Szolnoki Grátisz, 2013 (17. évfolyam, 1-39. szám)

2013-10-18 / 30. szám

ú HAZAI HÍREK Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. ÖNKÉNTESSÉG .Az idén minden eddiginél több, összesen 1340 diák jelentkezett a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű városi rendezvényre. Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda által szervezett program célja az volt hogy a fiatalok közhasznú tevékenységeket végezzenek. A diákok munkája beszámít az érettségihez szükséges közösségi szolgálat teljesítésébe. Virrasztanak a diákok Tizenharmadik alkalommal ren­dezték meg a város legnagyobb diákversenyét, a „24 órás vetélke­dőt”, melynek idei jelmondata találóan csak ennyi:„ Aludj más­kor!”. Az egynapos, egy teljes éjszakát átölelő rendezvény az év legnagyobb középiskolás buli­ja, melyre a város nyolc középis­kolája delegált csapatot. Szalay Ferenc polgármester, valamint Kalmár Lilla eddigi diákpolgár­mester a 24 órás vetélkedő kere­tében adta át a város kulcsát a frissen megválasztott diákpolgár­­mesternek, Szőllősi Kristófnak. Az első helyen a Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagin­tézménye és a Varga Katalin Gimnázium osztozott. A közös bulit pénznyereménnyel és számos ajándéktárggyal díjaz­ták a támogatók. A jendrassikos diákok is vidám perceket szereztek előadásukkal Véget érő könyvünnep Idén október 7. és 13. között került sor az Országos Könyvtári Napok eseményeire. A szervező Informatikai és Könyvtári Szövetség még 2006- ban alakította mind tartalmá­ban, mind formájában egysé­gessé az október eleji esemé­nyeket, amellyel népszerűsíteni kívánja a településeken műkö­dő könyvtárak hagyományos és megújuló szolgáltatásait. 2013- ban az emberi kapcsolatok kerültek a könyvtári napok középpontjába. Szolnokon október 13-án, a Könyves Vasárnapon a könyv­tárak rendkívüli nyitva tartás­sal, rendhagyó programokkal, sokféle meglepetéssel fogad­tak minden korosztályt. Délelőtt a legtöbb helyen a kisgyerekes családokat várták mondókákkal, mesékkel, gye­rekdalokkal, érdekes játékok­kal. Délután - és több helyen az éjszakai órákban - a felnőt­teket hívogatták könyvbemu­tatóra, vetélkedőkre, táncos, zenés estre. Süsü, a sárkány is tiszteletét tette a szolnoki könyvtárban 2013. október 18. A közvagyonra és a közbiztonságra vigyáznak a közterület-felügyelők Miután a vonatkozó törvény változott, - a szeptember végi soros közgyűlésen hozott dön­téssel - október elsejei hatál­­­lyal helyi rendeletben szabá­lyozza a város a közterületen való szeszesital-fogyasztást. Az ellenőrzéssel, illetve a szankcionálással felhatalmaz­ták a polgármesteri hivatal műszaki igazgatósága alatt működő közterület­felügyeletet, melynek osztály­­vezetőjével, Jávér Zoltánnal beszélgettünk „jogosítványaik­ról” és feladataikról.­­ A párban járőröző közte­rület-felügyelőink folyama­tos, 24 órás szolgálatot tarta­nak. Az éjszakai közös szol­gálati feladatok ellátása álta­lában a rendőrség irányításá­val történik, hiszen az elmúlt időszakban a közterület­felügyeletnek szoros kapcso­lata alakult ki a Szolnoki Rendőrkapitánysággal, illetve a Szolnok Városi Polgárőr Egyesülettel. A közterület-fel­ügyeletről szóló törvény ren­delkezései alapján számos feladatot végzünk, így a köz­területek jogszerű használa­tának, a közterületen folyta­tott engedélyhez, illetve