Szövetkezeti Élet, 1974 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

2. oldal SZÖVETKEZETI ÉLET Munkásszövetkezetek, iskolaszövetkezetek szervezésének további lehetőségei Az MSZMP X. kongresszu­sának útmutatása alapján a Fogyasztási Szövetkezetek VII. kongresszusa meghatá­rozta a szövetkezetek tovább­fejlesztésének irányelveit. Ezek többek között nagy je­lentőséget tulajdonítottak a munkás és ifjúsági szövetke­zetek megalakításának. A MÉSZÖV elnöksége leg­utóbb 1973. november 30-i ülésén foglalkozott a mun­kás- és ifjúsági szövetkeze­tek szervezésének helyzeté­vel. Megállapítást nyert, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlődött az ifjúsági és munkás fogyasztási szö­vetkezeti mozgalom a me­gyénk területén. Az iskolák és a fogyasztási szövetkeze­tek közötti kapcsolat erősö­dését bizonyítja, hogy jelen­leg már 9 iskolaszövetkezet működik az ÁFÉSZ-ek kere­tén belül. Szövetkezeti mozgalmunk­ban egyre nagyobb teret kap a munkások szövetkezése is. A hatvani cukor- és kon­zervgyári munkásszövetkezet mellett új munkásszövetke­zet alakult Egerben a VILA­­TI-ban és legutóbb a Mátra­­vidéki Fémművek füzesabo­nyi gyáregységében is. A munkás fogyasztási szövetke­zet boltegységeinek megépí­téséhez a gyárak is segítsé­get adtak. Nagyon helyes, hogy a helyiséget általában ők biztosítják. Megyénkben már több szövetkezet foglal­kozik rendszeresen az üzemi munkások és az iskolai tanu­lók ellátásával. Az iskolákban folytatott kiskereskedelmi tevékenység további lehetőséget jelent az iskolaszövetkezetek szerveze­ti kereteinek kialakításához, a diákszövetkezetek hálóza­tának kiszélesítéséhez, más­részt az ifjúsági törvényből adódó iskolai ellátási célki­tűzések megvalósításához. A munkás fogyasztási szö­vetkezetek létrehozása feltét­len indokolt azoknál az ÁFÉSZ-eknél, amelyek mű­ködési területén nagyobb üzemek, gyárak vannak. Ilyen pld. Eger, Gyöngyös, Sírok, Apc, Recsk, Bélapát­falva stb. Ezek a szövetkeze­tek működési területén a munkás -fogyasztási szövet­kezet megalakítására minden lehetőség meg­van. Létrejöt­tükkel nagyban könnyíteni lehet a dolgozó nők bevásár­lását, a szolgáltatások növe­lését. A szövetkezetbe belépő munkások tagságuk révén anyagi előnyök birtokába is jutnak, befizetett részjegyeik után részesedést kapnak, vá­sárlásaik után pedig vissza­térítés illeti meg őket. A gazdálkodás eredményétől függően helyes további anya­gi kedvezményeket biztosíta­ni számukra kedvezményes vásárokkal, szolgáltatásokkal olyan előnyök biztosításával, amelyek javítják a munká­sok élet-, és munkakörül­ményeit. Ilyenek lehetnek pl. az előrendelések felvétele iparcikkekre, háztartási és élelmiszerekre, a vásárolt áruk házhozszállítása, ker­tészkedő dolgozók részére a mezőgazdasági anyagok és eszközök ellátásának bizto­sítása stb. A városi és mun­káslakta területek fogyasztási szövetkezeteiben feltétlenül célszerű a választott testüle­tekbe a munkások bevonása. A szövetkezetek a hálózat­­fejlesztés során szorosan mű­ködjenek együtt az üzemek­kel és gyárakkal, hogy a munkásszövetkezet megalakí­tása során anyagiakban se­gítséget nyújthassanak. Az ifjúsági szövetkezetek szervezése a fogyasztási szö­vetkezetek utánpótlását, más­részt az iskolai tanulók szö­vetkezeti szellemű nevelését egyaránt szolgálják. Ennek