Heves Megyei Fogyasztási Szövetkezetek, 1989 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
HEVES MEGYEI с II. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1989. JANUÄR 31. ARA: 4.50 FT ÁFÉSZ-, TAKARÉK- ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETI LAP Mégis lesz szövetkezeti bank(?) KÉT ÉVVEL EZELŐTT már körbejárt a hír országunkban, hogy a Szövosz takarékszövetkezeti bank létrehozását tervezi. Egyesek azt is tudni vélték akkor, hogy ki lesz a vezérigazgatója. A hír hallatán ellentétes nézetek, vélemények csaptak össze és a szervezés abbamaradt. Megyénk külön is örült a bank létrehozásának, mivel az első kirendeltséget Egerben tervezték megnyitni. Még a helyét is kiválasztották — megírta lapunk — amelyre egyezséget kötöttek. A jó kezdeményezés azonban „odafenn” hajótörlést szenvedett, s végül is nem alakult meg a szövetkezeti bank. A tavalyi év végéhez közeledve ismét javaslat jött a megyei szövetséghez és a szövetkezetekhez, hogy lépjenek be a takarékszövetkezeti bankba. Az alapításhoz egymilliárd forintos alaptőke szükséges. December elején Budatétényben a közös megbeszélésen 260 szövetkezet vezetője egyhangú szavazással helyeselte a bank létrehozását. Igen ám, de ott akkor, arról nem esett szó, hogy a jegyzett tőkét rövid idő alatt be is kell fizetni. Az idő sürgette a kezdeményezőket, mert a megalakítással már nem lehet sokáig várakozni az egyre fogyó szabad tőkék miatt. Bankra viszont nagy szükség lenne, mivel a teljes körű felhatalmazással bíró kereskedelmi bank tudja csak széles körben hasznosítani a szövetkezetek pénzeit. Ezenkívül egyik fontos feladata lenne a takarékszövetkezetek refinanszírozása, vagyis ha valamelyik pénzzavarba kerülne, annak kölcsönnel sürgős segítséget adna. , % létrehozása mellett szól, hogy a takarékszövetkezetek jelenleg csak magánhitel-szükségleteket elégíthetnek ki, viszont a bank nagyobb vállalatoknak, szövetkezeteknek is tudna hitelt folyósítani. Ezenkívül mód nyílhat központilag értékpapírok, kötvények kibocsátására, amelyet a hálózaton keresztül juttathatnak el a lakosság különböző rétegeihez. Ugyanis ha megabitkul, tevékenysége azonos lesz a kereskedelmi bankokéval. A szervezés befejezés előtt állt, amelyet az ország takarékszövetkezetei szabad pénzeszközeik felajánlásával támogatnak. Január közepén összeült az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága is, hogy érdemben megvitassa, a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. számú törvényerejű rendelet újabb módosítását. Az ülésen Puskás Sándor, megyénk képviselője, elnökölt és meghívottként részt vett Nagy Endréné képviselő, a füzesabonyi takarékszövetkezet osztályvezetője is. Nagy vita után a bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy a bankrendszer fejlesztésére szükség van, nemcsak a betéti kamatokkal, hanem a szolgáltatásaikkal való versenyzés miatt is. További javaslatként hangzott el, hogy a központi szövetkezeti bank a jövedelmező üzletpolitika érdekében részvénytársasági formában alakuljon meg. A bizottság 10 szavazattal, 1 ■ tartózkodással javasolta a takarékszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítását. Herczegh Alajos hatvani elnök elmondotta, hogy ők 8 millió forintot jegyeztek az induláshoz. A bank létrehozása véleménye szerint szükséges is, mert olyan szolgáltatásokkal segíthetik így a lakosságot, amelyet eddig a szövetkezetek nem végezhettek. Ám az áfészeket is be kellett volna kapcsolni az alaptőke megteremtésébe, hiszen a jövőben ők is igénybe fogják venni a bank szolgáltatásait. Az abasári szövetkezet elnöke, Kovács László szerint a mozgalom megint lépéshátránnyal indul. Akkor kezdünk kapkodni, amikor a többiek, más bankok