Szózat, 1924. augusztus (6. évfolyam, 167-191. szám)
1924-08-01 / 167. szám
1924 AUGUSZTUS 1 PÉNTEK LEGÚJABB A német sajtó elfoga óhatatlannal elítéli a Határvidék idürítésére vonatkozó tervezetet Lapzártakor érkezett berlini távirat szerint a Ruhr-Vidék kiürítésére vonatkozó francia javaslatot a „Zeit“ elfogadhatatlannak mondja,, mert nem felel meg a Németország részéről hangoztatott feltevéseknek. A „Lokalanzeiger“ szerint a francia javaslat megsértése a vernaillesiszerződésnek. A „Kreuzzeitung“ szerint a Crg még csak alapul sem szolgálhat tárgyalásra. Az uf szerintt kormány is helyreállította a teljes sajtó- és gyülelmezési szabadságot Lapzártakor érkezett belgrádi távirat szerint a minisztertanács mai ülésén Petrovics belügyminiszter kijelentette, hogy az egész országban teljes a nyugalom s hogy a lakosság nagy örömmel fogadta az új kormány összeállítását. A miniszter indítványára elhatározták, hogy a lapelkobzás mostani praxistól elállanak s helyreállítják a tejes sajtó- és gyüekezési szabadságot. Morles ZsigES Mund édesanyjának temetése Temetési menés a Bunán Leányfalu, július 30. A beregmegyei parókiától a pócsmegyeri temetőig ívelik az az életpálya, amelyet özvegy Móricz Bálintné Pallagi Erzsébet, Móricz Zsigmond írónak szerető édesanyja megfutott. A néhai való papkiasszony, amíg hatvanöt év után elérkezett az utolsó állomásig, sok keserves megpróbáltatáson és kálvárián viszontagságon ment keresztül, de az az örökség — az istenfélelem; a Mindenhatóban való bizodalom és a szeretet, amit a régi kálvinista papi családból hozott Prágával, nem engedte sohasem elbukni. Hitének erejével és szerető szívével győzelmet vett, minden sorscsapáson és megérhette, hogy hat gyermekét fölnevelve, valamennyit a magét idejében szárnyárabocsáthatta. Az ősi hagyományokat csak egy fia követte, csak egyikből lett pap, aki Amerikában nemrég szó-,rencsétlenségnek esett áldozatul. Másikat is papnak nevelte, deabból nem lett tiszteletes, hanem író, azonban, a lelkipásztori küldetés úgyszólván minden írására rányomja eltörölhetetlen bélyegét. Móricz Zsigmond, kire a gazdag lelki és szívbéli örökség édesanyjáról szállott, büszkesége lett anyjának, akinek — miután férje meghalt, másik fiát, a háborúban elvesztette s többi gyermekei az elszakított országrészekre kerültek — Zsigmond, aranyozta he iure korán véget ért életeszét. Híressé vált fiának leányfalusi kúriáján boldogság, békesség és megelégedés közepette érte utól a halál. A szive ölte meg — hirtelen halállal,s minden szenvedés nélkül lépett át az örökkévalóság, kapuján. Koporsóját, mely álig látszott ki a virágok özönéből, Virággal dús kertben ravatalozták föl. Mellette állt zokogó fia, menye, három unokája, nagyszámú rokonsága, az író sok barátja, tisztelője a fővárosból és helyből. Fölzengett a puritán kálvinista ének majd a lelkész búcsúztatta el őszinte szavakkal az elhunytat könnyben úszó szeretteitől. A koporsót helybeliek emelték vállukra és vitték végig a kert virággal szegett ösvényén a kapuig, mialatt a napsugár meg-megcsillant aranyos betűin... Az ezüstösen fénylő gyászkocsi, a gyászolók hosszú sorától kísérve, megindult lassan a nagyasszony koszorúborította tetemével a Duna felé. A fekete tombokrétás paripák fölvontatták a gyászhintót a vizen várakozó kompra, amelyen a kíséret is helyet foglalt. Méltóságteljes lassúsággal indultmég a komp a Duna sima tükrén. Alig hallhatóan csobbantak a bemerülő lapátok és komor harangzúgás közepett némán úszott a nagy alkotmány, hogy a holttestet Pócsmegyerre szállítsa, az ottani református temetőbe. Partot érve, megindult a menet, melyhez ismét számosan csatlakoztak, a falun keresztül a sziget belsejébe, miközben a gyászének akkordjai lassan szálltak a levegőben ... Az akáclombos falusi temető homokos földje szeretettel ölelte magához a koporsót, melyet rövid búcsúztató után leengedtek a