figyelembe vételével az is­kolaszövetkezeti hálózat ki­építésének során tekintettel kell lenni mind a nevelési, mind pedig az ellátási cél­kitűzésekre. Éppen ezért szo­rosra kell fűzni a kapcsola­tot a szervezés alkalmával az illetékes tanácsokkal, s velük együttműködve szük­séges 1974. évben is ifjúsági iskolaszövetkezetek szerve­zését folyamatosan végezni. Szükséges figyelembe venni azt is, hogy az ifjúsági szö­vetkezetek ne csupán gazda­sági tevékenységet végző he­lyi szervek legyenek, hanem a fiatalok szabad idejének kihasználásába is kapcsolód­janak be. Szervezzenek elő­adásokat a szövetkezeti moz­galom, ezen belül az ÁFÉSZ munkájának megismerésére, folytassanak sokoldalú moz­galmi, közművelődési tevé­kenységet, a művészeti együt­tesekbe, csoportokba történő bevonással is. A munkás- és ifjúsági szö­vetkezetek szervezésében megállapítható, hogy a szö­vetkezetek kezdeményezése nyomán több helyen mind nagyobb eredményeket érnek el. A VII. kongresszus ha­tározatának végrehajtása azonban fokozott munkát és előbbrelépést követel tőlünk. A MÉSZÖV elnökség nagy jelentőséget tulajdonít a munkás- és ifjúsági szövet­kezeteknek, ezért a szerve­zéshez és a működési felté­telek biztosításához a jövő­ben is megad minden támo­gatást. Süveges Benedek MÉSZÖV Iskolaszövetkezet alakult Hatvanban A közelmúltban Új hatvani Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói megalakították az ÁFÉSZ keretén belül mű­ködő iskolaszövetkezetet. A közgyűlésen 135 tanuló iskolaszövetkezeti tag, az igazgató, a tantestület több tagja, az iskola KISZ-alapt szervezetének, a hatvani ÁFÉSZ-nek és a MESZÖV- nek képviselői is részt vettek. Bevezetőül Nyilas Katalin tanuló mondott szavazatot, majd Géczi Gizella az alaku­ló közgyűlés levezető elnöke üdvözölte a megjelenteket, ismertette a napirendi pon­tokat. Bocsi László a Hatvan és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ igazgatóságának Elnöke is­mertette az iskolaszövetkezet működési szabályzatát. A közgyűlés egyhangú szava­zattal fogadta el a 7 tagú inté­zőbizottság, a 3 tagú ellenőrző bizottság megválasztását. Az intézőbizottság elnökének Darnyi Béláné tanárnőt, az ellenőrző bizottság elnökének Bartha Magdolna második osztályos tanulót választották meg. Ungi István elhívás A Hazafias Népfront Heves megyei Elnöksége, Heves megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a KISZ Heves megyei Bizottsága, a Szövetkezetek Heves megyei Tanácsa hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszteletére hely-, üzem-, szövetkezet­történeti és falu, (város) üzemi, szövetkezeti krónikaíró mozgalmat hirdet. A mozgalom célja a szülőföld, a lakóterület, a munka­hely megismerése, a helyi kötődés erősítése, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus tudatosítása. Eredményeink évről-évre sokasodnak. Ha írásba foglal­juk, rögzítjük mindennapi életünk eseményeit, úgy a mai közösségek és a jövő generációinak gazdagodását egyaránt szolgáljuk. A meghirdető szervek első ízben 1974-ben, s azt követő­en évente pályázatot írnak ki a hely-, üzem-, szövetkezet­történeti munkák és krónikák írására. A legszínvonalasabb pályamunkát kategóriánként dí­jazzuk. Helytörténet I. díj 5000,— Ft. Üzemtörténet I. díj 5000,— Ft. Szövetkezettörténet I. díj 5000,— Ft Falu (város) krónika I. díj 3000,— Ft. Üzemkrónika I. díj 3000,— Ft. Szövetkezetkrónika I. díj 3000,— Ft. A további értékes pályaműveket szintén magas jutalomban részesítjük, a bíráló bizottság javaslatot tesz az alkalmas művek kiadására. A jeligés pályaműveket 1975. február 10-ig kérjük be­küldeni a Hazafias Népfront megyei Titkárságára. (3300 Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. sz.) Kérjük a tanácsok, üzemek, szövetkezetek vezetőit csat­lakozzanak a felhíváshoz, és községükben, üzemükben, szö­vetkezetükben a feltételek biztosításával segítsék a helyi-, üzem-, szövetkezettörténeti és krónikaírás beindulását, si­keres kibontakozását. Kérjük a Hazafias Népfrontbizottságokat, a tömegszer­vezeteket és a mozgalmakat, hogy szervező tevékenységük útján segítsék a kezdeményezés mozgalommá fejlődését. Kérjük a pedagógusokat, a közművelődés területén dol­gozókat, hogy szakmai támogatásukkal járuljanak hozzá a hely-, üzem-, szövetkezettörténet és krónikaírás széleskörű és kellő színvonalú megvalósulásához. PÓTI JENŐ sk. FEKETE GYŐR ENDRE sk. Hazafias Népfront Heves Heves megye Tanácsának megyei Bizottságának titkára elnöke MUDRICZKI JÁNOS sk. KISS SÁNDOR sk. Szakszervezetek Heves megyei KISZ Heves megyei Szálló a A hazai és külföldi idegen­­forgalom egyre növekvő igé­nyeinek kielégítését szolgálja majd a Mátrafüreden felépü­lő szövetkezeti szálloda. De­cemberben Gyöngyösön az ÁFÉSZ „Kékes” éttermében Mátrában együttes ülést tartott a COOPTURIST igazgató taná­csa és a fogyasztási szövetke­zet igazgatósága. Részt vett a tanácskozáson Szurdi István belkereskedel­­mi­ miniszter, dr. Molnár Fri­gyes a SZÖ­VOSZ elnöke, Fe­kete Győr Endre a megyei Tanács elnöke, dr. Havellant Ferenc a MÉSZÖV elnöke, valamint Gyöngyös város párt- és tanácsszerveinek képviselői. A nagyszámú tanácskozást Lesták Pál a COOPTURIST vezérigazgatója nyitotta meg, majd az ÁFÉSZ elnöke is­mertette a megye első szö­vetkezeti szállodájának épí­tésével kapcsolatos feladato­kat. Heves megye első szövetke­zeti szállodája két szintes lesz. Az alagsorban helyezik el a raktárakat, a konyhát és a különböző szociális helyisége­ket. A földszinten kap helyet az étterem, a presszó és drink bár. Négy emeleten helyez­kednek el a vendégszobák, melyből 116 lesz. A szobák zöme kétágyas, de minden szobába pótágy is elhelyez­hető. A szálló egyszerre 280 ven­­­déget fogadhat, akik kultu­rált körülmények között pi­henhetnek. A tetőszinten kap helyet a turista szálló, amely­ben három, négy ágyas szo­bákban olcsó térítés mellett kapnak helyet a Mátra szép­ségeivel ismerkedő turisták. A nyári hónapokban külön kerthelyiség is segíti az ide­érkezők kiszolgálását. Az 1975. őszén átadásra ke­rülő szálloda építésére 82 mil­lió forintot költenek. Az épí­tési költséghez a Belkereske­delmi Minisztérium, a SZÖ­­VOSZ, a Megyei Tanács, a MÉSZÖV a helyi ÁFÉSZ já­rul hozzá. A szálló fejlesztésének má­sodik ütemtervében szauna és úszó­medence felépítése is szerepel. Képünkön a tanácskozás résztvevőinek jelenlétében 1974. január hó Történelem A „becsületes úttörők társasága” Egy kis angol városkában Rochdaleban 1844. utolsó napjaiban 28 szövőmun­kás egy mellékutcában boltot nyitott. A kisváros lakói kö­zül sokan talán észre sem vették a kis üzletet. Ma azonban büszkén mutogatják