Szövetkezeti Élet, 1986 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Tervez, gyárt' fe­jleszt MINŐSÉGET GARANTÁL A GYÖNGYÖSI „MECHATRONIKA” Tulajdonképpen a korábbi Misroware nevet viselő Pi­­pishegyi vállalat elektromos gmk-ból alakult meg a gyön­gyösi Mechatronika Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet. Az 1985. április 11-i alapítást megelőzően szakembereink már melléktevékenységként foglalkoztak különböző mikroszámítógépes VEZÉRLÉSEK tervezésével, elektronikai áramkörök fejlesztésével, mikroelektronikai alkatré­szek minőségi vizsgálataival, valamint számítástechnikai feladatok megvalósításával. Ezek a munkák meg is ma­radtak, de idővel magasabb szakmai színvonalú mérnöki tevékenységgel, a minőségre orientált műszaki fejleszté­sekkel, elektronikai egysé­gek gyártásával, szerelésével és egyéb szolgáltatásokkal bővült a profiljuk, s már kisszövetkezeti formában. — tájékoztatott Csikós Miklós, a Mechatronika elnöke, aki­vel Somfai János elnökhe­lyettes társaságában beszél­gettünk. Elmondták a 20 fővel ala­kult kisszövetkezet vezetői, hogy kb. 1 millió forint in­duló tőkével, mondhatni sa­ját pénzzel kezdték meg új vállalkozásukat. Hosszabb távú szakmai programot sze­retnének megvalósítani, s ehhez kedvező lehetőséget biztosított a kisszövetkezeti­­ forma. Jelenleg olyan mun­kákat végeznek, amely MEGYÉNK HATÁRAIN ... TÚL IS egyedülálló! Péddául az oros­házi üveggyárnak" fejleszte­nek ki korszerű vezérléseket, így a táblaüveggyártásnál használt átrakó-manipulátor komplett vezérlését. Kísérleti félüzem szinten a Fegyver-­ és Gázkészülékgyár „kombi” típusú gázkazánjához vezér­lő elektronikát alakítottak ki és saját kis üzemükben már gyártják is az egységeket. A Rolitron szövetkezet által előállított ROZITEX, szöveg­­szerkesztésre is alkalmas mikroszámítógép-egységei­nek fejlesztését, minőséget garantált szerelési technoló­gia kidolgozását, és magát az összeszerelést is szakembere­ik végzik, akik egyébként többségében villamosmérnö­kök, üzemmérnökök. S nem­csak terveznek vagy kísér­leti szinten gyártanak elekt­ronikát, hanem a sorozat­­gyártáshoz kész technológiát is kifejlesztenek, a garantált minőség megtartása mellett. A számítástechnikai szol­gáltatásokról érdeklődve Csi­kós Miklós elnök elmondta, hogy különböző szaktanács­­adásokkal is szolgálnak a számítógép kiválasztásától kezdve, a telepítésig, üze­meltetésig. Számítógépes ok­tatásokat szerveznek, prog­ramokat készítenek igény szerint. A gyöngyösi Ady Endre utca 11. szám alatti köz­pontú Mechatronika Kisszö­vetkezet tervei között a HOSSZABB TÁVÚ SZAKMAI PROGRAMOT nyújtó elektronikai fejlesz­tések magas szintű megva­lósítása, az ebből adódó gyár­tás véghezvitele, a hazai ro­botprogramban való részvé­tel szerepel. Szeretnének egy kísérleti jellegű gyártóbázist kialakítani szövetkezetüknél. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében pedig gyorsmásoló szolgáltatások bevezetését is tervezik. Korcsog Béla. Az eddigi legjobb év az Agroplannál (Folytatás az 1. oldalról) kerülése miatt nagyon fon­tos a körültekintő szerve­zés. Az év eleji tervezésen túl minden nagyobb munka­kezdés előtt megbeszélést tartunk az érintettekkel, il­letve a heti programokat is egyeztetjük. Mint az eredmények mu­tatják: az Agroplan sikerrel és körültekintéssel oldja meg feladatait. Nem véletlen te­hát, hogy a „zárszámadó” ülésen a taggazdaságok kül­döttei elismeréssel méltatták a közös vállalat