Szózat, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

áig a betolakodottaké izmosodik, fejlődik, erősödik. A nagy vagyoni eltolódás a zsidóság javára fizikai és kulturális erővé váltoddkát. Az idegen a magyarság erejének romlásán erősödik, mert azok a források, melyeket a megrontult ország adni tud, nem elégségesek az idegennek eltartására is. A források táplálékát azonban nem mi, hanem az idegen ömleszti magába s ennek eredménye egy egész nemzedék satnyúlása, a testi tuitura visszafejlődése, a középosztály ifjúságának felszorulása a testi kultúra vezető helyéről. Nem ma állapítjuk meg ezeret. A kormányzói szózat csak aktualitást ad e megállapításainknak. De aktualitást adnak a védekezésnek is, mert hiszen amikor a körülöt,tünk éppen a mi rovásunkra épített imperimnok a magát népi erőit a maximumig akarják fokozni, addig a mi erőink szervezéséről és fejlesztéséről alig történt gondoskodás. A testnevelésről szóló törvény a maga 16.-kív-ül -ms egyszerűségében csak irányító, de nem alkotó erő, alkotó erőt, tartalmat csak a társadalom egységes erejénekbekapcsolása adhat. A nehezen mozduló társadalmat ezen a ponton ki kell mozdítani passzivitásából, hogy egy nagy mögéjeállással és mozgósítással tartalmat adjon a törvénynek, hogy a fejlődésében megállott testi kultúrát tovább való fejlődésre indítsa, hogy az elsatnyult, legyengült és elcsenevészedett nemzedéket talpraállítsa és a környező társadalmakéval versenyképesifjúságot állítson. A szellemi hegemónia megtartása és a testi kultúra fejlesztése olyan feladatai a magyar társadalomnak, amelyek elől nem törhet ki, ha csak nem akarja életét puszta vegetációvá, semmivé devalválni. A nemzet létének és fejlődésének biztosításáról van szó, amikor e kérdések fölvetődnek és a kormányzói szózat soha alkalomszerűbben, soha kellőbbpillanatban el nem indulhatott a magyar társadalom felé. A harc, melynek egy rongy forradalom okából vesztesei lettünk, nem múlt el, csak hadszínteret és fegyvert cserélt. A mérkőzéstovább folyik, mintha a hunok harcának legendája újult volna meg. A nemzet létéről dönt a harcnak ez a változata is. Nekünk ebben a mérkőzésben is felül kell maradnunk s a Kormányzó szavának e mérkőzés támogatására kell mozdítani a magyar társadalom minden erőit. Hisszük, hogy a magyar társadalom meg fogja hallgatni a kormányzó szavát. Aifcker utóm ssádit « könnyes tekintete . . . Büsnyi volt az űsén. Aztán a keleti gyöngyöt levette nyakáról, selyem szép kiütögőt összehajtogatta és tovább dolgozott, tíneretem ezt az ismeretlen hindu leányt és gyakran jut eszembe, hogy Sockét, titkosan.■alraét magtieztélto halovány keleti gyönggyel, szives selgyipanal. Mikem is vannak gyöngyeim. Gyakran is!la®g,atquit szivefilis és néhány szám olykor rgperdül a szempulánson... amiért ,gyönge vagy a testi fájdalontban és elmennekü isz, anert ki nem érsz olcsón, amit venni akarsz .tőlem,neked is gyöngyöklkel ,teli fizetned. Ite néked is. lesznek gyöngyeid, le fogfflsik peregni saem’piBáidom. És a gyöngyök tdsazaveeettesc hozzám. Meglátod, kedveseim. Én most egy grammofon dalát hallgatom. Valami őszi dalról szól ,te nincs hová elbújnom ,lökj. Hányszorkell még az őszi dalt hallgatnom ! És amikor eljösz a mehet gyöngyükkel, üvegtkérdezsm, csak ima akarsz-e engem? vagy hoteesi is és mindig? És mintha gyermekek volnánk, játszunk majd a gyöngyöktől. A lélek, no Smiszék soha kajvicsokkal, csak az ég darabjaiva!, az tótén játékszereivel. Sőt lélek játéka egy összhabzó dal ás mi tetten dalolunk-e majd az embereknek? Böám: egy óra múlt-e el, vagy egy év? A szüteruhás, kopasz, szapora lépésű ur már jön is vissza. Végzett volna már a boldogságával? Vagy megsn: i'totta azt és jövő vasárnap ismét felveszi ezt asajátságos szürke ruhát és újra nagy . . .? Verem most fáradt a fejen és a grammofon uj ,Wafeen kapott. Eros férfi énekel benne és látom, hogy kunod is már. Kissé kövér ember és utcai szürke nuntában Tehet, úgy, hallom a hangjából. Most majd elmegyek ás megkeresem a szomorú fiút és msgikét- Ütenem: fáj-e az a golyó ott a szive közelében? fis Megmondom, tegy fogja mag a kezemet, mert száraz %- SgJTÓ. 