Szózat, 1924. június (6. évfolyam, 140-166. szám)
1924-07-01 / 140. szám
E héten megjelenik a földreformnovella végrehajtási utasítása A rendelet fontosabb rendelkezései Az egész ország agrártársadalma hónapok óta türelmetlenül várja, hogy a földreform végrehajtását megkönnyítő és gyorsító földreformnovella végre életbe lépjen. A novella rendelkezései ugyanis mindeddig nem nyerhetek alkalmazást, mert hónapok óta késett a törvény foganatbavételéhez szükséges végrehajtási utasítás. A türelmetlenség érthető is volt, mert a földreform elhúzódása és az ennek folytán uralkodó bizonytalanság súlyosan érintette a birtokosokat és igénylőket egyaránt.Most végre a földmivelésügyi minisztériumban elkészültek a hatalmas anyagot felölelő végrehajtási utasítások és a rendelet — mint ezt nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter egy nyilatkozatábankijelentette — még a héten megjelenik.Ezzel a földreform kérdése, reméljük, most már helyes vágányokra került. A novella végrehajtási utasításának főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A végrehajtási utasítás 39 szakaszból áll és elsősorban a megváltási eljárás lefolytatásáról szól. Az ügyek a rendes ülés elé kerülnek és a feleknek a Földbirtokrendező Bíróság döntése ellen fellebbezési joguk nincs. A Földbotkrendező Bíróság elnökének, vagy a földmivelésügyi miniszter indítványára bármely ügy az elnöki tanács elé kerül, amely azután fölülvzsgál- ta az ügyet. A teljes ülés szerepe teljesen megszűnt. Részletesen tartalmazna ezután a végrehajtási utasítás a jelentkezők összeírására, a tárgyalóbizottságok alapítására, az eljárásra és a bíróság határozathozatalára vonatkozó rendelkezéseket. A földhöz juttatást kérők annyi szakértőt nevezhetnek meg a tárgyalásra, ahány szakértőjük a földbiokosoknak együttvéve van és annyi választmányi tagot válszatrhatnak, ahány érdekeltségi csoport van a jelentkezők között. Választmányi tagnak csat 7 illető érdekeltségi csoporthoz tartozó jelentkező választható. Figyelembe kell venni, hogy aki háború alatt szerzett ingatlanából nem ötven, hanem száz hold mentesítését kéri, kizárólag gazdálkodással foglalkozik-e. Ily esetben a helyhatósági bizonyítvány nem elegendő, hanem meg kell vizsgálni azt, hogy a háború alatt szerzett birtok megváltását kizáró körülmény nem a törvény kijátszásának, vagy visszaélésének az eredménye-e? Ahol méltányossági okkból a bíróság az egész megváltást mellőzendőnek tartja, nem elég a vagyon■rö kimutatását szolgáló pénzintézeti számlakivonat, vagy helyhatósági bemondás, hanem tanuk által is nyomozni kell a vagyon eredetét. A régi családi birtokoknál be kell szerezni azt a telekkönyvi kivonatot, amely igazolja, hogy ötven évvel 1911 előtt is már a család kezén volt a birtok. Gondoskodni kell az utasítás szerint a juttatásokra kijelölt területek könnyebb megközelítéséről, utakról és ebben a kérdésben a birtokosokat meg kell hallgatni. A cselédlétszám a megváltás után öt évig nem apasztható. A tárgyalóbizottág által minden kérdésre kiterjedő tüzetes javaslatot a bírósághoz kell felterjeszteni, amely a kérdésekben végérvényesen, dönt, így dönt a megváltás, az ár, a kártérítés kérdéseiben, amelyek azelőtt a vegyes bírósághoz tartoztak. A vegyes bíróság működése megszűnik és annak teljes hatásköre átmegy a Tesaibrtok Rendezőbíróság, illetőleg az általa kijelölt helyszíni bíróságra. Magasabb fokig egyházi kövületek földhöz juttatási kérelmeinél kötelezővé teszi a utasítás, hogy