ennek oka, hogy létrejöttek olyan hatóságok, mint például a Nébih faanyag termékláncfelügyelet (EUTR) elnevezésű részlege - fejtette ki Luzsi József. - Jelenleg ahhoz, hogy valaki faanyagot értékesítsen, meg kell jelölnie a származási helyét, hogy milyen engedéllyel és honnan termelték azt ki, valamint szállítójegyet is kell készíteni minden egyes fuvarról, vagyis bizonyítani kell, hogy nem illegális kitermelésből szerezte be a fát. Emellett naponta jelentenie kell az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszeren (EKÁER) keresztül, vagyis a faanyagmozgatás már olyan kötelezettségeket ró a gazdálkodókra és a tulajdonosokra, hogy ilyen módon már nehéz fát lopni. * A szervezett illegális fakitermelés mára szinte teljesen megszűnt A saját felhasználásra vagy akár kisebb értékesítés céljából történő falopás azonban ma is előfordul Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, főként azokban a szegényebb térségekben, ahol nincs más lehetősége az embereknek a tüzelő beszerzésére. A kormány szociális tűzifaprogramjának keretében azonban jelentős mennyiségű faanyagot biztosítanak az önkormányzatok részére, amelyből a legrászorultabbak részesülnek. Ez az intézkedés is visszaszorította némileg a tűzifalopásokat. Ezenkívül az állami erdőgazdaságok és a magán erdőtulajdonosok is próbálnak a lakosság részére kedvező áron gyűjtendő faanyagot biztosítani, hogy az erdők sérelmére minél kevesebb bűncselekmény következzen be. Ez azért is fontos, mert minden fának, főleg az őshonos fajoknak komoly természeti értéke van, hiszen az élőlények számára nélkülözhetetlen oxigént bocsátanak ki. Ezért is kell vigyázni rájuk. A fatolvajok egyre kevesebb kárt okoznak a megyében A tolvajok többsége saját célra lopja a fát a megye erdőiből illusztrációfotó: Shutterstock Három év börtön is járhat érte Bálint F. Levente megyei rendőrségi sajtóreferens lapunk megkeresésére elmondta, falopás esetén is ötvenezer forint a szabálysértési értékhatár. Amennyiben ezt meghaladja az ellopott fa értéke, az már bűncselekménynek minősül. Ebben az esetben vagy ha erdőben jogellenes fakivágással követik el a lopást, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jogalkotó a cselekményt. Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak azonban a vétkesre, ha a lopást nagyobb értékre követik el, de ugyanez a büntetési tétel a kisebb értékre megvalósított elkövetési magatartás minősített eseteiben is. A lovasversenyeken kiemelkedően teljesítők vehetik majd át a rangos elismerést Egyedi emlékérmet készíttet a Kunszövetség KARCAG A Lovagi udvarban tartotta közgyűlését szombaton a Kunszövetség. A megjelenteket F. Kovács Sándor elnök köszöntötte, majd a napirendek előtt a jelenlévők egyperces néma felállással emlékeztek az elmúlt időszakban elhunyt tagtársaikra. Az elnök ezt követően ismertette a szervezet tavalyi évben végzett munkáját, melyet a koronavírus-járvány nagymértékben korlátozott. Januárban a Kazah Köztársaság új magyarországi nagykövetével, Abdrasov Zhanibekkel találkozhattak Karcagon, koszorúztak március 15-én, és május 6-án a redemptiós megemlékezéseken, illetve Kováts Mihály huszárezredesre is emlékeztek. A Jászkun önmegváltás 275. évfordulója alkalmából a Kis- és Nagykunság településein, valamint a szórvány kun településeken élő középiskolás diákok számára hirdettek pályázatot. Jeles tudósainkról, Györffy István néprajztudósról és Németh Gyula turkológusról is megemlékeztek. Az idei év rendezvényeit is jelentősen befolyásolta a járványhelyzet, így minimálisra csökkentek a rendezvények, sorolta az elnök. A jeles történelmi napokon azonban koszorúztak a Kunszövetség kis- és nagykunsági tagjai és több hagyományőrző rendezvényen védnökséget is vállaltak. Többek közt elhangzott, hogy Horváth György emeritus nagykunkapitány emléke előtt tisztelegve, emlékérmet csináltatnak, melyet Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrász, jászkun főkapitány tervez és készít el. Ezt évente egy alkalommal, lovasversenyeken kiemelkedő eredményt elérő személyek részére adják majd át. A Kunszövetség elnöksége 2020-ban hagyományőrző tevékenysége elismeréséül, a fiatalon elhunyt tagjuk emlékére alapított Sudár István-emlékdíjat - Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrász alkotását -, Hunyiné dr. Domokos Emőke kunszentmiklósi íjásznak ítélte oda. A történelmi íjász sportág négyszeres világbajnoka és kétszeres Európa-bajnoka a Nyílegyenes Íjász Klub tagjaként sokat tesz az ősi fegyver népszerűsítéséért, a történelmi értékek, valamint a hagyományok őrzéséért. A díjat később veszi át. A jelenlévők elfogadták a Kunszövetség tavalyi működéséről szóló beszámolót és az idei pénzügyi tervet is. D. E. Az elmúlt időszakban elvégzett munkáról és a tervekről is hallhattak a közgyűlés résztvevőiFotó: Daróczi Erzsébet