útke­zelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűsé­gének ellenőrzését, a közte­rület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzé­sét és megakadályozását, illetve szankcionálását. Továbbá közreműködünk a közterület, az épített és a ter­mészeti környezet védelmé­ben, a társadalmi bűnmeg­előzési feladatok megvalósí­tásában, a közbiztonság és a közrend védelmében, vala­mint az önkormányzati vagyon védelmében is. De tevékenységünkhöz tartozik a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásá­nak ellenőrzése, illetve az állategészségügyi és ebrendé­szeti feladatok ellátása is - mondta Jávér Zoltán. Az osztályvezető arról is beszámolt, hogy a közterület­felügyelők nem csupán az utcán sétálgatnak tétlenül. - A munkatársaim részt vesz­nek lakossági fórumokon, ahol a hatáskörünkbe tartozó észrevételeket feljegyzik, majd közösen egyeztetünk a felvetett problémák lehetsé­ges megoldásáról. A nép­egészségügyi szakigazgatási szervvel közösen ellenőrzik a dohányzás tiltásának betartá­sát, de a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa jogsze­rű használatát is. A mozgás­korlátozott­ várakozóhelyen való jogosulatlan várakozás szabálysértése­k ügyében - tekintettel a kötelező legma­gasabb összegű bírság kisza­básának kötelezettségére - a városüzemeltetési osztállyal és a Remondis Szolnok Zrt.­­vel közösen elvégeztük a mozgássérült-parkolóhelyek felülvizsgálatát. Új feladat­ként ellenőriztük az önkor­mányzati tulajdonú erdőterü­leteket, az esetleges fakivágá­sok megelőzése, felderítése céljából, s közreműködtünk az utak állapotának felméré­sében, továbbá részt vettünk a „Biztonságos szórakozó­hely” programban - hangsú­lyozta a szakember. Megtudtuk, hogy a közte­rület-felügyelőknek köszön­hetően tetten érték a Verseghy Ferenc Gimnáziumnál lévő pollerek megrongálóit, majd a Barátság felüljáró alatt kábelégetőket fogtak el, de a Körösi úti köztemetőben is színesfémlopást akadályoz­tak meg. Segítenek az árvíz­­védelmi feladatok ellátásá­ban, de a polgárőrökkel együtt jelenlétükkel biztosít­ják a postai kézbesítők zavar­talan munkavégzését a segé­lyek kifizetésénél, illetve - az eddig megszokottak szerint - a közelgő halottak napja és a mindenszentek ünnepe ide­jén fokozott járőrözési felada­tokat végeznek a temetőben. A jövőben kiemelt figyelmet fordítunk a jogellenesen hul­ladékot elhelyezőkre, vala­mint fokozottan ellenőrizzük a mozgáskorlátozott-igazol­vány jogszerű használatát. Úgyhogy a szolnoki közterü­let-felügyelőkre a nap 24 órá­jában számíhatnak a városla­kók, akik nem egyfajta pénz­behajtó büntetőtestületként tevékenykednek, hiszen érdemes tudni, hogy a meg­változott törvény szerint az ellenőrzések során kiszabott szabálysértési helyszíni bír­ságokból befolyó összeg 2013-tól a központosított bevétel részét képezi, azaz nem a helyi önkormányzat­hoz folyik be. Mészáros Géza A szolnoki közterületesek a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a mozgáskorlátozott-igazolványok ellenőrzésére Bolond világ Hungáriában - avagy amikor még magyar pü­fölte a magyart A fenti cím önmagában talán nem is lenne meglepő, hiszen híresen hajba kapó nemzet vagyunk. Nálunk éppen az szokatlan, ami­kor az idegent és nem egymást gyepáljuk, de még ennek tudatá­ban is adódhattak furcsa helyze­tek - Szolnokon és környékén is. Az Egri csillagokból ismert az a jelenet, amikor