Szózat, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

al szabadkőművesek Ügye i ,,A szabadkőműveseik ügye“ című, februárius SSO-én megjelent cikkünk. élénk feltűnést keltett az MSSessz magyar társadalomiban és természetesen a Szabadkőműveseik körében is, akik most til átkozattal fordulnak a hírlapokhoz, amelyben azt Maonyitják, hogy ők állandóansürgették maguk ellen a vizsgálatot, amióta területükért annak idején a kormány feloszlatta és a páholyházukat a Move elfoglalta. Előre is kijelentik ebben a nyilatkozatukban a szabadkőművesek, hogy ők ártatlanok mindabban, ami vád a hazafiatlasság irányában üset érte. Ez is természetesen az általuk is kért és a mi cikkünkben is sürgetett vizsgálat lesz hivatva eldönteni Addig is, amíg ez most már remélhetőleg mielőbb megtörténik, mink csak egyet emelünk ki minapi cikkünknek idevágó kérdései közül, és ez az, hogy: volnak-e "nála szabadkőműveseknek határozottan politikai olyan céljaik és törekvéseik, amelyeket valamennyi „testvérökre“ kötelezővé tenni igyekeztek? Volke nekik úgyszólván sajátkülön szabadkőművesi politikátok, amelyet mindenképen propagáltak s amely túlontúl ''kinőtt a , ,társadalmi jótékonyság" keretéből. Mert ezen fordul meg elsősorban minden. Mink nagyon csőd tudjuk, mit állítottunk, amikor azt mondtuk, hogy ilyen szabadkőművesi politika igenis volt, lés armatádóján, ha már nem vágunk vele az események elé, bizonyítani is fogjuk ezt. Az lehet, sőt igaz is, hogy régebben akármilyen politikai pártállású ember bekerülhetett a páholyokba, de hogy ott milyen szabadkőművesi politikának igyekeztek az illetőt a „testvérek“ megnyerni, az már más kérdés. Később pedig ez a szabadkőművesi politika már odáig ertföldött, hogy a tagfelvételekre is ki voltadva a jelszó, hogy csak olyanokat kell „testvérekül“ fogadni, akik ezeket a bizonyos politikai hitelveket vallják. Ezzel egyelőre megmondtuk erről a dologról a magunkét és most várjuk az annyit emlegetett vizsgálatot, amelynek során, azt hisszük, még lesz szavunk a dologhoz. Fiszrey György nyilatkozata Bikády nyilt levellül Bikády Antal volt országgyűlési képviselő nyilt levele, mely lapunk tegnapi számában látott napvilágot, elénk megbeszélésre adott alkalmat politikai körökben. Mivel Bikády a Bizony Ákos Elnöklete alatt megalakult Országos Függetlenségi 18-as párt tagja volt, levelére vonatkozólag megkérdeztük Platthy György volt országképviselőt, a föloszlott párt ügyvezető elnökét, aki így nyilatkozott: — Teljes mértékben osztom Bikády barátom levelének egész tartalmát. A függetenségi programon legfőbb pontja: a közjogi harc a 67-es kiegyezés, Ausztria és az osztrák császár ilyen, ma már tárgytalan, a Programm egyéb része meggyőződésem szerint is egyedül a kisgazdapárt programja jóban és ami még többet jelent, egyedül ennek szellemében és gondolkozásában van meg. Ez vitte a volt Bizony-párt tagjainak nagy részét már előbb is a kisgazdapártba, ahol többen velem együtt már 1920-ban is képviselőjelöltséget vállaltak. Mindezektől eltekintve ma a nagy és egységes kormányzópártnak megteremtése oly elemi szükségesség, melyet csak s az elvakult elfogultság nem lát. Si’oxoa" Eipsäi feiseergettése a Gegléni kisgazdák Cegléden -kisgazdagyiülés volt, melyet gazdasági kérdések megbeszélésére hívtak össze. A kisüstről és más dolgokról volt szó, — a politika ki