Szózat, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

1925 JANUÁR 1 CSÜTÖRTÖK 9 c Analia és függőben tarifa a döntést Köln kiürítéséről (A Szózat tudósítójától.) A sköhli öv kiürítésének kérdés® fontos nemzetközi problémává borutaitkozott ki. A jegyzék, amelyet ebben az ügyből a német kaivitany- ika áttérnek, most készült, átvelve a terviezettét a kolnalányotk most mérlegelik. Nagyon vicckszínű, hogy a jegyzék szövege mean lesz olyan, merev, animit eredetileg tervezték, sőt nem te fogja uxamde miben fedni li a (nagyköveti értekezüs az jagyzéikrémet tervezel® c&iílként a lap érti változásban réscse van Amerika (a hátsáijtos es indinelst beavattkoziáeiának és, amit úgy® minden old átíró,] letagadnak, de annyi bizonyos, hogy ma már sem Amgilia, sem Olaszország nem Irajlandó végleges ítéletet mondatni Németország állítóergosz mulasztásain, legalább 'is addig nem, áráigaz. ..Aftoroö 'bizottság részletes jelentését, alaposan át nem találtmiámpozidák. Mint Parisból távira taszák: lösd, német nagykövet, a Journal jelentése szerint arra kórt® Harriot mfimásztóprnökölt, hogy tegyem tieikéntiattal Németorszáig jóakarata iránt és vessen számolt avval a visszahatással, amelyet a skölni zóna kiűríésének elriasztása a német politikai helyzetben nap után vonna. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója szerint a német kormányhoz a katariad istenórace és a kölnni kiürítés tekintetében tobétzendő jegyzék előnates szövegét tegnap Londonban a skülügy- és hadügyimimlisztériumiban mérlegelték. A tervezett jegyzék feltűnően rövid. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezt a javaslatok amely szerint a jegyzékihez listáit csatolnak, amely az ellenőrzőbizottság időszaki terentésén alapul, és bizonyos pontokat állít fel, amelyek szerint Németország leszerelési köte azességieittek uram -felelt meg, véglegesein feladták. Ma mták távoliról sem annyira valójzínű, most még két nappal ezelőtt feláztatott, hogyaz előzetes jegyeék véglegies alakjában a szövetségeseknak sit a meggyőződését fogja kifejezésre jolttaitni, hogy Németország komoly és nyílt mulasztást követett el. A jegyzék ennek folytán tgilóin csak annakagondolattinak a kifejtésére fog ezosítkpani, hogy aszövetségesek nincsemese abbana, haly.aetban és neon is hajlandók aavaa, hogya sk-ölmi tona ikiürítés® tenoMatében mindaddig végilegesen döntseneki, a mig na e rendrzobizottságnak késedelmes előzetes jellemzéséntek birtokában nincsenek és hogy a dolgok digmáilitása mellettit a veraaffitási azoraetlánbeji ineigálilapitoit hatámoft bofit kiürítési’e!" semmiesetre sen lehet szó. III A szocialisták 1921. évi politikai paktuma A kormány minden követelést teljesített A szocialisták egy pillanatig sem vették komolyam ígéreteiket (A Szózat tudósítóidtól.) A politikai élettel számos ailkmornnal szóba került egy titokban tartott politikai megegyezés, melyeit1921 december havának végén az akkori Bethlenkormány kötött a választások előtt a szociáldemokrata munkássággal. Legutóbb a baloldalról mindinkább a kormány felé kanyarodó Hassal Károly emlegette ezt a paktumot, mint kellemetlen momentumot a szociáldemokratákkal szemben. Növelte aszocialisták idegességét az, hogy gróf Bethlen István miniszterelnek a Neue Freie, Presse karácsonyi számában azt a kijelentést tette, hogy a szocialistákkal kötött megegyezés szövegét nyilvánosságra fogja hozni. A szociáldemokraták vezetőségének az egész ügy semmiképpen sem volt ínyére, ami abból is látható, hogy a színvallást a kérdésben a végletekig