Szózat, 1924. május (6. évfolyam, 95-116. szám)
1924-05-06 / 95. szám
4 hozzabb ideig Parisban és Londonban tartózkodott. Kanálnyi pénzsügyminisíter külföldi útja, a kölcsöndassbrottisáink, és a kölcsönelőteg megszerzésének előkészítésénel áll összefüggésben. Korátnyi a kérdésettében előkészítő tárgyalások folytatóit a külföldi pénzügyi sköridokot. Hogy ezek a tárgyalások milyen eredmménnyel jártak, arról semmi pozitívumot nemül lehetett megtudni. A pénzügyminiszter nyilatkozatai ugyan most is telve vannak optimizátásssal, ez azonbnl a mi értemlésünk szerint nem egészen tudakodt, bár a magunk részéről őszintén folféápjunk, h hogy a pénzügyminiszter optimista jóslásait valóra váljanak. A parlament pénteki ülése Pénteken hajnalban csudálkozva, látta Budapest, békés, mamikára siető népe, hogy az utca képe ugyanolyan, mertha még másodikán is elsejére készülődne a kormány. Különösen feltűnő rendőri készületség" sziáltotta meg a parlament környékét Neon egy szor érnyebb kormásnyi számű képviselő kényszerült a szigorú dytanelitató eljárás amaitt arra, hogy otthon hagyott "teásai helyett valemelyik" képviselőtársa közbelépését vegye igénybe. A szenzációsnak ígérkező pénteki ülést ugyanis e ktre tizenegy órára, tűzte ki a Ház elnöksége, de tíz órakor már elevenen vitatkozó képviselők csoportjaitóí léketelett a Ház pirosszőnyeges folyosója. Tizenegy óra után pedig zsúfolt padsorok várták már az elnök megnyitó szavát. A formalitások elntézése után a miniszterelnök benyújtotta a vámtarifa reformjáról szóló törvényjavaslatot, Nagyatádi ,Szabó látván, pedig a sáska elímni védekezés tárgyában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről lett javaslatot. Pekli Gyula meginndokolta azt, hogy atiért hivatta egybe a baloldali . Illaszék a Házat, közel tusfont órás beszédében ,vámulaton arra, milyen törvénytelen és minden jogalap nélkül való a kormánynak a sztrájk alatt betiltott, lapokat betiltó rendelkezése, Petii beszédére Bethlen István miniszterelnök válaszolt. Igazán ,.zsúfolt Ház teste, várta a miniszterelnök szavát, amelytől azt remélték, hogy gróf Bethlen István meg fogja védeni törvénytelen rendelkezését, és felsorakoztatja azokat az érveket, amelyek őt erőszakos lépésének megtételéire, sarkalták. Bethlen veresége Mindenki csalódott Csak auia köveseik neiu, akik tudják, hogy gróf Bethlen István nem a védekező taktika, nem az érvekkel való meggyőzés, nem azlapos és tárgyilagos vitatkozás embere. Gróf Belli-Mikor aztán Belkén István állandó zaj és lárma közepette végre mégis be tudta fejezni beszédét,tömbös Gyula emelkedett szólásra és többek között .A következőket, mondta: Nagy megdöbbenéssel hallgattam végig aminiszterelnök mai felszólalását. Arról győzött, meg ez a felszólalás, hogy vagy helytelen információk alapján intézkedik, vagy pedig, bár belátja a kormány tévedését, mégis csak azért, hogy igaza maradjon, olyan tényeket sorol fel, amelyek a valósággal homlokegyenest ellenkeznek. Mindenki, aki a helyzettel tisztában van, nagyon jól tudja, hogy ha van ellentét-l ebben a nemzetgyűlésben két párt között, akkor elsősorban köztünk és a szociáldemokraták között van. De maga a miniszterelnökmegállapítása cáfol rá arra a későbbi kijelentésére, amellyel azzal vádol engem és társaimat, hogy a szociáldemokratákkal politikai megegyezést kötöttünk. Aki ezt mondja, az valótlanságos dilit! (Úgy van a baloldalon.) — Ilyenekhez azonban már hozzá vagyunk szokva. Kijelentem, hogy kezdem sajnálni mindazt az energiát, amelyet valaha ennek a rendszernek rendelkezésére bocsátottam. Azt hiszem mindig lojális voltam régi fegyvertársaimal szemben és sohasem léptem túl azt a határt, amelyiket nem szabad túllépnie annak, aki baráti, és fegyvertársi viszonyban volt valakivel. Azt látom azonban, hogy mióta a kormánypártból kiléptem, kezdettől fogva olyan szisztémául,is rágalmazó hadjárat indíttatott meg ellenem és barátaim, diai, amely ízlésemet mélyen sertelte. „Ellensége vagyok az uzsorás kapitalizmusnak.’ — Én most világosan beszélni akarok a szociális kérdésről is. A szociális kérdések megoldásával foglalkozni kell. A világháború és a világháború után következett események bizonyították, hogy a szociáldemokrata pádnak rekonszideráció tárnyává kell tenni egész gragrammját elsősorban politikai és nemzeti szempontból és hogy a kibontakozás csak a nemzeti irány lehet. — Kijelenteni, hogy, magamt is helyesnek tartom a kapitalizmus godolatát, azonban esküdttlen sem vagyok annak a kapitalizmus-Ilen István ne.re meret el a tények mélységébe. Könynyedén, mindig a felszínen marad, és nem riad vissza attól, hogy «LeMonetfelsorahoztartott érvek légiója elöl, egyszerűen. kitérve, olyan területre vágyó ál. az ütközőt, színhelyét, ahol nem az érvek és tények súlya, hanem a triünfty» debátteri készség’ és ügyesség dönti' «4 a. hami kimenetelét. Most is igytörtént. Mindenekelőtt egészen (11.is jól kezdett el ideea&kit, mint untál: vártak". Beszélt a május elsejei gyilácsok iberiUdsáról!," beszélt a szakszervezetek és a szociáldemokrata sport viszonyáról, beszélt sokminden egyébről", csak éppen nem a lapok betiltásának ügyéről. Először úgy látszott, mintha Bethlen debartími fcisssége ismét csatát layer, és aztánvalahol, megbicsaklott a dolog. Amikor tényeket és érveket szeretet volna felsorakoztatni a maga igazának megvédésére, akkor az ellenzéki padokról a közbeszólásoknak oly vehemensen tiltakozó nyilzápora fogadta egyes állításait, hogy a miniszterelnök úgyszólván mondatonként megtorpant. — Tévedés! Rosszulvan átformálva! Nem igaz! - ilyen és hasonló kifejezések zúdultak a miniszterelnök felé és a híres parlamenti vitázó, az ügyes és szellemes visszavágó, a nagyszerű debatter, bizonybizony csak tétovázva és mondatait helyre-helyreigazítgatva tudta folytatni beszédét. „Hazugság“ De azért folytatta, amíg aztán akarva — nem akarva egy nagyon merész állítása csúszott ki ajkán. Azt állította, hogy a jobboldali orgánumok a Százat és a Nép a szociáldemokrata párt jóvoltából jelentek meg és hogy ez a megjelenés a fajvédő csoport és a szocialisták között kötött politikai paktum eredménye. — Hazugság! — süvített feléje Gömbös Gyula, ki eddig nyugodtan, de élesen figyelte Bethlen István minden szavát. Helyéről felugorva, az igazság erejének robbanó és megsemmisítő lendületével vágta oda Bethlen szentébe a fajvédők vezére: — Hazugság! S ezt kiáltotta, süvítette Bethlen felé Gömböt mellől Zsilinszky. Eckhardt és az egész fajvédőblokk Bethlen pártja pedig dermedt ijedségben hallgatott. Bethlen maga, sápadtan, lehajtott fejjel némán állott helyén. Felemeli jobb kezében reszketett, a nevezetes evikkel. , nák. améig uzsoráskodik, amely nem nemzeti, amelyik a szellemi, és fizikai munkások verejtéke:. munkájából szerzi-is vagyonból tobzódik és dőzsöl, mér, pedig dőzsöl akkor, amikor, a kormány és az ellenzék egyaránt megállapítja, hogy az ország súlyos nyomorban sínylődik. A nyomdászsztrájk igazi története . Bátor leszek én is elmondani a nyomdászsztrájk történetét. Igaz, hogy a Miklós Andor-féle nyomdavállalatban részleges sztrájk tört ki és a munkások megszegték a kollektív szerződést. Előzőleg azonban többszörösen kértek béremelést, amit a munkaadó ridegen visszautasított. Amidőn a munkásság munkáját újból fel akarta venni, Miklós Andor igazi zsidó -pökhendiséggel kiutasította a munkásokat. Ali ennek ellenére vállaltak ii szolidaritást a Főnökegyesülettel, bár kijelentettük, hogy"i mi ridegnek tartjuk elhatározásukat. Vállaltuk a szolidaritást mindaddig, óráig meg nem győződtünk arról, hogy más megoldás gyorsabban vezet célhoz. — Magam közöltem a Főnökegyesület vezetőjével, hogy a munkásság tudomásom szerint beismeri azt a hibáját, hogy megszegte a kollektív szerződést, hajlandó is feltétel, nélkül munkába állni, így tehát a munkaadóknak is kötelességük azonnal munkába állítani a munkásságot, aztán megkezdeni vele a tárgyalásokat. A munkaadók bizonyos csoportja azonban mereven elleneszegnl ennek a javaslatnak, azt mondván, hogy térdre kell kényszeríteni a munkásságot... . Én szeretem az erős elhatározásokat, de bizonyos kellemetlen atmoszférában érzem magazts, amikor mint munkaadó szembenállók azzal, aki nekem termel. Nekem az az ideálom, hogy a tőkés és a munkás testvériesen együtt oldják meg a problémákat és mert én vagyok az erősebb, mint pénzember, nekem kell toleránsabbnak lennem. Gyávaságnak minősíten