Szózat, 1924. június (6. évfolyam, 140-166. szám)

1924-07-01 / 140. szám

­ E héten megjelenik a földreformnovella végrehajtási utasítása A rendelet fontosabb rendelkezései Az egész ország agrártársadalm­a hónapok óta türelmetlenül várja, hogy a földreform végrehajtását megkönnyítő és gyorsító föld­­reformnovella végre életbe lépjen. A novella rendelkezései ugyanis mindeddig­­ nem nyerhe­tek alkalmazást, mert hónapok óta késett a tör­vény foganatbavételéhez szükséges végrehajtási utasítás. A türelmetlenség érthető is volt, mert a földreform elhúzódása és az­ ennek folytán uralkodó bizonytalanság súlyosan érintette a birtokosokat és igénylőket egyaránt.Most végre a földmivelésügyi minisztériumban elkészültek a hatalmas anyagot felölelő végrehajtási utasí­tások és a rendelet — mint ezt nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter egy nyilat­kozatában­­kijelentette — még a héten meg­jele­nik.­­Ezzel a földreform kérdése, reméljük, most már helyes vágányokra került. A novella végrehajtási utasításának főbb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük: A végrehajtási utasítás 39 szakaszból áll és első­­sorban a megváltási eljárás lefolytatásáról szól. Az ügyek a rendes ülés el­é kerülnek és a feleknek a Föld­­birto­krendező Bíróság döntése ellen fellebbezési joguk nincs. A Földb­otkrendező Bíróság elnökének, vagy a földmivelésügyi miniszter indítványá­ra bármely­ ügy az elnöki tanács elé kerül, am­el­y azután fölülvzsgál- ta az ügyet. A teljes ülés szerepe teljesen megszűnt. Részletesen tartalmazna ezután a végrehajtási utasítás a jelentkezők összeírására, a tárgyalóbizotts­­ágok alapítás­ára, az eljárásra és a bíróság határo­zathozatalára vonatkozó rendel­kezéseket. A föl­d­höz juttatást kérők annyi szakértőt nevezhetnek meg a tárgyalásra, ahány szakértőjük a f­öl­db­i­okos­okn­ak együttvéve van és annyi választmányi tagot válszatr­hatnak, ahány érdekeltségi csoport van a jelentkezők között. Választmányi tagnak csat 7 illető érdekelt­ségi csoporthoz tartozó jelentkező választható. Figyelembe kell venni, hogy aki háború alatt szer­zett ingatlanából nem ötven, hanem száz hold men­tesítését kéri, kizárólag gazdálkodással foglalkozik-e. Ily esetben a helyhatósági bizonyítvány nem elegendő, hanem meg kell vizsgálni azt, hogy a háború alatt szerzett birtok megváltását kizáró körülmény nem a törvény kijátszásának, vagy visszaélésének az eredménye-e? Ahol méltányossági okk­ból a bíróság az egész megváltást mellőzendőnek tartja, nem elég a vagyon­­■rö kimutatását szolgáló pénzintézeti számlakivonat, vagy helyhatósági bemondás, hanem tanuk által is nyomozni kell a vagyon eredetét. A régi családi bir­tokoknál be kell szerezni azt a telekkönyvi kivonatot, amely igazolja, hogy ötven évvel 1911 előtt is már a család­ kezén volt a birtok. Gondoskodni kell az utasí­tás szerint a juttatásokra kijelölt területek könnyebb m­egközelítéséről, utakról és ebben a kérdésben a bir­tokosokat meg kell hallgatni. A cselédlétszám a meg­váltás után öt évig nem apasztható. A tárgyalóbizottág által minden kérdésre kiter­jedő tüzetes javaslatot a bírósághoz kell felterjeszteni, amely a kérdésekben végérvényesen, dönt, így dönt a megváltás, az ár, a kártérítés kérdéseiben, amelyek azelőtt a vegyes bírósághoz tartoztak. A vegyes bíró­ság működése megszűnik és annak teljes hatásköre átmegy a Tesaibrtok Rendező­bíróság, illetőleg az általa kijelölt helyszíni bíróságra. Magasabb fokig egyházi kövületek földhöz juttatási kérelmeinél kötelezővé teszi a utasítás, hogy azt az egyházi főhatóság a kultuszminiszter útján terjessze elő. A visszajuttatási kérelm­ekre nézve elsősorban vizsgálni kell a kérelmező foglalkozását, a kérelmező anyagi helyzetét, a birtoknak a művelései és a hábo­rús szerző személyi viszonyait.