már jól működnek. A szövetkezetek ugyanis szabad pénzeszközeiket más bankoknál, vállalatoknál hasznosították. Úgy látja, hogy a Szövosz vezetői nem foglalkoznak elég komolyan, meggyőzően a bank létrehozásával. Most is csak a takarékszövetkezetekre támaszkodnak, pedig az áfészek, a vállalatok és a Mészövök is beléphetnének pénzeszközeikkel. Ők már csak egymilliót tudtak jegyezni, mivel másfél milliót ugyanis már korábban két banknak kölcsön adták. Rácz Miklósné, a bélapátfalvi takarékszövetkezet elnökének véleménye szerint főleg a kisebb szövetkezeteknek lesz nagy szükségük a bankra. Ők ugyanis hamarabb kerülnek pénzügyi zavarba, amikor elkél a bank támogatása. Mindemellett szakmailag, technikailag is nagy segítséget tud adni a kisebb szövetkezeteknek. Példaként említette: jó lenne, ha az új bank gépkocsi-nyereményekkel is foglalkozna, hogy megtörjön az OTP egyeduralma. LA PZAКТЛ KOR még tart a szervezés. A Heves megyei takarékszövetkezetek mindegyike kisebb-nagyobb összegekkel azonban máris hozzájárult az alaptőke megteremtéséhez. Ehhez adott jó alapot, hogy 1988. évben a megyében közel 100 millió forint nyereséget realizáltak a takarékszövetkezeteik. Ez a biztosíték arra is, hogy a felajánlott összegeket befizessék. Sz. L. Szabadabb pénzgazdálkodás Január 1-jétől új jogszabály szabályozza a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjét. A 78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM sz. együttes rendelet a meglevő pénzeszközök felhasználását, hasznosítását a korábbi szabályozáshoz képest szabadabbá teszi, és a bevételi források lehetőségeit is bővíti. Nézzünk meg egy példát a szabadabb pénzfelhasználásra. Régi gondja a LAKÁSSZÖVETKEZETEKNEK, hogy a pénzintézeteknél elhelyezett úgynevezett felújítási alapon levő pénzeszközök után a piaci kamatoknál lényegesen kisebb kamatot kapnak és az is, hogy ezt a pénzt átmenetileg sem lehet máshol befektetni. Több közgyűlésen is felvetődött bírálatként, hogy ilyen megkötöttség mellett fokozatosan értékét veszti a felújítási alap. Igényként fogalmazódott meg, hogy átmenetileg — amíg felújításra nem kell költeni — ezt a pénzt is fel lehessen használni valamilyen nagyobb kamattal járó befektetésre. A most megjelent rendelet is ebbe az irányba biztosít a korábbinál NAGYOBB MOZGÁSTERET amikor kimondja, hogy „a köz küldöttgyűlés meghatározott célra (pl. fejlesztés, vállalkozási befektetés stb.) a felújítási alapot is igénybe veheti — az elmaradt kamatot is magában foglaló visszapótlási kötelezettség mellett —, ha ezzel a szükségessé váló felújítási munkák fedezetét nem veszélyezteti.” Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy a felújítási alapnak más célra történő felhasználását csak meghatározott feltételek — mondhatjuk azt is: megfelelő garanciák —, mellett teszi lehetővé a jogszabály. Melyek ezek a garanciák! A felújítási alap MÁS CÉLRA történő felhasználását a cél megjelölésével csak a szövetkezet közgyűlése (küldöttgyűlése) határozhatja el. Ebben a kérdésben tehát az igazgatóság vagy pl. az elnök nem dönthet. Véglegesen nem lehet átadni a felújítási alapot, hanem csak meghatározott időre. A felújítási alapon levő pénzösszeg eredeti és végleges rendeltetése ugyanis nem változik: ebből kell a felmerülő felújítási munkákat finanszírozni. A visszapótlás időtartamáról, vagy időpontjáról is rendelkezni kell a közgyűlési, küldöttgyűlési határozatban. A jogszabály előírja, hogy azt a kamatot is vissza kell pótolni, amely akkor képződött volna, ha ott marad a pénz a felújítási alapon. Nyilvánvaló ugyanis, hogy átmenetileg is csak olyan vállalkozásba ÉRDEMES BEFEKTETNI ezt a pénzt, amely több kamatot eredményez, mint a felújítási alap kamata. A