munkáját. jurányi János, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetője hoz­zászólásában kiemelte: ál­landó fejlődést, céltudatos, előrelátó tervezést, évről év­re nagyobb teljesítményt ta­pasztalnak itt. Szavai is bi­zonyítják: a felsőbb szervek is elismerik a társulat ered­ményeit és folyamatosan fi­gyelemmel kísérik munká­ját. Koncz János : Mire e sorok megjelen­nek, már a füzesabonyi tsz is elérkezett a számvetéshez, s rövidesen egymást köve­tik gazdaságaink ünnepi ese­ményei. Győrfi József vezető mezőgazdász: „A szomszédos megyék­ben is dolgozunk .. ■»átsj: 1986. JANUÁR Az eredményességi lista szerint: Országos első a hevesi Rákóczi Mgtsz Az ország legjobb száz téeszének sorrendjét hozta nyilvánosságra nemrégiben a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium. Az úgynevezett Stagek-számítás szerint a bruttó jövedelmet, az üzemi eredményt, a brut­tó állóeszközértéket, illetve az anyagköltség 100 forint­jára jutó szövetkezeti ered­ményt vették többi között figyelembe az értékeléskor. Megyénk gazdaságának nagy elismerésére, hogy az első helyen a hevesi Rákóczi Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet végzett 1984-es ered­ményei alapján. E nagyüzem mintegy 6000 hektáron gazdálkodik. Első­sorban kenyérgabona- és zöldségtermesztéssel foglal­kozik a tagság, de feljövő­ben van az állattenyésztése is. Jelentős területen vetnek napraforgót, kukoricát és árpát. Érdekesség, hogy nincs melléküzemáguk, vi­szont kereskedelmi tevé­kenységet folytatnak, egysé­geik a háztáji gazdaságok abrak- és takarmány-szük­ségletéről is gondoskodnak. — Számítottak-e arra, hogy az első helyen végez­nek — kérdeztük Gulyás Sándort, a téesz elnökét. — Népi nagyon gondol­tuk, hogy ilyen szép sikert érünk el — válaszolta. — Amikor megkaptuk a listát, mi is meglepődtünk, hiszen jó néhány országosan ismert gazdaságot megelőztünk. Az eredmény mindenképpen a kollektíva több éves kemény munkájából következik. A figyelembe vett szempontok szerint néhány területen szinte a legjobbnak bizo­nyultunk, így például, ha m állóeszköz-kihasználtságot vesszük, akkor a 100 forint­ra jutó nyereségesség meg­haladta a 31 forintot. A tag­ság éves jövedelmét tekint­ve is a harmadik­­ helyen állunk. Ugyanakkor akad olyan kritérium is, amely­ben nem vagyunk a legjob­bak között így az egy főre jutó a­dóeszköz-értékünk és az üzemi termelési érté­künk is alatta marad a ki­emeltek átlagárnak. — Egy-egy ilyen lista mennyire mutatja az erővi­szonyokat? Tehát a helye­zések azt tükrözik-e, hogy azok a legjobbak, akik ve­zetik a mezőnyt? — Ez a kimutatás semmi másról nem árulkodik, csak az eredményességről — vá­laszolta. — Ha az aranyko­rona-értékből indulunk ki, akkor a gyenge adottságúak közé tartozunk. Egyébként ezt is figyelembe vették a számításnál, így természetes nekünk nehezebb a dolgunk, mint a jobb földeken gaz­dálkodóknak. Mindenesetre­ a körültekintő munkaszerve­zés, a dolgozók áldozatvál­lalása nélkülözhetetlen a si­kerhez. Minden lehetőséggel élni kell, és élünk is. A sza­bályzók is rá­kényszerítenek, hogy használjuk ki az álló­eszközöket. Ha ezt nem ten­nénk, mérleghiányossá vál­nánk. — Miből adódott a magas átlagjövedelem ? — A legtöbb helyen tel­jesítménybérezést vezettünk be — mondta. — Nagyon kevés az órabéresünk. A leg­lényegesebb, hogy ösztönöz­zük a minőségi munkavég­zést. A jövedelem — a tel­jesítménybér mellett — az évi célprémiumból és az év végi részesedésből