Szövetkezeti Élet, 1980 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
BCís szövetkezetei* - sok hiányossággal A lakásszövetek pénzügyi-gazdasági ellenőrzésének tapasztalatai A megyében működő lakásépítő, fenntartó-, valamint garázsszövetkezetek vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő gazdálkodó szervezetek. Ebből eredően a PM Bevételi Főigazgatóság Heves megyei Hivatala 1979-ben megkezdte — és a továbbiakban rendszeresen és folyamatosan elvégzi — azok gazdaságipénzügyi ellenőrzését. A revizor vizsgálja, hogy a jogszabályokban előírt követelményeknek hogyan tesz eleget a lakásszövetkezet Ellenőrzi a működés feltételeinek a törvény előírása szerinti gyakorlását, a szövetkezeti tulajdon védelmének érvényesülését. Különös figyelemmel vizsgálja a számviteli rendnek, bizonylati fegyelemnek helyzetét, ami rögzíti a vagyonban és annak forrásaiban történt változások forintban kifejezett értékét. Formális önkormányzat A pénzügyi-gazdasági ellenőrzs két-három évenként ismétlődik. A gazdasági események, főként a szövetkezet által kezelt pénz mozgásának gyakorisága megkívánja, hogy az ellenőrzés is gyakrabban történjen, amit a lakásszövetkezet belső ellenőrzéssel sold meg. Ezt az ellenőrzést is vizsgálja a bevételi hivatal revizora. Eddig a lakásszövetkezetek alig felét — 17 lakás-, illetve garázsszövetkezetet — vizsgáltunk meg. A megállapítások és tapasztalatok a szövetkezet méretével, tagjainak számával és a választott tisztségviselők munkájával függ össze. A társadalmi munkában végzett feladatokért kisebb-nagyobb tiszteletdíj ellenében végzett elnöki, pénztárosi és nyilvántartási munka, kevés helyen mondható kifogástalan tevékenységnek. Legtöbb szövetkezet csak a megalakuláskor tartja be a törvényességi feltételeket, később a közgyűlések formálisak, vagy el is maradnak. Közgyűlési határozatok nélkül döntenek szövetkezetet érintő kérdésekben. A felügyelő bizottságok ellenőrzései több esetben elmaradnak, nem gyakorolják az elfogadott alapszabály előírásait. Volt olyan szövetkezet, ahol a revizornak az alapszabályt sem tudták bemutatni ... Hiányos nyilvántartások A szövetkezeti tagok közös tulajdonát képező lakóépületekről, egyéb létesítményekről, azok üzemeltetéséhez beszerzett eszközökről hiányosak a nyilvántartások, hiányoznak az azonosításhoz szükséges adatok, vagy egyáltalán nincsenek meg az egyedi nyilvántartási feljegyzések. Ezek nélkül elfogadható mérleg sem készülhet, ami a pénzügyi törvényben előírt kötelezettsége a lakásszövetkezeteknek is. Az éves mérleg készítésének elmulasztásáért egyik garázsszövetkezet elnökét szabálysértés miatt felelősségrevontuk. Vizsgálatainkkal megállapítottuk, hogy a szövetkezetek értékben és mennyiségben nem a ténylegesnek megfelelő eszközértékét tartották nyilván, ezáltal ráfordításaik sem voltak elfogadhatók. Leltározási kötelezettségüket elmulasztották, végül is mérlegeredményüket a hibák kijavítása után a különbözettel módosítani kellett. Volt olyan megállapítás is, hogy pontatlanul számolták el a tagok működési költségekre történő befizetéseit, összekeverték a felújításra szolgáló befizetéseket. Ezt is rendeztette a revízió. Olyan esettel is találkoztunk, hogy néhány tag a jogszabályban előírt összegű hozzájárulást sem fizette be. Javítani a színvonalon A lakásszövetkezetek több helyen nem tartják be a pénztárkezelés szabályait. A pénztárban a megengedettnél nagyobb összeget tartanak, elmulasztották befizetni a fölös összegeket az OTP-nél vezetett számlájukra. A kifizetéseknél az utalványozás gyakran elmarad, összeférhetetlenség is előfordul, mert a pénztáros és a könyvelő egyszemélyben intézte a kifizetéseket és elszámolásokat Másutt a tiszteletdíjakból elmulasztották az adólevonást, illetve befizetést. Az említett néhány hiányosság rövidebben úgy is fogalmazható, hogy a lakásszövetkezetnél még jelentős, alapvető számviteli hibák vannak. E szövetkezeti típusnál a megfelelő színvonalú munka kialakítása — sajátosságaira tekintettel — még