Szövetkezeti Élet, 1981 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
TERMELÉSI „KISKÖRZETEK” A MEZŐGAZDASÁGBAN Együttműködés a Mátra alján — elsőként... 1930. november 21-én a gyöngyösi „Mátra Kincse”, a gyöngyössolymesi „Mátra", a gyöngyösoroszi „Február 24” és a gyöngyöshalááa „Győzelem" szövetkezetek Vezetőinek tanácskozásán nagy jelentőségű elhatározás született: az MSZMP gyöngyösi városi bizottságának útmutatásai és a Heves megyei területi szövetség irányelvei alapján együttműködési körzet létrehozásában állapodtak meg, ameíg megyénkben az első. Új tartalékok A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata és annak végrehajtását elősegítő ТОТ ajánlás irányelvei alapján a szövetkezetek közötti gazdasági együttműködések előmozdításának feladata a szövetségre hárul. A Heves megyei területi szövetség elnöksége megtárgyalta a megye szövetkezeteinek együttműködési helyzetét, a társulások munkáját, a kooperációs kapcsolatokat és az együttműködési körzetek létrehozása mellett foglalt állást. A testület abból indult ki, hogy az üzemi méretek tovább már nem növelhetők és a tervcélok teljesülését biztosító termelésbővítéshez szükséges erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, s az egyes szakterületek együttműködési lehetőségeit a különféle társaságok bonyolult rendszere tudná csak helyettesíteni. Országos tapasztalatok is igazolják, hogy itt összefüggő területeken megalakult „kiskörzetek” igen hasznos együttműködési formának bizonyultak, s a hatékonyságnövelés újabb tartalékainak feltárását teszik lehetővé A területi szövetség az operatív szervező munka mellett irányelvekkel ad konkrét segítséget a körzet, szövetkezeteinek az együttműködés tartalmára, konkrét tárgyára, önkormányzati tevékenységére. Az együttműködés célja a résztvevő szövetkezetek fejlődésének gyorsítása, gyökeres fordulat elérése a hatékonysági tartalékok feltárásában, a kölcsönös érdekek érvényesítése, a legjobb termelési tapasztalatok átadása, a kölcsönös előnyökre alapozott segítségnyújtás. Az együttműködés növeli a résztvevők kockázatviselő képességét, a gazdálkodás feltételeinek változásaihoz való rugalmasabb és gyorsabb alkalmazkodásra tesz képessé. Az együttműködés tárgya lehet a gazdasági és társadalompolitikai tevékenység bármely területe. A gazdálkodás tervszerűségének javításában az együttműködés lehetőségei szinte korlátlanok. Lehetőség van arra, hogy a résztvevők egyeztetik éves termelési terveiket, a kívánt szintig vitatják a tervek részleteit, feltárják a gondokat, az ezekkel összefüggő és termelésszerkezetet érintő gazdasági kérdésekben is megállapodhatnak. A VI. ötéves tervek egyeztetésére is lehetőség van, a középtávú célkitűzések kidolgozását a szövetség közgazdasági elemzésekkel támogatja. Közös célok — közös fejlesztések A résztvevők év közben a tervek teljesítéséről informálják egymást. A felmerült gondok újabb közös megállapodások és megoldások kiindulópontjai. A résztvevők közös fejlesztési tevékenységben is megállapodhatnak. A fejlesztési tervek egyeztetése útján közös célokat szolgáló fejlesztések — pl. gépbeszerzések — valósíthatók meg. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az együttműködés nem egyesülés, s nem teremthet újabb fejlesztési szükségleteket. Az egyik alapvető célkitűzés éppen az, hogy a meglévő eszközök kihasználása javuljon, s a fejlesztési igény ezen az úton inkább csökkenjen. Célszerű lehet közös műtrágya tárolótér kialakítása, nagyobb értékű célgépek közös használatú beszerzése, érő- és munkagépek megosztott beszerzése. A szántóföldi növénytermelésben a szakosodás üteme gyorsítható, a vetésszerkezet egyszerűsítésével, a növényféleségek számának csökkentésével optimálisabb ágazati méretek alakíthatók ki. Ezen az úton a résztvevők alkalmassá válnak termelési rendszerek fogadására és a termelés színvonalát lényegesen emelhetik, így elérhető a takarmánytermő területek csökkentése, az