Szövetkezeti Értesítő, 1935 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1935-01-06 / 1. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM &rsn 4 Ciller . BUDAPEST, 1935 JANUÁR 6 A MAGYARORSZÁGI FOGYASZTÁSI ÉS TERMELŐSZÖVETKEZETEK EGYESÜLÉSÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden második szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VII, Rákóczi út 42.1. em. A MUNKÁL- tt X X SZÖVETKEZET K ( Y/\ )S ALAPELVE: TERMELÉS FOGYASZTÁS HASZON Előfizetési ára postai szállítással együtt egy negyedévre 24 fillér. — Telefon: 43-7-59. Egyes szám ára 4 OIL A szövetkezés világa Nem történelmi távlatból, csak a ma élő ember szemszögéből, aki a háború előtti időkben is taposta ezt a sártekét, vizsgálgatva a szövetkezés menetének ügyét, különböző időszakokat kell megkülönböztetnünk. A világháború előtti időt a béke korszakának szokták nevezni. Az az egy bizonyos, hogy a megélhetési viszonyok nem voltak annyira kiéleződve, mint a mai mindenképpen szomorú időkben. Magyarországon a szövetkezés mozgalmának megindulása erre az időszakra esik. Mint minden mozgalomnak, amely a széles néprétegekre támaszkodik, úgy aszövetkezés gondolatának is a kezdet nehézségével kellett megküzdenie, kulturális visszamaradottságunk is okozója volt annak, hogy a felvilágosítás fáklyája csak nehezen hatolt be oda, ahol az eszmének gyökeret kellett vernie. De a megalkuvást nem tűrő, fáradhatatlan munka, amely a propaganda minden eszközét felhasználta, mégis csak meghozta gyümölcsét. Az emberek gondolkozni kezdtek, feleszméltek és a szövetkezés eszméje kezdett népszerűvé, barátságossá lenni. A falusi szövetkezeti megmozdulás és térhódítás szintén erre az időszakra esik. Ezt az időpontot nevezhetjük a magyarországi szövetkezeti mozgalom első, úttörő korszakának. A világháború kitörése már szilárdan felépített, széles néprétegekre támaszkodó és a gazdasági életben számottevő szövetkezeteket talált úgy Magyarországon, valamint egész Európában. A rettenetes világégés nagy szenvedések szülőanyja volt, utórezgése, folytatása a mai időkre esik, amidőn az eddigi rendszer, amely a kapitalizmus jegyében folyt, kátyúba jutott, megfeneklett, és hogy fennmaradását ideig-óráig biztosítsa, a gazdasági nacionalizmus kétes talajára lép. A fogyasztószövetkezetek, mint a szervezet fogyasztók intézményei, ezekben a nehéz időkben, amidőn a termelt javak nagy része elvonatott az ország lakosságától, nagyon nehéz feladatok előtt állottak. De a szervezettségben rejlő erő győzedelmeskedett minden elébe toluló akadályokon keresztül és a fogyasztószövetkezetek fényesen megállották a helyüket. A javak, egyenletes és igazságos szétosztása a szövetkezetek útján némileg enyhítette azt a nagy nyomorúságot, amelyet a háború felidézett. A szövetkezés szép gondolata szárnyrakelt és meghódította azokat is, akik eddig távol állottak ettől az eszmevilágtól. A szö- vetkezés gyakorlati útmutatása ezreket és ezreket vont a szövetkezés táborába. Természetesen voltak ezek között olyanok is, akiket nem az elvi meggyőződés, hanem a pillanatnyi előnyök biztosítása vitt a szövetkezetbe. Ez a réteg az idők folyamán mint hasznavehetetlen anyag megsemmisült a szövetkezés részére. A szövetkezés erőssége a szövetkezők vásárlóerejében rejlik. A vásárlóerő a szövetkezeti hűségben jut kifejezésre. A vásárlóerő domináló hatalmat biztosít a szövetkezetnek, amelynek birtokában a gazdasági élet irányítására befolyást gyakorol. Nagy előnye a szövetkezetnek, hogy felderítő, propagandisztikus működésében elért eredményekre mutathat rá és nem a teoretika, hanem a gyakorlati élet talajában gyökeredzik. A világháború tartama alatt az egész világ szeme előtt bizonyította be a szövetkezeti máz- Az osztrák szövetkezetek központi székháza Bécsben