Szolnoki Grátisz, 2014 (18. évfolyam, 1-37. szám)
2014-11-21 / 36. szám
a HAZAI HÍREK Nálunk még mindig hirdethet 100 Ft-ért! Részletek: 56/516-716. Felnőttkorba lépett az „Ifjúságért" Egyesület Idén 25 éves a szolnoki „Ifjúságért” Egyesület. Ennek apropóján december 5-én 19 órakor kiállítás nyílik az Aba- Novák Agóra Kulturális Központban. Az egyesületet 1989 nyarán jegyezték be. Az eltelt negyedszázad során a város öt épületében működő Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szervezte a fiatalokkal kapcsolatos eseményeket. Szinte nincs olyan közösségi helyszín a megyeszékhelyen, ahol ne bukkantak volna fel az „Ifjúságért” Egyesület által szervezett programok. Az eltelt negyedévszázad során viszont a „bejátszott” területnél is nagyobb volt a hétköznapi élet, a szabadidő, a kultúra és a sport területén kifejtett ténykedés: olvasó- és tehetséggondozó táborok, a legendás Filmklub, a történelmi előadás-sorozatok, a Klub 200, majd az Etnozóna, a szabadtéri és klubkeretek között zajlott számtalan műfajból merítő koncertek, a magyar-német diákcsere kirándulásai, a tiszai vízitúrák, a Generáció Kupa fociderbijei, az „Örökség" Fesztiválok világzenei koncertjei, színházi előadásai, kiállítások, művészeti akciók és szinte sorolhatnánk a végtelenségig tovább... Összefoglalni mindent talán lehetetlen vállalkozás. Nosztalgiázni egyelőre korai lenne még, a két és fél évtized viszont jó apropó arra, hogy kiüríttessenek a város különböző pontjain lévő kis raktárak, ezáltal a porosodó kordokumentumok, a tucatszám készült zenei és videofelvételek, a digitális fotózás korszakának eljövetelével sejtburjánzás-szerűen szaporodó képállomány közszemlére tétessék a múltat a jövővel összekötő helyszínen, az Aba-Novák Agórában. Érdemes tehát december ötödikétől ellátogatni a kultúra egyik szolnoki fellegvárába. Sokan magukat, többen szüleiket, de akár nagyszüleiket is viszontláthatják az álló- és mozgóképeken, de lehet, hogy a látogató számára csupán felvillan egy-egy szép emlék a múltjából... December 5-én, a 19 órakor kezdődő megnyitón Dián Róbert gitározik, továbbá a szülővárosához, Szolnokhoz kötődő élményeit megosztja Kispál András, a Kispál és a Borz együttes gitárosa. Ezt követően 20 órától a Linda nevű egykori szolnoki zenekar „reinkarnációja”, az L2 R'N'R néven ad koncertet, végül Újlaki Csaba zenéi fokozzák a hangulatot. Hangulatkép a ’90-es évek elejéről, a legendás Klub 200-ból FILMSIKER:a 24 éves Molnár H. Boglárka „Ne félj!" című kisjátékfilmje bejutott a XVIII. Faludi Nemzetközi Amatőr Filmszemlére. A fiatal szolnoki mozgókép-művész alkotását a hét végén mutatják be Budapesten, az Uránia Filmszínházban. 2014. november 28. Gyöngyi Nórika első díjat nyert a csoki papír-alkotásával Nemcsak tüneményes, de nagyon sokoldalú is a szolnoki Gyöngyi Nórika. A tízéves kislány első helyezést ért el az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban rendezett csokifesztivál keretén belül meghirdetett versenyen képével. - Nagyon örülök, hogy a képemet szépnek találták! - mondta a kislány. - A Csokifesztivál által meghirdetett montázsképkészítő verseny kiírását az interneten láttam meg, együtt Nórival - mesélte Gyöngyiné Szmodics Adrienn, a leányka édesanyja. - Szóltunk az ismerőseinknek, hogy egy hétig ne dobják ki a csokipapírokat, aztán elkezdtünk ötletelni. Egy emlékezetes élményt kellett ábrázolni montázs technikával a csokipapírokból. Mivel nyáron a tengerparton voltunk, javasoltam, hogy készíthetnénk