Szolnoki Grátisz, 2016 (20. évfolyam, 1-46. szám)
2016-04-22 / 16. szám
2 AKTUÁLIS Gyermekeink révén a jövőnkre is vigyáznak a szakemberek ELISMERÉS A szolnoki önkormányzat hétfőn tartotta a bölcsődék napja alkalmából rendezett ünnepségét a városháza Hubay Ferenc Dísztermében, melyen Szalay Ferenc polgármester idén is két személynek adta át a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérmet. A szociális és munkaügyi miniszter 2010-ben nyilvánította április 21-ét a bölcsődék napjává, kifejezve a társadalom megbecsülését a bölcsődei dolgozók által teremtett értékek iránt. A világ első bölcsődé jét Francois Marbeau 1844-ben alapította Párizsban, míg az első magyar kisgyermekneveldét 1852. április 21-én a Pesti Első Bölcsődei Egylet hozta létre Budapesten. Már az akkori alapítólevél igen korszerű és haladó gondolatokat, szabályokat tartalmazott, kimondta: „Intézetünk feladata józan és becsületes szülők csecsemőit - míg azok munkáikat végzik - ápolni, tartani és így családi jobblétüket előmozdítani.” A város önkormányzata minden évben megrendezi ünnepségét a bölcsődék napja alkalmából, mely a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért" emlékérem átadóünnepsége is egyben. E díjjal ismerik el azokat a szakembereket, akik a több évtizedes pályafutásuk alatt kiemelkedő szakmaisággal, példaértékűen látták, látják el munkájukat, hivatásszeretetük követendő az utódok számára. Április 21. az ország minden pontján a bölcsődei dolgozók és az önkormányzatok közbenjárásának segítségével egy olyan ünneppé varázsolt lehetőség, amikor valamennyien megköszönhetjük a bölcsődékben dolgozók elkötelezett, a picinyek fejlődését, egészséges növekedését biztosító nívós szakmai munkáját. A bölcsődék napján megköszönjük a bölcsődékben dolgozóknak, hogy olyan sokat tesznek a gyermekeinkért, a családokért, s tulajdonképpen a jövőnkért - hangzott el az ünnepség felvezetőjében, melyen részt vett mások mellett Szalay Ferenc polgármester, Mészáros Mihályné, az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság igazgatója, Keskenyné Péntek Ágnes bölcsődei intézményegység-vezető és Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke (egészségi okok miatt idén távol maradt a rendezvénytől a Magyar Bölcsődék Egyesületének megálmodója és alapítója, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egykori elnöke, a Bölcsődei Igazgatóság nyugalmazott igazgató főorvosa, a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérem ötletgazdája, dr. Koncz József). - Szolnok nagyon szerencsés, hiszen kiváló szakemberek munkája által remek bölcsődék találhatóak a városban, akikre és amelyekre fenntartások nélkül rábízhatjuk a gyermekeinket. Ezért is örömteli, hogy immár hatodik alkalommal ünnepelhetünk a bölcsődék napján, amikor is a város nevében köszönetet mondhatunk a bölcsődékben dolgozóknak - hangsúlyozta beszédében Szalay Ferenc. A polgármester arról is beszélt, hogy az önkormányzat pályázat keretében lehetőséget kapott bölcsődei férőhelybővítésre, illetve bölcsődefelújításra. A forrásból a Móra Ferenc úti, a Kolozsvári úti és a szandai Simon Ferenc úti bölcsődék fejlesztése történik meg az elkövetkezendő években. Utóbbi esetében nem csupán megújul az épület, de egy két csoportszobás, 28 kisgyermek elhelyezését biztosító, új pavilonnal is bővül. A szandaszőlősi bölcsőde átépítése alatt a gyermekeket és gondozóikat ideiglenesen a Móra Ferenc úti, a Kolozsvári úti, a Jósika úti és a Városmajor úti bölcsődékben helyezik majd el. Az új környezet, az idegen felnőttek elfogadása mind-mind nehézségekkel járhat egy kisgyermek számára. Ezeket a nehézségeket kiküszöbölni nem lehet, de a helyzetet megkönnyíteni igen. A kisgyermekek kezét fogó, őket óvó, védő, a fejlődésüket segítő bölcsődei dolgozók mellett biztonságban érezhetik gyermekeiket a szülők. Ezúton szeretném megköszönni Önöknek támogató együttműködésüket, aktív közreműködésüket abban, hogy a bővítési és felújítási munkák miatti nehézségeket a kisgyermekek, a családok számára elfogadhatóvá teszik - mondta a város vezetője. A polgármester jelezte azt is, hogy idén két bölcsőde is jubileumi évfordulót ünnepel. A Kolozsvári úti bölcsőde 50 éve, míg a Városmajor úti bölcsőde 30 éve nyílt, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása is folyik (a fogyatékkal élő gyermekek gondozása-nevelése - a gyermekek 6 éves korának betöltéséig - a Városmajor úti bölcsőde 20 férőhelyén egészséges gyermekekkel közös csoportban, illetve speciális bölcsődei csoportban történik). Az ünnepi beszédet követően került sor a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért” emlékérem