nagyon sok odafigyelést, segítségnyújtást igényel az ellenőrző szervektől, az állami törvényességi felügyelettől és az illetékes szövetségtől. Nem utolsó sorban rendszeresebb, szorgalmasabb munkát kell végezni a lakás-, garázsszövetkezetek választott és megbízott ügyintéző tagjainak, dolgozóinak. Nemes Gyula megyei hivatalvezető 2 Az első negyedévben kezdik Gépkölcsönzés a kistermelőknek Új szolgáltatással kezdi az új esztendőben segítséget a kistermelőknek az AGROKER Vállalat. Az egri és a hatvani áfésszel együttműködve a megyeszékhelyen, illetve Hatvanban kisgépkölcsönző telepet nyitnak. A nyíregyházi és a szolnoki tapasztalatokat felhasználva az AGROTRÖSZT támogatásával csaknem másfél millió forintos beruházással speciális kisgépekből álló parkot, csehszlovák és olasz gyártmányú kistraktorokat, gépi kultivátorokat és kapákat, valamint permetezőgépeket szereznek be, melyeket a kiskerttulajdonosok kölcsönözhetnek majd Az első negyedévben kezdik meg a szolgáltatást azzal a céllal, hogy a tavaszi munkákhoz már a legfontosabb kisgépek a megyében lévő kiskerttulajdonosok rendelkezésére álljanak. 9 - —— ——— 1 AHOL VÁRJÁK ŐKET CI TESZÖU diagnosztikai csoportjairól Műszeres kocsival járják a megyét. Gyakran megfordulnak a termelő és a fogyasztási szövetkezetekben, ahol szívesen várják őket. Megvizsgálják a traktorokat, a gépkocsikat. Kiváncsiak melyik mennyi üzemanyagot fogyaszt, hogyan működik a motor, okoz-e olajszennyeződést? Aztán valamennyi észrevételt jegyzőkönyvbe rögzítenek. Az ésszerű üzemanyag és pótalkatrészekkel való takarékosságot segíti a Heves megyei TESZÖV több mint egy esztendeje létrehozott műszeres, diagnosztikai csoportja. 1978 októberében kezdték a munkát és fél millió forint értékű,,műszert vásároltak, melyekkel a legkorszerűbb Biesel és benzinmotoros járműveket is rendszeresen megvizsgálják. Mint Novák Zénó, a műszeres vizsgáló csoport vezetője elmondta, 1978 őszén a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben tanulták meg a műszerek pontos kezelését. A legtöbb szakmai tapasztalatot azonban a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei TESZÖV már működő műszeres csoportjától szerezték. Az első vizsgálatokat a felsőtárkányi, a bélapátfalvi, a mátraderecskei és a bátori termelőszövetkezetben végezték. Valamennyi traktort, gépkocsit átvizsgálták és ahol szükséges volt javaslatot tettek alkatrészcserére és beállították a járművek pontos üzemanyagfogyasztását. Harmincnégy termelő, öt fogyasztási szövetkezetnek, valamint az AGROPLAN Repülőgépes Növényvédelmi Együttműködésnek vizsgáltak gépeket szerződés alapján. 1979-ben a tervezett 727 vizsgálatból 613-at elvégeztek. Különösen a traktorokat és az autókat vizsgálják, hogy mennyit fogyasztanak. Erre van a legnagyobb igény. Ezenkívül megvizsgálják, hogy a járművek motorjai hogyan működnek ? A csoport eddigi munkája során nem a legjobb tapasztalatokat szerezte a termelőszövetkezetekben. A műszeres vizsgálatok során megállapították, hogy a traktoroknak mindössze 10 százalékát tartják rendszeresen karban az üzemekben, annak ellenére, hogy nagyértékű gépekről , van szó. Hiányos és sokszor szervezetlen ez a munka, sok gazdaságban még nem hoztak létre szervizszolgálatot ahol naponta vizsgálnák a gépeket. Pedig ezzel évente nagymennyiségű üzemanyagot és pótalkatrészt takaríthatnának meg. A csoport az elmúlt hónapokban több termelőszövetkezetben végzett eredményes munkát. Így például Kerecsenden az IFA teherkocsik fogyasztását pontos beállítással a korábbi 34-35 literről 24 literre, csökkentették. Társadalmi munkában tíz traktort vizsgáltak át és állítottak be a csoport tagjai a jelenleg szűkös anyagiakkal küzdő nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetben. Minden megvizsgált gépről pontos jegyzőkönyvet készítenek és felhívják a figyelmet, hol kell javítani, alkatrészt cserélni. A legközelebbi műszeres ellenőrzéskor pedig meggyőződnek arról, hogy javaslatukat mennyire vették figyelembe. A műszeres csoport