egy tengerparti képet. Nóri viszont azt mondta, hogy neki a nyáresti játszós-ugrókötelezések jelentették a legszebb élményt, ő ezt szeretné megjeleníteni - mondta az anyuka. A kislány két napig szeletelte és ragasztgatta a papírt. - Nórika nagyon meglepődött, amikor a díjátadó előtt meglátta a kifüggesztett képe alatt, hogy első helyezést ért el - mondta az anyuk.1. - Bízott abban, hogy értékelik valamilyen módon a munkáját, de azt álmaiban sem remélte, hogy első díjat kap. Mondanom sem kell, mérhetetlen volt az öröme! - fűzte hozzá Adrienn. A kislány az élet más területein is nagyon tehetséges. Több alkalommal vett részt vers- és mesemondó versenyeken. Elővettem az okleveleit és az emléklapjait. Amikor meglátta Nóri, hogy mennyi van, ezt mondta: „te jó ég, ez mind az enyém?!” - folytatta az anyuka. - Igazából sem Nóri, sem mi nem érezzük úgy, hogy bármiben is különleges teljesítményt nyújtana. Szerintünk mindenki ügyes valamiben, ő például a vers- és mesemondásban - tette hozzá az anyuka. A kislány az első versenyén második helyezést ért el, ekkor első osztályos volt. Két hete volt arra, hogy megtanulja a kiválasztott mesét hallás után, mivel akkor még nem tudott olvasni. - Szerencsére nagyon könnyen tanulta a mesét - mondta az anyuka. - Egyáltalán nem izgult az első versenyén. Kiállt és elmondta mosolyogva „A kismalac és a farkasok” című mesét. Emlékszem, nagyon édesen kiáltotta, hogy „Forró vizet a kopaszra!”. A Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában az osztályfőnöke, Czanekné Katona Ilona sokat segít a versenyekre való felkészülésben, amit ezúton is köszönünk neki! Legutóbb hatodik lett Nóri a kategóriájában induló huszonnyolc versenyző közül az Aba-Novák RAJZKÉSZSEGET APUKÁJÁTÓL ÖRÖKÖLTE __________ nónika nagyon sokoldalú kislány. Szép eredményeket ér el egyéb versenyeken, például rajzpályázatokon, de a fogalmazóversenyeken és egyéb irodalommal kapcsolatos könyvtári pályázatokon is. Rajzkészségét apukájától örökölte. Hobbija korábban a ftt-kid volt, most az ugrókötelezés, több sportversenyen is részt vett már. - Jellegzetessége a rendszeretete - mesélte Gyöngyiné Szmodics Adrienn, a kislány anyukája. - Hároméves körül lehetett, amikor nem ment be egy ugrálóvárba addig, amíg sorba nem rakta a bent lévő gyerekek cipőjét. Azt mondta az üzemeltető, hogy nem kell neki fizetni, amiért rendet rakott. Egyébként pedig egy csacsogó, cserfes kislány, olyan, mint a többi ennyi idős kisgyerek. Agóra Kulturális Központban megrendezett Teátrum Szavalóversenyen mondta. A kislány legemlékezetesebb szereplése a szajoli polgármesteri hivatal dísztermében volt tavaly decemtber 18-án. Az adventi ünnepkör keretében köszöntötték a falu századik éves lakosait. Ezen a rendezvényen fellépett a Szajoli Népdalkör, a Bartók Béla Kórus, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Nóri is. - A lányom a pár nappal korábban, a városi ünnepváró versenyen elszavalt versét mondta el, amellyel akkor első helyezést ért el - mondta az anyuka. - A rendezvény végén a fellépők részvételét hatalmas csokorral köszönték meg. Nórinak majd elállt a lélegzete, amikor ő is kapott egyet. Nem gondolta, amikor elkezdték osztogatni, hogy neki is jár egy ilyen hatalmas csokor. Amikor jöttek hozzá gyerekzsúrra ünnepelni a születésnapját a barátai, ez volt a fő látványosság, nagy elismerés volt a számára - árulta el. Képünkön Gyöngyi Nónikának Molnár Lajos Milán, az ANAKK ügyvezetője adja át a díjat Városunk lelkes