­ Ugyanez áll a vagyon­­előny megosztására nézve is. A tárgyalást vezető bírót a rendben tartás céljából ugyanazok a fenyítési jogok intetik meg, mint amilyen jogokra polgári peres­­ügyekben eljáró bírókat illeti. A gyorsítás érdekében, az el­járó bínó az iratokat kö­teles azonnal fellterjeszteni.. A határozatok foganato­sítását a föld­birtoserendet a bíróság rendeli el és olyan megfelelő szervezetekre bízhatja, amelyek megfelelő erkölcsi és anyagi biztosítéko­kkal rendelkeznek és megfelelő ellenőrzés alatt állanak. A végrehajtási­ utasítás befejező szakaszában a tagosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza és a tagosítást pótló békés birtokcserét rendszerent. Ugyncsa­k kimondja az utasítás azt is, hogy ingatlan közvetítéssel, Budapest székesfőváros belsőségeit ki­véve, csakis a bíróság engedélyével lehet foglalkozni. _ —­— — — — —— ——————— N­antes) és A képzelt beteg (Moliére), Az élet Ham (Calderon), A revizor (Gogoly), Csalódá­sok (Kisfaludy Károly), Solness építőmester,­­Ibsen), Haramiák (Schiller). * A Nemzeti Színház a magyar darabokat egyáltalában nem mellőzte, mert, mint föntebb jeleztük, éppen azokkal volt a legnagyobb si­kere. ,Magyar bemutató volt négy. Szeptember 21 -én Vitéz Miklós: Öregesen, rangosan című falusi drámáját, november 24-én Herczeg Fe­renc: Balatoni rege, január 11-én Harsányi Zsolt— Mikszáth: Vén gazember és március 31-én Zilahy Lajos: Süt a nap című vígjátékit mutatták be. E négy darab összesen 110 elő­adást ért meg, amiből a legtöbb a két utóbbira esik. Magyar fölujitás volt hat. Szeptember 1-én megnyitó előadásul A dalovai nábob leánya (Herczeg Ferenc), december 6-án Czilley és a Hunyadiak (Vörösmarty Mihály), december 21-én Karácsonyi Álom (Gárdonyi Géza) és május 8-án Annusba (Gárdonyi) került fölúji­tásra- S ugyancsak fölújításnak számít a, klas­szikus ciklusban Bánk bán és a Csalódások, melyek szintén új szereposztásban és új ren­dezésben kerültek színre. E hat darabot, 29-szer adták elő. Magyar műsordarab volt 16 s ezek a követ­kezők: Arany ember (Jókai), Bizánc és a Gy­ur­­kovics leányok (Herczeg),­ Ellák (Harsányi Kál­mán), Elnémult harangok (Rákosi Viktor), Ember tragédiája (Madách), Hazajáró lélek (Zilahy), Liliomfi (Szigligeti), Tolonc (­Tóth Ede), Mohács (Vojnovits Géza), Uj rokon (Csathó), Hadifogoly (Hevesi), Vén bakancsos és fia a huszár (Szigeti József), Falu rossza (Tóth Ede), Tündérlak Magyarhonban (magya­rította Szentpéteri Zsigmond), Május­fa (Tóth László). Volt 69 előadás, melyből hatot a Va-Ezeken kívül volt még két matiné, novem­ber 8-án Madách és december­­­én Vörösmarty emlékére. Ezekkel együtt a magyar darabok előadása 210-re tehető, tehát jóval több, mint más években és majdnem kétszerese az idegen darabok előadásának. Az idegen bemutatók szám­a ugyan eggyel több, min­nt­ a magyar, vagyis öt, de a megtar­tott előadások száma a m­agyarnak negyedét sem éri el, tehát nem lehet mondani, hogy az idegenek túltengtek volna a magyarok kárára. Az öt idegen bemutató a következő: szeptem­ber 21 én A vőlegény (Gogol­y), február 29-én ttz élő holttest (Tolsztoj), április 12-én. Az igazi passi (Greban), június 13-án A salamancai va­rázsló (Cervantes), június 25-én Solness építő­­mester (Fosen) került bemutatásra, e két