Szózat, 1923. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1923-08-01 / 172. szám
L013 AUGUSZTUS 1 SZERDA Általánosságban megszavazták az indemnitási törvényjavaslatot Megkezdték a részletes tárgyalást — Döntés a határozati javaslatokról A nemzetgyűlés keddi ülésén miután az elnök a múlt ülésen az indemnitiás általános vitáját bezárta — már csak a zárszó jogán szólt hozzá több képviselő általánosságban a javaslathoz. Aészben több órás házszabályvita fejlődöt ki, prrt, az elnök nem engedte meg, hogy azok a képviselők, akik határozati javaslatokat nyújtván be, a zárszó jogán felszólaltak, eltérjenek attól a tárgytól, amely az általuk benyújtott határozati javaslatban foglaltatott. Az ellenzék több szónoka azt vitatta, hogy őket megilleti az a jog, hogy felszólalásaikban általános kérdésekre is kitérjenek. Jiszcitevszky Béla elnök több precedensre hivatkozva kimutatta, hogy az ellenzéknek ez a szándéka ellentétben áll a házszabályok szellemével és az eddigi gyakorlattal is. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott gróf Bethlen István miniszterelnök is, aki rámutatott arra, hogy ilyen alapon hónapokig el lehetne húzni a vitát. A zárszó jogán Szakács Andor és Dénes István indokolták meg a benyújtott határozati javaslatokat, majd a nemzetgyűlés az indemnitási törvényjavaslatot általánosságában a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A délutáni ülésen került a sor a benyújtott határozati javaslatok fölött való döntésre, összesen 102 határozati javaslatot nyújtottak be az általános vita során s ezek közül a nemzetgyűlés mindössze mintegy tíz javaslatot fogadott csak el. Az elfogadott javaslatok közül fontosabbak Alföldy Béla képviselőnek a javaslatai a diáknyomor enyhítése, az iparhygiéna és a körorvosok javadalmazásának rendezése tárgyában, továbbá Jolcskó Zoltánnak a javaslata a háborús vagyonok megadóztatásáról. Elfogadta a nemzetgyűlés Baross János és több képviselőnek arra vonatkozó javaslatát, hogy a földereformatívellát még a nyári szünet előtt terjesszék a nemzetgyűlés elé, miután nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter kijelentett, hogy a maga részéről hozzájárulennek a javaslatnak az elfogadásához. Egészen bizonyos tehát, hogy a földreformnovella még a nyári szünet előtt a Ház elé kerül. Az ülés végén a nemzetgyűlés megkezdte az indemnitási javaslat részletes tárgyalását is és az első négy szakaszt minden vita nélkül fogadta el. Az előadó új ötödik szakaszként javasolta, hogy iktassák be a jövedelmi adó felemeléséről szóló és a pénzügyminiszter által a pénteki ülésen beterjesztett két törvényjavaslatot, amelyeket annak idején részletesen ismertettünk. A pénzügyminiszter indítványozta, hogy ezt az említett törvényjavaslatokból alakított szakaszt előzetes megvitatás végett utalja a nemzetgyűlés a pénzügyi bizottság elé. Az idő előrehaladottságára való tekintettel ebben a kérdésben a döntés a szerdai ülésre halasztódott. Véget ér az általános, vita Feltsz egy órakor nyitotta szeg * ne mzetgyűlés keddi ülését Lebovszky Béla elnök. A napirend előtt Strauss István személyes kérdésben kért szót. Reflektál Orffy Imre előadó azonlistásaira, mintha ő kifogásolta volna az előadói beszédet. Az előadó olyan nagy hangon beszélt, mintha ezzel a nagy hanggal el akarta volna fojtani SS igazságot Visszautasítja azt a leckét,amit neki az előadó adott Elnök: Bejelenti, hogy az általános vita befejeződött. Házszabályvita Baross János: A földbirtokreform-novelláról beszél, de fenntartja magának azt a jogot, hogy majd a novella tárgyalása alkalmával adja elő, amit erre vonatkozólag elmondani óhajt. Határozati javaslatát a novella szünet előtt való tatárgyalását illetően fenntartja. Őrffy Imre előadó személyes kérdésben kijelenti, hogy nem vádolta meg a köztisztviselőket és ha ezt valaki megállapítja, akkor levonja a konzekvenciákat Goal Galaton ki akar térni bizonyos dolgokra. Életük: Csak abban a keretben szólhat, amire a határozai javaslat vonatkozik.. "Csátai Kaszton: Én tudomásul veszem, leülök és a házszabályokhoz kérek szót. — A házszabályok — mondja — sehol elő nem