Szózat, 1924. április (6. évfolyam, 76-93. szám)

1924-04-01 / 76. szám

Ifinimius fenyegeti : mm orosm«oimh konfermnoimt Joffe os, orosz­ delegáció titkos feje — Olaszországnak nem szabad elfelejtenie Hogy Magyarországot és Bulgáriát nagy területekkel csonkította meg A Giornale D'Italia véleménye Még­ hivatalos ülést sem tartott a Bécsben összejött orosz és oláh delegáció, ahol megmér­kőzhettek volna s Besszarábia miatt máris ku­darc fenyegeti a tanácskozást. Bécsi jelentés szerint diplomáciai körök azt tartják, hogy az orosz delegáció titkos feje, Joffe, aki most egy bécsi szanatóriumban üdül s a kulisszák mögül igazgatja a szálakat. Eszerint Joffe sugal­mazta azt a kijelentést, amelyet Krjesztinszky, a delegáció látható feje tett a konferencia pén­teki előzetes ülésén. Kersztinszky kijelentette, hogy a szovjetunió kormánya soha sem adta hozzájárulását Besszarábiának Romániához való csatolásához és Besszarábiának 1918-ban oláh csapatokkal történt tartós megszállását még ma is a terület erőszakos eltulajdonításá­nak tekinti. Az oláh kormánynak ez eltulajdo­nítás igazolására felhozott érvei nem helyt­állók. Téves az, hogy Besszarábia korábban Oláhországhoz tartozott és Oroszország 1812-ben vette el , hogy Besszarábiának Romániával 1918-ban történt egyesítése csak a Visszacsatto­­lás ténye volt. Besszarábia sohasem tartozott Oláhországhoz. Területét a XVIII. század vé­gén és a XIX. század elején Törökországtól ra­gadták el és 1812-ben Oroszországhoz csatolták. Románia pedig csak néhány évtizeddel később keletkezett. Az oláh hadvezetőség, amikor 1918-ban csa­patokat vitt Besszarábiába, tudtára adta Besszarábia lakosságának, hogy a bevonulás csak átmeneti intézkedés, az oláh katonák vissza fognak térni hazájukba. Ugyanakkor az odesszai olasz konzul közölte az orosz forra­dalmi csapatok hadvezetőségével, hogy az olá­hok bevonulása politikai jelleg nélkül való ka­tonai művelet s az a célja, hogy az orosz és oláh csapatok és a polgári lakosság élelmezéséről gondoskodjék. Végül Avarescu oláh­ miniszter­­elnök 1918 márciusában a szovjet kormány kép­viselőjével együttesen szerződést írt alá, amely­ben az oláh kormány kötelezte magát ami, hogy csapatait Besszarábiából két hónapon be­lül visszavonja. A szovjetunió kormányát ■ a­ szomszédállamokhoz való viszonyának megál­lapításakor a népek önrendelkezési jogának elve vezeti és nem holmi történelmi jogok. Fel­fogása szerint Besszarábia lakosságának magá­nak kell döntenie afelől, meg akar-e maradni a szovjetunióban,, vagy abból kiválva, Oláhor­szághoz csatl­akozik-e, vagy pedig jobbnak látja, ha mint önálló szuverén állam áll fenn. Elhalasztják a konferenciát Bécsi jelentés szerint Joffe utasítására tette. Kersztinszky azt a nyilatkozatot is, hogy ha Oláhország Besszarábia csatlakozásának el­ismerését kívánja az orosz delegációtól, akkor Kersztinszky a konferencia bizonytalan­ időre való elhalasztását kéri s visszautasítja a többi vitás kérdés megbeszélését. Az oláh küldöttség elnöke természetesen Kersztinszky nyilatkozatával szemben arra hi­vatkozik, hogy Oláhország barátságos szán­dékkal van eltelve, amit azzal is igazolt, hogy mindig vonakodott a szovjet belügyeibe avat­kozni. Ha pedig a jelenlegi tárgyalás nem ve­zetne célra, nem az oláh delegáción múlik. Olasz vélemény a tárgyalásokról Külföldön sem tekintenek nagy bizalommal a konferencia