Szózat, 1922. április (4. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-01 / 75. szám

4 f1 főváros Ezeresztény társadalma Wolf­ Károly mellett A keresztény eg­ységes tá­bor által kibocsátott kiáltvány alatt a fővárosi keresztény társadalom számos illusztris neve között Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő neve is szerepel. Szabó ma annak megállapítására kérte föl a lapokat, hogy nevének szerepeltetéséhez előzetes­ nem já­rult hozzá, de ez nem jelenti azt, hogy a plakát szellemével ne értene egyet. A keresztény egysé­get ő maga is óhajtja, azonban politikai külön programmjától eltérni nem kíván­ó politikai párt­jának fegyelmét magára nézve kötelezőnek tartja. Ezzel szemben a keresztény egység tábora vezetőinek körtéből, teljesen leavatott személyiség­től a következő felvilágosítást kaptuk: — A keresztény egység táborának kiáltványa alatt csak azoknak a nevei szerepeltek, akik a kiáltvány eredeti szövegét ismerték és azt saját­kezű aláírásukkal ellátták. Szabó József volt nem­zetgyűlési képviselő ezt a kiáltványt tanuk előtt szintén aláírta. Csodálatos és érthetetlen tehát, hogy Szabó József mai nyilatkozatában olyan kije­lentést tesz, hogy nevének szerepeltetéséhez elő­zetesen nem járult hozzá. A kiáltvány eredeti szövege, melyen Szabó József aláírása látható, mint okmány megőriztetett és kívánatra megtekint­hető. Az aláírások ügyét egyébként is a legnagyobb gondossággal kezelték és több olyan keresztény vezetőember neve, ki a kiáltványt nem személye­sen, hanem megbízott útján akarta aláíratni, nem került a plakátra. Egy liberális délutáni lap azt a hírt közli, hogy azok a tárgyalások, melyek Haller István megbízottjával, dr. Vasek Ernő kormánybiztossal folytak s melynek tárgya a fővárosi választások ügyében való megegyezés volt, meghiúsultak. Ezzel szemben arról értesülünk, hogy Wolff Ká­roly nincs Budapesten s így ezek a tárgyalások, melyek a legbarátságosabb hangulatban kezdőd­tek, még nincsenek befejezve. A vasárnapi nagygyűlés szokatlanul nagy­arányúnak ígérkezik. Előreláthatólag Budapest egész keresztény társadalma megmozdul és impo­záns kifejezést fog adni azon akaratának, hogy a főváros keresztény polgársága közös fronton vegyen részt a választási küzdelemben. A hatal­mas erejű manifesztáción Bernáth István fog elnökölni és beszédet mond Wolff Károly és Ernszt Sándor is. A ferencvárosi keresztény nemzeti pártkör március 31-én, pénteken, tartotta évi rendes köz­gyűlését, amelyen egyhangúlag csatlakozott a Wolff Károly vezetése alatt megalakult keresz­tény egység táborához. A közgyűlés kitörő lelke­sedéssel egyhangúlag választotta meg újból Buday Dezsőt a párt elnökévé. Nincs megegyezés kerületek átengedése tekintetében az egységes párt és a kereszténypárt között Egyik délutáni ellenzéki lap azt a hírt kö­zölte, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a keresztény nemzeti egyesülés többségi pártjának vezetőivel, Ernszt Sándoral és Huszár Károllyal megegyezést kötött, hogy a keresztény többségi párt 18 jelöltjével sermisen az egységes párt ellen­jelöltet nem fog állítani. Bartos János, volt nem­zetgyűlési képviselő, a keresztény többségi párt tagja, munkatársainknak ebben a kérdésben a kö­vetkezőket mondotta: •­ Tudomásom szerint semmiféle megegye­zés nincsen. Azt a beállítást, hogy pártunk 18 ke­rületre vonatkozóan a kormánypárttal megáll® podott volna — nevetségesnek tartom. Az esti nap híre a valóságnak nem felel meg. Az egységes pártban úgy tudják, hogy nincs és nem lehet arról szó, hogy bizonyos számú meghatározott kerületeket a kormányzó párt áten­gedjen és ott jelölteket ne állítson, hanem csupán arról, hogy egyes neves és értékes politikusok ellen, kikre az összeülő nemzetgyűlés munkájában fontosabb szerep vár s kiknek a nemzetgyűlésbe bejutása az ország érdekében kívánatos — noha nem tartoznak az egységes párt kötelékébe, — nem állítanak ellenjelöltet. Nem lesz ellenjelöltje, k­k­ szerint, gróf Apponyi Albertnek sem, dacára szélsőséges ellenzéki magatartásának. A magyar interparlamentáris csoport ülése A magyar interparlamentáris csoport április 1-én, szombaton délután fél 6 órakor a képviselőház I. osz­tályának üléstermében Berzeviczy Albert ellöklésével ülést tart, amelynek tárgyai a következők: Az inter­parlamentáris unió elnök­ségének meghívása az április 28-án, Bázelben tartandó tanácsülésre. Az ezidén Bécs­ben tartandó interparlamentáris értekezletre való elő­készületek Az októberi lázadás bűntetteseit vád alá helyezték A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa dr. Kiss István táblabíró elnöklésével ma délben hirdette ki a királypuccsal kapcsolatos bűnpörben határozatát. Eszerint a vádtanács Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és Boroviczényi Aladár terhelteket, mint vezetőket a Btk. 152. §. 3-ik pontjába ütköző és 154. §. szerint minősülő lázadás büntette miatt vád alá helyezik. Ugyancsak vád alá helyezik lázadás büntette címén Lorenz József, Schnitzler Ágoston, Be­­niczky Ödön, Lenkovics Dénes és Gratz Gusztáv terhelteket. Báró Kray István és Alexas terheltekkel szemben a vádtanács az ügyészség vádiratát el­utasította és e két terheltre nézve a további eljá­rást megszüntette. Elrendelte a vádtanács azt is, hogy a kitű­zendő főtárgyalásra az ügyészség által indítvá­nyozott tanukon kívül idézzék meg gróf Károlyi József. Láng Boldizsár, gróf Széchen Miklós és gróf Apponyi Albert tanukat is. Sréter István volt honvédelmi miniszter nyílt levele választóihoz Sréter István volt honvédelmi miniszter, aki az elmúlt nemzetgyűlési ciklusban a szini kerü­letet képviselte, a jövőben nem vállal mandátumot s a politikától is egyelőre távol marad. Sréter István megmásíthatatlan szándékát a következő nyílt levélben közölte választóival: Egyelőre m­egmásíthatatlan, a politikával össze nem függő­­körülmények kötelességemmé teszik, hogy a ne­kem újból felajánlott nemzetgyűlési mandátumról le­mondják és a nyilvános politikai szerepléstől — leg­alább egyelőre — tartózkodjam. Amidőn esen elhatározásomnak szives t­udomásul­­vétette tisztfe­elöl­jesen kérem és a szini választókerület népétől búcsúzom, nemcsak a kötelesség parancsszavát, hanem szivem vágyát is követem, midőn a kerület pol­gárságának — egyenként és egyetemesen — őszinte és igaz köszönetet mondok, azért a szeretetér­t, jóindulatért és bizalomért, amellyel engem, — az idegenből oda­szakadt férfiút — kitüntetni kegyeskedett. Ez alkatommal úgy érzem, — sőt hiszem és vallom —, hogy ettől a programmtól, amelynek alapján meg­választottak, soha el nem tértem, egyéni érdekeimet a közérdeknek mindenkor alárendeltem­, a mandátumot a bizalom megnyilvánulásának, nem pedig „alkalom­­szerű játékszernek“ tartottam, politikai érvényesülésre sohase törekedtem. 