átadására. A díjat 2016-ban Bander Ferencné általános titkár, egészségügyi előadó, valamint Bettenbach Jánosné, a Simon Ferenc úti bölcsőde kisgyermeknevelője vette át Szalay Ferenctől. Az ünnepség záróakkordjaként a Szolnoki Szimfonikus Zenekar vonósnégyese (Gyurics György - hegedű, Molnár Edit - hegedű, Bereczkiné Franzó Éva - brácsa és Németh Kornél a-K.cselló) adott rövid koncertet, majd Mészáros Mihályné igazgató mondott pohárköszöntőt. Az idei bölcsődék napján Bettenbach Jánosné (balra) és Bander Ferencné (középen) kapta a Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért emlékérmet MiM HMMH KÉPES HÍREK A VÁROS ELETÉBŐL A megyei horgászszövetség háromnyaras pontyokat telepített a közelmúltban a Tisza városi szakaszánál. Ez eleme a város idegenforgalmi-turisztikai vonzerejének növelése érdekében megalkotott koncepciónak is. A Verseghy gimnázium régóta ápol testvériskolai kapcsolatokat a reutlingeni Isolde Kurz Gymnasiumával. A német tanintézményből a napokban diákok érkeztek Szolnokra, hogy jobban megismerjék otthonuk magyar testvértelepülését Első alkalommal rendezték meg a Szakmák Éjszakája elnevezésű programot az ország szakképző iskoláiban. Az érdeklődők kötetlen formában ismerhették meg a szolnoki szakképző rendszert az érintett tanintézmények szervezésében. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL TANINTÉZET HADISZOLGÁLATBAN: EGY ÉPÜLET TÖRTÉNETE TÖRTÉNELEM A szolnoki Tisza-parthoz közel áll a Szegő Gábor nevét viselő, korábban Belvárosiként, még Költőiként is ismert általános iskola, a város egyik legszebb szecessziós épülete. A falán látható kis márványtábla szerint Rerrich Béla műépítész tervezte, és 1913 májusa és novembere között épült. A helyén - amint azt Kósa Károly helytörténész megírta - valamikor a város egyik régi temetője terült el, melynek mára egyetlen emléke maradt, mégpedig a vele átellenben levő Szomorú Jézus szobor, majd egy ideig sétakertként szolgált a terület A közelében volt a jelenlegi tanintézet jogelődje, az a polgári leányiskola, amely a megyei levéltárban található iratok szerint 1912-re már olyan állapotba került, hogy életveszélyes lett volna falai között tovább folytatni a tanítást. A város az áldatlan állapot miatt már korábban több kérelmet intézett egy új iskola felépítése tárgyában a kultuszminisztériumhoz, melyeket forráshiányra hivatkozva rendre elutasítottak. Végül Sipos Orbán városi képviselő javaslata alapján úgy határoztak, hogy kölcsönt vesznek fel az építkezésre, ha annak megtérítését vállalja a minisztérium. 1913-ban dr. Horthy Szabolcs főispán kieszközölte a szükséges állami támogatást az iskolaépület emeléséhez és bebútorozásához. Ezt követően a tervezéssel és a művezetéssel Rerrich Béla neves műépítészt bízták meg, akinek javadalmazását az utazási költségtérítésen felül az épület értékének 3 százalékában állapították meg A kivitelezésre versenytárgyalást hirdettek, amelyre 75 ajánlat futott be. Az épület végleges költsége 245 ezer 333 korona és 59 fillér volt. A korabeli leírás szerint „63 négyzetméteres tantermek, politechnikai terem, 1 nagy közös előadó, amfiteátrumszerű padokkal, chemia szertár, phisika szertár, természetrajz szertár, rajz- és énekterem, rajzszertár, kézimunkaterem, kézimunkaszertár, igazgatói előszoba, és szoba, tanári szoba, ifjúsági könyvtár, igazgatói lakás, szolgalakás, 180 négyzetméteres tornaterem táncteremnek alkalmas padozattal, öltöző, tornaszertár” volt benne. A pincében a központi fűtés kazánja, tüzelőtároló, mosókonyha, igazgatói pince, szolgapince foglalt helyet. A központi fűtés érdekessége, hogy ugyanakkor a korabeli leírásokban cserép- és vaskályhák is szerepelnek. Az új iskolát, alig készült el, a közben kitört háború miatt hadikórháznak vették igénybe, majd a román hadsereg pusztított falai között. Szintén használta a hadsereg a második világháborúban is, majd a pincéjében a polgári védelem rendezkedett be. Az 1970-es árvíznél katonaságot is elszállásoltak benne. Ezeket a közjátékokat leszámítva napjainkig töretlenül folyik az oktatás a falai között. Szathmáry István Városunk egyik legszebb szecessziós épülete a Szegő Gábor iskola AZ ÉPÍTÉSZ ÉS A MATEMATIKUS Az 1881-ben született Rerrich Béla Szegő Gábor világhírű matematiépítész fő műve - a szegedi Dam kus, az iskola névadója tér kiépítése - mellett Szolnokon Kiskunhegyesen született 1895- is több alkotást hagyott magaben. Élete nagy részében német, után. Ő tervezte a polgári fiúisko- majd amerikai egyetemeken tanítót, de neki tulajdonítják az első tort, s 1985. augusztus 7-én hunyt Tisza-parti park tervezését is el a kaliforniai Palo Altóban.