Szózat, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

1922 FEBRUÁR 1 SZERDA ezt a jogot azoknak a nőiknek, akik a férfiakkal egyenlőképpen vesznek részt az élet harcaiban. Schlachta Margit ezután a Katolikus Nőszövetség álláspontját fejtette ki a javaslattal szentben s a javaslat egyes pontjai ellen való kifogásait adta elő. Papp Gézánné a Protestáns Nőszövetség nevé­ben méltatta a javaslatot, melynek intézkedéseit általában helyeseknek é­s a nemzet szempontjából megfelelőknek tartja. Fass József kultuszminiszter a miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta, aki őt bízta meg azzal, hogy a kormány álláspontját a magyar asszonyok gyű­lésén kifejtse. A kormány vezető szempontja­­a ja­vaslat elkészítésénél az volt, hogy­ mire van szük­­sége most az országnak. A kormány fejlődésképes választójogot akar. A választói jognak a művelő­dési koefficiens az irányadója­ A nők választó­jogának fontosságát abban látja, hogy a férfiak esetleges túllengéseit a nők mérséklete korrigálja. Rosenberg Auguszta, Wolff Károly és Kutks­­falvy Miklós felszólalása után Tormay Geen­e fog­­lalta össze a vita eredményét. Nem foglal el visz­­szautasító álláspontot a nők választójogának meg­­szorításával szemben, annál kevésbé, mert a ja­­vaslat a férfiak választójogát is szőkébbre szabja. Hangoztatta, hogy a választójogot úgy kell meg­csinálni, hogy az számoljam az ország­­területi­­in­­tegritásának helyreállításával is. A magyar asszo­­nyok álláspontjaiképpen pedig azt a kívánságot adta elő, hogy a nők választójogának feltétele a hat elemi iskola elvégzése legyen minden további kellék nélkül, vagy pedig négy elemi és ezenkívül három élő gyermek vagy pedig az önálló kereset. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egyéb­ként a vidéki szervezetek állásfoglalása után meg­morandun­ban terjeszti a parlament elé megform­­ullázott kívánságait. Debrecen usca­in a fel­figgsm­nissteri Debrecen szabad királyi város ma közgyűlést tartott. A közgyűlésen a főispán megnyitójában rámutatott arra, hogy a törvényhatóság termében nincs helye pár­tusáknak, hanem a közérdeket kell szolgálni, békés megértéssel. A közgyűlés bi­zalmat szavazóit gróf Klebelsberg Kunó belügymi­niszternek és föliratban üdvözölte. Felér a köz­gyűlés a kormányhoz az egyetemnek mezőgazda­­sági fakultással leendő kiegészítése érdekében. K­eresi m&ümM® fak­nak az osztk­H­iteltárgyalások A cseh kolísSa bistostiva van - A Wie­st Bankverein svam vrilavla a Kicsességei Bécs, január 31. (A Szózat tudósítójának tele­­fonjelentése.) Az esti órákig a párisi és londoni tár­gyalások újabb haladásáról nem érkeztek hírek­. A kormányhoz eddig érkezett jelentések azonban arról számolnak be, hogy a tárgyalásoknak hamarosan kedvező befejezésére lehet számítani. A lapok el­lentétes jelentéseket közölnek s a tárgyalások ered­ményeit is ellentétesen vélik tudni, ezeket az állí­tásokat azonban hivatalos helyen alaptalanoknak jelentették ki. A Csehországban folytatott hiteltárgyalások, mint illetékes helyről értesülünk, ennek a hétnek a folyamán minden valószínűség szerint végérvé­nyesen­­bezárulnak s a Prágában időző pénzügyi bizottság már vissza is tért Bécsbe. A prágai tárgyalásoknak az Achilles-sarka a cseh kormány által eredetileg követelt kezesség kérdése volt, melyben a Wiener Bankverein­nek ju­tott volna óriási szerepe, a Wiener Bank­verein­nek a vonakodása miatt azonban erre nem került a sor. A csehek, habár más irányban is, de minden­esetre elegendő biztosítékot nyertek azokon a javai­kon kívül, amelyeket a népszövetségi hitel vett szá­mításba, úgy hogy azok a cseh hitel szempontjab­ól érintetlenül fognak maradni.Az osztrák kormány tehát, úgy látszik, vala­milyen új, értéket fedezett fel sa­ját birtokában, melyet mint biztosítékot bocsát a csehek rendel­­kezésére, éppen azért itteni politikai ak­örök arra számítanak, hogy a pénzügyminiszter a gobelin- ügyhöz hasonló ötlettel fog előállni s a lapok, de különösen az Abend azt hiszi, hogy Ausztriáinak olyan cikkei fognak zálogba kerülni, melyek kul­turális és művészeti szempontból Ausztria­ számára rendkívül nagy jelentőséggel bírnt­k. Gärtler dr. Praflba utazik a cseh hitelegyezm­ény aláírására A keresztényszocialista párt