tevékenységére az idei évtől még inkább szükség lesz és számítanak rájuk a gazdaságok. Az új közgazdasági szabályozórendszer alapján ugyanis emelkedett az üzemanyagok, a gépek, az alkatrészek ára. Az ésszerű takarékosságot segítő műszeres vizsgálatok hozzájárulnak a költségek további csökkentéséhez. (m. k.) Januárban már kukoricát tárolnak Elkészült az új kápolnai gabonatároló Határidőre elkészült a 6500 tonnás fémsiló Kápolnán, a benzinkút háta mögött. A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új létesítményében már most , januárban kukoricát tárolnak, amely fontos nyersanyaga a szövetkezetek akarmánytápellátásának. Mint Nagy János, a vállalat igazgatója elmondta, a Vízügyi Építő Vállalat egri főépítés vezetősége terven felül vállalta a kivitelezést. Példás munkaszervezéssel még az elmúlt év januárjában hozzáláttak az építéshez és három hónap alatt elkészítették a gabonatárolóhoz szükséges vasbetonalapzatot. Ezután a Borsodnádasdi Lemezgyár irányításával — mert a fémsilót ott készítették —, a dömsödi termelőszövetkezet munkásai megkezdték a szerelést. Később azonban munkaerőhiányra hivatkozva nem garantálták az új létesítmény határidőre való átadását. Ezért a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat beruházási osztályának dolgozói, valamint a karbantartó üzem Nemecz József szocialista brigádja látva a nehézségeket kommunista műszakokat szerveztek. Szabad szombatjaikon és vasárnapjaikon Kápolnán dolgoztak ahol nyolc szerelő is segített a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól. Az összefogásnak, a közös munkának meg is lett az eredménye, hiszen határidőre átadják rendeltetésének a nagyon fontos új létesítményt. Ez a hazai gabonatároló építések történetében egyedülálló munka volt, hogy kilenc hónap alatt elkészült. Erre még nem volt példa, hiszen az egri, a sarudi és a hevesi fémsilót több mint másfél évig építették. Az új létesítmény hozzájárul a korszerű gabona- és kukorica tároláshoz. A VÉGREHAJTÁSON A SOR! Tervek, elképzelések a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1979. szeptember 18-án határozatot hozott a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtására. A MÉSZÖV novemberben írásban módszerbeni ajánlást tett a megye fogyasztási szövetkezeteiben foglalkoztatott igazgatási apparátus és a hálózatban dolgozók létszámszükségletének meghatározásához. Az ajánlás figyelembe vette a szövetkezetek sajátosságait, de ugyanakkor szorosan kapcsolódik a Heves megyei Tanács VB munkaügyi osztálya által kiadott módszertani útmutatóhoz. Ennek alapján 1979 december 1-ig valamennyi fogyasztási szövetkezetnél el kellett készíteni azt az intézkedési tervet, amely magában foglalja a munkakörök felülvizsgálatának, a munkaerő átcsoportosításával összefüggő feladatokat. Ezek az intézkedési tervek nemcsak a fogyasztási szövetkezetekben, de a megyei szövetségnél is elkészültek. Belső tartalmukat értékelve megállapítható, hogy azok helyesen, a célkitűzéseknek megfelelően konkrétan határozzák meg a vizsgálat során elvégzendő feladatokat. Alkalmasak arra, hogy a szövetkezet vezetése megfelelő választ kapjon arra, hol, milyen intézkedéseket szükséges tenni a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására, átcsoportosítására. E munka során különös figyelmet fordítanak a központi irányítási szervezet optimális létszámszükségletének meghatározására. Mit tartalmaznak ezek az intézkedési tervek? — A központi irányítási szervezet létszámszükségletének felülvizsgálatát, figyelembe véve a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének a szövetkezetek belső mechanizmus korszerűsítésének továbbfejlesztésére kiadott irányelveket is. — A szervezeti és működési szabályzatokban rögzített munkafolyamatok, tevékenységi körök felülvizsgálatát és ennek megfelelően a szabályzatok módosítását. — A belső nyilvántartási rendszer, az adminisztrációs munka egyszerűsítésének, párhuzamosságok megszüntetésének lehetőségét. — Meglévő főosztályok, osztályok, csoportok