Szövetkezeti Élet, 1971 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

2 Rés?Közö у ülések a­z olvasztási és takarék­szövetk­ezetekben (Folytatás az 1. oldalról) 856 ezer forintos részjegy­­alapot a szövetkezet meg­duplázza. A tagok egyetér­tésével a jelenlegi száz fo­rint névértéket háromszáz forintra emelik, s így na­gyobb lehetőség nyílik a fej­lesztésre. Ezzel egy időben növelik a tagoknak nyújtott kedvezményeket, és így az anyagi érdekeltségük is fo­kozatosan érvényre jut. Részt vett és felszólalt a szederkénypusztai gyűlésen dr. Havellant Ferenc MESZÖV-elnök, aki a me­gye fejlődésének rövid is­mertetése mellett a helyi igények fokozott kielégítésé­re, a tagoknak nyújtott szol­gáltatások bővítésére hívta fel a figyelmet. Boldog A községi művelődési ház­ban megtartott részkőgyűlé­­sen mintegy száz szövetke­zeti tag vett részt, többsé­­­gükben nők. A fogyasztási szövetkezet munkáját bemu­tató és ismertető beszámolót a helyi intéző bizottság egy tagja tartotta, aki az el­múlt öt év eredményeinek ismertetése mellett a negye­dik ötéves terv előirányza­taival is megismertette a szövetkezeti tagokat. A helyi takarékszövetkezet életéről, fejlődéséről és az elért eredményekről Fried­rich Istvánné elnök tartott beszámolót. A takarékszö­vetkezet kiemelkedő ered­ményt ért el az elmúlt év­ben. Betétállományuk 6,4 millió forint, míg a tagok­nak nyújtott kölcsönök­ ös­­­szege 4,2 milliót tesz ki. Az év folyamán új szék­házba költöztek, amelyre igen büszkék a boldogiak. A falu lakossága gyakran ke­resi fel a helyi bankot, mely­nek éves pénzforgalma meg­haladja a 17 millió forintot. Jövőre újabb fejlődést irá­nyo­­tak elő. A boldogi részközgyűlésen a szövetkezeti tagok nagy részét a nők képviselték, akik közvetlen szavakkal mondták el véleményüket, javaslataikat a két szövetkezet mun­kájáról. SB5 vetkeseti ß­ et Elsőként a megyében Háromszáz forint a részjegy névértéke K­arácsondon A karácsondi fogyasztási szövetkezet működési terü­lete Karácsond és Nagy­fü­ged községekre terjed ki. A taglétszámuk ezekben a fal­vakban 1816 fő. Az utóbbi években jelentős fejlődést értek el a községek boltháló­zatának korszerűsítésében, az árualap növelésében. Jó kapcsolatot alakítottak ki a szövetkezeti tagokkal, melynek következménye, hogy a szövetkezet munkáját a beruházásokat társadalmi munkával és részjegybefize­téssel segítették. Az elmúlt évben a tagok közel 27 ezer forint pénzbe­­ni támogatást adtak a szö­vetkezetnek. A szövetkezet dolgozóinak jó munkája eredményeként a szövetkezet múlt évi nyeresége megha­ladta a 3 millió 600 ezer fo­rintot, így az elkövetkezendő évben még nagyobb lehető­ségük van az üzlethálózat fejlesztésére. A nyereségből a visszaté­rítés melett különféle szol­gáltatások, kedvezmények címén jelentős összeget kap­nak vissza a szövetkezeti ta­gok is. A két községben megtartott részközgyűléseken elhatározták, hogy az idős nyugdíjas szövetkezeti tagok­nak mintegy 14 ezer forint segélyt adnak. Ezen kívül a helyi általános iskolákkal együttműködve a két köz­ségben évenként 4—4 leg­jobb tanulmányi eredményt elérő szövetkezeti tag gyer­mekének összesen 10 ezer forint