tevődik össze. Mindenki érdekelt, hogy a lehető legtöbbet nyújtsa, s így az esztendő végi nyereségből is minél többet vihessen haza a borí­tékban. — Ezekben a napokban már a zárszámadásra ké­szülnek. Hogyan sikerült az 1985-ös esztendő? — Még nincsenek meg­bízható adataink, de úgy néz ki, hogy a közepesnél jobb lesz ez a tizenkét hó­nap is — tudtuk meg. — A tavasz nagy reményekre jo­gosított bennünket, búzából magas átlagtermést remél­tünk, de az időjárás sajnos, többször is elkeserített min­ket. Nyáron a jégverés, ős­­szel a csapadékhiány adta fel a leckét, anyagi károkat, komoly kieséseket okozva. Igaz, mindezek ellenére a paprika- és a paradicsom­­hozamokra nem lehet pa­nasz. Viszont a dinnyeérté­kesítés terén nagy nehézsé­geink adódtak. Jelentős mennyiség maradt ránk. Belföldre nem kellett, kül­földre pedig nem vitték. Sajnos, ütemterv szerint tör­tént az export, és nem tud­tuk mindazt eladni, amit megtermeltünk. — Nem gondoltak arra, hogy megkeresik a módját a megmaradt dinnye feldolgo­zásának? — Ezt a zöldségfélét nem lehet feldolgozni. Romlandó áru. Fagyasztani nem lehet. Azonnal fogyasztani kell. — Mivel a gazdaságnak nincs melléküzemága, a zöldségfeldolgozás révén ki­alakíthatnának egy télen— nyáron folyamatosan mun­kát adó részleget. Nem is beszélve arról, hogy a por­rá őrölt zöldségfélék — a delikátok — keresettek. — Immáron közel húsz éve folyik a vita, hogy fel­dolgozót és hűtőházat kelle­ne létesíteni — így Gulyás Sándor. — Ha viszont bele­vágnánk, akkor nem talál­nánk olyan partnereket, amelyek felvásárolnák fo­lyamatosan az itt gyártott cikkeket. Többen is ajánl­koztak, ez igaz, de közülük egyetlen egy sem kecsegte­tett olyan nyereséggel, ame­lyet egy ilyen jelentős be­ruházás után várnánk. Enél­­kül viszont nem éri meg erre pénzt áldozni. • Minden bizonnyal az idén szeretnénk kiküszöböl­ni az előző évi kudarcokat. De biztonságosabbá tudják-e tenni a dinnyeértékesítésü­ket? — Szeretnénk jobban megszervezni a többcsator­nás értékesítést — válaszol­ta. — Jó lenne, ha minél több kiskereskedő vásárol­hatna nálunk. Olyanok, akik csupán e termék továbbadá­sával foglalkoznak. Az idén elég sok újdonságba bele­vágtunk, így bővítjük az ön­tözést, s ezzel biztonságo­sabbá kívánjuk tenni a zöld­ségtermesztést, illetve az ál­latállomány számára a ta­karmány-szükségletet. Ho­mokra is telepítünk lucer­nát és ezt is öntözzük. A csatorna­hálózatot 250—300 hektárra szeretnénk kiter­jeszteni, s ehhez a kormány 40-ről 70 százalékig terjedő állami támogatást biztosít. Kihasználjuk ezt a lehető­séget is. Ugyancsak foglal­koztat bennünket a paradi­csom-betakarítás gépesítése. Tavaly két, e célra használ­ható kombájnt vásároltunk. Az idén már hárommal hajtunk ki a földekre, sőt hozunk be Olaszországból egy nagy teljesítményűt is, amely naponta 2,5—3 hek­tárnyi területről szedi fel a bogyókat. A paradicsom-be­takarítás teljes gépesítése néhány éven belül valóság­gá válik, jóllehet régebben a parasztember ezt elképzel­hetetlennek tartotta. — Elképzelhető-e, hogy az előző esztendők teljesítmé­nye és eredményei alapján újból országos elsők lesz­nek? — Szeretnénk — mondta Gulyás Sándor. — De aligha hiszem, hogy még egyszer ilyen jól kijön a lépés, s megelőzzük a többi jól dol­gozó gazdaságot. Нота János Gulyás Sándor tsz-elnök (Koncz János felv.) Két szövetkezet elnöke Godó Pálné a szövetkezeti mozgalmat még egészen fia­talon ismerte meg, kereske­delmi dolgozóként. Tiszaná­­nán