írják azt, hogy ne beszélhessenek a vita egész anyagáról. Elnök: Kénytelen vagyok megállapítani, hogy eddig is csak a határozati javaslat keretében lehetett szólni, mert sürgősség alatt nem lehet a tárgytól eltérni. GaalJászlón: A házszabályokhoz szólva, megállapítja, hogy eddig ilyen korlátozás nem fordult elő. Nem akar vitába szállni, de kénytelen kijelenteni, hogy az ellenzéknek azt a jogát, hogy vita lezárása előtt más kérdésről is beszéljen, nem lehet elvenni. Szilágyi Lajos: Azt szeretné tudni, hogy Vaal Kasztad, vagy más képviselő miért nem szólalhatna fel szélesebb mederben. Az indemnitási beszédek óta nemcsak hosszú idő múlt el, de azóta események is történtek az országban. Az indemnitási javaslat egész története rámutat a kritika jogosságára. Rengeteg sérelem érte az ellenzéket a vita során, amihez még hozzájárul az, hogy csak a vita végén nyújtott be a pénzügyminiszter két újabb paragrafust. Kéri, hogy tekintettel ezekre a rendkívüli jelenségekre, az elnökség tegye lehetővé, hogy maradjon a házszabályok régi, liberális kezelésénél. Farkas Tibor rövid felszólalása után Scitovszky elnök kijelenti, hogy a Háznak nincs módjában Szilágyi Lajos indítványa fölött dönteni. Gaal Kaszton. Nem ismerek egyetlen olyan rendelkezést, amely megszorítaná a zárszó jogával élni akaró képviselők felszólalási jogát. Felolvassa a házszabályok erre vonatkozó pontjait. Nem ismeri el az elnökség abbeli jogát, hogy a nemzetgyűlést a döntéstől, illetőleg a bizalom megnyilvánulásától elüsse. Ostör József elismeri, hogy az elnök szuverén módon vezeti a Házat, de a parlament gyakorlati szempontjából helyénvalónak tartja a nemzetgyűlés megkérdezését. . • Scitovszky Béla: Kom terhet él a gyakorlattól, amely szerint a vita befejeztével kizárólag a határozati javaslatokat beterjesztett képviselők szólalhatnak fel. Itt tehát kétségtelenül az elnök intenciója mértékadó. Ha helyet adna az elhangzott óhajoknak, ezzel az elnöki székből mutatná, meg, hogy hogyan kell a Ház szabályait megsérteni. Gaal Kaszton: Az elnök ragaszkodhatik kijelentéseihez, de hiszen ez nem zárja ki azt, hogy az elnök esetleg tévedett. De ha a tévedés nyilvánvaló, akkor csak egy fórum van, amely dönthet s ez a nemzetgyűlés. Ha tehát a kérdést nem teszi fel a Háznak, úgy az elnök nem járt el sem a házszabály szelleme, sem annak betűje szerint. Elnök: A házszabályok őre az elnök és a nemzetgyűlés. A parlamenti kisebbség érdeke, hogy az elnök pártatlansága döntsön a házszabály kérdésekben. Szakács Andor: Nem fogadja el az elnök házszabálymagyarázatát. Hropper Sándor ugyanilyen értelemben szólal fel. Szabó Sándor: Az a kérdés, hogy milyen terjedelemben kívánják a felszólalók mondanivalóikat a vita után elmondani. Azt gondolja, hogy az elnök nem kívánja korlátozni a felszólalási jogot, mégis számolni kell azzal az aggodalommal, hogy itt esetleg egy új indemnitási vita fejlődjék. Létay Ernő: Mint régi képviselő féltékenyen tekint közjogi hagyományaink megőrzésére. Örffy Imre: Nem lehet helyesnek tartani, hogy itt mindenkinek feleselési joga legyen. Óriási zaj támad, az ellenzéken, az elnök rendreutasítja egymásután többször Esztergályost, Reisingert és csak hosszantartó csengetés után tudja a rendet helyreállítani. Orffy Imre: Az a cél vezeti az elnökséget, hogy ne nyújtson alkalmat egy végtelen vitára. Friedrich István: A pénzügyminiszter programmja csak pénteken hangzott el és így ragaszkodunk ahhoz, hogy hozzászólhassunk. Elnök: Ragaszkodnom kell az elnökség politikájához, a házszabályok megtartására. Gaal Kaszton: A zárszó jogán való eltérés az elnök szerint házszabályellenes. Mutassa meg az elnök úr azt a házszabályszakaszt, amely ezt tartalmazza, mert amíg ieg nem tudja ezt a szabályt mutatni, addig az én kívánságom jogosabb, mint az elnök úré. ‘koltovszky: Ő a Ház szabályaira és a gyakorlatra hivatkozott. Abban, amit Gaál Kaszton azelőtt felolvasott, semmi ismer, a határozati javaslatairól. Hiller István: Aláírja mindenhoal ereteti érveit, de iég hozzáteszi, hogy ezt az érvelést megindokolja az a tény, hogy a pénzügyminiszter csak a vita végén szólalt