azt a bátorságot, amelyet az tanúsít, akinek kizárólagos hatalom van a kezében. Azt tapasztaltam azonban, hogy szinte szadisztikus örömöket érzettaz a tőkecsoport, amellyel az együttműködés reá nk nézve bizonyos fokig inkompatibilis is volt, mert hiszen én élesen szembenállok a nemzetközi zsidó kapitalizmussal s igy összeférhetetlen, hogy vele szoros együttműködést tanúsítsak ilyen kérdésekben. Azt mondottam, tehát az illető tőkecsoport képviselőjének, hogy, ha nem fogadják el estig a munkásság ajánllatát, akkor, mi kénytelenek leszünk kilépni. A Stádium teljesítette a munkások jogos kívánságát . Egészen más, ettől független kérdés a béremelés kérdése. A dolog második fázisában az történt, hogy a munkások megjelentekés béremelést kértek, de ebben a Főnökegyesülettel nem tudtak megegyezni! Én abban a pillanatban már nem voltam tagja a Főnökegyesületnek, tehát nem is tudhattam arról, milyen eredménye volt vagy lesz a munkások és a Főnökegyesület között folyó tárgyalásoknak. Amikor azonban nálunk is megállottak egy pillanatra a gépek, kijelentettem a munkásoknak, hogy csak akkor vagyok hajlandó velük tárgyalni, ha tovább dolgoznak. Erre a munkásság felvette a munkát és a megindult tárgyalások során megállapítottam, hogy a béremelés révén, amelyet kérnek, fizetésük a békebeli fizetés hatva ,11-hetven százalékára emelkedik. Megállapítottam azt is, hogy ez jogos kívánság és bennünket gazdaságilag nem károsít. A miniszterelnök ferdítése Megállapodtunk a bizalmi férfiakkal a kiváltságok teljesítése kérdésében és azok kijelentették, hogy ezekben a kérdésekben minden politikától távol vannak, tisztára a munkásprobléma megoldását kívánják, ennek következtében nem volt okom arra, hogy megállapodást ne létesítsek velük, annál is inkább, mert ez mint munkaadónak kötelességem volt. Nem akarok ugyanis azok közé a munkaadók közé tartozni, akik nem is ismerik munkásaikat. Közvetlenül akarok tárgyalni velük, tudni akarom, hogy mi a baj. A miniszterelnök úrnak tudnia kell, hogy elvi kérdésben részemről nincs megalkuvás, hiszen ő volt az, aki engem mindig mérsékelt, amikor a szociáldemokrata, párttal szemben a legélesebb harcot hirdettem ebben a házban. Egy különös elferdítést látok abban, amikor a miniszterelnök úr politikát akar belemagyarázni az én tisztán gazdasági ténykedéseimbe. Nekünk kötelességünk a szociális problémákkal intenzíven foglalkozni. Én, aki keresztény nemzeti alapon állok, nem lehotels uzsorás, még keresztény uzsorás sem! De nemcsak a fizikai munkásokkal szemben, de a szellemi munkásokkal szemben sem lehetek aszsorrás, ezeket is ki kell szabadítani a tőke béklyóiból. A fizikai és a szellemi munkás, valamint a tőke között meg kell teremteni a harmóniát, mert ezek együtt termelnek. Jogtalan tehát az a tendencia, amely csak az egyik fél javára akarja billenteni a mérleget. Ez a tényállás és merem állítani, hogy e pillanatban nyugodtabban állok e helyen, mint akár a miniszterelnök úr, akára belügyminiszter úr ül a vörösbársony székben. Ezt a rendszert el fogjuk söpörni — Kétségbeejt azonban, hogy az ország politikáját felelős tényezők olyan irányba terelik, amelynek következtében ahelyett, hogy nyugalmat és békét teremtenének, végül is ökölbe szorított kézzel fogunk egymással — a testvér testvérrel — szemben állani. Be kell jelentenem, hogy ha ez tovább is így megy, nem vagyok hajlandó magamat sem tovább mérsékelni. És minden erőmmel és alkotmányadta jogommal azon igyekszem, hogy ez a rendszer, amely, úgy, látszik, termelni nem tudott, csak adminisztrálni, amely annak ellenére, hogy olyan magasztos gondolat, jegyében született, mint a nemzeti újjászületés, semmit sem tudott tenni ennek érdekében, mindent el fogok követni, így ezt a rendszert, amely önmagával ellentétes, mert elveit elhagyta, az ország érdekében elsöpörjük. (Lelkes taps és éljenzés.) Benárd Ágost bejelenti kilépését a kormány támogató pártból Ezután Reid Gyula szólalt fel személyes kérdésben. A miniszterelnök azon megállapítására, hogy "a munkások leszavazását" befolyásolták, azt jegyezte meg, hogy ebben a megállapításában a miniszterelnüköt nem a jóhiszeműség vezette. Szerinte a mun Gömbös Gyula beszéde 1924 MÁJUS _ KEDD