fentiekből kitűnik, hogy alapos, megfelelően előkészített javaslatot lehet csak a döntést hozó közgyűlés, küldöttgyűlés elé vinni, amely a tagsági érdekeket szolgálja rövidebb és hosszabb távon egyaránt. * Dr. Sonkádi János közöljük kedves olvasóinkkal, hogy az egri ÁFÉSZ EDDIGI ÖNÁLLÓ HÍRADÓJA MOSTANTÓL A MEGYEI SZÖVETKEZETI SAJTÓ — ÚJSÁGUNK — MELLÉKLETEKÉNT JELENIK MEG. A KÉTOLDALAS BETÉT TECHNIKAI OKOKBÓL MARADT LAPUNKBAN. A megye legnagyobb szövetkezetében az év első munkanapjai nagy szervezéssel teltek el. A december 29-én megtartott küldöttgyűlésen az egri áfész küldöttei az alapszabály-módosítás mellett két fontos határozatot is hoztak. Ezeknek a megvalósítása a jövőben egyik meghatározója lesz a szövetkezet eredményes gazdálkodásának. Az egyik, hogy a szövetkezet nagyobb gazdálkodó egységeit átalakítják Korlátolt Felelősségű Társasággá. Ebben a Katona téren lévő üzletek és a piaccsarnok hét elárusító helye szerepelnek első helyen. A megalakuláshoz szükséges előkészületek már december végén megkezdődtek, a kezdeményezés azonban annyira új és szokatlan, hogy még a szakembereknek is tanulni kell a felépítését. A megyében — de talán az országban is — ez az első ilyen kezdeményezés, sokat még a mozgalom szakemberei sem tudnak róla. Ezért felkerestük Harmati Lászlót, az áfész elnökét, hogy mondja el olvasóinknak kezdeményezésük lényegét. — Az 1989-es év új feladatok elé állította a gazdasági egységek vezetőit, dolgozóit, közöttük a fogyasztási szövetkezeteket is — mondta —. Az áfészek sem vívhatják ki magukat a társasági törvény adta lehetőségek alól. Azért kutatjuk az új utakat, hogy időben lépni tudjunk, mert csak az tud eredményt elérni, aki időben kezdeményez. A változtatásokat szövetkezeti törvény módosítása és az ezzel kapcsolatos alapszabály-változás tette lehetővé. Tudom, korán léptünk, nem álltunk be azok közé, akik csak keresik, várják a lehetőségeket. A kezdeményezésünk abból indult ki, hogy új alapokra kell helyezni az érdekeltségi rendszert, miközben bővítjük is azt. — Mi a vállalkozás lényege? — A küldöttgyűlés határozata alapján kétféle vállalkozásba kezdtünk: belföldi és külföldi kft.-alakításba. A belföldivel a nyereségünket szeretnénk növelni, míg a külföldi vegyes vállalat tőkét hoz a szövetkezetbe. Elsőnek Egerben a Katona téren lévő üzletek összevonásával hozzuk létre a kft.-t. Ebben — elképzeléseink szerint — részt venne az áruház, az S-modell és a piaccsarnokban lévő hét egység. Gondolkodunk azon, hogy ide vonnánk be a Kerecsenden őszön megnyitott Tempó-Depó raktáráruházat is. A szövetkezet mintegy 80—90 millió forint törzsbetéttel hozza létre az említett társaságot, amely a jövőben önálló jogi személyként működik. Az irányítását egy igazgató végzi, de az ügyvitelhez szükséges személyek is elkülönülnek a szövetkezettől. A kis kis- és nagykereskedelemmel foglalkozik, de számos más tevékenység folytatása is szerepel vállalkozása között. Az igazgatója Oláh Kálmán, aki korábban már itt dolgozott szövetkezetünknél és ismeri a kereskedelmi munkát. • Hogyan működik ez a nagy vegyes egység, hiszen a szakosított áruházi osztályok mellett piaci büfét, különböző elárusítóhelyeket és ételbárt is magába foglal? — Megalakításával a verseny és az érdekeltség is új alapokra helyeződött. Célunk az, hogy felszabaduljon az energia, mindenki képessége szerint a legtöbbet nyújtsa. Aki többet tesz a közösbe, kapjon nagyobb jövedelmet. Az egységek forgalmi ügyeit f elszámoltatásukat is a kft. vezetése intézi. Ezen egység ügyviteli munkája —■ mint említettem már — kikerül így a szövetkezet irodájából. Ezzel a központi igazgatásban csökken a létszám, s a kft. is csak annyi alkalmazottat tart, amennyi, a zavartalan