részvétele a nagy háborúban - a vörös terror tombolása A háború végével először jött az „őszirózsás forradalom”, majd annak csődjével nyakunkba szakadt a kommün. Ezen a téren nem panaszkodhattunk, mert amint az dr. Cseh Géza főlevéltáros egy közelmúltban tartott előadásában is elhangzott, a vörös terror Dunapataj után Szolnokon szedte legtöbb áldozatát. Hozzávetőleges névsorok a Tisza Szálló falán levő emléktáblán olvasható, s bár nagy valószínűséggel nem teljes a lista, így is megrendítő. Diáktól a katonáig, földművestől detektívig sorjáznak a foglalkozások, felekezeti megoszlás szerint pedig kereszténytől zsidóig mindenki megtalálható rajta. Cseh Géza tanulmánya szól arról, hogy az itteni vérengzés oka a román előrenyomulás miatt Szolnokon kitört kommünellenes lázadás volt, amely egy május elsején a városba bevonuló fehér felkelőcsoport megjelenésével kezdődött. A vagyonosabb polgárokra, a helyi intelligencia egy részére, a 68-as laktanyában szolgáló tisztekre és az átállt vöröskatonákra támaszkodva Fehér Gárdát szerveztek, amely a Tiszánál megálló románok miatt hamarosan harcba szállt az újra előre nyomuló Vörös Hadsereggel. A túlerő, valamint saját stratégiai baklövéseik, továbbá a MÁV-műhely őket hátba támadó munkásai miatt a gárda rövid időn belül vereséget szenvedett, közülük többen elmenekültek. A többiekkel a város utcáin végeztek, vagy Szamuely hamarosan megérkező vészbírósága lövette agyon őket a temető árkában, körülbelül azon a területen, ahol jelenleg az orvosi rendelő áll. A bosszúhadjárat nem szorítkozott csupán a felkelés résztvevőire, nem is tudták mindnyájukat azonosítani, hanem számos, teljesen vétlen polgár is áldozatául esett a vérengzésnek. Ösztreicher Nándor szeszkereskedőt pincemesterével, Szántai Lajossal az utcán, a saját háza előtt ölték meg, meggyilkoltak három, a csendőrlaktanyában betegen fekvő csendőrt, majd Szamuelyék szóbeli ítélete alapján másik 22 embert vittek a temető árkához. Cseh Géza megadja a kivégzőosztag parancsnokának nevét is, egy Mann József nevű ember vezényelte a tengerészekből alakult kivégzőosztagot, melynek tagjai általában egyenként, fejlövéssel végeztek áldozataikkal. Itt halt meg Stögermayer Antal, az Aranylakat vendéglő tulajdonosa, aki halála előtt még odadobta a télikabátját egy ott álldogáló szegénynek, továbbá az apját kereső, s Szamuelyt gyilkos gazembernek nevező Mellinger Ede 16 éves diák is. Stögermayer felesége férje kivégzésének hírére öngyilkos lett. Mellinger Ede édesanyja később fia mártíromságának köszönhetően mentesült a vészkorszak megpróbáltatásaitól. Néhány vasúti tolvaj az őket leleplező defektíven állt bosszút a megtorlás ürügyén, akit ők maguk lőttek agyon a temetőben, mert még Szamuely sem vállalta az elítélését. E sorok írója évekkel ezelőtt még találkozott olyan, időközben elhunyt nagyon idős emberrel, aki gyerekként jelen volt a kivégzéseknél, s arra is emlékezett, hogy Szamuelyék még a saját embereik, a vöröskatonák közül is többeket kivégeztek a temetőnél és a Partos kápolnánál. Ezt a közlést dr. Cseh Géza kutatásai is alátámasztják, ő kilenc, részben fosztogatásért, részben a fehérekhez való átállásért kivégzett vöröskatonát említ, akiket a két háború között nem tekintettek mártírnak. Az áldozatok teljes számát Kele József vármegyei tiszti főügyész 1926-ban írt könyvében 49 főre teszi, bár ebbe beleszámította az utcai harcok halottait is. SZATHMÁRY ISTVÁN A kommün áldozatainak emléktáblája a Tisza Szálló falán