Szövetkezeti Élet, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
si szövetkezetek népművelési munkája az Országos Népművelési Tanács előtt Szövetkezetpolitikai vita és annak tanulságai Az elmúlt év végén tárgyalta az Országos Népművelési Tanács a SZÖVOSZ, az OKISZ és az Országos Termelőszövetkezeti Tanács előterjesztésében a szövetkezetek népművelési munkáját. Ez az előterjesztés természetes következménye a Társadalmi Szemle hasábjain nemrég lezajlott szövetkezetpolitikai vitának. Erdei Ferenc az OSZT főtitkára a folyóiratban közölt 23 hozászólást összefoglalva, fő következtetése, hogy a szocialista társadalomban vitathatatlanul szükség van a szövetkezeti mozgalomra. A vita megerősítette a kiinduló cikket, hogy a szövetkezetek fontos intézményei a szocializmusnak. Nyers Rezső hasonlóképpen vélekedve a következőket írta cikkében: „Nem túlzás azt mondani, hogy a szövetkezeti szektor gazdasági okokból szükségszerű, legalábbis a mi társadalmunkban az, és a hozzánk hasonlókban. A szövetkezeti népművelés fontosságát húzza alá az a tény is, hogy a fogyasztási szövetkezetek nagyon aktív kulturális munkát végeztek Magyarországon és Heves megyében is már 1945 előtt. A komlói Hangya szövetkezet pl. 1923-ban külön kultúrteremmel rendelkezett. Az apci hitelszövetkezet 1902- ben külön alakított könyvtáregyletet. A gyöngyösi hangya gazdasági tevékenysége során könyvnyomdát tartott fenn. Maga a hangya központ sportkörrel rendelkezett, rendszeresen adott ki ismeretterjesztő füzeteket, amelyek segítettek bizonyos szövetkezeti tevékenység megismerésében. 1922-ben pl. szorgalmazták, hogy minden hangya szövetkezet vásároljon vetítőgépet, kölcsönözzön filmet és rendszeresen szervezzenek ismeretterjesztő mozi előadásokat. A tanácsköztársasági szövetkezeti mozgalom pedig egyik legfontosabb feladatának tekintette a termelési kultúra terjesztését, a szaktudás növelését. Ennek érdekében nemcsak elméletben de a rövid 133 nap alatt a gyakorlatban is igen sokat tettek. De lehetne még tovább is sorolni a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a feudálkapitalizmusban is — bár a kulturális munka akkor is ráfizetéses volt —, mégis sokat áldoztak rá, néha sokkal többet egyes szövetkezetek ma. A szocializmus viszonyai között minden típusú szövetkezet kulturális tevékenysége fontos, nemcsak azért, mert ez a szövetkezeti alapszabályban benne szerepel, mivel a bécsi 1966-os Szövetkezeti Világkongresszus is a szövetkezetek fakultatív feladataként jelölte meg a nevelési feladatokat, de azért is mivel a szövetkezetek egyik legfontosabb társadalmi, mozgalmi feladata ma és hozzá lehet tenni, hogy a legeredményesebb is a szövetkezeti népművelés. Amellett, hogy segíti a szövetkezeti gondolat elterjesztését, híveket toboroz a tagság táborába, népszerűsíti az egyes célkitűzéseket, de nagyon komoly kulturális lehetőségeket biztosít a falusi fiatalságnak, de általában az egész lakosságnak. Ugyanakkor számos olyan népművelési feladatot tud megoldani, amelyeket a tömegszervezetek, a művelődési házak, sokkal nagyobb erőforrással, anyagi ráfordítással tudnának csak véghezvinni. A hosszú elméleti vita gyakorlati lecsapódása volt, hogy a szövetkezeti népművelés szükségességét e munka központi úton való segítését a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1003/1969. sz. rendelete is elismerte. A szövetkezeti népművelés erősítését jelentette országosan, hogy 1969-ben nem csökkent, ugyanakkor a megyei szövetségek — MÉSZÖV, KISZÖV — az igényeknek megfelelően teljesítették koordináló, szakmai tanácsadó, érdekképviseleti feladatukat. Megyénk területén működő két TESZÖV is egyre jobban kapcsolódott bele e tevékenységbe. A hozott határozatok megszabták a népművelési munka helyét, a fogyasztási, mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek körében. Az Országos Népművelési Tanács ülése kibővítve tárgyalta és