mélybe. Szívekbe hasitóan döbbent a rög és kis halom borult a halott fölé. öt fiatal akác áll őrt a sírdomb körül, amely alatt az elhunyt addig marad, míg Pesten nyugvó szeretett férje mellé helyezik örök pihenőre. A Baross Szövetség élesen elítéli Sándor Pál indítványát Ha küldöttséget menesztettenek Smith főbiztoshoz, a nyilvánosság előtt tiltakoznék ellene Sándor Pál, aki — mint ismeretes — a fővárosi kereskedők és lakók nagygyűlésén indítványt tett, hogy a kormány intézkedése ellen Smith főbiztoshoz appelláljanak, kezdi észrevenni, hogy veszedelmes területre tévedt. A fölháborodás, amelyet az az ötlet keltett, hogy a magyar kormány ellen idegen faktorhoz forduljanak, túlságosan erős és Sándor Pál szükségét látja a mosakodásnak. A mosakodás Az Újság mai szlámának hasábjain látott nyilatkozat alakjában napvilágot, csak még jobban befeketíti,őt és tanulságos módon feltárja azt az idegen gondolkodásmódot és azt az érzéketlenséget, melyet Sándor Pál a magyar önérzet kérdésében tanúsít. Sándor Pál mosakodó nyilatkozatában többek között így szól: — „Általában azt állítják, hogy a részletfizetés engedélyezése veszélyezteti a szanálási programmot, tehát maga Mr. Smith sem tűrné az engedélyezését Én ezt nem tudom elhinni és miután nem hiszem, nézetem szerint legjobb volna Mr. Smidet megkérdezni, hogy mi igaz a dologból és amennyiben a szaí nálási akció a részletfizetéssel veszélyeztetve volna, s felkérjük segítségül az akció mellett. Miután a kor-mány hivatkozott a szanálási akcióra, ennélfogva ez már nem belügy. Smith Jeremiás úr egyébként úgy tekinthető, mintha magyar ember volna. A főbiztos megkérdezésében semmiféle nehézséget nem látok, kikérhetjük az ő segítségét is.“ Tehát Sándor Pál megismétli, amit mi oly súlyosan kifogásoltunk. A kormánynak nem hisz és meg akarja kérdezni Smith főbiztost, az idegen ellenőrt, hogy igazat beszélt-e a kormány. Továbbá beismeri és megerősíti, hogy Mr. Smithet fel akarta kérni segítségül az akció mellett. Ez az az érzéketlenség, mely előtt ismeretlen a nemzeti szuverenitás öntudata s amely egy ilyen jelentéktelen ügyben, mint amilyen a lakbér részletfizetés kérdése, kész megalázkodni ,és a kölcsönérdekek ellenőrzésére ide küldldött idegen állampolgárt hívja segítségül a törvénnyes kormány ellen, a magyar törvényhozás tagjátólkissé mégis sok. Mentségül pedig csak annyit hoz fel, hogy ő Smith Jeremiás urat magyar emberiek tekinti. Smith úr lehet igen jóhiszemű és jószándékú ember, azonban magyarnak épp annyira nem nevezhető, mint amilyen kevéssé magyar embert szokott takarni, például a Schlesinger név. " , Ugyanabban a lappéldányban, amelyben Sándor Pál nyilatkozata napvilágot látott, a fővárosi keres- beedők és iparos szervezetek végrehajtó bizottságának tegnap tartott üléséről szóló tudósítás azt közli a gyanútlan Olvasókkal, hogy Barczen Gábor, a Baross Szövetség alelnöke, aki azon a gyűlésen, melyen Sándor Pál indítványát megtette, a Baross Szövetsé- get képviselte, kijelentette volna, hogy a Szózat cikkke, mely Sándor Pált támadta, tévedésen alapul. Ez annyit jelent, hogy Sándor Pál szavainak nem az volt az értelme, amit mit neki tulajdonítottunk. Az Az Újságnak erre a közlésére rácáfol először is Sándor Pálnak föntebb idézett beismerése, de még jobban rácáfol az a levél, melyet a Baross Szövetség ebben az ügyben Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselőhöz, az Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnökéhez intézett és amely így szól: Méltóságos Eckhardt Tibor úrnak , az ÉME elnökének , Budapesti Méltóságodnak alelnökünkhöz, Barczeni Gábor kereskedelmi tanácsos úrhoz a bolt- bérek ügyében tartott gyűléssel kapcsolatosan intézett nagyon becses levelére van szerencsénk a következőkben válaszolni: Elnöki gyűlésünk a lakás- és boltbérek ügyében való eljárást és képviseletet mág több mint két éve Barczen alelnök arra ruházta