Katolikus gimnázium, Szombathely, 1919
hatása alól is használták fel még politikai jellegű szolgálatokra is. A különféle szolgálatokra való kirendelésből származó iskolai mulasztásaikat a tanulók egyszerűen a vármegyei direktóriumtól kapott bizonyítvánnyal igazolták. Ha szünetet akartak, azt egyenesen a direktóriumtól kérték, itt az iskolában csak bejelentették az engedélyt. Gyakran jelentek meg az iskolában tanítás közben a szakszervezeti ifjúmunkások úgy, ahogy otthagyták műhelyüket és követelték az igazgatótól, hogy a tanulókkal értekezhessenek. Követelték az intézet tornatermét sportgyakorlataikra, a dísztermet gyűlésekre, előadásokra stb. Az iskola helyiségeinek lefoglalására való törekvésükben egyébként a katonatanács és munkástanács vetekedett velük. Az iskolai munka folytonosságát veszélyeztető ezek ellen az idegen beözönlések ellen a legnagyobb elszántsággal és energiával kellett védekezni. Az iskola fegyelmi szabályainak érvényt szerezni nem lehetett, az ellenőrt véző tanulók mögött ott álltak védőként a direktórium, szakszervezet és különböző megbízottak. Az ifjúság számára tartott kioktató előadások, a napilapok és mindenféle zagirat, amelyekkel elárasztották az ifjúságot, csak fokozták a fegyelem lazulását. A közoktatásügyi népbiztosság rendeletei az intézetet állami iskolának nyilvánították és a vármegyei direktórium művelődési osztályának felügyelete és vezetése alá helyezték. Vezetését ideiglenesen a volt vármegyei tanfelügyelőség vette át. Eddigi rendtartásunkkal és nevelési elveinkkel homlokegyenest ellenkező intézkedéseket tettek kötelezővé intézetünkben is, a szerzetestanárok pedig csak ideiglenesen tűrt tanerők voltak. Kenyerünk attól vált függővé, hogy beállunk-e az új szellem buzgó harcosainak, megtagadjuk-e papi és szerzetestanári hivatásunkat. Ezt nem tettük meg, mert nem tehettük. A személyi zaklatások és kényszerítések között a tűrést választottuk sorsunkat, a félrevezetett ifjúsággal szemben is csak a legvégsőig menő jóindulattal párosult türelmet alkalmazhattuk fegyelmező eljárásunkban eszközül. Nem akartuk a ragadozó farkas megjelenésére rossz pásztorokként itthagyni a ránk bízott nyájat. Türelmünkkel elértük, hogy az iskola fegyelmező hatása alól elvont ifjúságban újra felébredt a jobbérzés, kezdett újra alkalmazkodni az iskola régi rendjéhez. A kisebb tanulók, akiket nem vontak bele annyira a bomlás folyamatába, dicséretes magatartást tanúsítottak az általános fegyelmezetlenség közepette. Ragaszkodtak az iskolához, megszokott vallási gyakorlataikhoz és tanáraikhoz. Ez volt zaklatott életünkben az egyedüli jóleső vigasztalás. Megnyugtatásul szolgált az is, hogy amikor az egy időre felfüggesztett vallástani oktatást a vármegyei direktórium