árunövények arányának növelése. Együtt lehet működni a vetőmagbeszerzésben, fajtaválasztásban, a talajelőkészítésben, növényvédelem és főként a betakarításban. A melléktermékek hasznosításában a gyöngyösi körzetben már előrehaladott elképzelések vannak. Nagyobb a lehetőség ésszerű földcserékre. A zöldségtermelés gondjai enyhíthetők. Közösen létesített fóliatelep teszi lehetővé korai termékek előállítását, s megoldhatóvá válik a háztáji zöldségtermelés szervezése. A szőlőtermelésben a növényvédelem és betakarítás szervezése válik könnyebbé a résztvevők között. A csökkenő munkáslétszám szükségessé teszi a munkaerőkooperációt, a munkaerőforrások feltárását, megteremtését. Egyeztetni szükséges a hazai és külföldi keresletnek megfelelő szőlőfajtákat a telepítéseknél. Az állattenyésztésben az együttműködés lehetőségei széles körűek. A takarmányfelesleg veszteség nélkül realizálható az együttműködésben. A tehenészetekben a hasznosítás irányában lehet együttműködni. A gyephasznosítás, a legeltetés szintén közös téma. Közös takarmánykér érő üzem létesítésével a takarmányozás költségei lényegesen csökkenthetők. A takarmánytermő területek szükségletekhez igazítása is megállapodás útján lehetséges. Kiterjedt és szoros együttműködés valósítható meg az erdőgazdálkodásban. A személyi és tárgyi feltételek együttesen biztosíthatók. Közös erdész foglalkoztatása, fakitermelő és rakodó gépek közös használata és cseréje megoldható, a munkaerő gondok is enyhíthetők. A fafeldolgozásban pedig feltétlenül szükséges együttműködni. Összehangolt kapacitáskihasználás A gépi berendezések üzemeltetésében az együttműködés nélkülözhetetlen. A gépkooperáció szélesítésével jobb kihasználás érhető el, a munkák elvégzése időben és jobb minőségben biztosítható, s a fajlagos energiaköltségek is csökkenthetők. Megoldható az erőgépek szakosított javítása, ha a résztvevők megállapodnak a javítóműhelyeik tipizálásában. A javításhoz szükséges alkatrészek szakosított raktározását is meg lehet valósítani. Az alkatrészek és műszaki anyagok beszerzése is koordinálható, jelentős költségcsökkentés forrása. Elérhető közös javítóműhely létesítése is. A számítógépes termelésirányítás rendszerének bevezetése is lehetségessé válik, mégpedig lényegesen olcsóbban. A könyvvitel gépesítésének szervezése — a megyei FÉLIX ügyvitelgépesítési társasághoz csatlakozva — magasabb színvonalon és olcsóbban valósítható meg. A költséggadálkodás bonyolult témáiban, az árképzésben és önköltségszámításban is együtt lehet működni. Célszerű az önköltségszámítási és árképzési szabályzatok együttes elkészítése. A társadalompolitikai célkitűzések is széles körű együttműködést kívánnak. Például az ifjúságpolitikai tevékenységben a KISZ- szervezetek együttműködését lehet kezdeményezni. Kiemelten szükséges foglalkozni a pályakezdő fiatalokkal, elősegítve letelepülésüket. Alakuljon meg a fiatal agrárszakemberek klubja, s a szövetkezeti fiatalok találkozóját is célszerű megrendezni. A „kiskörzetek” önkormányzati tevékenysége Az együttműködési kerret megalakításában a résztvevőknek írásban célszerű megállapodniok. Szükségesnek tartjuk, hogy az együttműködő tennekazovebvezetek testületi szervei felhatalmazást adjanak az együttműködés kereteihez. Az együttműködés irányelveiről a vezetőségi ülés és a küldött-, illetve a közgyűlés indokolt tájékoztatni és hozzájárulásukat kérni. Az együttműködés nem sértheti az önállóságot, a kialakult felelősségi és döntési rendszert. Ezen belül azonban a résztvevők bármilyen célban — érdekeltségük, együttműködési készségük szerint — megállapodhatnak. Az együttműködés tevékenységének feltételeit, önkormányzati szerveit a megállapodásban célszerű rögzíteni. Az együttműködés önkormányzati szervei az együttműködési tanács és a szakemberek tanácsa. Az együttműködési tanács a szövetkezetek elnökeiből és egy küldöttből álló testület, melynek a területi szövetség is tagja. A tanács