tanulmányi segélyt ad­nak. A szövetkezet sokoldalú segítségét a szövetkezeti ta­gok örömmel fogadták és a gyűléseken elhatározták, hogy a részjegy értékét száz fo­rintról háromszáz forintra növelik ez év végéig. Ezen­kívül felajánlották, hogy a különféle beruházásokhoz, építkezésekhez társadalmi munkával, célrészjegy jegy­zéssel és tagsági kölcsönnel is hozzájárulnak. A negyedik 5 éves tervben Karácsondon bisztrót és két boltot, Nagyfügeden húsbol­tot, két boltot létesítenek, korszerűsítik a büfét és a meglevő élelmiszerboltokat, gázcseretelepet és fűtőolaj­­lerakatot létesítenek. Csak a nők nem nyilvánították véleményüket Gondolatok egy részközgyűlés kapcsán Tarnazsadányban vettem részt részközgyűlésen, amelyen 100 tag jelent meg. A hozzászólók mind a m­a­guk konkrét helyzetéből in­dultak ki. Az egyik felszóla­ló a szövetkezet vezetőségé­vel meg van elégedve, de ugyanakkor a IV. ötéves terv célkitűzéseivel kapcso­latban is kifejtette vélemé­nyét. Elmondotta, hogy az elkövetkezendő években sok beruházás lesz a községek­ben, de fontosnak tartaná ha a szövetkezet lehetővé ten­né, hogy egyes ruházati cikkeket helyben, a község­ben is megvásárolhatna a tagság. Ugyanígy szükséges lenne a TÜZÉP-telep bőví­tése is. Az intéző bizottság egyik tagja a helyi szervezet veze­tőségének fontosságát emlí­tette és azt, hogy a helyi szervezet tevékenységét nagymértékben befolyásol­ják, mennyi összeg áll a ren­delkezésükre. Így folyt a vita, a hozzá­szólások határozottak, célra­vezetők voltak, csak éppen a megjelent szép számú kö­zönséget figyelve az tűnt szemembe, hogy az asszo­nyok nem kívántak élni hozzászólási jogukkal. Pe­dig az alapszabály-módosí­tás éppen erre törekedett. Hiszen a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i, a nők politikai, gazdasági és szoci­ális helyzetéről szóló hatá­rozata alapján megnöveke­dett a szövetkezetek, a szö­vetségiek felelőssége és sze­repe a párt nőpolitikai ele­mének határozott megvaló­sítására. Az ÁFÉSZ-ek min­den helyi szervezetben, ahol megfelelő nőtagság állt ren­delkezésre, ott létrehozták a saját nőbizottságukat. Ha országosan vizsgáljuk a nők részvételét a szövet­kezetek munkájában, akkor úgy találjuk, hogy a mező­­gazdasági szövetkezetek tag­ságának 36 százaléka, a kis­ipari szövetkezetek tagságá­nak pedig 40 százaléka, az alkalmazottak 60 százaléka nő. Nyilván ilyen körülmé­nyek között elképzelhetetlen a nők egyenjogúságának megvalósítása, a vezetésben való részvétele nélkül. Igaz, való, hasonló arányokban ennek a párthatározatnak a megvalósítása még most ne­hézségekbe ütközik, hiszen a hagyományoknak is nagy erejük van. Ezt a láthatatlan falat kell lerombolni ahhoz, hogy a nők megbecsülését még nagyobb mértékben ki­fejezésre juttassuk a veze­tésben való részvételükkel is. Szakmai képzettségük is arányban legyen a törekvé­sükkel, mert ez nagymérték­ben elő fogja segíteni rész­vételük arányát a helyi szervek intéző, ellenőrző bi­zottságban. A nőbizottság feladatait és hatáskörét a közgyűlés, részközgyűlés határozza meg, és pontosan azért volt fur­csa, hogy ezen a közgyűlésen maguk a nők egyáltalán hoz­zá sem szóltak ezekhez a