Szózat, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-13 / 9. szám
1 23 JANUÁR 13 SZOMBAT • A..4 A 1 Petőfi esztendeje Milyen Petőfi-ünnepségek lesznek még az évfolyamán ? Ferenczi Zoltán nyilatkozata Az újabb ünnepségek hírei , hálaérzet, büszkeség és emlékezés lángja lobog fel szerte az országban Petőfi Sándor születési évének százados fordulóján. Az eddigi ünnepségeket újabb sor követi az egész év folyamán. A további Petőfi-ünnepségekről Ferenczi Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke, a következőket mondotta: Az egész 1923. év folyamán grandiózus ünnepségek lesznek Csonka-Magyarország területén . Február 26-án a pesti Vigadóban Hubán nagyszabású Petőfi-szimfóniáját adják elő. A szimfóniának négy tétele van: I. A költő születése, a nemzet öröme, a honszerelem. II. Szülőföld. III. Petőfi szerelme: Julia. IV. Szabadságharc. A szimfónia interpretálásánál Székelyhidy Ferenc, Medek Anna, Venceli Béla működnek közre, a százhúsz tagú zenekar játékába kétszáz főből állógyermek- és énekkar kapcsolódik. Március 15-én Félegyházán a Petőfi Társaság tart ünnepet, március 18-án a székesfőváros által rendezendő ünnepség keretében emléktáblával jelölik meg Petőfi Sándor budapesti hat lakóhelyét. Ezenkívül május 21-én, Budavára elfoglalásának évfordulóján ugyancsak a székesfőváros rendez nagyszabású Petőfi-ünnepséget. Ezek természetesen csak a kiemelkedőbb emlékezések, de velük nem merül ki a Petőfi-emlékünnepségek sorozata. Csanád vármegye törvényhatósági bizottsága rendes, évnegyedes közgyűlése keretében ünnepelte meg Petőfi emlékezetét. Purgly Emil főispán a közgyűlést a szokásos tiltakozó deklaráció felolvasásával megnyitotta és lendületes szavakkal emlékezett meg a világszerte megünnepelt Petőfi-conte 11 nár nimról. — Negyedik éve — úgymond —, hogy szegény hazánk ezeréves határait megcsonkították s ezzel testvéreink milliói estek rabságba. 8 Íme, ez az esztendő mégis olyan magasztos emlékezéssel kezdődik, mely nemcsak országunkban váltja ki az ünnepélyek sorozatát, hanem az egész művelt világon ünnepük a lírikus költők legnagyobbjának, Petőfi Sándornak 100 éves születési évfordulóját. S úgy érzem, hogy nekünk magyaroknak sokkal- de sokkal több volt ő, mint lírikus. Ő volt szabadságharcunk lánglelkű apostola, ki ,.Talpra a magyal'-jával igyekszik csüggedő honfitársaira..tespedésből felrázni , ki kardjával kezében hal meg „Hazájáért“ a segesvári csatamezőn. Ő a szabadságharc vértanúja, ki soha el nem feledhetően irja be nevét a magyar történelembe, indítványozom, hogy emlékét örökítsük meg mai jegyzőkönyvünkben. A törvényhatósági bizottság ünnepi áhitattal hallgatta a főispán lendületes beszédét. A közgyűlés lelkes egyhangúsággal határozta el Petőfi Sándor dicsőséges emlékezetének megörökítését, majd áttért a tárgysorozat letárgyalására. * A M. E. F. C. N. ..Turizm Szövetség kebelébe tömörült jogászok „Werbőczy“ Bajtársi Egyesületének óbudai „Árpád“ Törzse január 5-én a Császárfürdő éttermében jól sikerült Petőfiestélyt rendezett. A műsort a Himnusz eléneklése után Gyarmati Imre törzsfő üdvözlő szavai nyitották meg, majd dr. Pröhle Vilmos egyetemi tanár, japán nagykövet hangsúlyozta, hogy Petőfi minden megnyilvánulásában magyar volt. A műsort Petőfi-versek és Petőfi-dalok eléneklése után Zilahi-Kiss Jenő városi tanácsos lelkes beszéde zárta be. A görögök betörtek Kelet-Tráciába Megszállták Drinápolyt és Karagacsot A Grazer Tagespost, valószínűleg belgrádi hírforrások alapján, írja, hogy a görögök megszállották Drinápolyt és Karagacsot. A francia követ állítólag tiltakozott ez ellen, de Plastiras görög főparancsnok kijelentette, hogy a tiltakozást ugyan tudomásul veszi, de engedelmeskednie kell magasabb helyről jövő parancsoknak. A görögök idáig ellenállásra nem találhattak, mert mind a két említett hely a semleges zónában fekszik. Parisban nagy aggodalommal szemlélik a görögök erőszakos viselkedését. Francia lapjelentések szerint a szövetségesek képviselői máris fel-, hívtá az athéni kormány figyelmét a görög csapatok harcias magatartásából származó veszedelemre. Hasszán bej, aki néhány nappal ezelőtt