azt az egyházi főhatóság a kultuszminiszter útján terjessze elő. A visszajuttatási kérelmekre nézve elsősorban vizsgálni kell a kérelmező foglalkozását, a kérelmező anyagi helyzetét, a birtoknak a művelései és a háborús szerző személyi viszonyait. Ugyanez áll a vagyonelőny megosztására nézve is. A tárgyalást vezető bírót a rendben tartás céljából ugyanazok a fenyítési jogok intetik meg, mint amilyen jogokra polgári peresügyekben eljáró bírókat illeti. A gyorsítás érdekében, az eljáró bínó az iratokat köteles azonnal fellterjeszteni.. A határozatok foganatosítását a földbirtoserendet a bíróság rendeli el és olyan megfelelő szervezetekre bízhatja, amelyek megfelelő erkölcsi és anyagi biztosítékokkal rendelkeznek és megfelelő ellenőrzés alatt állanak. A végrehajtási utasítás befejező szakaszában a tagosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza és a tagosítást pótló békés birtokcserét rendszerent. Ugyncsak kimondja az utasítás azt is, hogy ingatlan közvetítéssel, Budapest székesfőváros belsőségeit kivéve, csakis a bíróság engedélyével lehet foglalkozni. _ —— — — — —— ——————— Nantes) és A képzelt beteg (Moliére), Az élet Ham (Calderon), A revizor (Gogoly), Csalódások (Kisfaludy Károly), Solness építőmester,Ibsen), Haramiák (Schiller). * A Nemzeti Színház a magyar darabokat egyáltalában nem mellőzte, mert, mint föntebb jeleztük, éppen azokkal volt a legnagyobb sikere. ,Magyar bemutató volt négy. Szeptember 21 -én Vitéz Miklós: Öregesen, rangosan című falusi drámáját, november 24-én Herczeg Ferenc: Balatoni rege, január 11-én Harsányi Zsolt— Mikszáth: Vén gazember és március 31-én Zilahy Lajos: Süt a nap című vígjátékit mutatták be. E négy darab összesen 110 előadást ért meg, amiből a legtöbb a két utóbbira esik. Magyar fölujitás volt hat. Szeptember 1-én megnyitó előadásul A dalovai nábob leánya (Herczeg Ferenc), december 6-án Czilley és a Hunyadiak (Vörösmarty Mihály), december 21-én Karácsonyi Álom (Gárdonyi Géza) és május 8-án Annusba (Gárdonyi) került fölújitásra- S ugyancsak fölújításnak számít a, klasszikus ciklusban Bánk bán és a Csalódások, melyek szintén új szereposztásban és új rendezésben kerültek színre. E hat darabot, 29-szer adták elő. Magyar műsordarab volt 16 s ezek a következők: Arany ember (Jókai), Bizánc és a Gyurkovics leányok (Herczeg), Ellák (Harsányi Kálmán), Elnémult harangok (Rákosi Viktor), Ember tragédiája (Madách), Hazajáró lélek (Zilahy), Liliomfi (Szigligeti), Tolonc (Tóth Ede), Mohács (Vojnovits Géza), Uj rokon (Csathó), Hadifogoly (Hevesi), Vén bakancsos és fia a huszár (Szigeti József), Falu rossza (Tóth Ede), Tündérlak Magyarhonban (magyarította Szentpéteri Zsigmond), Májusfa (Tóth László). Volt 69 előadás, melyből hatot a Va-Ezeken kívül volt még két matiné, november 8-án Madách és decemberén Vörösmarty emlékére. Ezekkel együtt a magyar darabok előadása 210-re tehető, tehát jóval több, mint más években és majdnem kétszerese az idegen darabok előadásának. Az idegen bemutatók száma ugyan eggyel több, minnt a magyar, vagyis öt, de a megtartott előadások száma a magyarnak negyedét sem éri el, tehát nem lehet mondani, hogy az idegenek túltengtek volna a magyarok kárára. Az öt idegen bemutató a következő: szeptember 21 én A vőlegény (Gogoly), február 29-én ttz élő holttest (Tolsztoj), április 12-én. Az igazi passi (Greban), június 13-án A salamancai varázsló (Cervantes), június 25-én Solness építőmester (Fosen) került bemutatásra, e két