fel. Gróf Bethlen István miniszterelnök: Csupán azt neri a házszabályhoz. Haller: Az a köze, hogy az ország kétségbeesetten vette tudomásul a miniszter unalmas beszédeit , most jogos kritikát akarnak itt a Házban gyakorolni. A régi gyakorlatot ma is fenn kell tartani Króf Bethlen István miniszterelnök. Az előttem szóló képviselő a parlamentáris szellemre hivatkozik, amikor azt mondja, hogy a kormánynak az indenttitási vita elején kellett volna felszólalnia. Ez sohasem volt parlamenti gyakorlat, ezt a parlamentarizmus szelleme sohasem követelte meg. Ha a parllmentárizmus szelleméről beszélünk, akkor a benyújtott száz határozati javaslathoz való hozzászólással amikor ezek közül 16—20 ugyanezt akarja — hónapokig lehetne húzni a vitát. A parlamentarizmus szelleme tekintetében nem fogadok el senkitől kitanítást (Helyeslés.) Haller István személyes kérdésben felszólalva, kijelenti, hogy a miniszterelnök úr kijelentései nem rá vonatkoznak, hiszen ő nem is szólalt fel a vita során. Króf Bethelh István miniszterelnök. Csupán kívánja megjegyezni, hogy a kormány azért nem juthat abba a helyzetbe, hogy akár költségvetést, akár egyes törvényt hozzon, mert az ellenzék az intemnitásoknál minden időt lefoglal. Általánosságban megszavazták az indemnitást Szakáts Andor: A földbirtokreformról szó! A tél sürgeti a reform végrehajtását, nehogy az országban lábra kapjon az elégedetlenség. Az 1918-as eseményeket sorolja fel és rámutat azokra a pontokra melyeket a nagyhatalmat a magyar béke előfeltételei gyanánt szabtak meg. Koncentrációs kormány jöjjön, amely csinálja meg az általános titkos választójogot és azután döntsön a nemzet további sorsa felett Dénes István. A földreformnovelláról beszélt. Hosszabb szünet után következett a 13 képviselő által benyújtott határozati javaslatok fölötti szavazás. De előbb az elnök elrendelte a javaslat fölötti általános szavazást és feltette a kérdést, hogy a Ház elfogadja-e a törvényjavaslatot általában a részlet vita alapjául. A Ház a felhatalmazási javaslltot az általános vita alapjául nagy többséggel elfogadta. Délutáni ülés A délutáni ülést fél öt órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A Ház áttér az indemnitási vita során benyújtott határozati javaslatok fölött való döntésre. Giesswein Sándor párbaj elleni védekezésről szóló javaslatát elvetik. Következett Baross Jánosnak a földreformnovellának a nyári szünet előtt való beterjesztése ügyében benyújtott határozati javaslata. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter: Magam részéről elfogadásra ajánlom. A Ház Baross János határozati javaslatát elfogadta. Ezután a Ház Szabó Józsefnek a magántisztviselők helyzetének javításáról, az állami üzemek munkásai ,fizetésének rendezéséről szóló javaslatait elveti. Szabó József a fizikai és szellemi munkások érdekeinek megvédésére szolgáló javaslatára harminc képviselő név szerinti szavazást kért. Minthogy azonban az aláíró képviselők közül csak tizenheten vannak jelen, a Ház rendes szavazással elveti a javaslatot. Cserti József titkos választójogról és a pénzintézeteknek kosztpénzzel való üzérkedéséről szóló javaslatait a Ház elveti. Homonnay Tivadarnak huszonkilenc határozati javaslata közül a Ház elfogadja az állami takalmazottak özvegyei nyugdíjának teljes egészében való engedélyezéséről, a bijnoki állások megszüntetéséről, a hadifogságban, volt a közalkalmazottak nyugdíjéveinek beszámításáról a menekült tisztviselők lakbéréről, a közalkalmazottak magatartásáról és a hivatalos órák betartásáról szóló javaslatot. A többi határozati javaslatot a pénzügyminiszter felszólalása után a Ház elvetette. Östör Józsefnek a gyámtörvényről szóló javaslatát a Ház elvetette. Gaal Gaszton a köztisztviselők mellékfoglalkozása ügyében benyújtott javaslatát gróf Bethlen István azon nyilatkozatára, hogy a kérdést a kormány rendeleti úton kívánja rendezni, visszavonja. Szakács Andornak az általános titkos választójog és Rassay Károlynak a titkos társaságok ügyében benyújtott javaslatát a Ház elvetette. Kiss Menyhértnek a hitbizományok eltörléséről, a föld áránatk meghatározásáról, katp-