nagyon fontosnak ítélte meg a szövetkezetek ilyenirányú tevékenységét a jövőben. Megszülettek tehát az alapvető rendelkezések, melyek biztosítják, hogy a három szövetkezet népművelői tovább tudják folytatni széles körű munkájukat. Születőben vannak a részletes irányelvek és ami örvendetes, kialakulóban van az egyre erősödő szövetkezeti összefogás is. Ez a fejlődés pedig már nemhogy a szövetkezeti népművelés felszámolását jelzi, hanem egy széles körű vitakorszak végét és egy szövetkezeti népművelés új korszakát vetíti elénk. Varga László Kertszövetkezet Nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek hasznosítására újabb kertszövetkezet alakult Egerben. A szövetkezetnek 32 tagja van, főként pedagógusok és orvosok, akik hét végi pihenő idejükben kertészettel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Az alakult Egerben alakuló gyűlésen elhatározták a területek gyümölcstelepítéshez való előkészítését és körülkerítését. A kertszövetkezeti tagok a kerecsendi országút mellett kaptak területet, amelyen már a tavaszon megkezdik a gyümölcstelepítéseket. Kishatármenti forgalom Január 19-én, a MESZÖV- székházban találkoztak a megye öt fogyasztási szövetkezetének — Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Parád — és a rimaszombati szövetkezetek képviselői. Részt vettek a tanácskozáson a HUNGAROCOOP, a VOSZK és a FŰSZÉRT Vállalat megbízottai is. A tanácskozáson megvitatták azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a megye szövetkezeti mozgalmának és a szomszédos rimaszombati szövetkezet közötti barátságot és a kishatármenti forgalom keretein belül árukapcsolatot teremt. A részvevők feltárták azokat a lehetőségeket, amelyek a két ország szövetkezetei között elősegíti az árukapcsolatok hosszabb időre való létrehozását. A megállapodás alapján Rimaszombatból sört, kerámia dísztárgyakat, üveg és porcelán árut és más, árukészletet bővítő cikkeket szállítanak. A megye fogyasztási szövetkezetei zöldség-gyümölcsöt, bort, pálinkaféléket, betonárut adnak a kapott cikkekért. A megállapodást a rimaszombati szövetkezetek részéről Pável Slovák, valamint a megye öt szövetkezetének képviselői írták alá. Klubszobák, könyvtárak, javíta műhelyek a lakásszövetkezetekben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban 13 lakásszövetekezet dolgozik, amelyben 922 szövetkezeti lakást tartanak nyilván. A MÉSZÖV mint érdekképviseleti szerv nagy gondot fordít és segítséget nyújt a tagok életkörülményeihez. Az elmúlt évben már 8 lakásszövetkezetben létesítettek javítóműhelyeket, hogy a „csináld magad” mozgalom alapján a kisebb hibákat maguk a lakók végezhetik el. Ezennkívül kilenc szövetvezetne.Irodahelyiséget és két könyvtárat adott a megyei szövetség. Négy szövetkezetben klubhelyiséget létesítettek, ahol esténként szórakoznak a lakók. Mindezek megvalósítására 118 ezer forintot adott a MÉSZÖV a lakászövetezeteknek. Képünkön Anderkó Ferenc a hatvani Mező Imre lakásszövetkezet nyugdíjas lakója a szövetkezet műhelyében végzi a javításokat. Felelevenedett a műlt: Alapító tagok találkozója Kápolnán keret főkönyvelője köszöntötte, majd visszaemlékezett a földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek megalakítására, szervezésére. Méltatta az alapító tagok áldozatkész tevékenységét, akik fáradhatatlanul, becsülettel helytálltak a megalakításnál és a párt politikájának valóra váltásában. A jelenlevők egymás után emelkedtek szólásra és felelevenítették a több mint két évtizeddel ezelőtti napokat. A 14 felszólaló alapító tag a jelenlegi munkáról is véleményt mondott. Néhány órára a teremben felelevenedett a múlt; az éjszakába nyúló ülések, a viták, harcok a rendszer ellenségei ellen, akik csírájában akarták elfojtani az alakuló szövetkezeti mozgalmat. Többen arról beszéltek, miként teremtettek úgyszólván semmiből boltokat, kereskedelmi egységeket. Kijutott a munkából szinte minden