Szózat, 1922. április (4. évfolyam, 75-99. szám)
1922-04-01 / 75. szám
4 f1 főváros Ezeresztény társadalma Wolf Károly mellett A keresztény egységes tábor által kibocsátott kiáltvány alatt a fővárosi keresztény társadalom számos illusztris neve között Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő neve is szerepel. Szabó ma annak megállapítására kérte föl a lapokat, hogy nevének szerepeltetéséhez előzetes nem járult hozzá, de ez nem jelenti azt, hogy a plakát szellemével ne értene egyet. A keresztény egységet ő maga is óhajtja, azonban politikai külön programmjától eltérni nem kívánó politikai pártjának fegyelmét magára nézve kötelezőnek tartja. Ezzel szemben a keresztény egység tábora vezetőinek körtéből, teljesen leavatott személyiségtől a következő felvilágosítást kaptuk: — A keresztény egység táborának kiáltványa alatt csak azoknak a nevei szerepeltek, akik a kiáltvány eredeti szövegét ismerték és azt sajátkezű aláírásukkal ellátták. Szabó József volt nemzetgyűlési képviselő ezt a kiáltványt tanuk előtt szintén aláírta. Csodálatos és érthetetlen tehát, hogy Szabó József mai nyilatkozatában olyan kijelentést tesz, hogy nevének szerepeltetéséhez előzetesen nem járult hozzá. A kiáltvány eredeti szövege, melyen Szabó József aláírása látható, mint okmány megőriztetett és kívánatra megtekinthető. Az aláírások ügyét egyébként is a legnagyobb gondossággal kezelték és több olyan keresztény vezetőember neve, ki a kiáltványt nem személyesen, hanem megbízott útján akarta aláíratni, nem került a plakátra. Egy liberális délutáni lap azt a hírt közli, hogy azok a tárgyalások, melyek Haller István megbízottjával, dr. Vasek Ernő kormánybiztossal folytak s melynek tárgya a fővárosi választások ügyében való megegyezés volt, meghiúsultak. Ezzel szemben arról értesülünk, hogy Wolff Károly nincs Budapesten s így ezek a tárgyalások, melyek a legbarátságosabb hangulatban kezdődtek, még nincsenek befejezve. A vasárnapi nagygyűlés szokatlanul nagyarányúnak ígérkezik. Előreláthatólag Budapest egész keresztény társadalma megmozdul és impozáns kifejezést fog adni azon akaratának, hogy a főváros keresztény polgársága közös fronton vegyen részt a választási küzdelemben. A hatalmas erejű manifesztáción Bernáth István fog elnökölni és beszédet mond Wolff Károly és Ernszt Sándor is. A ferencvárosi keresztény nemzeti pártkör március 31-én, pénteken, tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen egyhangúlag csatlakozott a Wolff Károly vezetése alatt megalakult keresztény egység táborához. A közgyűlés kitörő lelkesedéssel egyhangúlag választotta meg újból Buday Dezsőt a párt elnökévé. Nincs megegyezés kerületek átengedése tekintetében az egységes párt és a kereszténypárt között Egyik délutáni ellenzéki lap azt a hírt közölte, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök a keresztény nemzeti egyesülés többségi pártjának vezetőivel, Ernszt Sándoral és Huszár Károllyal megegyezést kötött, hogy a keresztény többségi párt 18 jelöltjével sermisen az egységes párt ellenjelöltet nem fog állítani. Bartos János, volt nemzetgyűlési képviselő, a keresztény többségi párt tagja, munkatársainknak ebben a kérdésben a következőket mondotta: • Tudomásom szerint semmiféle megegyezés nincsen. Azt a beállítást, hogy pártunk 18 kerületre vonatkozóan a kormánypárttal megáll® podott volna — nevetségesnek tartom. Az esti nap híre a valóságnak nem felel meg. Az egységes pártban úgy tudják, hogy nincs és nem lehet arról szó, hogy bizonyos számú meghatározott kerületeket a kormányzó párt átengedjen és ott jelölteket ne állítson, hanem csupán arról, hogy egyes neves és értékes politikusok ellen, kikre az összeülő nemzetgyűlés munkájában fontosabb szerep vár s kiknek a nemzetgyűlésbe bejutása az ország érdekében kívánatos — noha nem tartoznak az egységes párt kötelékébe, — nem állítanak ellenjelöltet. Nem lesz ellenjelöltje, kk szerint, gróf Apponyi Albertnek sem, dacára szélsőséges ellenzéki magatartásának. A magyar interparlamentáris csoport ülése A magyar interparlamentáris csoport április 1-én, szombaton délután fél 6 órakor a képviselőház I. osztályának üléstermében Berzeviczy Albert ellöklésével ülést tart, amelynek tárgyai a következők: Az interparlamentáris unió elnökségének meghívása az április 28-án, Bázelben tartandó tanácsülésre. Az ezidén Bécsben tartandó interparlamentáris értekezletre való előkészületek Az októberi lázadás bűntetteseit vád alá helyezték A budapesti büntetőtörvényszék vádtanácsa dr. Kiss István táblabíró elnöklésével ma délben hirdette ki a királypuccsal kapcsolatos bűnpörben határozatát. Eszerint a vádtanács Rakovszky István, gróf Andrássy Gyula, gróf Sigray Antal és Boroviczényi Aladár terhelteket, mint vezetőket a Btk. 152. §. 3-ik pontjába ütköző és 154. §. szerint minősülő lázadás büntette miatt vád alá helyezik. Ugyancsak vád alá helyezik lázadás büntette címén Lorenz József, Schnitzler Ágoston, Beniczky Ödön, Lenkovics Dénes és Gratz Gusztáv terhelteket. Báró Kray István és Alexas terheltekkel szemben a vádtanács az ügyészség vádiratát elutasította és e két terheltre nézve a további eljárást megszüntette. Elrendelte a vádtanács azt is, hogy a kitűzendő főtárgyalásra az ügyészség által indítványozott tanukon kívül idézzék meg gróf Károlyi József. Láng Boldizsár, gróf Széchen Miklós és gróf Apponyi Albert tanukat is. Sréter István volt honvédelmi miniszter nyílt levele választóihoz Sréter István volt honvédelmi miniszter, aki az elmúlt nemzetgyűlési ciklusban a szini kerületet képviselte, a jövőben nem vállal mandátumot s a politikától is egyelőre távol marad. Sréter István megmásíthatatlan szándékát a következő nyílt levélben közölte választóival: Egyelőre megmásíthatatlan, a politikával össze nem függőkörülmények kötelességemmé teszik, hogy a nekem újból felajánlott nemzetgyűlési mandátumról lemondják és a nyilvános politikai szerepléstől — legalább egyelőre — tartózkodjam. Amidőn esen elhatározásomnak szives tudomásulvétette tisztfeelöljesen kérem és a szini választókerület népétől búcsúzom, nemcsak a kötelesség parancsszavát, hanem szivem vágyát is követem, midőn a kerület polgárságának — egyenként és egyetemesen — őszinte és igaz köszönetet mondok, azért a szeretetért, jóindulatért és bizalomért, amellyel engem, — az idegenből odaszakadt férfiút — kitüntetni kegyeskedett. Ez alkatommal úgy érzem, — sőt hiszem és vallom —, hogy ettől a programmtól, amelynek alapján megválasztottak, soha el nem tértem, egyéni érdekeimet a közérdeknek mindenkor alárendeltem, a mandátumot a bizalom megnyilvánulásának, nem pedig „alkalomszerű játékszernek“ tartottam, politikai érvényesülésre sohase törekedtem. 