volt zárva. A gyűlésen megjelent Drozdy Győző is. Őt tudniillik sárga kamáslija és macskanadrágja szintén kisgazdává avatta. Drozdy Győző természetesen felszólalt. És már a második, harmadik mondatnál átsiklott a politikára. Természetesen a masa módján, a nemzetgyűlés ellenzéki padijain divatos hangon kezdett beszélni. Ámde pórul járt. A ceglédi kisgazdák sem Drozdy elveivel nem értenek egyet, sem pedig nem tűrték a tiszteltet érdemlő nevek olyan módon való szidalmazását és sértegetését, mint ahogy Drozdy tette. Drozdy hangját csakhamar elnyomta az általános felendulás, az egész gyűlés követelte, hogy távozzon az emelvényről Drozdy kénytelen volt abbahagyni beszédét és lenyelve azokat a kemény mondásokat, melyekkel a ceglédiek illették, kiadalgott a teremből. Kint pedig a gyűlés rendezői, akik felelősséget vállaltak a trendért, figyelmeztették Drozdy Győzőt, hogy ne várja be a gyűlés végét, menjen ki azonnal a pályaudvarra és utazzon el, mert nekik nem lehet az a feladatuk, hogy a Drozdy testi épségét védelelmesagk. • Helyralgsikös 's Orlchi lapokban megjelent hírét: vertus a totteeiegy« gyönki kerületiben él. Schweitzer Brunő szobron kívüli százados lép föl Andrássy—Friedrichjsmmam. Itt Ssisi&áim Branó jua «mai, közléséire kérte föl lapunkat, hogy ő a gyönki kerületben nem az Andrássy-párti, hanem az egységes kormányyznipárt programmjával akar föllépni. Felbullik a liberális blokk A Rtesay-párt tegnap Bárczy Istvánnal, Sándor Pállal és Huppert Rezsővel választási szövetséget alakított. A szövetség neve: „Szabadelvű polgárok szövetsége“ lesz. Ez az új szervezet közös választási akciót indít és jelölteket állít a városi kerületekben, — amint közük — a demokrata párt jelöltjei ellen is. Ezzel az új alakulással a liberális blokk fölbomlása véglegessé vált. A blokk eddigi tagjai: a szociáldemokraták, a Batthyány-párt, a Vázsonyis fólé demokraták és most már a Rassay, Sándor Pál-féle szövetség is külön-külön és egymás ellen indulnak a választási harcba. A liberális blokk fölbomlása már régebben észrevehető volt. A nemzetgyűlés folyosóján Vázsonyi és Rassay már egyszer éles szóváltásba keveredtek. Rassay útja a választójog kérdésében is elvált a b blokk többi tagjainak irányától. A blokk egyes csoportjai a választások során főként egymás esélyeit fogják veszélyeztetni, mert többnyire ugyanazon kerületekben vélik elérni a sikert és így főképpen egymás ellen fognak küzdeni. Kilátásaikat igentsok helyen keresztezni fogja a Heinrich Ferenc vezetése alatt megalakult nemzeti polgári párt. Eloszlottati e genovi Konferencistoz iszett reményeit „A Genovába vezető út nyitva áll“~— írja a Lloyd Georgehoz közelálló Daily Chronicle a boulogirei találkozás eredményéhez fűzött kommentárjaiban. Nyilvánvaló, hogy a kongresszus március 10-én tartandó megnyitása immár semmi nehézségűt sem ütközik, annál kevésbé, mert a boulognei értekezlet kikapcsolja mindazokat a pontokat, amelyek a francia soviniszta blokk túlzó nacionalistáinak kellemetlenek lehetnek. A francia sajtó maga leszögezi, hogy a genovai konferencia Canissel szemben semmiféle változást nem hozhat. Genova tehát csak konzerválhatja a hibákat, amelyeket ott elkövettek. Épp ezért érthető, hogy Németországban, ahol nagy reményekkel néztek a genovai értekezet elé, a boulognei egyezmény teljes kiábrándulást okozott. A