1534 PBBKUAB 1 P&NTEK jBzhxAcr Raffay Sándor lílm testvéreinkről Kokon cég, melynél élő valóság a nemzeti és vallási érzés A finnek büszkék a magyarokra Helsingforsban magyar tanszéket állítanak föl . Az egyházfő nyilatkozata finnországi atjáról Raffay Sándor evangélikus püspök most érkezett vissza), háromhetes finnországi kő útjáról, melyet báró Podmaniczky ev. lelkész kíséretében tett meg, hogy tanulmányozza északi testvéreink valló-,erkölcsi életét. A kiváló főpap a Szózat munkatársa előtt külföldi útja benyomásáról a következőkben emlékezett meg: Az első dolog, inni kívánóik, jegyizni, az, hogy ez volt a legelső egyházi terein való érintkezés írsanekiket. Eddig csak nyelvtudósok látogattak el Eiamországba és viszont finn nyelvészek jöttek féözének. Ogat a nyelvi ,és faji rokonságot kutattak, amely a két testvér nemzet közöttfennáll. Való, hogy a ttmük büszkék a neuszélüükkel való rokonságra, de egyébként az érzetről. világokat ez a rokonság mm foglalkoztatihattja annyira, anent hiszen mámdüssze néhány száz olyan szó alkad, amagyar és finn nyelvfiriacsbiri, amely ezt. a rokonságot pregnánsan vissztükrözi A faji rokonság egyébként, mint Írj Tcanheti finnországi utunk alatt megfigyelhettetik az elmosódó nyelvi sajátságok' mellett sok egyébből iskitűnik. Rendskivül sok jó magyar arcot láthattank a lakosság körében, a finn ember teraperamentemat is hajszálnyira megjegyezüük az alföldi magyar emíbecr vért mársékletével és egy lepett mánkét az a korüluilány is, hogy a finn menyecskéik éppen úgy viselika keszkenőjüket, mint az alföldi magyar asszonyok, sőt még az ottani egyszerű házak pitiverrlberendelése is megegyezik a rakénkével. A mintnnknaik azonban oman célja volt, mint az etnográfiai és faji momentumok kizetése. A finn lakosság 98 százaléka, ■mottidlhiatni tehát, hogy az egész ország evangélikus, érthető tehát, hogy a magyar evangélikus és a finn evangélikus egyház közötti kapcsolat szálait iparkodtatik elsősorban szorossá fiten®, mert a finn nép igen vallásos , éppen vallásos utón lehet 4 lelkéhez legközelebb férni. Mindenütt a legnagyobbkitüntetéssel, és szeretettel fogadták s bőséges alkalmunk volt a finnek valláserkölcsi élete megissmerésére. Ha egy általábanaz igazi, nemzeti keresztyén iskolát végiig akarjuk járni és komolyan meg akarjuk tanulni, hogy ez a két szó nemzeti és valtásos, egymás mellett mit jelent, akkor a finnekhez kellmennünk. Szinte bámulatos, hogy ez a Imranaaihimuillus kisnemzet, amely véres harcok árán vívta ki ssaibasisá- gát, a kultúrájáért, mennyit tett. Az ő kaltúrfölényük nem a mait emlékeinek emlegetéséből, hanem a jelen komolyawn kábáiból áll. Hogy anennyitre szereli. .. nmgyarckai. iwA nemcsak a népnél tapasztaltak, hanem a műveit kérőkben is, fel a kormányig 6» államfőig. Nem egy finn tudós akad, aki magyarul beszél. A hetein gförsi egy otenne i most adtak helyt-'. . a magyar nyelvnek, egyelőre docensi állás ló Limájába!), de rövid időkérdése a nyilvános rendes lanari 'Latodra fölállítása is. Mindenesetre nagyon óhajtandó, hogy ágasan kiváló szakernibernnlk menjen ki, mert ők a tudományt igen komolyan veszik. Ottlétem alatt az egyetemen két előadást, az Egyháztörténeti Társaságiban egy harmadikat tartottam, azonkívül beszéltem Tamperében, a bélingi és tuppirix dómban, a cavoulinmai népakadémián. Viborgiban, Nurffiában és a beteotgförsi miufakások közt járó Podnamtoska is mindenütt beszélt , külön előadást tartott az ifjúsági egyesületiben és Szartarv aljáiban. A. la-lxO^S'á'íj i^sts. 60 ‘százalék f*c Iá.