34 éves, becsületben eltöltött katonai mufajumat szakítva, azt a hála Istennek megváltozott viszonyoknak önzetlenül feládozva, lelkiismeretemnek és meggyőződésemnek parancsszavát követve, zajtalanul, feltűnés nélkül haladtam azon az úton, amelynek útjelzőtáblájára ez volt és van ma is reálrva, ,,keresztény, nemzeti és agrár irányzat", amely hitem szerint ma vagy holnap a magyarság feltámadásához fog vezetni. Tudom jól, hogy a kerület jogos kívánságait, közérdekű követeléseit teljes mértékben teljesíteni nem tudtam; mentségemül szolgáljon, hogy csonka hazánk zilált pénzügyi helyzete törekvéseimnek gátat emelt; mentségemül szolgáljon az is, hogy én a nemzetgyűlés tárgyalásain való állandó részvételt tartottam mindenkor első kötelességemnek. Végül arra kérem a választóközönséget, hogy a közelgő választásoknál legyen óvatos, ha hazánkban hemzsegnek a konjunktúra-politikusok, a politikai köpönyegforgatók, a délibábozók, a napraforgót utánzók; válasszanak oly képviselőt, aki elvhit, az egységes párt elveit nem „egyéni érdekből“ avagy „célszerűségből hanem önzetlen meggyőződésből vallja, aki a jelenlegi alkotmányjogi rendnek megingathatatlan hive, akire nemcsak a kerületnek, hanem az országnak, a magyar jövendőnek is szüksége van —, akinek hővágya ezeréves szent hagyományaiban is meggyalázott, a különféle, sehogyan sem alkalomszerű elméletek, formulák és jelszavak által széttagolt nemzet társadalmi rétegeinek összeforrasztása, alá a kölcsönös megértést, a tekintélyek tiszteletét nemcsak hirdeti, hanem annak megvalósítására is törekszik, áld elismeri és vallja, hogy az intelligencia, a munkás és a paraszt között leomlottak a válaszfalak, valamennyien magyar testvérek vagyunk, aki nem a mullócska, kopottszőrű veszszőparipáján lovagol papírsisakkal a fején, mézes- skalácskarddal az oldalán, hanem csak egy célért küzd: visszaszerezni azt, ami bennünket ősi jogon megillet és visszaállítani Szent István birodalmát-Vezéreljen mindnyájunkat az isteni akarat, a haza imádása, a fajszeretet, a magyar föltámadásiba vetett sziklaszilárd hit, tartsanak meg kedves emlékezésükben és ha valami kívánság érlelődik ki a lelküikben, keressenek föl bizalommal, mert én továbbra is őszinte barátjuk óhajtok maradni, fogadják még egyszer őszinte köszönetemet és maradtam őszinte barátsággal, hazafias üdvözlettel igaz hívük. Sréter István nyug hony, miniszter és tábornok, volt képviselőjük, Vidlán István és „Az Est" Vidlán István államtikárnak, abból az alkalomból, hogy a kormányzópárt egyik vidéki kerületben hivatalosan jelölte, vezércikket szentelt át „Az Est“. A délutáni radikális azt írja, hogy Violán „üldözött, purifikált és büntetett“. Megértjük, hogy mindez az „Az Est“ tájékán, igen nagy bűn, különösen, ha a nemzetköziséget üldözik, purifikáljá lá a zsidó korrupció által kikezdett közéletet és büntetik azokat, akik a nemzet ellen a legnagyobb rtk nőket követték el. De Vidán államtitkár az „Aaj Vicián illamtitklár kitűnő ajánlást kapott. Azzal, hogy „az ő lelkében fogamzott meg a mozirendelet'', de főbűne mégis csak az, hogy ő Wolff Károllyal együtt a magyar nemzeti gondolat vezető, harcosa. Vicián államtitkár kitűnő ajánlást kapott. Az „Az Est“ támadása ugyanis minden igaz magvas* ember szemében mindenkor csak dicséret lehet — ez esetben pedig meggyőződésünk, hogy ez a kis nyelvöltögetés — ha esetleg