és ennélfogva természetes, hogy ő a Baross Szövetség nevében a kereskedelmi és ipari szervezeteknek ebből az ügyből kifolyólag tartott nagygyűlésén a Baross Szövetség nevében részt vett és felszólalt. — Határozottan ki kell jelentenünk, hogy sem szövetségünknek, sem Barczen alelnök úrnak a Sándor Pál nemzetgyűlési képviselő, az OMKE elnöke által előterjesztett ama javaslatára, hogy kedvezőtlen elintézés esetében az érdekeltség Smith Jeremiás főbiztos úrhoz forduljon, előzetesen tudomása nem volt. Szövetségünk azonosította magát a megbeszélt és hivatalosan előterjesztett határozati javaslatokkal, de semmiesetre sem járul azonban hozzá, hogy bármi okból eredő kedvezőtlen elintézés esetében a Magyarországra idegenek által rákényszerített szervhez és annak külföldi képviselőjéhez forduljon orvoslásért. Azt valljuk ugyanis, hogy ilyen belső országos ügyben csak a magyar kormánnyal és esetleg a kormányzóval lehet érintkezni, az ő bölcsességükre bízván azt, hogy a felmerült ügyet hogyan és kivel intézik. — Barczen alelnök urunk biztosított róla, bennünket, hogy neki teljesen ugyanez volt és ma is ez az álláspontja, sőt a nagygyűlésen részt vettek is, talán kivétel nélkül. Hogy senki Sándor Pál indítványa ellen fel nem szólalt, az csak a hirtelen meglepetés következménye volt, amelyet a . . váratlan indítvány előidézett és ama körülmény az oka, hogy senki sem akarta a résztvevők közül az egyöntetűnek szánt fellépés hatását ellenindítvánnyal gyöngíteni. Kijelentjük azonban, hogy tudomásunk szerint az indítvány végrehajtására sor nem kerül és előreláthatólag nem is fog kerülni. Ha mégis megtörténnék, akkor azzal a leghatározottabban ellentétes álláspontot lennénk kénytelenek a nyilvánosság előtt elfoglalni, kijelentvén, hogy a mi hozzájárulásunk nélkül, sőt felfogásunk ellenére történt., Megköszönve Méltóságodnak tanúsított érdeklődését, maradunk Budapest, 1924 július 30-án. Kiváló tisztelettel, elnökségi megbízásból Farkas Elek s. k. igazgató. Ez a levél mindenben igazolja álláspontunkat és csak a legnagyobb megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a Baross Szövetségben tömörült keresztény magyar kereskedők és iparosok a hazafias önérzet minden megsértése ellen tiltakoznak és azt keményen elítélik. Augusztus harmadikéra kezdődik a győri nemzetközi sakkverseny A nemzetközi sakk-kongresszussal kapcsolatos sakkmester-Verseny ünnepélyés megnyitása Győrben, augusztus harmadikán lesz. A mester verseny résztvevői a következők: Dr. Asztalos Lajos (Serajevo), dr. Balogh János (Szétolyad Vakrhely), Exner Győző (Gyón), Gruber Sándor (Békéscsaba), Beressy Kornél (Budapest), Kollanovszky G. (Antwerpen), Maróczy Géza (Szeged, Müller H. (Bécs), dr. Nagy Géza (Debrecen), bár Patay Gyula (Egerlövő), Przejstorka P. (Varsó), Rosselli márki (Firenze), dr. Seitz A. (Augsburg), Steiner Endre (Budapest), Steiner Lajos (Budapest), Bukovics V. (Zágráb), Henaut G. (Nizza), dr. Tarras S. (München), Maliccelli (Velence), Hasovszky (Sumperk), Sarf S. (Bécs), Walter S. (Bécs), ifj. Walter (Pozsony), dr. Vécsey Zoltán (Kassa) és még igen sok budapesti és vidéki sakkmester. 3 Magyar tudós felfedezése Egy fiatal magyar tudós, Pédery Attila tanár már hosszabb idő óta folytatott kísérleteket abban az irányban, hogy a rádiótelegráfiában és rádiótelefonjában használt audionlámpákat más készülékekkel helyettesítse. Kutatásai közben egészen véletlenül egy új, nagyfokú elektromos ellenállást kifejező anyagot fedezett fel. Az új találmánnyal mellőzni lehet az egyes elektromos gépek és eszközök ellenállás kifejtésére alkalmazott dróttekercseit. A felfedezett uj anyag vegy illet ennélfogva specifikus ellenállása is változtatható. Az új anyag olcsósága miatt tömegcikké teszi a villanyos főzőedényeket és vasalókat, de igen fontos alkalmazást, nyer az elektromos csengőknél is, ahol fölöslegessé teszi a reduktort.