problémákhoz. Pedig itt ró­luk volt szó. S ha a szövet­kezeti demokráciát tovább akarjuk szélesíteni a követ­kező évben, és ezen belül társadalmi fejlődésünknek megfelelően, szükségszerű­en nagyobb szerepet aka­runk­ szánni arra, akkor többet kell foglalkoznunk a nők munkájával. Módszeresebben kell ügye­iket intézni. Néhány könyv kiadásával és a levelezgetés­­sel az állásfoglalása nem változik meg. A nők állás­­foglalását konkrét cseleke­detekre irányuló tevékeny­séggel, akciókkal lehet meg­változtatni. S ebből kell sze­rintem minél több, a követ­kező időszakban, csak így lehet a következő párthatá­rozatokat élővé és elevenné tenni. A részközgyűlést végül is jutalomtárgy-sorsolás zárta be. S a nők, akik eddig oly hallgatagok voltak, most bi­zony megélénkültek és mint a szerencsés hozzájuk tarto­zónak, szinte két tucat juta­lomtárgyból néhány kivéte­lével mindet ők nyerték meg. Milyen kár, hogy itt, Tarnazsadányban sorsukat, a társadalmi életbe való be­kapcsolódás jogát nem töre­kedtek megnyerni. (varga) Élelmiszerbolt és büfé épül Abasáron A domoszlói ÁFÉSZ-hez tartozó Abasár községben az idén tovább folytatják a szö­vetkezeti bolthálózat fejlesz­tését. A községben az egyik húsz négyzetméter eladó te­rületű vegyesbolt helyett új önkiszolgáló bolt épül. Az üzlet megnyitása után a je­lenlegi bolt háromszorosa lesz és bővítik az áruválasz­tékot. A napi élelmiszercik­kek mellett a tej- és tejter­mék-árusítást is bevezetik. A szövetkezet évente 250 ser­tést hizlal meg, melynek nagy részét feldolgozva, hur­ka, kolbász és más készítmé­nyek formájában hozzák for­galomba. Ezzel is növelik a hentesáruk választékát. A bolttal együtt új büfét is kap a község. Az építke­zést a szövetkezet saját épí­tőbrigádja végzi és a beru­házásra mintegy félmillió fo­rintot fordítanak. A negyedik 5 éves tervek között lapozgatva Az ország számos üzemé­hez, vállalatához hasonlóan, ezekben a napokban készül a megye fogyasztási és taka­rékszövetkezeteinek negye­dik 5 éves terve. A fogyasztási szövetkeze­tek e téren speciális helyzet­ben vannak, hiszen a válla­lati érdek mellett elsősorban a tagság, a lakosság és a vásárlók érdekeit is figye­lembe kell venni. Az igé­nyek magasabb szintű kielé­gítése, az árualap és a for­galom növelése állandóan na­pirenden tartja a szövetke­zeti üzlethálózat fejlesztését, számszerű növelését. A szövetkezetek elsősor­ban — az anyagi lehetősé­gek figyelembe vétele mel­lett — e téren készítenek részletes tervet. Az anyagi lehetőségek behatároltak, ezért a tervkészítésnél a szö­vetkezeti tagok segítségét is számba veszik. A terveket­, elképzeléseket január hónap­ban megtárgyalják a szövet­kezeti tagokkal, akik véle­ményt nyilvánítanak, mie­lőbb a küldöttgyűlésen jó­váhagyásra kerülne. A napokban a karácsondi és a hatvani körzeti szövet­kezet tervét volt alkalmam megismerni, így e két szö­vetkezet gazdag elképzelése­it mutatom be. KARÁCSOND nem tarto­zik a nagy körzetekkel ren­delkező szövetkezetek közé, csak egy helyi szerve van, Nagyfüged. Az utóbbi évek­ben mégis olyan gazdasági fejlődést értek el, amely a megye legjobban működő szövetkezetei közé emelte. Különösen