-■ mivelessel foglalkozik s csak 12 százalék az iparos esi 3 százalék a tisztviselő. Internacionális munkásság ott nincsen és furcsa, de így van, hogy még a munkásságnak az a része is, mely annak idején bolsevie tanát vallotta magát, mindig azt hangoztatta, hogy elsősorban nemzeti alapon áll. Jellemző, hogy Hellsimgforsban a mínnscáslfanszmiában, amelyben mintegy háromszáz ember gyűlt össze, a pódium fölött ott állott a kereszt és a gyülekezet estembere könyv nélkül az Erős várunk nekünk az Isten egyházi énok mind 33 öt strófáját. A drágaság a békebelinek mindössze 20 százaléka. Sajnos, s tüdővesz valóságos nemzeti nyavalya, ami a sok tónak a következménye. Egyik tóból a másikba evezve az egész országot be lehet utazni egy csónakon. Macdonalds ésPaineáré lavélDúltása Mimikét részről kerülik a szakítást — Anglia nem ismeri el a p falsz kérdést Mint már jelentettük, Macdonald a diplomáciai formáktól eltérően levélben fordult Poinearéhoz. Ez a levélváltás foglalkoztatja most legélénkebben az európai közvéleményt. Macdonald levele, mint a közzétett részletekből kitirdb, ő szinfee bangot használ a szövetség fenntartása érdekében és Harisból máris visszhangja támadt. Valószínűre veszik, hogy Poincaré elfogadja az elére nyújtott kezet és engedményt tesz úgy a pfalzi kérdésben, mint a német jóvátétel ügyében, mivel a májusi választásokig nem teszi kockára a szövetséget. Jaspar és Poincaré hirtelen találkozását állítólag az engedmények mértékéről folytatott tárgyalások tették szükségessé. A párisi külügyminisztérium megerősíti a Macdonald és Poincare közt folyt savóváltás hítét. A »Tempéresőnél kapcsolattban azt írja, hogy Macdonald ,tövője Párisban, a legjobb benyomást kettettte, mert fogalmaizása rotenszenves és sviszonyságot tesz arról a Myánságról,hogy Franciiaországgal tehátságosan együtt.ohajtimuitedin. Poinearé válasza kétségtelenül hasonló érzelmekről tesz tanúságot. .Egyébként feltehető,hogy a két levél együtt sem tartalmaz határozód javastetorcat -a függő kérdéseik rendezése vagy akövetendő eljárás terlin totóban. A „Petit Bartókén“ ezeket várja. Ha Párisbban és Stonílnban Mdegvértel vizsgálljuk meg a helyzetet, már előre is biztos volna a vizsgálat sikere. Ugyanis igen gyorsan észreveprják,hogy a német probléma egyik vagy másik férdéseibért való kölcsönös engedménynek sokkal kevésbé súlyosak volnának a követlkezményei úgy Anglia, kiárut Franciaország szempomtjából, mint a szarkítás. "Ppiacairénak a píiaszi kérdésben tiailultott magatartása azt bizonyitja, hogy ezt már felismerte. -V lap Macdwiuld ‘levfelében annak bizaiyitékát iré:..a, hogy szintán ‘ felismerte a szakítás végzetes Vesttbs' Min azt mondja, hogy a sssakértőbiasoWsái■gok iffttaikában vannak s meg lehet jósolni, hogy végkövetkeltetéseiket valamennyi kormány elfogadja. Azt lehetne falánn hinni, hogy Franciaország ennek elegadása e jó akadályokat gördülhetne? A francia teamány biztonyára nem vállalhatná magára a felősSsget ily súlyos, és végzetes elutasításért. Jesaint Awdaire londoni francia nagykövet Macdonald miniszterelnöknek’ Skótországbo! való visszaérkezése hlán, tehát «.