a látogatóknak az öreg há­zat a Frog Streeten. Ez a bolt ugyanis a modern fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom kiinduló pontja lett. A rochdalei takácsok Charles Howart vezetésével 130 évvel ezelőtt hozta létre a „becsületes úttörők társa­ságát”. Céljuk az volt, hogy szövetkezeti kiskereskedelmi tevékenységükkel védelmet nyújtsanak, munkatársaiknak az áruuzsora, a tőkés keres­kedők féktelen kizsákmá­nyolása ellen. Az alapítók jól választot­ták meg a szövetkezeti tár­sulás nevét, mert valóban úttörő munkát végeztek. Mű­ködési elveikkel példát mu­tattak nemcsak az angol szö­vetkezeti mozgalomnak, ha­nem más országok szövetke­zőinek is. Szövetkezeti boltjuk nyílt árusítási üzletként működött. Azok is vásárolhattak benne, akik nem voltak tagjai a szövetkezetnek. Fontos elve volt a boltnak, hogy jó mi­nőségű árut adott el a ve­vőknek készpénzfizetés elle­nében. Mindenben kifejezés­re jutott, hogy a rochdalei úttörők — nevükhöz és a szövetkezeti gondolathoz méltón — becsületes keres­kedelmi munkával kívánták szolgálni tagjaik és a fo­gyasztók érdekeit. Érvényre juttatták a „nyi­tott tagság” elvét. Lehetővé tették, hogy a dolgozók poli­tikai, vallási, nyelvi és egyéb különbségekre való tekintet nélkül beléphessenek a szö­vetkezetbe. Megvalósították a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. A nyereségből a befizetett részjegyek után meghatározott arányú része­sedést, a vásárlások után pe­dig visszatérítést adtak. A demokratikus vezetési módszerek érvényesítése ér­dekében alapszabályba iktat­ták, hogy minden tagnak csak egy szavazata van, rész­jegyei számára való tekintet nélkül. A rochdalei szövetkezet alapszabálya kimondta „A szövetkezet célja és feladata az, hogy gondoskodjék a ta­gok anyagi javáról, társadal­mi és gazdasági helyzetének megjavításáról’’. Ennek érde­kében a boltok nyitása mel­lett már gazdasági célok is szerepeltek a programjuk­ban. Tervbe vették étterem lé­tesítését a munkanélküli ta­gok foglalkoztatása érdeké­ben, ipari üzemek, valamint szövetkezeti lakóházak léte­sítését. Láthatjuk: ezek a tervek már 130 évvel ezelőtt felvázolták a modern fo­gyasztási szövetkezet gazda­sági feladatkörét. A „Becsületes Úttörők tár­sasága” szövetkezeti elveiben igen nagy hangsúlyt kapott a szövetkezet társadalmi ne­velő hivatása. Ezt is a szö­vetkezeti tevékenység szerves részének tekintették. A nye­reség egy részét a tagok mű­velődési céljaira fordították. Könyvtárt létesítettek, tan­folyamokat szerveztek a ta­gok részére. A rochdalei szövetkezet működési elvei mintául szol­gáltak azoknak a szövetkezeti alapelveknek, amelyek a ta­gok érdekeinek védelmét tekintették elsődleges célnak. Ez a szövetkezet még csak nagyon szerény anyagi esz­közökkel indult. A 28 alapító tag hosszú időn keresztül gyűjtögette a schillingeket, pennyket­, amíg végül együtt volt az első 28 fontnyi rész­jegyalap. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom a 130 esztendő alatt hatalmas fejlődést ért el a gazdasági élet fontos szervezetévé fejlődött. A vi­lág szinte minden országa­ Egykorú rajz a rochdalei takácsok szövetkezeti boltjá­ról. A kép előterében a rajzoló néhány gúnyoló figurát ál­lított, akik ujjal mutogatnak az úttörők fáradozására: az idő nem a gúnyolódókat igazolta!

Next