utóbbi a klasszikus ciklus keretében. Ez öt darab 26 előadást ért meg. Idegen fölujitás volt 12 esetben. A fölujított darabok a követezőt: november 13-án Hedda Gabler (Ibsen), december 28-án A nők barátja (ifj. Dumas), február 8-án Ödipusz király (Shopoklesz) és Mizantróp (Moliér), május 16-án Egy pohár víz (Scribe), Antonius és Kleopatra, Tévedések játéka ás Makrancos hölgy a Shakespeare-ciklusban, A képzelt beteg (Moliér), Az élet álom (Calderon), A revizor (Gogoly) és Haramiák (Sohier) a klaszszikus ciklus során került fenn irtásra. E 12 darabot14-szer adták elő. Az idegen műsordpretbok száma 21 és esek a s vetkezők: Hamlet, IV. Henrik, Julius Caesar Lear király, III. Rikárd, Romeo és Julia, Szantiványi álom. Sok hűhó semmiért. Vihar Velencei kalmár. Vizkereszt (Shakespeare'), Cyrano de Bergerac (Bestand),Yore, Vadhxan ilbsenj.Marsa' s Sehiller), I Pierre Wolff), Tanner Jaim házassága (Shaw), Vasgyáros (Obnet), Kaméliás hölgy (ifj. Dumas). E 21 darab, 77-ezer került előadásra. A Nemzeti Színház elmúlt évadjában tehát 357 előadás volt, mely 64 darabra esik. Itt a magyar színdarabok mennyiségét és előadásszámát a külföldiekével összehasonlítjuk, rögtön látjuk, hogy a 26 magyar darabbal szemben ugyan 38 külföldi áll, de viszont a magyar 210 s az idegen csak 147 előadással szerepel. Százalékban kifejezve, 62 százalék volt a magyar, és 38 százalék az idegen előadás. De ebből is 251 százalék esik a klasszikusokra (Shakespeare, Sophoklesz, Moliére, Greban, Calderon stbili, amelyeknek kultiválása a Nemzeti Színháznak elsőrendű feladata és csak 13 százalék a tófej-, donképpeni idegen darabokra. Mindezeket mérlegelve, megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Színház nem jött ellenkezésbe' eredeti rendeltetésével. Az eredeti magyar da-d' rabokat nem nyomta el, a magyar drámairodalmat meg nem károsította, mert ahány elfogadott magyar darabja volt a színháznak, az valamennyi színre is került. A bemutatott és fölújított magyar darabokat olyan előadásban és szereposztásban hozták színre, hogy az már a külső sikernek biztos támasztékul szolgált. Ezekkel a parádés beállításokkal valósággal újra fölfedezte a szellemében is magyar — magyar színpadi irodalmat, fölébresztette a közönség érdeklődését és vágyát a magyar darabok iránt és követésre méltó példát adott a többiszínháznak- Az eddigiekből biztosan következtetünk arra, hogy a jövőben a diadalmas magyar drámairodalom Hevesi igazgató vezetése mellett még nagyobb tért fog hódítani a Nemzeti Színház hagyományoktól megszűntért Az erdélyi magyar iskolákban csak oláhul lehet érettségizni Anghelescu oláh miniszter újabb merénylete a magyarság ellen Az erdélyi magyarságot az oláhok részéről újabb súlyos merénylet érte, Anghelescu oláh kultuszminiszter ugyanis rendeletet adott ki, mely szerint az érettségi vizsgálatokat ezentúl úgy írásban, mint séfjén, csak oláh nyelven lehet lefolytatni. ■ A rendelet a magyar felekezeti iskolákra is vonatkozik s ezekben az iskolákban az érettségi vizsgálatokon nem az egyházi főhatóság megbízottja, hanem az oláh kormány képviselője fog elnökölni. Az önkényes rendelet, mely a felekezeti iskolák autonómiáját egyszerűen félretolta, nemcsak az erdélyi magyarság, de a mérsékeltebb oláhság körében is nagy felháborodást keltett. A lapok rendkívül éles hangon támadják a másteletét kiadó minisztert s nem egy lap vezércikkben tiltakozik a miniszter önkényeskedése ellen.