Állami gimnázium, Szolnok, 1878
Általános vélemények az életműves fajok meghatározása körül. *) (Folytatás. **) A változások és a fajták képzésének példái, merítve a fűnemű dísznövényekből. Tegyük első helyre a Fajtlinka ibolyát (Cheiranthus cheiri L.). E sárga virágú régi falakon bőven tenyésző növényt fajbeli köplenynek *) veszszük, mely magvainak elvetése által különféle hasonfajokat szaporított,, ezek között egy hasonszinü teljes Fajtlinka Ibolyát, melyet a francia rameau d’or-nak nevez. Ez ismét egy másik hasonfajt idézett elő, barnás sárgát, vagy barnával árnyékolt vagy csikoltat, mely ma fajtának tekintetik; ez utolsó ismét létrehozott egy teljes virágú hasonfajt, mely nemzőjének sötétbarna színét megtartván, ez okból neveztetik s a v o y a r d-nak. E hasonfajoktól függetlenül a Fajtlinka ibolya még másoknak is adott eredetet, ezek némelyike vörhenyes vagy borseprő színű, mások árnyékoltak vagy csiholtak stb.; de mindezek, bárminek legyenek is, tökéletesen termékenyülnek maguk közt és e változatok külső alakjukat nem változtatták, ugyannyira, hogy igen is könnyű megismerni fajbeli képlényeket, melyről eredtek. Szintén mindnyája, a teljes viráguak kivételével, majd hamarább, majd lassabban visszatérnek képlényekre, ha magukra hagyatnak, azaz, ha a magvak gondosan nem választatnak. Az előbbeninek mint különböző, de mégis ugyanazon egy nemhez tartozó fajait bírjuk még a görög Fajt linkaibolyában (Cheiranthus graecus), a szines ibolyában (Cheirathus incanus, közönségesen Cocardeau), a nyári ibolyában (Cheiranthus annuus); e két faj mindegyike a maga nemében ama nevezetes számú hasonfajokat hozta létre, u. m. piros, fehér, viola, rózsaszínű, sárga stb. virágúakat, melyek nagyobbrészt fajtákká lettek és fentartatnak a magvak ügyes megválasztása által. Mindezen hasonlatok sohasem vegyülnek össze a hozzájuk legközelebb álló fajokkal és bármiként módosítvák, mindenkor könnyű megismerni eredetöket; ezek a képlénybeli jelleget mindenkor megtartják. Ha vizsgálat alá veszszük a rózsás Gerepcsint (Aster chinensis), ugyanazon tényeket és hasonnemű következményeket fogjuk találni; valóban hány *) Mr. Carriére : „Considerations généralea sur l'espéos cimii cikkoi nyomán. **) Lásd az 1877|78-iki Értesítőt. 1) Megjegyzendő, midőn ez vagy amaz egyedet, mint fajbeli képlenyt tekintjük, nincsen szándékunkban állítani, hogy ez mintául vétessék. Már mondottuk és újra ismételjük, hogy egy ily képlenynek lételét mi nem hiszszük , amit mi itt a faj törzsének vagy képlenyének veszünk, az mindenkor az, mely, nem lévén még az ember befolyásának alávetve, látszik leginkább megközelíteni a természeti állapotot, melyről nagyrészt csak zavart eszmével bírunk.