34 éves, becsületben eltöltött kato­nai mufaju­mat szakítva, azt a hála Istennek megválto­zott viszonyoknak önzetlenül felád­ozva, lelkiismeretem­­nek és meggyőződésemnek parancsszavát követve, zaj­talanul, feltűnés n­élkül haladtam azon az úton, amely­nek útjelzőtáblájára ez volt és van ma is reálrva, ,,ke­resztény, nemzeti és agrár irányzat", amely hitem sze­rint ma vagy holnap a magyarság feltámadásához fog vezetni. Tudom jól, hogy a kerület jogos kívánságait, köz­érdekű követeléseit teljes mértékben teljesíteni nem tudtam; mentségemül szolgáljon, hogy csonka hazánk zilált pénzügyi helyzete törekvéseimnek gátat emelt; mentségemül szolgáljon az is, hogy én a nemzetgyűlés tárgyalásain való állandó részvételt tartottam mindenkor­­ első kötelességemnek. Végül arra kérem a választóközönséget, hogy a kö­zelgő választásoknál legyen óvatos, ha hazánkban hemzsegnek a konjunktúra-politikusok, a politikai kö­pönyegforgatók, a délibábozók, a napraforgót utánzók; válasszanak oly képviselőt, aki elvhit, az egységes párt elveit nem „egyéni érdekből“ avagy „célszerűségből hanem önzetlen meggyőződésből vallja, aki a jelenlegi alkotmányjogi rendnek megingathatatlan hive, akire nemcsak a kerületnek, hanem az országnak, a magyar jövendőnek is szüksége van —, akinek hő­vágya ezer­éves szent hagyományaiban is meggyalázott, a külön­féle, sehogyan sem alkalomszerű elméletek, formulák és jelszavak által széttagolt nemzet társadalmi rétegei­nek össze­f­or­raszt­ása, alá a kölcsönös megértést, a te­kintélyek tiszteletét nemcsak hirdeti, hanem annak megvalósítására is törekszik, áld elismeri és vallja, hogy az intelligencia, a munkás és a paraszt között le­­omlottak a válaszfalak, valamennyien magyar testvé­rek vagyunk, aki nem a mull­ócska, kopottszőrű vesz­­szőparipá­ján lovagol papírsisak­kal a fején, mézes- skalácskarddal az oldalán, hanem csak egy célért küzd: visszaszerezni azt, ami bennünket ősi jogon megillet és visszaállítani Szent István birodalmát-Vezéreljen mindnyájunkat az isteni akarat, a haza imádása, a fajszeretet, a magyar föltám­a­­dásiba vetett sziklaszilárd hit, tartsanak meg kedves emlékezésükben és ha valami kívánság érlelődik ki a lelküikben, keress­­enek föl bizalommal, mert én továbbra is őszinte ba­rátjuk óhaj­tok maradni, fogadják még egys­zer őszin­te köszönetemet és maradtam őszinte barátsággal, hazaf­ias üdvözlettel igaz hívük. Sréter István nyug­ hony, miniszter és tábornok, volt képviselőjük­, Vidlán István és „Az Est" Vidlán István államtikárnak, abból az alka­lomból, hogy a kormányzópárt egyik vidéki kerü­­letben­ hivatalosan jelölte, vezércikket szentelt át­ „Az Est“. A délutáni radikális azt írja, hogy Violán „ül­­dözött, purifikált és büntetett“. Megértjük, hogy­ mindez az „Az Est“ tájékán, igen nagy bűn, külö­nösen, ha a nemzetköziséget üldözik, purifikáljá lá a zsidó korrupció által kikezdett közéletet és bün­tetik azokat, akik a nemzet ellen a legnagyobb rtk nőket követték el. De Vid­án államtitkár az „Aaj Vicián illamtitklár kitűnő ajánlást kapott. Az­zal, hogy „az ő lelkében fogamzott meg a moziren­delet'', de főbűne mégis csak az, hogy ő Wolff Ká­rollyal együtt a magyar nemzeti gondolat vezető, harcosa. Vicián államtitkár kitűnő ajánlást kapott. Az „Az Est“ támadása ugyanis minden igaz magvas* ember szemében mindenkor csak dicséret lehet —­ ez esetben pedig meggyőződésünk, hogy ez a kis nyelvöltögetés — ha esetleg Victén vidéki válasz­tóinak szeme elé kerül — csak megerősítheti a ke­­rü­let magyar választóit jelöltjük iránti bizal­mukban. A főváros központi választmányának ülése A főváros központi választmánya ma délután Fol­­kusházy Lajos alpolgármester elnöklésével ülést tartott, aki mindenekelőtt ismertette a belügyminisztertől érke­zett azt a leiratot, melyben értesíti a miniszter a köz­ponti választmányt, hogy a névjegyzékek összeállításá­nak határidejét április 1-ikében állapította meg. Beje­lenti, hogy az ideiglenes névjegyzékek, számlálólapok, pótlapok beszállítása a XI. ügyosztályba, folyamatban van. Ezt az anyagot a központi választmányi bizottság tagjai ,április 1-én, 2-án és 3-án egész napos perma­­nenciában teszik vizsgálat tárgyává. A felülvizsgálás elvégzése után április negyedikétől nyolcadikáig az erre kijelölt 900 főnyi személyzet vég­legesen összeállítja a névjegyzéket. A kihagyottakat postán értesítik arról is, miért maradtak ki a névjegy­zékekből. Április 9-én az ideiglenes névjegyzékeket hi­telesítési záradékkal látjá­k el, addig a központi választ­mány hivatali helyiségeit a hivatalos munkaidő után le­zárják, az ajtókat lepecsételik, éjszaka rendőrőrszem ügyel az ajtók előtt és a pecsétek őrzéséért külön egy gazda felelős, aki minden kinyitásnál tartozik megjelen­ni. Különben a központi választmány április 3-án is­ ülést kért, amelyen tárgyalják a kihagyottak és beil­­leszten­dőik ügy­ét. Küldöttségek az egységes párt elnökénál A Magyar Képzőművészek Egyesületének tíz­tagú küldöttsége jelent meg ma Gömbös Gyulánál, a keresztény kisgazda, főfőlmives és polgári párt ügyvezető adelnökénél. A küldöttség szónoka Bosz­­nay István főiskolai tanár a magyar képzőművészek nevében arra kérte Gömbös Gyulát, hogy az egysé­ges párt budapesti listáján Zala György szobrász­­művészt, a magyar kultúra egyik európai hím kép­viselő­jét jelölje. A szónok rámutatott arra, hogy a magyar képzőművészeknek már évek óta nem volt képviselője a parlamentben. Nemzeti érdek fű­ződik ahhoz, hogy Zala György, aki egyaránt ki­váló művész, hazafi és szónok, méltó helyet kap­jon a parlamentben. Gömbös válaszában örömét fejezte ki afelett, hogy a küldöttség őt fölkereste és kijelentette, hogy kötelességének tartja, hogy a küldöttség kérését tőle telhetőleg minden erejével támogassa. A tolnai választókerület tíztagú küldöttsége tisztel­gett ma Gömbös Gyulánál, a keresztény kisgazda, föld­­míves és polgári párt ügyvezető alelnökénél. A küldött­ség sz­ónoka, Ékes István, arra kérte Gömbös Gyulát, hogy az egységes párt a kerület hivatalos jelöltjéül Spolarits György nagyiparost, Tolna város szülöttjét jelölte, aki már két esztendővel a­zelőtt itt kisgazda­­párti programmal lépett föl. Gömbös Gyula a küldött­ség kérését tudomásul vette. Az egységes párt gyűlése Kőbányán A „Kőbányai keresztény kisgazda-,­­ földműves-, polgári- és munkáspárt" tegnap este az Auguszta mene­kült t­elep zsúfolásig megtelt nagytermében választói gyű­lést tartott. Márki István elnök hívta fel a polgárokat és munkásokat az egységes párt politikájának támogatá­sára. — Most olyan kormánya van az országnak, —­ mondotta — mely az idegen törekvéseket támogató, megbizhatalan politikusokat és pártfrakciókat a köz­élet teréről el akarja távolítani, és igazi nemzeti politikai okai az ország érdekében megvalósítani 1922 ÁPRILIS 1 SZOMBAT

Next