Lokalanzeiger fölveti a kérdést, hogy mi haszna volna Németországnak abból, ha i.kneg, Genovába? Fölösleges dolog v volna oda bzottságot küldeni, hisz ennek más dolga nem is lenne, mint hogy újabb ultimátumot vegyem át a francia „hisztérikus ,sovinizmus“ szószóló járnak kezéből. Az angol sajtó sem ír nagy eielkesodéssel rá ibrusognei tanácskozás eredményeiről. A Manchester Guardian vezércikkében rámutat arra, hogy Dloyd Georgenak nem lett volna szabad olyan kötelezettségeket magára vállalnia, amelyek az országot a jövőben veszélybe ránthatják. Határozottan kijelenti, hogy katonai kötelezettséget Franciaországgal szemben nem szabad vállalni, annál kevésbé, mert ez homlokegyenest ellenkezik a népszövetségi szerződés szellemével. A világsajtónak meglehetőse® ellentmondó Incéiből megállapíthatjuk azzt is, hogy a genovai konferenciát a még egy sereg értekezletnek kellene megelőznie. A párisi lapok azt a bárt köttik, hogy Poincaré még a konferencia előtt Londonba fog utazni. Ad latin értesülése szerint Schainer, az új olaszkülügyminiszter tárgyalni fog a francia miniszterelnökkel és ezekhez a megbeszélésekhez a lap nagy reménységeket fűz. Rámutat ugyan arral, hogy Schaitzer Washingtonban nagy eréllyel dolgozott azon, hogy Franciaország hibáit föltárja és ezért na bírjai a francia kormány teljes bizalmát A francia kormánymégis bízik abban, hogy Franciaország és Olaszország között is visszatér a topamis viszony, miáltal az antant ismét visszakerül a reálpolitika útjára. Londoni jelentések szerint az antant szakértői március 6-án gyűlnek össze Londonban, hogy a genovai konferenciát előkészítsék, mégpedig azoknak a szempontoknak figyelembevételével, amelyeket Cannesban és Boulogneban az angol és francia miniszterelnök megállapítottak. Mindezek a híradások kétségtelenül mutatják, hogy az antant Genovában teljesen egységesen és az engedékenységre, a megegyezésre valló jegesen mélyebb hajlandóság nélkül fog föllépni, és ezzel a legújabb konferencia csak eggyel fogja szaporítani az eddig lefolytatott hiábavaló és reménytelen nemzetközi megbeszélések számát Bécs, február 28. (A Szózat tudósítójának elefomjelentése.) Londonból jelentik: A Nemyork Times londoni levelezőije Lloyd George és Poinearéalálkozásáról azt táviratozza, hogy a francia-Mool szövetség húsz évre köttetett és azt Londonra» ncelt jelöli KaanU VCgfeS SmssL . MÁRCIUS , SZERI A régi 48-as függetlenségi hí állásfoglalása Zlinszky István és Koltsy Pál nyilatkozat — A Szózat tudósitójától —• A miniszterelnöik — mint ismeretes — Heves intézett Zlinszky István volt országgyűlési képvislőhöz, amelyben fölhívta azokat a volt 48-as és függetlenségi országgyűlési képviselőket, kik Károly Mihály és környezetének országrontó működéséte távoltartották magukat és azt elítélték, hogy támogassák őt és az egyesült pártot a független Magyarország kiépítésének munkájában és a nemzeti királyság megteremtésében. A Szózat munkatársa a mai napon fölkerestü Zlinszky Istvánt, hogy tőle a régi megbízható függetlenségi párt magatartásáról információt szerez-zen. Munkatársunknak Zlinszky látván a követői kenőket mondotta: — A helyzet ma az, hogy részletes fölvilágositásit még nem adhatok. A miniszterelnök úrt levele értelmében a párt tagjait összehívtam s mi régi párt csütörtökön délután négy órakor a Pannóniában fog értekezletet