Katolikus gimnázium, Szombathely, 1873
naprendszernek neveztetnek. Az állócsillagok valamennyien a Naphoz hasonló, s a legtöbb esetben nagyobb önfényű tömegek lévén, jogosan következtethetjük, hogy mindannyian saját rendszerrel bírnak; habár erről nagy távoluk miatt, melynél fogva maguk is csak mint egyes fénypontok tűnnek fel, tapasztalati tudomással nem is bírunk. A naprendszerhez tartozó égitestek a bolygók, holdak, a Nap körül keringő kisebb szilárd tömegek, melyek meteoritek vagy lebköveknek neveztetnek, s az üstökösök. A bolygók különböző kiterjedésű gömbszerű szilárd tömegek, melyek saját fénynyel nem birnak, s csak azáltal válnak láthatókká, hogy a Napról rájuk eső fénysugarakat minden irányban visszaverik. Valamennyien a köralakhoz közel álló, s így kevéssé lapult kerülékszerű pályákon mozognak, mely pályák egyik közös gyúpontjában a Nap áll. Rendszerünk bolygói a Naptól számított távolsorozatban a következők : Merkur, Venus az est, majd hajnalcsillag, Föld, Mars, Asteroidák vagyis kisebb távcső által látható bolygók, melyek közül eddig mintegy 120 fedeztetett fel, Jupiter, Saturn, Uran és Neptun. Ezek közül a legközelebbi Merkúr 8, a Föld 20, és a legtávolabbi Neptun 621 millió mf. középtávolban keringnek a Nap körül. A holdak a bolygókhoz hasonló, de kisebb tömegek azon különbséggel, hogy körülékes pályáikat egyes bolygók körül futják be, s így csak közvetetten vesznek részt a Nap körüli keringésben. Egyes bolygókhoz tartozók lévén, ezek mellékbolygóinak is neveztetnek. Holdakkal bírnak a Föld, Jupiter, Satura, Uran és Neptun, és pedig a Föld 1, Jupiter 4, Satura 8, Uran 4, és Neptun 1 holddal. Uran és Neptun magok is csak távcső által lévén láthatók, holdjaik száma még teljes határozottsággal nincs megállapítva. Saturn holdjain kívül egyenlítői helyzete felett még egy lapult gyűrű által van körülvéve. A meteoritek apró világtéri tömegek, melyek nagyszámban keringnek a Nap körül, s ha a Föld vonzáskörébe jutnak, ráesnek, s a gyakran található lebköveket képezik. Ezek egyúttal azon testek, melyek által a világtérben mozgó anyag minőségéről közvetlen tudomást nyerünk. Bennük azonban eddig másféle egyszerű test, vagyis elem, mint aminőket Földünk körében ismerünk, nem találtatott. Ezen tapasztalati tény, továbbá az újabb évek nevezetes vívmánya a színképelemzés, mely által a nagytávolú testek anyagi összetételéről, kilövell fénysugaraid által nyerünk felvilágosítást, arról győznek meg minket, hogy egész rendszerünk anyagtömege ugyanazon elemi alkatrészekből áll, melyeket mint a Földet képezőket ismerünk. Az üstökösök saját fénynyel biró ködalakú tömegek, melyekben