az utóbbi két-há­­rom év mondható sikeresnek. Most a IV. 5 éves tervben jelentősebb fejlesztést irá­nyoztak elő, mely találkozott a tagok akaratával. Leg­fontosabb célkitűzésük, hogy a tagság széleskörű bevoná­sával a korszerű szövetkezet­­politikai elvek érvényre jus­sanak. Alapvető célkitűzésük, hogy a szocialista demokrá­cia elve alapján a tagokat fokozottabban bevonják a politikai és gazdasági irányí­tásba. Ezért egyre fokozzák a tagoknak nyújtott kedvez­ményeket, de ugyanakkor nagyobb támogatást is kér­nek a tagjaiktól. A beruházások terén is előbbre kívánnak lépni. Az előző öt évben 1 millió 700 ezer forintot ruháztak be a két községben, melyet ré­szint korszerűsítettek, ré­szint megvetették az alapjait az elkövetkezendő öt év­nek. A IV. ötéves tervben Ka­rácsondon bisztrót, ABC- áruházat építenek. Nagyfü­geden két boltot létesítenek, felújítják a büfé-falatozót és húsboltot építenek. Megold­ják a gázolaj tárolását és a gázpalack ellátást. Minde­zek megvalósításához a ta­gok szívesen adják pénzü­ket. HATVAN város és a kör­nyező falvak áruellátásában jelentős szerepet tölt be a körzeti fogyasztási szövetke­zet. Ezért kíséri sok ezer em­ber figyelemmel eredménye­it, fejlődését. A harmadik 5 éves terviben új áruházak, boltok építésére 15 millió fo­rintot, fejlesztésre, felújítás­ra és szociális létesítmények­re 6 millió forintot költöt­tek. Duplájára növelték a kis­kereskedelmi forgalmat, mely most, éves viszonylat­ban 127 milliót tesz ki. Nö­vekedett a szövetkezet tevé­kenysége, mely szükségessé tette, hogy a dolgozók szá­ma két és félszeresére emel­kedett. Valamennyi üzemág gazdálkodása megjavult, nyeresége emelkedett. Nagy gondot fordítanak a szak­ember-utánpótlásra. Jelen­leg is 14 tanulója van a szö­vetkezetnek. A negyedik 5 éves terv összeállításánál a jó ütemű korszerűsítést, a helyi szer­vekkel való együttműködést is figyelembe vették, így Hatvanban új boltot építe­nek a város külső peremke­rületében, de szükséges a jármű- és alkatrészüzlet megnyitása is. Az új lakóte­lep ABC-áruházat kér, mely szintén javítaná az ellátást. Boldogan átalakítják a község központjában levő üzletet, kis ABC-áruháznak, de ugyanakkor egyik ellá­tatlan községrészben új bol­tot is építenek. Tervbe vet­ték a községben büffé-fala­­tozó létesítését is. Kerekha­­raszton is szükségszerű az üzlethálózat fejlesztése, mi­vel a cipőgyár új üzeme már működik és a munkáslét­szám egyre emelekediik. Az 5 éves terv végére pe­dig Hatvanban az új ipar­cikkáruház építésének elő­készületeit végzik el. A­­vagy fejlesztéssel együtt termé­szetesen növekszik a szövet­kezet forgalma is, de tovább fejlesztik az ipar- és szolgál­tató tevékenységet. A két terv gazdag tartal­ma nem túlzott. Végrehajtá­sához azonban elengedhetet­len a tagság bevonása, s pénzibeni segítsége és a dol­gozók, választott vezetőségi tagok áldozatos munkája. Ha ezt megvalósítják, 5 év múl­va ismét elismeréssel nyug­tázza a tagság a szövetkezet nagyszerű munkáját. Utazások , üdülések A szövetkezetek dolgozóik, választott vezetőségi tagjaik részére ez évben is több uta­zási, üdülési programot ter­veznek. Ehhez a MÉSZÖV és a COOPTOURIST