utóbbi a klasszikus ciklus keretében. Ez öt darab 26 előadást ért meg. Idegen fölujitás volt 12 esetben. A fölují­­tott darabok a követezőt: november 13-án Hedda Gabler (Ibsen), december 28-án A nők barátja (ifj. Dumas), február 8-án Ödipusz király (Shopoklesz) és Mizantróp (Moliér), má­jus 16-án Egy pohár víz (Scribe), Antonius és Kleopatra, Tévedések játéka ás Makrancos hölgy a Shakespeare-ciklusban, A képzelt be­teg (Moliér), Az élet álom (Calderon), A revi­zor (Gogoly) és Haramiák (Soh­ier) a klasz­­szikus ciklus során került fenn irtásra. E 12 dara­bot­­14-s­zer adták elő. Az idegen műsordpretbok száma 21 és esek a s vetkezők: Hamlet, IV. Henrik, Julius Cae­sar Lear király, III. Rikárd, Romeo és Julia, Szantiványi álom. Sok hűhó semmiért. Vihar Velencei kalmár. Vizkereszt (­Shakespeare'), Cyrano de Bergerac (Bestand),­­Yore, Vad­­hxan ilbsenj.­­Marsa' s Sehiller), I Pierre Wolff), Tanner Jaim házassága (Shaw), Vasgyáros (Obnet), Kaméliás hölgy (ifj. Du­mas). E 21 darab, 77-ezer került előadásra. A Nemzeti Színház elmúlt évadjában tehát 357 előadás volt, mely 64 darabra esik. Itt a magyar színdarabok mennyiségét és előadás­­számát a külföldiekével összehasonlítjuk, rög­tön látjuk, hogy a 26 magyar darabbal szemben ugyan 38 külföldi áll, de viszont a­ magyar 210 s az idegen csak 147 előadással szerepel. Száza­lékban kifejezve, 62 százalék volt a magyar, és 38 százalék az idegen előadás. De ebből is 251 százalék esik a klasszikusokra (Shakespeare, Sophoklesz, Moliére, Greban, Calderon stbili, amelyeknek kultiválása a Nemzeti Színháznak elsőrendű feladata és csak 13 százalék a tófej-, donképpeni idegen darabokra­. Mindezeket mérlegelve, megállapíthatjuk,­ hogy a Nemzeti Színház nem jött ellenkezésbe' eredeti rendeltetésével. Az eredeti magyar da-d' rabokat nem nyomta el, a magyar drámairodal­mat meg­ nem károsította, mert ahány elfoga­dott magyar darabja volt a színháznak, az va­lamennyi színre is került. A bemutatott és föl­­újított magyar darabokat olyan előadásban és­ szereposztásban­ hozták színre, hogy az már a külső sikernek biztos támasztékul szolgált. Ezekkel a parádés beállításokkal valósággal újra fölfedezte a szellemében is magyar — ma­gyar színpadi irodalmat, fölébresztette a kö­zönség érdeklődését és vágyát a magyar dara­bok iránt és követésre méltó példát adott a többi­­színháznak- Az eddigiekből biztosan kö­vetkeztetünk arra, hogy a jövőben a diadalmas magyar drámairodalom Hevesi igazgató veze­tése mellett még nagyobb tért fog hódítani a Nemzeti­ Színház hagyományoktól megszűntért Az erdélyi magyar iskolákban csak oláhul lehet érettségizni Anghelescu oláh miniszter újabb merénylete a magyarság ellen Az erdélyi magyarságot az oláhok részéről újabb súlyos merénylet érte, Anghelescu oláh kultuszminiszter ugyanis rendeletet adott ki, mely szerint az érettségi vizsgálatokat ezentúl úgy írásban, mint séfjén, csak oláh nyelven lehet lefolytatni. ■ A rendelet a magyar felekezeti iskolákra is vonatkozik s ezekben az iskolákban az érett­ségi vizsgálatokon nem az­ egyházi főhatóság megbízottja, hanem az oláh kormány képvise­lője fog elnökölni. Az önkényes rendelet, mely a felekezeti iskolák autonómiáját egyszerűen félretolta, nemcsak az erdélyi magyarság, de a mérsékeltebb oláhság körében is nagy fel­háborodást keltett. A lapok rendkívül éles han­gon támadják a másteletét kiadó minisztert s nem egy lap vezércikkben tiltakozik a minisz­­ter önkényeskedése ellen.