tagnak, de hosszú hetekig, hónapokig dolgoztak ingyen azért, hogy megteremtsék a maguk szövetkezetét. Nem a pénz, az anyagi elismerés hajtotta őket, hanem a cél, hogy újat építenek és az senki másé, csak az övék. Köszönetet mondtak a szövetkezet igazgatóságának, hogy nem feledkeznek el az alapító tagokról és kérték, hogy a jövőben minél többször találkozhassanak. Megemlékeztek az időközben meghalt harcostársakról, akiknek egyperces, néma felállással adóztak. A beszélgetés végén az igazgatóság elismerő okleveleit adták az alapító szövetkezeti tagoknak, majd Varga József, a szövetkezet párttitkára mondott záróbeszédet. Kérte a tagságot, hogy erejükhöz mérten továbbra is segítsék a szövetkezet munkáját, jó tanácsok, tapasztalatok átadásával járuljanak hozzá a munka eredményességéhez. A kápolnai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósága kedves ünnepségre hívta meg a szövetkezethez tartozó Nagyút, Kai, Kápolna, Kompolt, Tófalu, Aldebrő és Feldebrő községek szövetkezeteinek alapító tagjait. A megjelenteket Földi Péter, a szövet- ■SSSSS/S/SSSSSSS'SSS.fSSSS*J*Wr*Srf*JØ»*» / ' 1 . In [UNK]а: 1.50 Ft | IX. évfolyam 1. szám $ $ s $ 111070. ^ 11 « > s január hó § ' 5 Tapasztalatok a küldöttgyűlésekről Az alapszabályt tárgyaló és jóváhagyó részközgyűlések után valamennyi fogyasztási szövetkezetben december végéig megtartották a küldöttgyűléseket. Ezeken megvitatták a résziközgyűlések tapasztalatait és az elhangzott javaslatokat, észrevételeket.Mindezeken túl napirendre tűzték az első háromnegyed év eredményeinek, tapasztalatainak megvitatását, melyről a beszámolóban külön számot adtak a szövetkezetek elnökei. A tapasztalat alapján igen jó eredményekről számoltak be, amelyet a szövetkezeti tagok megelégedéssel vettek tudomásul. Az eredmények mellett napirendre kerültek az 1979. évi tervek, elképzelések megvitatásai is, amelyről már most megállapítható, hogy reálisak, a szövetkezet fejlődését és a tagság ellátásának megjavítását szolgálják. Napirenden szerepelt ezen kívül még a megyei szövetség alapszabályának megtárgyalása, elfogadása és a megyei küldöttgyűlés küldöttének megválasztása. A megyei szövetség alapszabályának tárgyalásakor felszólaló tagok egyetértésüket fejezték ki és szükségesnek tartották a megyei szövetséget és ehhez való csatlakozásukat egyhangú szavazatukkal fejezték ki. A küldöttgyűlések előkészítése során ismét jelentős munkát fejtettek ki a szövetkezetek vezetői, dolgozói. Jó módszerként alkalmazták, hogy a meghívó mellé rövidített, írásos beszámolót is mellékeltek, amely a legfontosabb számadatokat is tartalmazta. Igen jó módszernek bizonyult már a részközgyűléseken is a személyes meghívás, amelyben részt vettek a dolgozók és a választott vezetőségek is. Ez nemcsak azért járható út, mert így a tagok, küldöttek időben és biztosan megkapják a meghívást, hanem jó lehetőség nyílik arra, hogy a tagokkal elbeszélgetve, személyes tapasztalatokat szerezzenek egyes problémákról. Ugyanis sok olyan szövetkezeti tag van, aki a személyes elbeszélgetéseken kifejti véleményét, de a gyűlés nagy nyilvánosság előtt már nem szívesen szerepel. A jó előkészítő munka eredményeként megállapítható a tagok aktivitása is. A 26 AFÉSZ-küldöttgyűlésen 2000 küldött jelent meg, ami a küldöttek 75,6 százalékát teszi ki. A tagok véleményüket, javaslatukat is nyíltan elmondták a gyűléseken, melyen 247 hozzászólás hangzott el. Most a mérleg jóváhagyó és eredményfelosztó küldöttgyűlések következnek. Ezeknek sem lesz kisebb a feladatuk, hiszen egy egész év munkájét kell értékelni és az elért eredményeket a jogszabályok figyelembe vételével kell felosztani. Ezenkívül ismét lehetőség nyílik arra, hogy ismét megtárgyaljuk a küldöttekkel az éves működést, a jövő elképzeléseit. Képünk a verpeléti küldöttgyűlésen készült, amelyen részt vett Haveliant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is.