Szózat, 1923. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-13 / 9. szám

1 23 JANUÁR 13 SZOMBAT • A..4 A 1 Petőfi esztendeje Milyen Petőfi-ünnepségek lesznek még az évfolyamán ? Ferenczi Zoltán nyilatkozata Az újabb ünnepségek hírei , hálaérzet, büszkeség­ és emlékezés lángja lobog fel szerte az országban Petőfi Sándor szü­letési évének százados fordulóján. Az eddigi ünnepségeket újabb sor követi az egész év fo­lyamán. A további Petőfi-ünnepségekről Ferenczi Zoltán, a Petőfi Társaság alelnöke, a következőket mondotta: Az egész 1923. év folyamán grandiózus ünnepségek lesznek Csonka-Magyarország terü­letén . Február 26-án a pesti Vigadóban Hubán nagyszabású Petőfi-szimfóniáját adják elő. A szimfóniának négy tétele van: I. A költő születése, a nemzet öröme, a honszerelem. II. Szülőföld. III. Petőfi szerelme: Julia. IV. Sza­badságharc. A szimfónia interpretálásánál Szé­­kelyhidy Ferenc, Medek Anna, Venceli Béla működnek közre, a százhúsz tagú zenekar játé­kába kétszáz főből álló­­gyermek- és énekkar kapcsolódik. Március 15-én Félegyházán a Petőfi Tár­saság tart ünnepet, március 18-án a székes­­főváros által rendezendő­ ünnepség keretében emléktáblával jelölik meg Petőfi Sándor buda­pesti hat lakóhelyét. Ezenkívül május 21-én, Budavára elfoglalásának évfordulóján ugyan­csak a székesfőváros rendez nagyszabású Petőfi-ü­nnepséget. Ezek természetesen csak a kiemelkedőbb emlékezések, de velük nem merül ki a Petőfi-emlékünnepségek sorozata.­­ Csanád vármegye törvényhatósági bizott­sága rendes, évnegyedes közgyűlése keretében ünnepelte meg Petőfi emlékezetét. Purgly Emil főispán a közgyűlést a szokásos tiltakozó dekla­ráció felolvasásával megnyitotta és lendületes szavakkal emlékezett meg a világszerte meg­ünnepel­t Petőfi-con­te 11 nár nim­ról. — Negyedik éve — úgymond —, hogy sze­gény hazánk ezeréves határait megcsonkították s ezzel testvérei­nk milliói estek rabságba. 8 Íme, ez az esztendő mégis olyan magasztos emléke­zéssel kezdődik, mely nemcsak országunkban váltja ki az ünnepélyek sorozatát, hanem az egész művelt világon ünnepük a lírikus költők legnagyobbjának, Petőfi Sándornak 100 éves születési évfordulóját. S úgy érzem, hogy ne­künk magyaroknak sokkal- de sokkal több volt ő, mint lírikus. Ő volt szabadságharcunk láng­­lelkű apostola, ki ,.Talpra a magyal'-jával igyek­szik csüggedő honfitársaira..tespedésből felrázni , ki kardjával kezében hal meg „Hazájáért“ a segesvári csatamezőn. Ő a szabadságharc vér­tanúja, ki soha el nem feledhetően irja be nevét a magyar történelembe, indítványozom, hogy emlékét örökítsük meg mai jegyzőkönyvünkben. A törvényhatósági bizottság ünnepi áhitat­­tal hallgatta a főispán lendületes beszédét. A közgyűlés lelkes egyhangúsággal határozta el Petőfi Sándor dicsőséges emlékezetének meg­örökítését, ma­jd áttért a tárgysorozat letárgya­­lására. *­­ A M. E. F. C. N. ..Turizm­ Szövetség kebelébe tömörült jogászok „Werbőczy“ Bajtársi Egyesü­letének óbudai „Árpád“ Törzse január 5-én a Császárfürdő éttermében jól sikerült Petőfi­est­­élyt rendezett. A műsort a Himnusz elének­­lése után Gyarmati Imre törzsfő üdvözlő szavai nyitották meg, majd dr. Pröhle Vilmos egye­temi tanár, japán nagykövet hangsúlyozta, hogy Petőfi minden megnyilvánulásában magyar volt. A műsort Petőfi-versek és Petőfi-dalok el­­éneklése után Zilahi-Kiss Jenő városi tanácsos lelkes beszéde zárta be. A görögök betörtek Kelet-Tráciába Megszállták Drinápolyt és Karagacsot A Grazer Tagespost, valószínűleg bel­grádi hírforrások alapján, írja, hogy a görö­gök megszállották Drinápolyt és Karagacsot. A francia követ állítólag tiltakozott ez ellen, de Pl­astir­as görög főparancsnok kijelentette, hogy a tiltakozást ugyan tudomásul veszi, de engedelmeskednie kell magasabb helyről jövő parancsoknak. A görögök idáig ellenállásra nem találhattak, mert mind a két említett hely a semleges zónában fekszik. Parisban nagy aggodalommal szemlélik a görögök erő­szakos viselkedését. Francia lapjelentések szerint a szövetségesek képviselői máris fel-, hívtá­­ az athéni kormány figyelmét a görög csapatok harcias magatartásából származó veszedelemre. Hasszán bej, aki néhány