____________________ Német fegység a katonai ellenőrzés ügyében A párisi német nagykövet megbízást kapott, hogy a nagykövetek értekezlete elnökének, Herriot miniszterelnöknek adja át a kormány válaszát a katonai ellenőrzés ügyében. A jegyzékvisszautasítja azt a gondolatot, hogy Németország bármiképpen is képes volna arra, hogy Európában fegyveres konfliktust idézzen elő". Miután leszögezi a szövetséges kormányoknak azt a határozott kijelentését, hogy a kívánt általános felülvizsgálat a szövetségesközi katonai ellenőrzés lezárását és a Versailles szerződés SII. cikkelyében előírt eljárásra való áttérést jelenti, a német kormány kész beleegyezni az általános felülvizsgálatba, csupán azt kívánja, hogy az általános felülvizsgálat határideje december 30. legyen. A jegyzők a továbbiakban bizonyos szervezetek fokozódó tevékenységével foglalkozók, azonban visszautasítja azt atéves felfogást, hogy emiatt Európában újabb fegyveres konfliktusoktól kellene tartani. Ezek a német ifjúság testi nevelésére alakult szervezetek onnan erednek, hogy a régebbi általános védkötelezettségnek nem csupán katonai, hanem főként nevelő jellege volt. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az általános védkötelezettség a gyakorlatban lényegesen elő mozdította az ifjúságnak törvény tiszteletre és fegyelemre való nevelését s a jelenkor számos jelenségét éppen e katonai nevelés hiányára kell visszavezetni. Minden nemzet törekszik arra, hogy egészséges ég testben is erős ifjúságot neveljen fel. A testedzés terén tapasztalható nagy fejlődés, amely más országokban jóval korábban indult meg, mint Németországban, arra indította Németországot is, hogy az ifjúságban egyre nagyobb mértékben ápolja a testedzés szellemét. Nem helyes dolog a sportegyesületeket és tornaegyesületeket Németország katonai készülődéseivel kapcsolatba hozni. A fegyverkezés elllenőrzésén, kinak az antant-hatalmaik másik fontos gondja a német jóvátétel kérdése, amelyről a londoni konferencia kíván dönteni. Az „Ere Nouvelle“ szerint a londoni konfereancára induló belga delegáció Theumiis miniszterelnökiből, Hymnen külügyminiszterből, ennek kabinetfőnökéből, Gutt massoldiik belga jóvátételt bizottsági képviselőiből és Hamneceartból, a Ruhmvidéki, belga misszió vezetőjéből fog állami. Ami a többi résztvevőiket illeti, mint a „Petit Parteien“-nel, Londonból jelentik. Páris és London, Brüsszel és Róma között tárgyalások folynak abban az irányban, hogy azok a kishatalmak, akiknek valóságos érdekük fűződik a jóvátételi kérdéshez, milyen mértékben vehetnének részt a londoni konferencián. A tárgyalásokon az a vélemény alakult ki, hogy ezek az államok két csoportba oszthatók. Az Egyesült Államok képviselőjének a konferencián való részvétele előreveti árnyékát. Amerikát elsősorban az amtamihatalmaknál levő adósságok szempontjából érdekli a jóvátétel kérdése. Az adósságok kifizetése egész Európát takarékosságra szorítja, így elsősorban Franciaországot. Ezért történhetik meg, hogy amikor a francia kamarában az újjáépítési költségvetést tárgyalták, Clementes pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány semmiféle pénzügyi operációt nem kezdhet, ami a iscöi kitségvetési egyensúlyra káros lenne, mert az Egyesült Államokkal sztemlbeni kötelezettséget vállalt, hogy nem engedélyez több Lcölcsönt. Ezért visszautasították három francia megye kölcsönkérését ,s egyúttal a Népszövetséget is értesítették, hogy a köelezetteségre való tekintettel nem vesznek részt a magyar kölcsön jegyzéseiben.