eredményes tanácskozása elé. A Verit-ügynökség erre vonatkozó távirata a Giornale di Itália véleményét közli. A lap ki­emeli, hogy a besszarábiai kérdés már régóta nézeteltérés tárgya Oroszország és Románia közt és most még jobban kiélesedett. Majd a következőket írja: ,-Bár Oláhország, ha Oroszországgal kon­fliktusra kerül a sor, számíthat Franciaország diplomáciai támogatására és a­ lengyel katonai szerződésre, kevésbé bízhat­­Csehszlovákia és Jugoszlávia támogatásában. Ez a két ország nem igen támogathatja Romániát, minthogy ők maguk is a szlávizmus védelmezői. Azon­kívül Oláhországnak nem szabad elfelejtenie, hogy úgy Magyarországot, mint Bulgáriát nagy­ területekkel csonkították meg az oláhok javára.” A lap azzal fejezi be, hogy az idő Orosz­országnak dolgozik,, Flottatüntetés a Dunám A franciák bukaresti propaganda napilapja, a Lupia március huszonhetediki száma azt írja, hogy Mussolini nyomást akar gyakorolni Olasz­­országra, hogy kényszerítse az olasz-oláh kon­fliktus olyan irányú megoldására, amely nem érinti az olasz kormány presztízsét. Erre eszkö­zül azt választotta ki, hogy olasz hadihajókkal flottatü­ntetést rendez a Dunán. Az olasz-oláh konfliktus az oláh sajtó sze­rint kétirányú. Egyik az oláh királyi pár beje­lentett római látogatásából indult ki, melynek Mussolini elhalasztását kérte, amíg Oláhország nem rendezi fedezetlen kincstárjegy tartozását az olasz hitelezőkkel szemben. A másik az olasz alattvalók besszarábiai ingatlanainak kisajátí­tása miatt tört ki. Az ola­h kormány ugyanis Franciaországgal és Angliával szemben garan­ciát vállalt, hogy ezek alattvalóinak a besszará­biai ingatlanai nem kerülnek kisajátítás alá. Olaszország, a harmadik nagy szövetséges, ugyanilyen elbírálásra tartott igényt az állami­­polgárok e fekvőségével szemben. Az agrárbizott­­ságok azonban a legutóbbi időben több olasz ál­lampolgár besszarábiai ingatlanát sajátították ki fürge egymásutánban. Hir szerint az a há­romszáz millió lírás olasz kölcsön is, melyet az elmaradt francia kölcsön helyett az olaszok adtak volna meg Olaszországnak, emiatt a két konfliktus, a kincstárjegyek be nem váltása és a besszarábiai birtokok kisajátítása miatt ma­radt el. Minthogy a Lupia a francia propaganda szolgálatában álló lap, tartani lehet tőle, hogy az olasz flotta e tüntetésről szóló hírét is párisi jattalmazásra közölte. Ott ugyanis nagyon rossz szemmel nézik Olaszország előretörését a kisan­­tant államai mellett. Őt nálunk vásárolt szövetruh­ákhoz kosztümhöz vagy kabáthoz egy legújabb Ullstein-szabásmintát húsvétig díjtalanul kiszolgálunk STERN JÓZSEFI­t Budapest IV. Kálvin-tér 1­ ­ Folytatták a középiskolai reform tárgyalását A nemzetgyűlés ülése A ne­m­zetgyű­l­és hétfői ülését fél­­tizennkét óra­ikor nyitotta meg ,Szcitovszky Béla elnök. A Ház har­madszori olvasásiban elfogadta a rel­eforimnovella hatodik szakaszát. Mázer Ernő beterjeszti a honvé­delmi­­és közjogi bizottság jelentését a hősök emléké­nek­­törvényi beiktatásáról, azután áttér a Ház a kö­zépiskolai, reformjavaslat általános vitájának folyta­­tására. Bozsik Pál: A gimnázium kettéosztása teljesen új dolog a magyar pedagógiában, ezért ennek gyakor­lati hasznáról m­­ég alig­­lehe­t beszélni. A­­maga részé­ről kijelenti, hogy­­a középiskolák differenciálását csak a felső osztályokra terjesztené ki. Kemn szabad a humanisztikus