Katolikus gimnázium, Szombathely, 1879
teleskop alkalmazásával — leírjuk a nap, hold és bolygók fényképeit, bevezet a cseppek csodavilágába s a láthatlan parányvilágot láthatóvá teszi. A természetbúvár számára az állatok, növények, ásványok, források, bányák, ásatások stb. hű lenyomatait szolgáltatja. Lehetővé teszi hogy kevés kiadással a legremekebb műkincseket és természet szépségeket -- főképen a Stereoskop által — szobánkba varázsolva szemléljük. De nemcsak az észnek tesz szolgálatot, hanem a szívnek, az érzelmeknek is hű ápolója. Mily kellemes és kedves meglepetés az, midőn távollevő jó szüleink, rokonunk, barátunk vagy ismerősünk arczképét vesszük ; mily édes örömmel vizsgáljuk a távollevőnek hű képét s merengünk el a múlton, az átélt jó vagy balsorson............ Tóth Mike szerint: „azon művészetnek, mely ezt lehetővé teszi, mely a bárteli és vadregényes vidékeket, műépítményeket, kegyeletünk, tiszteletünk, kellemes visszaemlékezésünk tárgyait asztalainkra, albumainkba varázsolja, de művészetnek mibenléte iránt lehetetlen a műveltebbnek nem érdekeltetnie.“ Látva a fényírásnak sokoldalú alkalmazását azt gondoltuk, hogy helyén lesz, ha ezen fontos találmány ismertetésére használjuk fel e helyet, hogy azok is, kik a természettannal nem foglalkoznak, de érdekkel viseltetnek gyakorlati hasznú vívmányai iránt, ezen művészetet, melyet termékeiben mindnyájan ismerünk, lényegében is megismerjék, azok pedig, kik eme szép művészetet, gyakorolni is óhajtják e sorokban vezérfonalat leljenek. Eme kettős czél elérésére mint a tárgynak is inkább megfelelőt — a népszerű előadást, választottuk, s értekezésünket három részre osztva , az elsőben a photographia elméletét, a másodikban annak gyakorlatát (praxis) adjuk , míg a harmadikban a photographia alkalmazásáról fogunk röviden szóllani A photographia elmélete. Mi a tény? Ez az első kérdés a mely értekezésünk bekezdésénél fölmerül s amelyet felelet nélkül hagynunk nem szabad. Könnyű lenne e kérdésre biztos és határozott választ adni, ha a fény érzékeink alá eső tünemény volna , minthogy azonban csak íratásaiban ismerjük, mibenlétét illetőleg föltevéshez (hypothesis) kell folyamodnunk Ilyen föltevés a fény rezgési elmélete. A testek végtelen apró részecskéi, tömecsei, folytonos rezgő, hintázó mozgásban vannak, a mely mozgás azonban parányisága miatt nem látható. Az egy másodpercben végzett rezgések száma külön-