az akkori fmsz zöldség­boltjában alkalmazták 1959- ben. Igyekezett a kereske­delmi szakmát elsajátítani, mert úgy érezte, élete vég­legesen ahhoz kötődik. Nem úgy történt. Egy év múlva elkezdődött a takarékszövetkezet szerve­zése is a községben, s a munkát irányító szervek se­gítséget kértek a helyi föld­művesszövetkezettől. Így Pi­roska is részt kapott a fel­adatokból. Nem is gondolta, hogy novemberben a nyitás­kor már pénztárosként dol­gozik a megalakult takarék­­szövetkezetben. Később, amikor megismer­te a működés szabályait és a munka is szaporodott, a szövetkezet könyvelését ve­zette. Igyekezete szakmai hozzáértéssel párosult és 1962-ben kinevezték főköny­velőnek. Ekkor már négyen dolgoztak a lakossági pénz­ügyek intézésén Tiszanánán. Az elmaradt iskolákat pótol­ta, de szakmai téren is gyak­ran vett részt különböző tan­folyamokon. Közben a szö­vetkezet állandóan gyarapo­dott. A taglétszáma 1975-ben már megközelítette az 1300 főt, a betétek összege pedig a 16 milliót. Hevesen új szövetkezet alakult és a megyei, járási szervek javasolták, hogy vál­lalja el ott a főkönyvelői be­osztást. Nagy szükség volt a szakmai hozzáértésére, és a lelkes munkára, mert bizo­nyítani kellett, hogy a járá­si székhelyen is életképes a takarékszövetkezet. Godó Pálné pedig bizonyított, mert a fiatal szövetkezet rövid idő alatt nagyon népszerű lett a nagyközségben. A környező településeken működő önálló szervezetek utóbb megbeszélték tagjaik­kal, hogy a hevesi takarék­­szövetkezettel egyesülve vég­zik munkájukat a jövőben. A tanácskozások után így 10 község pénzügyeinek irányí­tása lett a feladata ott, ahol főkönyvelőnek és elnökhe­lyettesnek is választották. . Ráadásul ebben az időben egy másik szövetkezet gond­jait is vállára vette. A la­kásgondjának megoldására belépett a helyi lakásszövet­kezetbe, amely alakuló ülé­sén , mindjárt elnöknek is választotta 1977-ben. Vállal­ta az újabb feladatot, pedig a napi munka mellett a csa­ládi, háztartási gondok is várták. Jó szervező képességét a két szövetkezet fejlesztésére hasznosítja azóta is. A ta­karékszövetkezet elnökének nyugdíjazása után a tagság egyhangú szavazással őt vá­lasztotta meg új elnöknek. Az országban is ritka Godó­­né esete, hiszen most két szövetkezet irányítását látja el egyszerre! Mindezek mel­lett több helyi és megyei társadalmi szervezetben is jelentős munkát végez. Pedig a takarékossági moz­galomban is bőven van ten­nivalója, hiszen az elmúlt év végén a betétek összege 254 millió forint volt. A szövet­kezetnek 13 500 tagja van, akikkel rendszeresen kell tartani a kapcsolatot. Míg a lakásszövetkezetben 153 csa­lád zavartalan lakásfeltéte­leinek megteremtéséhez vár­ják segítségét. Ezekben a napokban újabb 12 lakás és 8 üzlethelyiség építését in­tézi. Segítő szándékkal dol­gozik a fiatal város fejlesz­tésén, de gondol a takarék­szövetkezeti üzlethálózat kor­szerűsítésére is. A nagy elfoglaltsága mel­lett mindig van ideje a dol­gozók problémáinak megbe­szélésére, intézésére is. Rend­szeresen együttműködik a területén levő tanácsokkal, tömegszervezetekkel. Amióta ismerem, igyekszem ellesni munkabírásának titkát, s ezt többször szóvá is tettem. Ő mosolyogva kitért a válasz elől. Miközben jegyzetfüzeté­ben már azt nézte, mit kell még azon a napon elintéz­nie. Goavnét jól ismerik 4év­sén és a környező községek­ben. Tudják, hozzá bizalom­mal fordulhatnak, és ha tud, mindig segít. (Szabó) 2 SZÖVETKEZETI ÉLET

Next