szükségességét, összevonását, vagy megszüntetését. — Az egyes munkakörök más munkakörökhöz való kapcsolatát, ezzel egyidejűleg a minőségi cserék megoldását. — Az üzlethálózatban, a* * egy főre jutó forgalom és a helyi adottságok figyelembe vételével a szükséges létszám megállapítása. — A forgalom időszakos nagyságához igazodó lépcső* zetes munkakezdés bevezetését, ezzel a munkaerő ható fikonyabb foglalkoztatását és a felszabaduló létszám áteső- •1 portosítását. — Az egyenlőtlen munka-*1 idő alkalmazását. — Teljes munkaidős dol 1gozók helyett, ahol ez lehetséges részmunkaidős dolgozók foglalkoztatását. — A teljesítmények és az új alkalmazott ösztönzők felülvizsgálatát, hatékonyságának növelését. — A kereskedelmi egységeknek a forgalomhoz jobban igazodó nyitvatartásának felülvizsgálatát. Az intézkedési tervek tartalmazzák továbbá az 1980. évben megkötésre kerülő* j kollektív szerződéseknél azASZMT által kiadott ajánlat sokat, illetve annak a helyi* adottságokhoz igazodó megfelelő alkalmazását. A szövetkezetekhez hason [UNK]lóan a megyei szövetség* re is intézkedési terv készült. A szövetség elnökei megvizsgálta a MÉSZÖV Ц szervezeti felépítését, tapo tás zódását, az egyes vezetői és munkakörök indokoltságát A most következő hetekben, a hónapokban pedig valamennyi szakterület vezetője tekinti át a hozzátartozó munkaköröket. Ezeknek az intézkedési terveknek az a célja, hogy felmérje az alkalmazott munkakörök szükségességét, és megállapítsa azokat a területeket, ahol létszám megtakarítás érhető el. Célja továbbá, a megtakarítás elérését szolgáló eszközök, módszerek kialakítása,. ..„annak megállapítása, hogy a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mely területén és milyen időpontban érhetői el csökkenés. Természetesen az intézkedési tervek rögzítik azt is, hogy a végrehajtás során messzemenően figyelembe kell venni a dolgozók érdekeit és keresni kell az ésszerű átcsoportosítást, illetve az érintett dolgozók részére megfelelő munkalehetőség felajánlását. A tapasztalatok alapján, úgy ítélhető meg, hogy az elkészült intézkedési tervek megfelelnek a vonatkozó irányelveknek, a végrehajtás folyamatosan és jó ütemben halad. És ez így helyes, hiszen most már a végrehajtáson a sor! Szabó Lajos No SZERKESZTŐI Egymásra mutogatunk...? A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos megyei párthatározat még a múlt év szeptemberében megszületett. Egyik sarkalatos pontja, hogy a gazdálkodó szerveknek, intézményeknek és valamennyi munkáltatónak szinte azonnal hozzá kell látni a helyzet felméréséhez, hogy annak alapján minél előbb elkészülhessen a párthatározat végrehajtását célzó intézkedési terv. Az új esztendő első napjaiban úgy vélem joggal érdeklődtünk mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezeteinkben: hol tartanak e párthatározat végrehajtásában? Sajnos a válaszokból egyelőre nem születhetett jó példákat felmutató írás. Ugyanis nem egy szövetkezetben a kérdésre, kérdéssel válaszoltak: másutt már tettek konkrét intézkedéseket? Vagy: „Könnyű ezzel kapcsolatban ajánlásokat megfogalmazni, de például, elkészült-e már a megyei szövetségnél ez az intézkedési terv? Csökkentik-e ott is az apparátus létszámát?" Olyan vélekedéssel is találkoztam, hogy: „Azok a szövetkezetek járnak most jól, akik korábban nem hajtották végre a hasonló tartalmú, a létszámgazdálkodás felülvizsgálatát elrendelő határozatokat. Ott most van miből csökkenteni, de nálunk így is kevesen vagyunk, mert mi annak idején fegyelmezetten, és komolyan vettük a létszámstoppot...” A felvetések némelyikéhez nincs szükség komentárra, mert azok önmagukat minősítik. Mert például mit lehet kezdeni az olyan ,",kritikával", amely másokat vesz célba, olykor — például a megyei szövetségek esetében — nem is megalapozottan. Ami pedig az utóbb idézetteket illeti, azzal elég lehet vitatkozni, legfeljebb sajnálattal állapítható meg: valóban úgy tűnik, hogy népi mindig az jár jól, aki végrehajtja „kis fce- szövetkezeti élet0‰ (У