működéshez szükséges. — Mely egységeket vonják még be? — Amint említettem, a december végén megtartott tagsági tanácskozás öt egység átalakítását hagyta jóvá. Ide sorolta még a Török bazárt 15 millió, a Pertu-üzemet 56 millió, a nagykereskedelmi raktárt 20 millió és a már említett kerecsendi Depó Áruházat 10 millió forintos törzsbetéttel. Ezeknek az átalakítása is folyamatosan megtörténik, ahogy a személyi és más feltételek megteremtődnek. — Említette, hogy külföldi cégekkel is vegyes vállalatot terveznek létrehozni. Hallhatnánk ezekről is valamit? — Előrehaladott tárgyalások vannak a Langguth Cosmetic GmbH vállalattal, amely Münchenben székel. Ez a cég — mint a neve is sejteti — női kozmetikai cikkeket gyárt, többek között szemfestéket, szemceruzát és az ajakrúzsok széles választékát. Termékeik nagyon népszerűek a magyar nők körében, így eddig devizáért kellett behozni. Ha megkezdjük a gyártását, a termék egy része itt marad és így nem kell már érte devizát adni. A kft. tervezett törzstőkéje 20 millió forint, amelynek a felét a külföldi partner fizeti. Ez gépi berendezésekből, járművekből és 3 millió forint összegű NSZK márkából 40— A másik vegyes vállalat mivel foglalkozik? — Éticsiga feldolgozásával. Ezt a vállalkozást arra alapoztuk, hogy a megyében évente jelentős mennyiségű csigát gyűjtenek be, és adnak át a szövetkezeti felvásárló telepeken. Megállapodást kötöttünk a Klein und Baron amerikai—török céggel, hogy vegyes vállalati formában felvásároljuk, feldolgozzuk, majd exportra értékesítjük a csigát. Később pedig még a csiga tenyésztésével is szeretnénk foglalkozni. — Ezt hogyan képzelik el? — Nemrégiben megállapodtunk a Gyöngyös—Domoszlói Állami Gazdasággal és a szövetkezet megvásárolta a Recsk határában levő 330 hektáros földingatlant, a gazdasági épületeket, de még a gépeket is. Ezen a területen található szántó, gyümölcsös, erdő és rét egyaránt. Itt akarjuk megoldani a közös vállalat tevékenykedését, s később a csigatenyésztést is. Ennek a kft.-nek a tervezett törzstőkéje 27 millió forint, amelyből 9 millió ingatlanokban, 4,5 millió forint pedig készpénzben terheli az áfészt. A külföldi partner 9,38 millió forint értékű gépi berendezést szállít, amely a feldolgozáshoz szükséges. Például egy komplett fagyasztó alagutat is ad a feldolgozó üzemhez. — Évente mennyit dolgoznak fel és hol értékesítik? — A feldolgozás mennyiségét nagyban a felvásárlás határozza meg. Terveink szerint az első évben mintegy 800 tonna csigát szeretnénk feldolgozni, amelyből 200 tonna késztermék származik. Később megpróbáljuk fokozni a mennyiséget, bár annak sok összetevője van. Az értékesítés is biztosított. Ebben a külföldi partnernek valt nagyobb szerepe. A szerződéskötések szerint Franciaországba szállítjuk az egész mennyiséget. Tájékozódásunk szerint a csigahús világpiaci ára nagyon kedvező. A csigaház feldolgozására is felkészültünk és jól haladnak annak is az értékesítésére vonatkozó tárgyalások. Így az útszéleken, vizenyős réteken, harmatos erdőszéleken tenyésző éti csirla teljes egészében üzemünkben kerülhet feldolgozásra. Nehéz gazdasági év után már új vállalkozások, kezdeményezések megvalósításán, tevékenységbővítéseken dolgoznak a szövetkezetben. A hagyományos munka mellett ugyanis feltétlenül továbblépés szükséges ahhoz, hogy a tagsági vagyont jól kamatoztassák, ugyanakkor a kisebb községekben is eleget tegyenek bizonyos elvárásoknak. Látja ezt a tagság, képviselőik a legutóbbi december végi küldötti tanácskozáson szavazataikkal méltán szentesítették a vezetők kezdeményezését. Szabó Lajos Kezdeményező egriek Kft bel- és külföldi vállalkozókkal Küldöttgyűlésen döntöttek az új szervezetekről Fotó: Magda Zsuzsa)