nap­pal ezelőtt új utasításokért Angolába utazott, visszaérkezett Lausanneba. Elterjedt, hírek szerint a kapott utasítások a török delegációt a kapitulációk és a­ hadiadó kérdésében to­vábbi hajthatatlan magatartásra szólít­ják föl. Csonka-Magyarország nem ország Egész Magyarország, mennyországi A kisiparosok küldöttsége a miniszterelnök és pénzügyminiszter előtt Kielégítik a kisipar hitelszükségletét „Minél több önálló exisztenciát akarunk teremteni“ A Keresztény Iparosok Országos Szövet­sége, és az Ipartestületek Országos Szövetsége mintegy ötven tagú küldöttsége tisztelgett ma Cseléry András és Usetty Ferenc nem­zetgyűlési képviselők vezetésével gróf Beth­len István miniszterelnöknél és Kállay Tibor pénzügyminiszternél. Müller Antal, a Keresztény Iparosok Or­szágos Szövetségének főtitkára nyújtotta át a szövetség memorandumát, amelyben kér­ték egyrészt azt, hogy a kisiparosokat men­tesítsék a könyvvezetés és a munkások adósói­nak beszedése alól, továbbá­, hogy a pénzügy­­miniszter utasítsa a végrehajtó közegeket, hogy az adózást kíméletesen kezdjék. Más­részt kérték azt, hogy a fegyintézet, a Nem­zeti Hitelintézet és az Iparosok Szövetkezete útján kizáróan iparosok részére olcsó ipari hiteleket folyósítsanak. Müller Antal rámut­­tatott arra is, hogy a­­fegyintézettől a ban­koknak folyósított olcsó hitelekből a kisipa­rosok eddig semmit sem kaptak. Gróf Bethlen István miniszterelnök vála­szában kijelentette, hogy a maga részéről minden társadalmi osztályt egyformán érté­kel. A kormánynak az a törekvése, hogy Ma­gyarországon minél több önálló exisztencia legyen, mert ezek az exisztenciák azok, ame­lyek szociális felfordulás esetén tényleg el­lenállást tudnak kifejteni, akik helytállnak meggyőződésükért. Kijelentette, hogy az ipari társadalom épp oly szeretett réteg előtte, mint a gazdatársadalom.­­ Egyik fő törekvése, hogy a magyarság intelligenciája ne mindig a hivatali pályához forduljon, hanem az ipar és kereskedelem felé. Örömmel veszi tudomásul, hogy a kis­ipar akkor, amikor kéréssel fordul hozzá, hangsúlyozza, hogy az állam érdekében kész meghozni minden áldozatot. Ez a kisiparos­ság hazafias meggyőződésének fényes tanú­­bizonyítéka. Az államnak viszont kötelessége gondoskodni arról, hogy amikor beszedi az adóilletékeket, az felesleges zaklatások nél­kül történjék.­­ Ebből a szempontból nyitott ajtóra talál­nak. Felkéri a pénzügyminisztert, hogy azo­kon a kereteken belül, amelyeket az állami költségirányzat megszab, tegyen meg min­dent, hogy az ipari társadalmat felesleges zaklatásoknak ne tegyék ki. Kállay Tibor pénzügyminiszter szintén köszönetet mondott a küldöttségnek azért, hogy mindannyian hajlandók az államnak megadni az eszközöket, amelyek a fokozott, kiadások fedezésére szükségesek. A múltak tapasztalatai azt mutatják, hogy megfelelő ellenőrzést kell gyakorolni. Szükségesnek tartja a könyvvezetés bevezetését, amelynek szélesebb körben való elterjesztése kívánatos.­­­ Indokolatlan akadékoskodással nem fogják terhelni azokat a kisembereket, akik a könyvvezetéshez nem értenek. A fokozatosság és a lassú hozzászoktatás módszerét tartja legmegfelelőbbnek. Intézkedésre egy tekin­tetben van szükség és pedig abban az irány­ban, hogy a hatóságok saját iniciatívájuk­ból felmenthessék a könyvvezetés kötelezett­­sége alól azokat a kisiparosokat, akikről első pillantásra megállapíthatják, hogy a könyv­­vezetésre képtelenek. A hitel kérdésében figyelmeztette a kül­döttséget arra, hogy a­ hitelhez gazdasági elő­feltételek szükségesek, legelsősorban pedig a tőke.­­ A nagyobb hitelt csakis a munka és annak megtakarított gyümölcse eredményez­­heti.