Dobó István a dúló török ellen segítséget kér kis­számú csapata erősítésére Pécs városából. Eddig rendben is volna a dolog, hiszen úgy gondoljuk, egyik oldalon álltak a magyarok, másikon a törökök. Csak éppen olyan jól ment nekünk akkori­ban, hogy két királyunk is volt, Ferdinánd és János, s mit tesz Isten, a pécsi helyőrség, meg Dobóék véletlenül sem szolgáltak egyfelé. Végül ebben az esetben csak győzött a nemzeti szolidari­tás, és a török rablócsapat kiporo­lására meglett a barátság, de ez nem volt mindennapos eset. Szolnokon például 1666-ban, tizenkilenc évvel kontyos atyánk­fiai hazapakolása előtt Ismail szol­noki bég, csatlakozva Heves és Külső-Szolnok vármegye vezetői­nek elhatározásához, engedé­lyezte, hogy a vármegye lakossá­ga fegyverrel lépjen fel a garázdál­kodó magyar végvári katonaság ellen. Erről tudósít bennünket a bégnek az a Szolnokon kiadott oklevele, aminek szövegét Benedek Gyula professzor tette közzé Fodor Zoltán Mezőtúron megjelent munkája alapján. A derék bég a szokásos keleties szóvirágok után, amiket már önmagukban gyönyörűség olvas­ni, mindenkivel tudatja, hogy az „egész kunsági és túri kapitá­nyok, nevezet szerint Bordács Lőrinc, az fegyverneki Hegedűs János és azok közt lakozó több falusiak” panaszára engedélyezi a vármegye népének, hogy felfegy­verkezve szembeszállhasson a magyar végvári katonasággal! Ebben a tevékenységükben pedig a törökök ne háborgassák őket. Magyarán a török adott engedélyt a magyarnak a másik magyar fejbe kólintására, sőt határozottan buzdította is erre, ha az a padisah fennhatósága alatt álló területre tenné lábát. Részéről érthető a dolog, a legkönnyebb és legol­csóbb megoldás volt az igazhitű­­ek számára, ha egymást irtják a gyaurok, de minden tragikuma ellenére azért nem ilyen egyszerű kép. A magyar, vagyis saját véré­ből való katonaság érkezése sem lehetett mindig nagy élmény a helyi lakosság számára, miután többnyire vagy adót beszedni, vagy valamit maguknak szerezni jöttek. Az akkori idők sajátossága volt a kétfelé adózás, nem csak a török vitte el az uralma alatt levő területről a sápot, hanem annak egykori magyar birtokosa is, már amennyiben volt hozzá elég ereje. Kellő részesedés reményé­ben az egyébként sem túlfizetett, és nem is túl lágy lelkű végvári katonák általában mindig kapha­tóak voltak az ilyen kiruccanások­ra. Az végül nem derült ki az oklevélből, hogy Ismail bég milyen sikerrel lelkesítette testvér­harcra az itteni magyarokat, meg nemsokára a félhold is kihunyt Szolnok vára fölött, de ez nem­­ sok könnyebbséget hozott az itte­ni népnek. A török után jövő német semmivel sem volt kisebb mester a szorongatásban a papu­­csos elődöknél, ha valakiből ki kellett rázni az utolsó fillért is. Legfeljebb neki még hazai segít­ségre sem volt hozzá szüksége, habár mifelénk a fentebb említett népszokás miatt erre elég kön­­­nyen lehetett kapni embert. Szathmáry István Magyar végvári katonák ábrázo­lása egy korabeli metszetről. um in­ 11111ii— kiváló példa a katonaság és a polgári lakosság közötti gya­kori ellentétre Eger alkapitá­­nyának, Mekcsey Istvánnak a története. A törökkel szemben harcoló hős nem sokkal az ostrom után méltatlanul veszí­tette életét Amikor ugyanis hazafelé tartott Ungváron lakó feleségéhez, egy fogadó udvarán a lovának szánt széna körüli vita során baltá­val agyonütötték..

Next