új utasításokért Angolába utazott, visszaérkezett Lausanneba. Elterjedt, hírek szerint a kapott utasítások a török delegációt a kapitulációk és a hadiadó kérdésében további hajthatatlan magatartásra szólítják föl. Csonka-Magyarország nem ország Egész Magyarország, mennyországi A kisiparosok küldöttsége a miniszterelnök és pénzügyminiszter előtt Kielégítik a kisipar hitelszükségletét „Minél több önálló exisztenciát akarunk teremteni“ A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége, és az Ipartestületek Országos Szövetsége mintegy ötven tagú küldöttsége tisztelgett ma Cseléry András és Usetty Ferenc nemzetgyűlési képviselők vezetésével gróf Bethlen István miniszterelnöknél és Kállay Tibor pénzügyminiszternél. Müller Antal, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének főtitkára nyújtotta át a szövetség memorandumát, amelyben kérték egyrészt azt, hogy a kisiparosokat mentesítsék a könyvvezetés és a munkások adósóinak beszedése alól, továbbá, hogy a pénzügyminiszter utasítsa a végrehajtó közegeket, hogy az adózást kíméletesen kezdjék. Másrészt kérték azt, hogy a fegyintézet, a Nemzeti Hitelintézet és az Iparosok Szövetkezete útján kizáróan iparosok részére olcsó ipari hiteleket folyósítsanak. Müller Antal rámuttatott arra is, hogy afegyintézettől a bankoknak folyósított olcsó hitelekből a kisiparosok eddig semmit sem kaptak. Gróf Bethlen István miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a maga részéről minden társadalmi osztályt egyformán értékel. A kormánynak az a törekvése, hogy Magyarországon minél több önálló exisztencia legyen, mert ezek az exisztenciák azok, amelyek szociális felfordulás esetén tényleg ellenállást tudnak kifejteni, akik helytállnak meggyőződésükért. Kijelentette, hogy az ipari társadalom épp oly szeretett réteg előtte, mint a gazdatársadalom. Egyik fő törekvése, hogy a magyarság intelligenciája ne mindig a hivatali pályához forduljon, hanem az ipar és kereskedelem felé. Örömmel veszi tudomásul, hogy a kisipar akkor, amikor kéréssel fordul hozzá, hangsúlyozza, hogy az állam érdekében kész meghozni minden áldozatot. Ez a kisiparosság hazafias meggyőződésének fényes tanúbizonyítéka. Az államnak viszont kötelessége gondoskodni arról, hogy amikor beszedi az adóilletékeket, az felesleges zaklatások nélkül történjék. Ebből a szempontból nyitott ajtóra találnak. Felkéri a pénzügyminisztert, hogy azokon a kereteken belül, amelyeket az állami költségirányzat megszab, tegyen meg mindent, hogy az ipari társadalmat felesleges zaklatásoknak ne tegyék ki. Kállay Tibor pénzügyminiszter szintén köszönetet mondott a küldöttségnek azért, hogy mindannyian hajlandók az államnak megadni az eszközöket, amelyek a fokozott, kiadások fedezésére szükségesek. A múltak tapasztalatai azt mutatják, hogy megfelelő ellenőrzést kell gyakorolni. Szükségesnek tartja a könyvvezetés bevezetését, amelynek szélesebb körben való elterjesztése kívánatos. Indokolatlan akadékoskodással nem fogják terhelni azokat a kisembereket, akik a könyvvezetéshez nem értenek. A fokozatosság és a lassú hozzászoktatás módszerét tartja legmegfelelőbbnek. Intézkedésre egy tekintetben van szükség és pedig abban az irányban, hogy a hatóságok saját iniciatívájukból felmenthessék a könyvvezetés kötelezettsége alól azokat a kisiparosokat, akikről első pillantásra megállapíthatják, hogy a könyvvezetésre képtelenek. A hitel kérdésében figyelmeztette a küldöttséget arra, hogy a hitelhez gazdasági előfeltételek szükségesek, legelsősorban pedig a tőke. A nagyobb hitelt csakis a munka és annak megtakarított gyümölcse eredményezheti. Ezzel nem mondja azt, hogy nem kell intézkedéseket tenni, ha valahol nehézségeket látunk a hitelkielégítés felé. Minden ilyen esetben igyekszik a bajokat orvosolni. A kisipar hitelszükségleteinek dolgában megbeszéléseket folytatott a kereskedelmi miniszterrel és ezt az egyet találta olyannak, amelynek tekintetében tényleg van orvoslandó dolog. — Reméli, hogy sikerül olyan megoldást találunok, amely előhaladást jelent. A kérdést csak akkor oldhatjuk meg, ha sikerül a rend és konszolidáció megvalósítása