vezére, dr. Sey­­pel, egy gyűlésem mondott beszédének végén pénz­ügyi kérdésekkel is foglalkozott, amelynek során kijelentette, hogy Ausztria hiteltárgyalásai Angliá­­ban és Franciaországban éppúgy, mint Csöbör­­szágban nagyon jó mederben folynak és így vált lehetővé az, hogy dr. Gürtler pénzügyminiszter néhány nap múlva Prágába utazik, hogy rá tár­gyalások befejezéseinél személyesem légy® jelez. A VILÁGPOLITIKA HÍREI Lengyelország a kisantantban ? A Prager Abendzeitung jelenti Varsóból. A román, valamint a görög sajtó jelentést közöl arról, hogy Csehország, Románia, Jugoszlávia és Lengyelország államfői a tavasszal Bukarestben vagy Csehországban találkozni fognak. Célzás tör­­tén­t arra, hogy ez a találkozás Lengyelországnak a Solsantanthoz való formális csatlakozására fog vezetni. Mértékadó helyen beszerzett információk sze­rint itteni hivatalos köröknek erről ez állítólagos találkozásról, vagy Pikudsori marsallnak ezen a találkozáson való részvételéről nincs tudomásuk. Bécsújhely Nyugat-Magyarország székhelye Bécs, január­­31. A Wiener Mittag értesülése szerint azzal a tervvel foglalkoznak az osztrák kor­mánykörök, hogy Bécsújhelyt teszik az elszakított N­yugat-Magyarország fővárosai­­. A cseh kormányzópádok Benes miniszterelnöksége mellett Prága, január 31. A miniszterelnökségben beállott válság, melyet Benes lemondási szándéka idézett elő, még mindig nincs elrendezve. Masaryk elnök Lénában fogadta az öt kormányzópárt kikül­dötteit, akik amellett foglaltak állást, hogy Benes ideiglenesen ugyan, de még hosszabb időre marad­jon meg a kormány élén, nevezetesen, hogy a ta­­vaszi ülésszakot is ő vezesse. Tusar, berlini cseh követ a legközelebbi napokban Prágába érkezik. Egyes kombinációik szerint arról van szó, hogy a miniszterelnökség átvételeiről tárgyaljanak vele, valószínűbb azonban az a fölfogási, hogy vele szin­tén­­kapacitásatni akarják Benest a kem­ény elnök­­ség megtartására. Wibrecht főherceg nem foglalkozik politikánál Albrecht főherceg a Newyork Heraldban meg­cáfolja azokat a német és angol lapokban legutóbb megjelent híreket, amelyek arról szóltak, hogy ő és Rupprecht volt bajor trónörökös Münchenből bizonyos egyezményt írtak alá. A főherceg szerint az egész híresztelés oly együgyű és tendenciózus hogy különösebb cáfolatra, nem is szorul. Értheti és természetes, hogy müncheni tartózkodása alatt fölkereste Rupprechtet, aki unokatestvére. Kijelenti hogy politikával nem foglalkozik és nem is óhaj, foglalkozni. A híresztelés tudvalevőleg az volt hogy a két dinasztia kölcsönösen támogatni fogja egymást a magyar, illetve a bajor trón megszerzé­sében. Február 2-án ül össze a konklávé Róma, január 31. Tegnap tartották meg az első gyászistentiszteletet a Szent Péter-templom­ sixtusi kápolnájában. Az isten­tiszteleten jelei voltak a bibornoki és a diplomáciai testület tagjai a vatikáni egyházi méltóságok, a szerzetesrendek generálisai és a római nemesség számos tagja. A gyászmise után a bibornokok a konzisztóriális teremben ülésre jöttek össze. Római jelentés megerősíti azt a hírt, hogy a bibornokok február 2-án a kitűzött időben meg­kezdik a konklávét, a tulajdonképpeni választás megelőző szertartásokat azonban kissé elnyújtják hogy ezáltal időt engedjenek az amerikai biborno­­koknak a megérkezésére. . .A római sajtó élénken foglalkozik Lili bíbor­noknak ma reggel Bonomi miniszterelnöknél tét látogatásával. Február 9-ére halasztották a nagykövetek értekezletét Nagybritannia, Franciaország és Olaszország külügyminisztereinek a keleti kérdés megvitatásán tervezett értekezletét február 9-ére elhalasztották hogy ezáltal Lord Curzon és della Torrett­a számán lehetővé tegyék, hogy a francia kormánynak az an­­gol emlékiratra tett javaslatait átvehessék és meg­­vizsgálhassák. A távirati jelentések szerint az ér­tekezet elhalasztását Lord Gurzon kérte, hogy mód­jában legyen a­z Olaszország által előterjesz­tett memorandumot tanulmányozni és a london kabinet elé terjeszteni. Mint Pertinax az Echo de Paris-ban írja, a Daily Telegraph egyik cikkének jelentős része van abban, hogy a három, kü­lügy­­sminiszteE összejövetelig elhalasztották. ,o 3 El­asztják a genovai értekezletet Diplomáciai körökben mindinkább terjed atb­a a nézet, hogy a genovai