iskoláikban a tanulókat elvonni a je­lentől s egy­oldalul­ag nevelve csak a görög és római kultúrával megismertetni. A javaslatot elfogadja. Drózdy Győző szólt ezután a javaslathoz. Anti­­deanokrati­kusnak tartja, hogy a felvételi vizsgáikat és díjakat a javaslat fenntartása mrfvP.o­per-uni - sen ingyenessé a középiskolai oktatást. Azt hangoz­tatta, hogy a holt nyelvek helyett a fősül­yt inkább a természettudományi tárgyakra kell helyezni. Majd szünetet kér. Scitovszky Béla, elnök: Mielőtt szünetet adnék, megállapítom, hogy a képviselő úr beszéde során a következőket mondotta: „így tehát elmondhatjuk a középiskoláról, hogy az iskola bizony gvámival ellá­tott szamarakat produkál?* — Nem tudom, a képvi­selő úr végzett-e középiskolát, de senki ilyet középis­koláinkról nem mondhat. M­ivel ez a kifejezés úgy a tanári­­kart, mint a középiskolát végzettek százez­reit sérti, a képviselő urat rendreutasítom. Szünet után Drozdy Győző megköveti a Há­­zat azokért a kifejezésekért, amelyekért az elnök rendremasította. Ezután indítványt ny­újjt be a nu­merus claus­ue eltörlésére. Megemlíti azokat a vizs­gálatokat, amelyet a tanerők ellen­­folytattak le. Kéri a közoktatásügyi minisztert, hogy az elbocsá­tott tanárok és tanítók ügyét tegye revízió tárgyává. A következő szónok Alföldy Béla: Sajnálattal állapítja meg­, hogy a javaslat nem tesz említést az érettségi vizsgák el­törlés­éről. Kívánja, hogy a leány­­középiskoláikban könnyítsenek a tantervén és na­gyobb súlyt helyezzenek a testnevelésre. Nagyon fon­tosnak tartja úgy­ a fiú­, mint leányiskoláikban az egészségtan tanítását. Nagyon helyesnek tartaná, ha a léányközépisk­olákban női orvos tanítja az egész­ségtant. Ugyancsak rendkívül fontos lenne. — mon­dotta — a serdülő ifjak felvilágosítása, örömmel üdvözli a javaslatot «»• azt elfogadja. Zsitvay Tibor­­elnök, ezután, napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház kedden délelőtt tartja a­­leg­közelebbi ülését. Temés, a­z ülés három­­ór­akor véget ért. * 130 ÁPRILIS 1 KEDB­ ­ M­egnyilt a „MAGYAR OPTIO" Ingatlan és Kereskedelmi R.-T. (VIL, Rákóczi-út ül­., félemelet). IS- i osztálya Elhelyez­és ér­zeltel bármilyen összeget Folyósittat , ékszerre­, értékekre, szőnyegekre­ és­ árukra Telefon: József 72-37 Telefon: József 62-37 A keresztény gondolat diadalul­ja Bácskában Wolff Károly és Erszt Sándor Baján és Láng János kerületében Láng János, a,­­nagyibaracsikai csoodake­rület­ nem­zetgyűlési képviselője vasárnap tartotta meg beszá­molóját kerületének székhelyén, Nagyibaracskán. Be­számolójára elkísérték őt pártjának, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártnak vezérpolitikusai, Wolff Károly és Ernszt Sándor is, valamint Potrovácz Gyula és Homonnay Tivadar nemzetgyűlési képvise­lők is. A politikusok társasága szombaton délután érkezett meg Bajára, hogy a bajai keresztény ma­gyarság felkérésének eleget téve, előttük is beszélje­nek a" magyarság életbevágó problémáiról­.. ■ Jó bajaiak kijelentése szerint emberemlékezet óta nem evett olyan népes gyű­lés, mint amilyen Wolff Károlyék­­meghallgatására seregsért egyike a bajai legényegylet épületének nagytermében. Kétezernél t­öbb érdeklő jelenlétében nyitotta meg a gyűlést Ander Károly, a bajai­­tanítóképző intézet igazgatója, ki lelkes szavakkal üdvözölte a keresztény és nemzeti gondolat vezérlő harcosait, majd­ Láng