____________________ Német fegység a katonai ellenőrzés ügyéb­en A párisi német nagykövet megbízást kapott, hogy a nagykövetek értekezlete elnökének, Herriot minisz­terelnöknek adja át a kormány válaszát a katonai el­lenőrzés ügyében. A jegyzék­­visszautasítja azt a gon­dolatot, hogy Németország bármiképpen is képes volna arra, hogy Európában fegyveres konfliktust idézzen elő". Miután leszögezi a szövetséges kormányoknak azt a határozott kijelentését, hogy a kívánt általános felülvizsgálat a szövetségesközi katonai ellenőrzés le­zárását és a Versailles­ szerződés SII. cikkelyében elő­írt eljárásra való áttérést jelenti, a német kormány kész beleegyezni a­z általános felülvizsgálatba, csu­pán azt kívánja, hogy az általános felülvizsgálat ha­tárideje december 30. legyen. A jegyzők a továbbiakban bizonyos szervezetek fokozódó tevékenységével foglalkozók, azonban vissza­­utasítja azt a­­téves felfogást, hogy emiatt Európában újabb fegyveres konfliktusoktól kellene tartani. Ezek a német ifjúság testi nevelésére alakult szervezetek onnan erednek, hogy a régebbi általános védkötele­­zettségnek nem csupán katonai, hanem­­ főként nevelő jellege volt. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az általá­nos védkötelezettség a gyakorlatban lényegesen elő­ mozdította az ifjúságnak törvény tiszteletre és fegye­­­lemre való nevelését s a jelenkor számos jelenségét éppen e katonai nevelés hiányára kell visszavezetni. Minden nemzet törekszik arra, hogy egészséges ég testben is erős ifjúságot neveljen fel. A testedzés te­rén tapasztalható nagy fejlődés, amely más országok­ban jóval korábban indult meg, mint Németország­ban, arra indította Németországot is, hogy az ifjúság­ban egyre nagyobb mértékben ápolja a testedzés szel­lemét. Nem helyes dolog a sportegyesületeket és tornaegyesületeket Németország katonai készülődé­seivel kapcsolatba hozni. A f­egyverkezé­s elllenőrzésén,­ ki­nak az antant-ha­talmaik másik fontos gondja a német jóvátétel kér­dése, amelyről a londoni konferencia kíván dönteni. Az „Ere Nouvelle“ szerint a londoni ko­nfereancára induló belga delegáció Theumiis miniszterelnökiből, Hymnen­ külügyminiszterből, ennek kabinetfőnöké­ből, Gutt massoldiik belga jóvátételt bizottsági kép­viselőiből és Hamneceartból, a Ruhmvidéki­, belga misszió vezetőjéből fog állami. Am­i a többi részt­vevőiket illeti, mint a „Pe­tit Parteien“-nel, London­ból jelentik. Páris és London, Brüsszel és Róma kö­zött tárgyalások folynak abban az irányban, hogy azok a kisha­talmak, akiknek valóságos érdekük fű­ződik a jóvátételi kérdéshez, milyen mértékben ve­hetnének részt a londoni konferencián. A tárgyalá­sokon az a vélemény alakult ki, hogy ezek az álla­mok két csoportba oszthatók. Az Egyesült­ Államok képviselőjének a konferen­cián való részvétele előreveti árnyékát. Amerikát elsősorban az amtam­ihatal­maknál levő adósságok szempontjából érdekli a jóvátétel kérdése. Az adós­ságok kifizetése egész Európát takarékosságra szo­rítja, így elsősorban Francia­országot. Ezért történ­hetik meg, hogy amikor a francia kamarában az újjáépítési költségvetést tárgyalták, Clementes pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a kormány semmiféle pénzügyi operációt nem kezdhet, ami a iscöi kitsé­gve­­tési egyensúlyra káros lenne, mert az Egyesült­ Államokkal sztemlbeni kötelezettséget vállalt, hogy nem engedélyez több Lcölcsönt. Ezért visszautasították három francia megye k­ölcsönkéré­sét ,s egyúttal a Népszövetséget is értesítették, hogy a köelezetteségre való tekintettel nem vesznek részt a magyar köl­csön jegyzéseiben.

Next