Szolnoki Grátisz, 2016 (20. évfolyam, 1-46. szám)

2016-04-22 / 16. szám

2 AKTUÁLIS Gyermekeink révén a jövőnkre is vigyáznak a szakemberek ELISMERÉS A szolnoki önkor­mányzat hétfőn tartotta a böl­csődék napja alkalmából ren­dezett ünnepségét a városháza Hubay Ferenc Dísztermében, melyen Szalay Ferenc polgár­­mester idén is két személynek adta át a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérmet. A szociális és munkaügyi miniszter 2010-ben nyilvánította április 21-ét a bölcsődék napjává, kifejezve a társadalom megbecsülését a böl­csődei dolgozók által teremtett értékek iránt. A világ első bölcsődé­­ jét Francois Marbeau 1844-ben alapította Párizsban, míg az első magyar kisgyermekneveldét 1852. április 21-én a Pesti Első Bölcsődei Egylet hozta létre Budapesten. Már az akkori alapítólevél igen korszerű és haladó gondolatokat, szabályo­kat tartalmazott, kimondta: „Intézetünk feladata józan és becsületes szülők csecsemőit - míg azok munkáikat végzik - ápol­ni, tartani és így családi jobblétüket előmozdítani.” A város önkormány­zata minden évben megrendezi ünnepségét a bölcsődék napja alkalmából, mely a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért" emlék­érem átadóünnepsége is egyben. E díjjal ismerik el azokat a szakembe­reket, akik a több évtizedes pálya­futásuk alatt kiemelkedő szakmai­sággal, példaértékűen látták, látják el munkájukat, hivatásszeretetük követendő az utódok számára.­­ Április 21. az­ ország minden pontján a bölcsődei dolgozók és az önkormányzatok közbenjárásának segítségével egy olyan ünneppé varázsolt lehetőség, amikor vala­mennyien megköszönhetjük a böl­csődékben dolgozók elkötelezett, a picinyek fejlődését, egészséges növekedését biztosító nívós szak­mai munkáját. A bölcsődék napján megköszönjük a bölcsődékben dol­gozóknak, hogy olyan sokat tesz­nek a gyermekeinkért, a családo­kért, s tulajdonképpen a jövőnkért - hangzott el az ünnepség felveze­tőjében, melyen részt vett mások mellett Szalay Ferenc polgármes­ter, Mészáros Mihályné, az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója, Keskenyné Péntek Ágnes bölcsődei intézmény­egység-vezető és Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke (egész­ségi okok miatt idén távol maradt a rendezvénytől a Magyar Bölcsődék Egyesületének megálmodója és alapítója, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egykori elnöke, a Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa, a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérem ötletgaz­dája,­ dr. Koncz József). - Szolnok nagyon szerencsés, hiszen kiváló szakemberek munká­ja által remek bölcsődék található­ak a városban, akikre és amelyek­re fenntartások nélkül rábízhatjuk a gyermekeinket. Ezért is örömteli, hogy immár hatodik alkalommal ünnepelhetünk a bölcsődék nap­ján, amikor is a város nevében köszönetet mondhatunk a bölcső­dékben dolgozóknak - hangsú­lyozta beszédében Szalay Ferenc. A polgármester arról is beszélt, hogy az önkormányzat pályázat keretében lehetőséget kapott böl­csődei férőhelybővítésre, illetve bölcsődefelújításra. A forrásból a Móra Ferenc úti, a Kolozsvári úti és a szandai Simon Ferenc úti bölcső­dék fejlesztése történik meg az elkövetkezendő években. Utóbbi esetében nem csupán megújul az épület, de egy két csoportszobás, 28 kisgyermek elhelyezését bizto­sító, új pavilonnal is bővül.­­ A szandaszőlősi bölcsőde átépítése alatt a gyermekeket és gondozói­kat ideiglenesen a Móra Ferenc úti, a Kolozsvári úti, a Jósika úti és a Városmajor úti bölcsődékben helyezik majd el. Az új környezet, az idegen felnőttek elfogadása mind-mind nehézségekkel járhat egy kisgyermek számára. Ezeket a nehézségeket kiküszöbölni nem lehet, de a helyzetet megkönnyíteni igen. A kisgyermekek kezét fogó, őket óvó, védő, a fejlődésüket segí­tő bölcsődei dolgozók mellett biz­tonságban érezhetik gyermekeiket a szülők. Ezúton szeretném meg­köszönni Önöknek támogató együttműködésüket, aktív közre­működésüket abban, hogy a bőví­tési és felújítási munkák miatti nehézségeket a kisgyermekek, a családok számára elfogadhatóvá teszik - mondta a város vezetője. A polgármester jelezte azt is, hogy idén két­­ bölcsőde is jubileumi évfordulót ünnepel. A Kolozsvári úti bölcsőde 50 éve, míg a Városmajor úti bölcsőde 30 éve nyílt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása is folyik (a fogyatékkal élő gyermekek gondo­­zása-nevelése - a gyermekek 6 éves korának betöltéséig - a Városmajor úti bölcsőde 20 férő­helyén egészséges gyermekekkel közös csoportban, illetve speciális bölcsődei csoportban történik). Az ünnepi beszédet követően került sor a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérem átadá­sára. A díjat 2016-ban Bander Ferencné általános titkár, egész­ségügyi előadó, valamint Bettenbach Jánosné, a Simon Ferenc úti bölcsőde kisgyermekne­velője vette át Szalay Ferenctől. Az ünnepség záróakkordjaként a Szolnoki Szimfonikus Zenekar vonósnégyese (Gyurics György - hegedű, Molnár Edit - hegedű, Bereczkiné Franzó Éva - brácsa és Németh­ Kornél a-K.cselló) adott rövid koncertet, majd Mészáros Mihályné igazgató mondott pohár­köszöntőt. Az idei bölcsődék napján Bettenbach Jánosné (balra) és Bander Ferencné (középen) kapta a Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért emlékérmet MiM HMMH KÉPES HÍREK A VÁROS ELETÉBŐL A megyei horgászszövetség háromnyaras pontyokat telepített a közelmúlt­ban a Tisza városi szakaszánál. Ez eleme a város idegenforgalmi-turisztikai vonzerejének növelése érdekében megalkotott koncepciónak is. A Verseghy gimnázium régóta ápol testvériskolai kapcsolatokat a reutlingeni Isolde Kurz Gymnasiumával. A német tanintézményből a napokban diákok érkeztek Szolnokra, hogy jobban megismerjék otthonuk magyar testvértelepülését Első alkalommal rendezték meg a Szakmák Éjszakája elnevezésű programot az ország szakképző iskoláiban. Az érdeklődők kötetlen formában ismerhették meg a szolnoki szakképző rendszert az érintett tanintézmények szervezésében. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL TANINTÉZET HADISZOLGÁLATBAN: EGY ÉPÜLET TÖRTÉNETE TÖRTÉNELEM A szolnoki Tisza-parthoz közel áll a Szegő Gábor nevét viselő, korábban Belvárosiként, még Költőiként is ismert álta­lános iskola, a város egyik legszebb szecessziós épülete. A falán látható kis márványtábla szerint Rerrich Béla műépítész tervezte, és 1913 májusa és novembere között épült. A helyén - amint azt Kósa Károly helytörténész megírta - valamikor a város egyik régi temetője terült el, melynek mára egyetlen emléke maradt, mégpedig a vele átellenben levő Szomorú Jézus szobor, majd egy ideig sétakertként szolgált a terület A közelében volt a jelenlegi tanintézet jogelődje, az a polgári leányiskola, amely a megyei levéltárban található iratok szerint 1912-re már olyan álla­potba került, hogy életveszélyes lett volna falai között tovább folytatni a tanítást. A város az áldatlan állapot miatt már korábban több kérelmet intézett egy új iskola felépítése tárgyá­ban a kultuszminisztériumhoz, melyeket forráshiányra hivatkozva rendre elutasítottak. Végül Sipos Orbán városi képviselő javaslata alap­ján úgy határoztak, hogy kölcsönt vesznek fel az építkezésre, ha annak megtérítését vállalja a minisztérium. 1913-ban dr. Horthy Szabolcs főis­pán kieszközölte a szükséges állami támogatást az iskolaépület emelésé­hez és bebútorozásához. Ezt követő­en a tervezéssel és a művezetéssel Rerrich Béla neves műépítészt bízták meg, akinek javadalmazását az uta­zási költségtérítésen felül az épület értékének 3 százalékában állapítot­ták meg A kivitelezésre versenytár­gyalást hirdettek, amelyre 75 ajánlat futott be. Az épület végleges költsége 245 ezer 333 korona és 59 fillér volt. A korabeli leírás szerint „63 négyzet­­méteres tantermek, politechnikai terem, 1 nagy közös előadó, amfiteát­rumszerű padokkal, chemia szertár, phisika szertár, természetrajz szertár, rajz- és énekterem, rajzszertár, kézi­munkaterem, kézimunkaszertár, igazgatói előszoba, és szoba, tanári szoba, ifjúsági könyvtár, igazgatói lakás, szolgalakás, 180 négyzetméte­res tornaterem táncteremnek alkal­mas padozattal, öltöző, tornaszertár” volt benne. A pincében a központi fűtés kazánja, tüzelőtároló, mosó­konyha, igazgatói pince, szolgapince foglalt helyet. A központi fűtés érde­kessége, hogy ugyanakkor a korabeli leírásokban cserép- és vaskályhák is szerepelnek. Az új iskolát, alig készült el, a köz­ben kitört háború miatt hadikórház­nak vették igénybe, majd a román hadsereg pusztított falai között. Szintén használta a hadsereg a második világháborúban is, majd a pincéjében a polgári védelem ren­dezkedett be. Az 1970-es árvíznél katonaságot is elszállásoltak benne. Ezeket a köz­játékokat leszámítva napjainkig töretlenül folyik az oktatás a falai között. Szathmáry István Városunk egyik legszebb szecesszi­ós épülete a Szegő Gábor iskola AZ ÉPÍTÉSZ ÉS A MATEMATIKUS Az 1881-ben született Rerrich Béla Szegő Gábor világhírű matemati­­építész fő műve - a szegedi Dam kus, az iskola névadója tér kiépítése - mellett Szolnokon Kiskunhegyesen született 1895- is több alkotást hagyott maga­ben. Élete nagy részében német, után. Ő tervezte a polgári fiúisko- majd amerikai egyetemeken taní­tót, de neki tulajdonítják az első tort, s 1985. augusztus 7-én hunyt Tisza-parti park tervezését is­ el a kaliforniai Palo Altóban.

Next