János, mint a­ szo­m­szédkerület képviselője beszélt, a­ki tomboló tapsvihar közepette mutatta be a gyűlés közönségé­­nek­ az őt kísérő illusztris politikusokat. Után­a : " Emnszt Sándor fejeztette ki, hogy azért járják be a magyar vidéket, hogy a politikailag­­iskolázatlan és fel nem világosí­­tott és éppen ezért minden izgatásnak jó talajt kínáló magyar lelkeket öntudatosabbá meggyőződésében keresztényebbé és­­magyarabbá neveljék. Nagy telljce­­sedéssel fogadott beszéde után Wolff Károly hatal­mas beszédben sztott a kételkedőkhöz kishitveihhez és cinikusan mosolygóikhoz és ragyogó szavakkal mutatott ,rá arra, ho­gy a­­magyar nyomo­ruság prob­­lámáját csak a kereszténység szteb­leményeik teljes ért­vé­nyesítésév­el lehet megoldani. A tomboló lelkeseke­déssel fogadott beszéd­istáin Homormay Tivadar é­­­s’ch­ovácz Gyula szólaltak még fel. . A lelkes hangulatú gyűlés után Zeizlinger Bajod plébános látta vendégül a politikusokat.. A nála rent­dezett vacsorán Baja társadalmának s­zámos előkelő­sége vetít rész­t, a vacso­ra után pedig a bajai ifjak­ság dalárdája és zenekara köszöntött© megkapóan szép szerenáddal a keresztény nemzeti gondolat in­­tranzigens jászn­őivb Vasárnap délelőtt Láng János ke­rületén­e­k szék­helyén, Nagybaracskán fogadta a község apraja­­nagyja impozáns lelkesedéssel Wolff Károlyékat. Lo­­vasbandérium­ és végeláthatatlan kocsisor kisérte díjet­­szűnni nem akaró éljenzések közepette a­ község közepébe, ahol Láng János nagyszabású beszámoló­­beszedjében fejtegette a nemzeti jövedelmek igazsá­gosabb megosztásának szü­kségességét, a mezőgazda­­sági hitel, a gazdasági népf­elvetés problémjáit. Utána iszm­ét’ Emszt Sándor és Wolff Károly mondottak gyujjóhatásn beszédeit­, majd Hanumany Tivadar és Potrubácz Gyula foglalkoztak a falu legégetőbb kér­déseivel. A rendkívül lelkes hangulatú gyűlés­ kiáltó dókuffaent mima Volt annak,­­hogy a falu népe milyen lelkies hittel és szomjas vágyakozással fogadja a­ ke­resztény és nemzeti intraezigeneia igéit. A­ község n­agyven­dégilőjéb­en tartott bankett után az egész társaság hosszra kocsisorban vonult f át Csat­olja községbe. A község határában táncoló paripák hátára várt a falu fiatalsága az illusztris vendégeikre és valóságos kocsi-tábor tetejéről rivalgott magyar éljent a sváb falu németajkú népe Wolff Károly és társai­­felé. A község izzóan magyar érzésű nótá­riusa Égi Lajos meghatóan szép beszédben kérte Wolff Károlyt, hogy mondjon nekik valami bizta­tót és remél­hetőt. Kérdezte: él-e még a magyar Had­úr szelleme, él-e még László király lelke, aki a­ ma­gyar kard erejével teremtett hajdan rendet a déli vé­geken . Wolff Károly meghatott szavakban jelentette ki, hogy amíg a nép vezetőiben és a népben olyan erős hittel él a nem­zeti gondolat, mint ahogyan a falu nótáriusának sza­vából kicsengett, addig mindig fognak akadni olyan magyar politikusok is, akik önzetlenül, akár életük áldozása árán is, törhetetlenül küzdeni fognak ennek a megcsonkított hazának fölt­ám­asz­tás­áért és azoknak a keresztes hagyományoknak a megőrzéséért, amelye, iyékfi szent nemzeti királyai hagytak ránk. (Aátalján több ezernyi főnyi­­tömeg előtt mon­dotta el beszámolóját Láng János, majd német nyelvű besz­éélővel gyújtotta itt is­­lelkesedésre a hallgatókat Szóllt Károly és Emszt Sándor. A politikusok hétfőn délután értettek vissza a­­fő­városba.

Next