Szőlőszeti, Borászati és Gazdasági Lap, 1889 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1889-09-16 / 18. szám
18. szám. Kassa, 1889. szeptember 16. 10-ik évfolv. SZŐLŐSZETI, BORÁSZATI ÉS GAZDASÁGI LAP. Előfizetési ár: Egész évre . . 4 frt Fél évre ... 2 ., Negyed évre . 1 „ Megjelen minden hó l-én és 16-án. .SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ-TUI,A.IDONOS : MAURER JÁNOS. Hirdetési HÍ : Egész oldal . 10.— Fél oldal . . . 5.— Negyed oldal 2.50 Szőlészet és borászat. Phylloxerairtás „Maistre“ víz alá helyezési módszerével. Tekintve a phylloxera meggátolhatatlan tovaterjedését, a szőlőművelőnek mindent meg kell tennie, hogy szőlőit ezen legveszélyesebb ellensége ellenében megvédje. Az amerikai alanyok mellett csak a „víz alá helyezés“ vagyis elárasztás — a homokon kívül — érdemel némi figyelmet e tekintetben, mert ennek segélyével tényleg képesek vagyunk a phylloxera által megtámadott szőlőt életben, illetve termőképes állapotban megtartani. Ami a megtámadott szőlők szénkéneggel való kezelését illeti, ez csakis oly helyeken alkalmazható, ahol finom és drága borokat termelnek, mert különben a szénkénegezés költségeit nem fedezhetnék, illetve ahelyett, hogy szőlőinkből hasznot húznánk, azokra meg reá kellene fizetni. Azonkívül a szénkéneggel kezelt szőlők csak satnya tenyészettel bírnak, csak nagyon csekély termést hoznak s végre a phylloxera és a szénkéneg együttes hatása következtében tönkre mennek, mert tagadhatatlan, hogy a szénkéneg a gyökérnek többé-kevésbé ártalmas. Homokos lejtők teljesen kielégítő eredményt nyújtanak, bár egyes helyekről épen ellenkezőt állítanak, de szőlőművelésre alkalmas lejtőkön homoktalaj csak igen ritkán található. Már létező s megtámadott szőlőkben tehát a „víz alá helyezés“ a legjobb eszköz a phylloxera leküzdésére, mert ily módon