útján elérni azt, hogy külföldi tőke jöjjön az országba. A'''küldöttség köszönettel és megnyugvással vette tudomásul a miniszterelnök és a pénzügyminiszter válaszát. A pénzügyminiszter teljesíti a Baross-Szövetség kívánságát A Szózat részletesen beszámolt a Baross Szövetségnek arról az impozáns taggyűléséről, amelyen a magyar kereskedők és iparosok egyhangúlag kijelentették, hogy akármilyen nagy anyagi terhet ró is rájuk adó fejében az állam, azt szívesen fizetik, mert tudják, hogy vesztett háború után minden polgárnak kötelessége bármily erőfeszítések árán is az állam segítségére sietni. A Baross Szövetségben tömörült magyar kereskedők és iparosok nem a kereseti adó ellen tiltakoznak, hanem a végrehajtási utasításnak zaklatás jellegével bíró intézkedéseinek a módosítását kívánják csupán. A végrehajtási utasítás által okozott izgalom arra indította a Baross Szövetség elnökségét, hogy a legbehatóbb munkával igyekezzék olyan módon tájékoztatni az illetékes köröket, hogy annak eredményeképpen a rendelet sérelmes részei megfelelően módosíttassanak. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter megbízásából Vargha államtitkár ma közölte a Baross Szövetséggel, hogy a szövetség kereskedő és iparos tagjai körében megnyilvánuló nyugtalanságokra való tekintettel a pénzügyminiszter az eléje terjesztett tárgyilagos és az állam érdekébe nem ütköző kívánságokat figyelembe fogja venni, azokat magáévá teszi és azok értelmében fog sürgősen intézkedni. Utasítani fogja a pénzügyi hatóságokat nevezeteseit, hogy a kisiparosok nem tartoznak anyagi nyilvántartási könyvet vezetni. — Az olyan kereskedő, aki közvetlenül a fogyasztóknak kicsinyben árusít (flétailkereskedő) a könyvvezetés tekintetében ugyanolyan elbánásban részesíttessék, mint a be nem jegyzett kiskereskedő. Eszerint a cégbejegyzés ténye nem fogja súlyosbítani a könyvvezetési kötelességet. Ebből a szempontból tehát biztosítom a Szövetséget arról, hogy a raktárkönyv vezetésénél a pénzügyi hatóságok a kereskedőt lehetetlen feladatok megoldására kötelezni nem fogják. A pénzügyigazgatóságok határozata ellett a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. A könyvvezetés kötelessége alól való felmentésre okul szolgál minden olyan körülmény, amely az adózót a könyvvezetésre képtelembe teszi, tehát egyebek között rokkantság is, amennyiben a vállalat terjedelménél fogva könyvvezető tartására nem képes. Az adózónak joga van tanút meghívni akkor, amikor nála ellenőrzést tartanak. Az Egyesületnek arra a kérelmére nézve, hogy mentsem fel a munkaadókat az alkalmazottak kereseti adójának beszedési kötelezettsége alól, meg kell jegyeznem, hogy ezt a kötelezettséget a törvény rója rá a munkaadókra s így ez alól a kötelezettség alól rendeleti uton felmentést adni nincs jogom. Megfontolás alá veszem azonban, hogy váljon ebben az irány- BELPOLITIKA Koholt hírek a miniszterelnök külpolitikai közlésének tartalmáról Gróf Bethlen István miniszterelnök az egységes párt tagjait csütörtök este tudvalevőleg informálta a külpolitikai helyzetről. Egyes lapok ehhez olyan következtetéseket fűztek, melyek messze túlmentek azokon a felvilágosításokon, melyeket a miniszterelnök általában nyújtott. Illetékes helyen kijelentik, hogy a miniszterelnök csak általánosságban nyilatkozott a külpolitikai helyzetről. Érintette továbbá a jóvátétel kérdését, valamint Seypel kancellár budapesti látogatását is. Mindaz azonban, amit ezenkívül a sajtó a miniszterelnöknek imputál, vagy mint jól informált helyről jövő értesülést közöl, merő kitalálás. A külügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés külügyi bizottsága január 16-án délelőtt 11 órakor az I. számú bizottsági teremben ülést tart, amelyen betölti a gróf Teleki Pál lemondása folytán megüresedett elnöki állást és tárgyalja az egyes külállamokkal való kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről, Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való felvételéről és a nemzetek szövetsége egységokmányának módosításáról szóló törvényjavaslatokat. A külügyi bizottság előreláthatólag Pakár Gyulát emeli az elnöki székbe. 5