Victén vidéki választóinak szeme elé kerül — csak megerősítheti a kerület magyar választóit jelöltjük iránti bizalmukban. A főváros központi választmányának ülése A főváros központi választmánya ma délután Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklésével ülést tartott, aki mindenekelőtt ismertette a belügyminisztertől érkezett azt a leiratot, melyben értesíti a miniszter a központi választmányt, hogy a névjegyzékek összeállításának határidejét április 1-ikében állapította meg. Bejelenti, hogy az ideiglenes névjegyzékek, számlálólapok, pótlapok beszállítása a XI. ügyosztályba, folyamatban van. Ezt az anyagot a központi választmányi bizottság tagjai ,április 1-én, 2-án és 3-án egész napos permanenciában teszik vizsgálat tárgyává. A felülvizsgálás elvégzése után április negyedikétől nyolcadikáig az erre kijelölt 900 főnyi személyzet véglegesen összeállítja a névjegyzéket. A kihagyottakat postán értesítik arról is, miért maradtak ki a névjegyzékekből. Április 9-én az ideiglenes névjegyzékeket hitelesítési záradékkal látják el, addig a központi választmány hivatali helyiségeit a hivatalos munkaidő után lezárják, az ajtókat lepecsételik, éjszaka rendőrőrszem ügyel az ajtók előtt és a pecsétek őrzéséért külön egy gazda felelős, aki minden kinyitásnál tartozik megjelenni. Különben a központi választmány április 3-án is ülést kért, amelyen tárgyalják a kihagyottak és beillesztendőik ügyét. Küldöttségek az egységes párt elnökénál A Magyar Képzőművészek Egyesületének tíztagú küldöttsége jelent meg ma Gömbös Gyulánál, a keresztény kisgazda, főfőlmives és polgári párt ügyvezető adelnökénél. A küldöttség szónoka Bosznay István főiskolai tanár a magyar képzőművészek nevében arra kérte Gömbös Gyulát, hogy az egységes párt budapesti listáján Zala György szobrászművészt, a magyar kultúra egyik európai hím képviselőjét jelölje. A szónok rámutatott arra, hogy a magyar képzőművészeknek már évek óta nem volt képviselője a parlamentben. Nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy Zala György, aki egyaránt kiváló művész, hazafi és szónok, méltó helyet kapjon a parlamentben. Gömbös válaszában örömét fejezte ki afelett, hogy a küldöttség őt fölkereste és kijelentette, hogy kötelességének tartja, hogy a küldöttség kérését tőle telhetőleg minden erejével támogassa. A tolnai választókerület tíztagú küldöttsége tisztelgett ma Gömbös Gyulánál, a keresztény kisgazda, földmíves és polgári párt ügyvezető alelnökénél. A küldöttség szónoka, Ékes István, arra kérte Gömbös Gyulát, hogy az egységes párt a kerület hivatalos jelöltjéül Spolarits György nagyiparost, Tolna város szülöttjét jelölte, aki már két esztendővel azelőtt itt kisgazdapárti programmal lépett föl. Gömbös Gyula a küldöttség kérését tudomásul vette. Az egységes párt gyűlése Kőbányán A „Kőbányai keresztény kisgazda-, földműves-, polgári- és munkáspárt" tegnap este az Auguszta menekült telep zsúfolásig megtelt nagytermében választói gyűlést tartott. Márki István elnök hívta fel a polgárokat és munkásokat az egységes párt politikájának támogatására. — Most olyan kormánya van az országnak, — mondotta — mely az idegen törekvéseket támogató, megbizhatalan politikusokat és pártfrakciókat a közélet teréről el akarja távolítani, és igazi nemzeti politikai okai az ország érdekében megvalósítani 1922 ÁPRILIS 1 SZOMBAT