­­ Ezzel nem mondja azt, hogy nem kell intézkedéseket tenni, ha valahol nehézségeket látunk a hitelkielégítés felé. Minden ilyen esetben igyekszik a bajokat orvosolni. A kis­ipar hitelszükségleteinek dolgában megbeszé­léseket folytatott a kereskedelmi miniszter­rel és ezt az egyet találta olyannak, amelynek tekintetében tényleg van orvoslandó dolog. — Reméli, hogy sikerül olyan megoldást találunok, amely előhaladást jelent. A kér­dést csak akkor oldhatjuk meg, ha sikerül a rend és konszolidáció megvalósítása útján el­érni azt, hogy külföldi tőke jöjjön az or­szágba. A'''küldöttség köszönettel és megnyugvás­sal vette tudomásul a miniszterelnök és a pénzügyminiszter válaszát. A pénzügyminiszter teljesíti a Baross-Szövetség kívánságát A Szózat részletesen beszámolt a Baross­ Szövetségnek arról az impozáns taggyűlésé­ről, amelyen a magyar kereskedők és iparo­sok egyhangúlag kijelentették, hogy akármi­lyen nagy anyagi terhet ró is rájuk adó fe­jében az állam, azt szívesen fizetik, mert tudják, hogy vesztett háború után minden polgárnak kötelessége bármily erőfeszítések árán is az állam segítségére sietni. A Baross­ Szövetségben tömörült magyar kereskedők és iparosok nem a kereseti adó ellen tilta­koznak, hanem a végrehajtási utasításnak zaklatás jellegével bíró intézkedéseinek a módosítását kívánják csupán. A végrehajtási utasítás által okozott izgalom arra indította a Baross­ Szövetség elnökségét, hogy a legbe­hatóbb munkával igyekezzék olyan módon tájékoztatni az illetékes köröket, hogy annak eredményeképpen a rendelet sérelmes részei megfelelően módosíttassanak. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter megbízásából Vargha államtitkár ma közölte a Baross­ Szövetséggel, hogy a szövetség ke­reskedő és iparos tagjai körében megnyilvá­nuló nyugtalanságokra való tekintettel a pénzügyminiszter az eléje terjesztett tárgyi­lagos és az állam érdekébe nem ütköző kí­vánságokat figyelembe fogja venni, azokat magáévá teszi és azok értelmében fog sürgő­sen intézkedni. Utasítani fogja a pénzügyi hatóságokat nevezeteseit, hogy a kisiparosok nem tartoznak anyagi nyilvántartási köny­vet vezetni. — Az olyan kereskedő, aki közvetlenül a fo­gyasztóknak kicsinyben árusít (flétailkereskedő) a­ könyvvezetés tekintetében ugyanolyan elbá­násban részesíttessék, mint a be nem jegyzett kiskereskedő. Eszerint a cégbejegyzés ténye nem fogja súlyosbítani a könyvvezetési köte­lességet. Ebből a szempontból tehát biztosítom a Szövetséget arról, hogy a raktárkönyv veze­tésénél a pénzügyi hatóságok a kereskedőt le­hetetlen feladatok megoldására kötelezni nem fogják. A pénz­ügyigazgatóságok határozata ellett a pénzügym­iniszterhez lehet fellebbezni. A könyvvezetés kötelessége alól való fel­mentésre okul szolgál minden olyan körülmény, amely az adózót a könyvvezetésre képt­el­emb­e teszi, tehát egyebek között rokkantság is, amennyiben a vállalat terjedelménél fogva könyvvezető tartására nem képes. Az adózónak joga van tanút meghívni ak­kor, amikor nála ellenőrzést tartanak. Az Egyesületnek arra a kérelmére nézve, hogy mentsem fel a munkaadókat az alkalma­zottak kereseti adójának beszedési kötelezett­sége alól, meg kell jegyeznem, hogy ezt a köte­lezettséget a törvény rója rá a munkaadókra s így ez alól a kötelezettség alól rendeleti uton felmentést adni nincs jogom. Megfontolás alá veszem azonban, hogy váljon ebben az irány- BELPOLITIKA Koholt hírek a miniszterelnök külpolitikai közlésének tartalmáról Gróf Bethlen István miniszterelnök az egységes párt tagjait csütörtök este tudvale­vőleg informálta a külpolitikai helyzetről. Egyes lapok ehhez olyan következtetéseket fűztek, melyek messze túlmentek azokon a­ felvilágosításokon, melyeket a miniszterelnök általában nyújtott. Illetékes helyen kijelentik, hogy a mi­niszterelnök csak általánosságban nyilatko­zott a külpolitikai helyzetről. Érintette to­vábbá a jóvátétel kérdését, valamint Seypel kancellár budapesti látogatását is. Mindaz azonban, amit ezenkívül a sajtó a miniszter­­elnöknek imputál, vagy mint jól informált helyről jövő értesülést közöl, merő kitalálás. A külügyi bizottság ülése A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ja­nuár 16-án délelőtt 11 órakor az I. számú bizottsági teremben ülést tart, amelyen be­tölti a gróf Teleki Pál lemondása folytán megüresedett elnöki állást és tárgyalja az egyes külállamokkal való kereskedelmi vi­szonyaink ideiglenes rendezéséről, Magyar­­országnak a nemzetek szövetségébe való fel­vételéről és a nemzetek szövetsége egység­okmányának módosításáról szóló törvény­­javaslatokat. A külügyi bizottság előrelátha­tólag Pakár Gyulát emeli az elnöki székbe. 5

Next