szükségszerűen, de legalább negyedévenként ülésezik, évenként soros elnököt választ. A tanács minden közös ügyben jogosult döntést hozni, illetve megállapodni. A tanácskozáson a résztvevők tájékoztatják egymást saját szövetkezetük fontosabb eseményeiről, előrehaladásukról, gondjaikról. Megvitatják az őket érdeklő problémákat, kialakítják álláspontjukat és a tennivalókban, közös magatartásban is megállapodhatnak. Őszinte, barátságos légkör és emberi viszony kialakítására törekednek, segítőkész magatartást tanúsítanak. A szakemberek tanácsa körét és működését az együttműködési tanács határozza meg. Szakáganként hozható létre azzal a céllal, hogy az együttműködési tanácsban létrejött megállapodások végrehajtásának módját és a tennivalókat konkretizálják. Fontos napirendje a tapasztalatcsere, a termelési eljárások, a munkaerőhelyzet, a közgazdasági, pénzügyi stb. területek gondjainak konstruktív tárgyalása. Ebben a körben is az őszinteség és a segítőkészség legyen jellemző. Indokolt létrehozni termelésirányítók, főkönyvelők, fő-ágazatvezetők, gépészek stb. tanácsait. Szükséges hangsúlyozni az együttműködés nyitott jellegét. Ez azt jelenti, hogy társulásokkal és más együttműködésekkel lehet kapcsolatot létesíteni. Kner Gyula Biztosított a nyersanyag a konzervgyárnak Termeltetési szerződések a szövetkezetekkel (Tudósítónktól) A Hatvani Konzervgyár szakemberei megkötötték a termeltetési, illetve a felvásárlási szerződéseket a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a fogyasztási szövetkezetekkel. Rákóczy Lajos főosztályvezető elmondta, hogy a konzervgyár 1981. évi feldolgozási tervéhez szükséges nyersanyag kedvező időjárás esetén rendelkezésre fog állni. A készáru tervezett mennyisége és választéka jelentősen nem változk, az 1980. évihez viszonyítva mintegy 114 ezer tonna nyersanyagra lesz szüksége ez évben a gyárnak. Ebből továbbra is a legnagyobb mennyiséget, közel 98 ezer tonnát a paradicsom, illetve a 7850 tonna zöldborsó képvisel. A Heves megyei termelőszövetkezetek különösen a paradicsomtermesztésből veszik ki részüket. Csak ebből a nyersanyagból a hevesi „Rákóczi” И ezer, a hort.j .,Kossuth’ 7500, a tamnamérai „Lenin” pedig 6 ezer tonnát termel. Azt is el kell mondani, hogy az elmúlt évek során jó kapcsolat alakult ki a szövetkezetekkel. Tovább bővült a kapcsolat az ÁFÉSZ-okkal is, akik a kistermelőktől is gyűjtenek be nyersanyagot. A hatvani, hevesi, lőrinci és a pétervásári szövetkezetek és a ZÖLDÉRT mintegy 3 ezer tonna paradicsom, uborka ésaprika felvásárlásával segíti a konzervipart. Ködmön Ferenc Hatvan Д [UNK] [UNK]УУУ 2 " SSSOáJETКвй [UNK]Л ÉLETr w Egyenletes fejlődés Füzesabonyban A füzesabonyi körzeti áfész is eredményes öt éve art. Ebben a tervidőszakban két egyesülés történt 1 poroszlói és a szihalmi szövetkezetek tagjai döntöttek a csatlakozásról. Teljesen új vezetést kellett kialakítani, majd az egységes szemlélet megteremtése jelentett problémát. Örvendetes, hogy a nehézségek ellenére a kitűzött célokat, feladatokat teljesítették A szövetkezet elnöke Simon Aladár elégedett az elért fejlődéssel. — Szövetkezetünk dolgozói, a szocalista brigádok kihasználva a munkaversenyben rejlő lehetőségeket,minden évben túlteljesítették feladataikat. Ennek eredményeként az öt évre kitűzött összes árbevételtervünket 104 százalékra teljesítettük. .Jelentős fejlődést értünk el, mert 1976. évben 363 millió volt az árbevétel, most pedig a tervidőszak végén 570 millió forint. Nemcsak az összes eredményben van ilyen fejlődés, hanem minden ágazat részleteiben is teljesítette a tervezettet.. Különösen nagy fejlődést értünk el az ipar fejlesztésében, megnégyszereztük a termelési értéket, amely 42 milliót tesz ki ma már. A bolti és a vendéglátó kereskedelem mellett a felvásárlásban is sokat fejlődtünk. A múlt évben csak zöldségből és gyümölcsből 9 millió forint értékű árut vettünk át. A sertéstenyésztő szakcsoport-tagok 10 ezer