tartani s ott dől el az, hogy a régi függetlenségi és 48-as párt tagjai aj beimitáló felhívással szembeni milyen állást fogunk elfoglalni. Természetes dolog, előre megjósolod, nem tudom, hogy a párt támogatni fogja-e az egyeeségses pártot vagy sem. — A magam részéről azonban kijelentem az, hogy az úgynevezett Batthyány-pártot nem tartják a régi 48-as Kossuth-párt örökösének. — A csütörtöki értekezlet politikai szompatttj tól mindenesetre érdekes tesz, mert ezen az érte-j kezleten, főleg a vidék fogja kinyilvánítani polkik*g felfogását — Én a magam részéről többet nem mondok, nem mondhatok, mert az értekezlet többségének lesz módja abban, hogy politikai felfogását Bethleni miniszterelnök! felhívásával szemben kifejezésre* juttassa Hoitsy Pál, a régi 48-as függetlenségi pártj ■egyik oszlopa, a következő nyilatkozatot tette: I — Mi. a régi 48-as és függetlenségi párt emberrét, gróf Bethlen István miniszterelnök felszólítása-, na és invokálására, mint magánemberek, csütörtököm összegyűlünk a Jiannonia-szállodában, arzost megbeszéljük azt, hogy mily módon kapcsolódha-tünk be a mai politikai helyzetbe. Hangsúlyo.zom azt, hogy mi magánemberek azért, mert véleményem, szerint a 48aus függetlenségi pártnak, mint közjogi pártnak semmi létjogosultsága nin csen. A viszonyok olyan képek alakultak, hogy pártunk programmját a körülményeitváltoztatták meg. A mi régi pártunk programmja részben és legfőbb pontjaiban megvalósult. Ausztriától távoli vagyunk, bár megcsonkítva, de önállóak, önálló bankkal, önálló hadsereggel rendelkezünk úgy, hogy a régi 48-as függetlenségi pártnak igaz emberrei csak bizonyos szociális kérdésekben támaszthatnak követelményeket. Tekintettel azonban arra, hogy az egységes párt programmja a részletekre is kiterjed, igazán felesleges, hogy a régi 48-as párt közjogi alapra helyezkedve különpártot ad, kössön akkor, amikor az egységes párt minden még meg nem valósult egykori programmpontunkra is súlyt helyez. — Képesen segítek tartom, hogy a régi idők-*,tzöz ragaszkodva, a régi 48-as függetlenségi párt emberei ellenzékbe menjenek akkor, amikor egy megcsonkított Magyarország életének előbbrevételéről van szó. A régi 48-as függetlenségi párt, amely Károlyi Mihály internacionalista túlzásaival szemben is passziv rezisztenciát tanúsított, nem tartozhat ahhoz a párthoz, amely még most is, mint ellenzék kíván érvényesülni. Megjegyzem, hogy ez mind a saját véleményem. De azt hiszem, hogy a régi 48-as függetlenségi párt minden tagja osztani fogja az én véleményemet. Természetes, hogy mikor így beszélek, akkor csak azokról az egyénekről mondom el általánosságban a véleményemet, akik a Károlyi Mihály-féle internacionalizmusba fulladt függetlenségi politikával nem azonosították magukat s akikkel természetesen én is együtt tartok. Ily körülmények között várható, hogy a csütörtöki értekezletem gróf Bethlen István miniszterelnök felhívását honorálni fogják. (II.) A francia-cseh szövetség hítes valótlanság a Rómából jelent Hik. Dr. Benes kijelentette, hogy lAsantant és Franciaország között kötött szerződés hire nem felel meg a valóságnak. Ehhez a ritka őszinte nyiatkosáshoz meg kell jegyzemnünke, hogy ezt a hirt , éppen Benes személyéhez közelálló cseh kormánylapot röpítették világgá és pedig minden valószínűségű lístafi rism a cseh mimsderűnek tudlm MsS. ..