«Kiláthatólag már holnap személyével nyújtja át Poincare miniszterelnöknek a hozzá intertett szjvélyes üzenetre adott válaszát. A Beitlestoua énteesülése szerint Crew lord párisi angol naigykövetnek Poanoarával tegnap folyta-* tott tr megbeszélése, főleg a piaié kérdésre vonatkozott. Azt hiszik, hogy az angol nagyiküvet újból közölte a,A,a Londonban unalkodó felfogást, hogy a valóság- ban egyágatébb az avítiós piakd kérdés és hogy mihelytt a francia hatóságok beszüntetik a szeparatista mozgalom támogatását, ezmagától összeomlik. Az angol kormánynak, mit is már hangoztattak, az a nézete, hogy az egész kérdést namzetközi döntőbíróság, mint például a hágai törvényszék,, elé kell utalnii. A Chicago Tribune szsarin’i az angol nagykövet a ptsalai főárvésból nyújtották Poancadénak jegyzéket, taanelybeu ős angol kormány elutasítja azt a francia javaslatot,hogy a kérdést a nagykövetn érte tettek elé utalják, mert francia részről józánólag azt hozzák fel akkül, hogy a francia csapatok biztonsága veszélyben forog. A jegyzék hangoztatja, hogy maga De Metz tinbornok sem állította, hogy a biztonság veszélyben, forog. A francia érv technikai természetű. Macdonald azonban, mint kire jár, ellene vasizilyok megvdósntik, mert ez megváltoztatná a problémát, a praisiókat tenné vádlottakká és a franciákat vádlókká. /1 szakértő Itisafszíynak nincs végrehajtó joga Bécs, január 3. (A Szózat tudósítójának telefon jelentése.) Londonból jelentük: Angol lapok berlini sürgönyei szerint a német közönség rendkívül nagy optimizmussa tekint a szakértői bizottságok működése elé. Ezzel szemben angol oldalról szükségesnek tartják, hogy az idő előtti és túlzott reményektől óvljanak, így a „Daily Ihelegraph“ egy hivatalos kommünikéje egyenesen rámutat arra, hogy a bizottságnak nem áll jogában végérvényesen intézkedéseket tenni, csupán az a feladata, hogy az egész problémáinak bizonyos részeit megviizsgálja. Azokat a nehézségeiket sem is sabadne lebecsülni, amelyekkel az új angol kormánynak meg kell birkóznia abban a törekvésében, hogy a békét innternackmaireszerződéseik útján biztosítsa , amely törekvéssel szemben, küllönösen Amerika nagyon tartózkodó. A jóvátételi tárgyalások, Jaenete Paris, január 31.. A Newyork Herald forrás megnevezii© nélkül közti a jóvátételt kérdésben folyó tárgyalások előrelátható fejlődésének alábbi f ábrája*,: 1. A szakértő bizottságok a jóvátételi bizottságnak fognak beszámolnia, az pedig az előterjesztéseik megitatása előtt a kormányok utasítását kéri ki. 2. Ilyxmformán szabaddá válik az út a minniszterelnökök konferenciájára, amely március végén lenne, s ameyre az Egyesült Államokaat és Kötetországot meghívják. A tárgyalások a kisebb nézeteltérések kiküszöböléséről a kormányalnökök között akkor vennék kezdetüket, miután Macdonald a parlamenttel már érintkezésbe lépett. 3. Az omntott teutopédiájával igyidejü.teg, vagy közvetlenül azután megkísérelnék Poincarétervét legvalósitani: a szövetségközi Szctóal kötelezettségekusk konferencia utján való rovtolósajt a tételek törlése, •teszár-Ut&ia, vagy ...miogurösités» lovoix. Annak a reményinek adnak kifejezést, hogy Amerikának lehetséges lesz az európai béke érdekéban ezuttán közreműködni.. 4. Mihelyt megegyezés létesül, Németországot felveszik a népek szövetségébe, azzal a feltétellel, hogy kötelezettségeinek megtétel. a nacionalisták halálbüntetést követelnek • a hazaárulásra Berlin, január 11. A birodalmi gyűlés német nemzeti csoportja elhatározta, hogy két javaslatot terjeszt a forodalmi gyűlés elé.. Az első a megszakatt területeken előfordult hazaáruló üzelmekkel foglalt körük és törvény meghozását sürgeti, amely a megszállt területen elkövetett hazaárullás, bűncseleiíményére halálbüntetést szab. A második javaslat takarékossági okokból a köztársaság védelmére odak állott állami igazgayazéte megvaimistését kivárja.