Szövetke­zeti Utazási Iroda nagy se­gítséget nyújt. Lapunkban néhány téli és tavaszi kül­földi útra, üdülésre hívjuk fel az e tervekkel foglalko­zó szövetkezetek figyelmét. Csuvas út Május 24. és június 2. kö­zött, valamint augusztus 24. és szeptember 2. között a ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri dolgozók részére ajánl utazást a MÉSZÖV a Csu­vas ASZSZSZK-ba. Az út 10 napos, és részvételi díj kb. 3740 forint. A moszkvai vá­rosnézések, múzeumlátogatá­sok mellett a részt­vevők Csebokszáriba utaznak, ahol szakmai programot tartanak, az igények szerint. Budapest és Moszkva között vonattal, hálófalképen utaznak a részt­vevők. Bulgária utazás 9 napos, síprogrammal ös­­­szeköti utazás Bulgáriába. Útvonal Budapest—Szófia— Plovdiv—Cepelare—Rila— Budapest. Részvételi díj kb. 3200 forint, plusz költőpénz. Az utazás február 16-án kezdődik, repülőgéppel és autóbusszal. A 7 napos úton a részt­ve­vők Poprád—Ótátrafüred— Zakopane—Poprád—Buda­pest legszebb tájain utaz­nak. Az utazás február 8-án és 14-én kezdődik. A részvé­teli díj 2170 forint, plusz költőpénz. Erdélyi utazások A COOPTOURIST Utazási Iroda programjában több út­vonalból álló, 3—7 napos körutazások szerepelnek. A részt­vevők Nagyvárad—Ko­lozsvár—Arad —Temesvár— Marosvásárhely, a Gyilkos­tó, a Békás-szoros, Gyergyó és Segesvár legszebb tájai­val ismerkedhetnek meg. A részvételi díj a körutazások­tól függően 750 és 2800 fo­rint között van, melyhez még külön költőpénzt is kell befizetni. Az erdélyi utazá­sokra külön felvilágosítást nyújt a COOPTOURIST egri irodája, (a MÉSZÖV-ben). Bratislava—Bécs Ez az út a tavaszi hónapoktól kezdve több turnusban lesz megrendezve. A részt­vevők autóbusszal utaznak Buda­pest—Rajka—Bratislava— Bécs—Győr—Budapest út­vonalon. Az utazás 5 napos, részvételi díj 1970 forint, plusz költőpénz. Üdülések Gazdag programmal végzi üdültetését a COOPTOU­RIST belföldön, Hévízen, Hajdúszoboszlón, Harkány­­fürdőn, Miskolc-Tapolcán, Aggteleken. Az üdülni vá­gyókat kétágyas szállodai szobákban helyezik el és na­ponta biztosítják a fürdőzés lehetőségét. A részvételi díj napi 100 forint. Lengyel­utazás -Tátrai Jubileumi aranygyűrű Ezekben a napokban és a jövő év elején ünnepük me­­gy­eszerte a földművesszövet­kezetek megalakulásának 25. éves jubileumát. A negyed­század alatt több tízezerre tehető azon dolgozók száma, akik hosszabb vagy keve­sebb időt dolgoztak a moz­galomban, vagy a tagok ja­vaslata alapján valamilyen tisztséget töltöttek be a ve­zetőségben. A huszonöt év alatt azon­ban kialakult egy törzsgár­­da és akik nem változtatták munkahelyüket, vagy a ve­zetőségben kifejtett munká­juk alapján újraválasztották. A MÉSZÖV javaslatára ezen dolgozókat és vezetőségi ta­gokat, akik már több mint húsz éve a fogyasztási szö­vetkezetben dolgoznak, emb­lémával ellátott arany pe­csétgyűrűvel tüntetik ki. Az eddigi felmérés szerint a megyében mintegy 104 dol­gozó, illetve vezetőségi tag jogosult a kitüntetésre. A legtöbb törzsgárdatag Heve­sen 25, Domoszlón 13 ta­lál­­ható. A tervek szerint a törzsgárdának járó, kitüntető aranygyűrűt április 4-én, megyei ünnepség kereté­ben adják át.

Next