sertést adtak át.. A szövetkezeti vagyon is szépen gyarapodott, az eszközállományunk 143 millió forintot tesz ki. — Mi a helyzet a létszám- és bérgazdálkodásban? — Amint már említettem , három szövetkezet egyesülése után a létszám kialakítása is problémát jelentett. Az elmúlt években úgy gondolom kialakult e tevékenységünkhöz szükséges és megfelelő létszám. Öt évvel ezelőtt 389 volt a szövetkezet dolgozóinak száma, most pedig 390. Pedig időközben jelentős hálózatfejlesztés és tevékenységi kör bővítés is történt. Az elért eredmények a termelékenység fejlesztéséből származnak. A dolgozók bére az öt évvel ezelőtt 28 500 forintról 37 500 forintra növekedett éves szinten átlagban. — Milyen fejlesztéseket végeztek az Üzlethálózatban? — Az egyesülés után felmértük üzlethálózatunk állapotát, a lakossági igényeket és minden évben a legsürgősebbeket elégítettük ki. öt év alatt 42 millió forintot költöttünk fejlesztésre. Épült három ABC, korszerűsítettük a füzesabonyi áruházat, Poroszlón az iparcikkboltot és a kisvendéglőt, húsüzemet vásároltunk. Ezekhez természetesen a saját erőnk mellett jelentős támogatásokat kaptunk az országos és a megyei szövetségtől. A tagok is segítették tagsági kölcsönnel és mintegy 1,5 milliós társadalmi munkával. — A gazdálkodási eredmény hogyan alakult? — Minden évben szocialista munkaverseny indult, a tervek, célkitűzések teljesítésére. Ebben élen jártak a dolgozók 70 százalékát magába foglaló szocialista brigádok. Jó munkájuk eredményeként javult a gazdálkodás, takarékosabban bántak az energiával és növelték a teljesítményeket. Így vált lehetővé, hogy ez öt évvel ezelőtti 9 milliós nyereséget duplájára növeltük és év végére elérte a 18 milliót. — Milyen tervekkel indul az 1961-es év? — Idén is legfőbb célunk a lakosság magas színvonalú ellátása, de tovább szeretnénk fejleszteni tagsági kapcsolatainkat. A hálózatfejlesztésben három ABC- áruházat terveztünk építeni a következő években. Tovább növeljük az ipari üzemek termelését, fejlesztjük a hús- és cukrászüzemet, de szükséges a sütőüzem bővítése is. Munkánk végzéséhez természetesen számítunk a tagság támogatására. Tervezzük mintegy négymillió forint célrészjegy beszedését. A dolgozók kezdeményezésére és jó munkájukra is gondolunk az idei célkitűzések összeállításában, mert csak így tudunk továbbfejlődni. Sz. L. SZERKESZTŐI Háztáji főágazat... A háztájiról szóló igen közhasznú — e lapszámunkban ismertetett — TOT-kiadványban leírt jó példákat olvasva jutott eszembe: nem kevés közös gazdaságunkban lenne gazdaságosabb a termelés, ha mindenütt komolyan vennék a háztáji ágazatot. Igaz, ugyan, hogy az utóbbi években megyénk termelőszövetkezeteiben is sokat fejlődött, jó értelemben változott a háztáji, illetve általában a kisgazdaságok megítélésével kapcsolatos szemlélet. Ennek ellenére nem mondhatjuk el azt, hogy napjainkban már valamennyi Szövetkezetben rangjának, jelentőségének megfelelő súllyal kezelik ezt a szektort. Engem felvillanyzott a január közepén országos napilapjainkban min'’mnt egyik ezzel fracsolatos szerény információ, amely a barcsi országos hírű Vörös Csillag termelőszövetkezet kezdeményezéséről szólt. Azt olvashattuk, hogy ebben a 10 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezetben ez év januárjától főágazatnak tekintik a háztáji gazdálkodást. Mindez nem szólam, illetve elnevezés csupán, hanem konkrét valóság. Ezentúl ugyanis a nagyüzem még hatásosabban támogatja a 625 hektárnyi háztájit a termelés h ikortyságának növelésében. Oly módon például, hogy a tagok egy része a termelőszövetkezet segítségével hibrid vetőmagot, más része búzát, lucernát, burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt termel. Egyidejűleg a szövetkezet tervszerűen gondoskodik a megtermelt termékek felvásárlásáról és értékesítéséről . Nemcsak szánföldi és kertészeti termelést segítik, hanem nagyon ötletesen, észszerűen hasznosítják a tagok birtokában