értekezlet összehívása némi késedelmet fog szenvedni, mert a meghívot­tak nagy száma miatt az anyagi előkészületek túl­ságosan nagy terhet jelentenek Olaszországnak. Az angol kormány hír szerint készséggel hajlandó a tárgyalások elhalasztásába belemenni, mert a­ job­ban előkészített értekezlettől több reménnyel le­het sikert várni. Francia részről úgy vélekednek, hogy kívánatos volna előbb a legégetőbb problé­mákat elintézni a szövetségesek között, mielőtt belefognának Európa felépítésének­ óriási hord­erejű munkájába. , Francia politikai körökben igen nagy jelen­tőséget tulajdonítanak annak, hogy Harvey, az­­ Egyesült­ Államok párisi nagykövete a szövetsége­sek külügyminisztereit tanácskozásra hívta össze. Beavatott körök véleménye szerint Harvey meg­beszéléseinek eredménye befolyással lesz az Egye­sült­ Államoknak arra az elhatározására, hogy részt vegyen-e a genovai értekezleten. Az angol munkáskörök általában igen nagy reményeket fűznek a genovai konferenciához. Henderson a Labour Party vezére egyik legutóbbi beszédében ugyancsak hangsúlyozta, hogy az an­gol munkáspárt híve a genovai értekezletnek. A munkáspárt olyan népszövetséget akar, amely minden nemzetet magában foglal, gondoskodik az erőteljes leszerelésről, olyan új nemzetközi politi­kát kezdeményez, amely az igazságosság, az egilüti működés és a kölcsönös egyetértés alapján áll. Moszkvai jelentések szerint a genovai kom­ferenciára kiküldött orosz delegációt egyezmé­nyek és szerződéseik megkötésére is felhatalmaz­­ták. Ezzel kapcsolatban­­ Csicserin Oroszország diplomáciai viszonyait fejtegette és azt a körül­ményt, hogy Angol­ország e­zov­­el -Oroszországgal megegyezésre akar jutni, az angol hagyományok diadalának mondta. A londoni lapok konstantinápolyi félm­besü­lé­s alapján azt a hint közük, hogy Törökország a szövetségeseknél lépéseket tett arra nézve, hogy­ meghívást kapjon a genovai értekezleten való­ részvételre. fiz osztrák sajti alaki­ rábírnál A bajszíntagyar szövetség és a megszült, milliárdos költségei Bécs, január 31. A nyugatmagyarországi kérdés újra előtérbe került. A mai nap folyamán ideérkezett jelentések arról számolnak be, hogy a nyugatm magyarorsz­ági határon újra mozgolódás észlelhető. A jelentések szerint a magyar csapatok felvonulása a nyugati határon egyre tűnt s a magyarok állandó raiiszol­­gálatot rendeztek be Sopronban, melynek célja az, hogy az osztrák hadsereg állapotáról szerezzenek be adatokat. Az osztrák sajtó mindebből arra köved­­keztet, hogy ennek következtében­ az osztrák csa­pat­testeket nem lehet Nyugat-Ma­gyar­országból ki­­vonni és rá totón Magyarország az oka annak, hogy a csapatokat ott kell­­tartatni, a költségeket a velencei egyezmény értelmében Magyarország­nak kell majd kifizetnie. Az osztrák sajtó azonban, úgy látszik, ezekkel a hírekkel újra manőverezni akar és takarni akarja a valódi okot, amiért nem lehet a csapatokat Nyugat-Magyarországból ki­vonni. Kétségtelen ugyanis, hogy a nyugatmagyar­­országi lakosság elkeseredett lelkiállapota állandó veszélyt jelent Ausztriára és azért kénytelenek a katonaságot a lakosság körében tartani, hogy­ biztosítsák magukat az esetleges súlyos zavarok­ ellen. Az tehát, hogy a magyar csapatok fölvonu­lása miatt kell a milliárdokat fölemésztő osztrák csapattesteket ott tartani, szándékos félrevezetése a világ közvéleményének, melynek az a célja, hogy az osztrák hadsereg óriási költségeit a velencei egyezményre való hivatkozással Magyar­­országra hárítsák. Németországban olyan hírek­­terjedtek el, amelyek szerint a franciák rövidesen keresztül akarják vinni azt, hogy Bajorország kiváljon a­ német birodalomból s ennek elősegítése érdekében lemond Pfalzról; a franciák kezükre járnak a ba­joroknak abban is, hogy az Ausztriától elszakadni kívánó Tirol é­s Vorarlberg birtokukba kerüljön, a franciák s­zívesen látnák azt is, hogy a bajorok protektorátusa alatt álló államok keretébe Magyar­­ország is belekerüljön, aminek a fejében Magyar­­országnak nyugatmagyarországi elszakított terüle­teit ígérik vissza. Ezek a híresztelések, bár minden alapot nél­külöznek, mégis elegendők voltak ahhoz, hogy az osztrák sajtó a nyugatmagyarországi kérdésiben Auselm szájukra isutkfatók , az­­A a­ta­lna kitűzni. _

Next