halogatták. A miniszterelnök eme kijelentése után azonban nem volt mit tenniük ügyebet, mint megelőzniük a paktum szövegének közzétételével a miniszterelnököt. Tették ezt abban a hiszemben, hogy a paktum eddigi titokbantartásáért e kikényszerített közzététellel elhárítják magukról a munkássággal szemben való felelősségüket. A pártválasztmány ülése Ebben az ügyben a szociáldemokrata párt kedden délutánra összehívta az országos pártválasztmányt. Mint a Névszava írja, a paktum jegyzékének ismertetése végett, melyet a szociáldemokrata párt állítólag elháríthatatlan kényszerűnek engedve írt alá. A pártválasztmány ülésen Farkas István hosszú beszédben ismertette a paktum létrejöttének körülményeit. Hosszas magyarázgatásokba bocsátkozott, hogy a lepaktálás ódiumát elhárítsa a pártvezetőségről, azaz a paktum aláíróiról, Peyer Károly, Farkas István,Mihálys Ferenc és Propper Sándor megbízottakról. Azt bizonyítgatta, hogy e paktumot a munkásság, nevében elháríthatatlan kényszer hatása alatt írtuk alá (?), de jellemző a szocialisták politikai erkölcsére az a kijelentés, hogy a pártvezetőség soha egy pillanatra sem tartotta magára nézve kötelezőnek ezt a jegyzőkönyvet. Például egy pillanatig sem szakították meg az emigrációban levő kommunistákkal az érintkezést és pontról-pontra bizonyítgatta, hogy a megegyezésnek semminemű pontját sem tartották be. A kormány viszont a vállalt kötelezettségek egy részét mégis teljesítette. Határozati javaslat Farkas István mosakodó beszéde után egy határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet el is fogadtak. A határozati javaslatban az országos pártválasztmány hozzájárult ahhoz, hogy a Bethlen-kormánnyal 1921 decemberében kötött paktumot nyilvánosságra hozzák. ..Ezzel — mondja a határozat — ki akarják csavarni a Bethlen-kormány kezéből a politikai zsarolás eszközét“. A határozat többi pontjai tömjénezést tartalmaznak a pártvezetőséggel szemben. Látható tehát, hogy a lényeges kérdést, a paktumnak eddig való titokban tartását a pártvezetőség ügyesen kikerülte. A közzétett jegyzőkönyv A jegyzőkönyv az 1921. évi december nyolcadikétól december huszonnegyedikéig tartott tárgyalások eredménye. Szocialista Aláíráit már közöltük. A kormány részéről gróf Bethlen István, gróf Klebelsberg Kunó, Tomcstínyi Vilmos Pál, Hegyeshalmy Lajos és Bernolák Nándor írták alá, a jegyzőkönyvet. A tárgyalásokon résztvettek a felsoroltakon kívül Nádassy Imre főkapitány, Kelety Dénes államtitkár, a MÁV elnöki igazgatója, , Orbán Béla bányafőbiztos a pénzügyminisztérium s dr. Bencs Zoltán a miniszterelnökség részéről. A szocialisták részéről még Jászai Samu, a szakszervezeti tanács főtitkára szerepelt, ... A megállapodás pontjai a következők voltak: Egyesülési és gyülekezési jog A politikai gyülekezés jogát a kormány valamennyi pártra egyenlő elbánás mellett visszaállítja. A budapesti szociáldemokrata párt szerdai pártnapjai egyszers mindenkorra engedélyeztetnek. A szakszervezetek ügye A felfüggesztett szakszervezeteket vissza kell adni rendeltetésüknek és a szakszervezettől elvett vagyont, házakat, bútorokat, helyiségeket, könyveket"vissza kell adni. A szakszerzeteket a többi egyesület*) fogalma alá vonják, de politikával foglalkozniok nem szabad. Az állami felügyelet továbbra is fennmarad. A villamosvasúti alkalmazottak szervezkedését a kormány nem akadályozza, de a MÁV-nálsemmiféle szakszervezeti mozgalmat nem engednek meg. Az egyes üzemeknél tartani szokott műhelyt értekezletek, (amelyek tudvalévően a politikai agitáció fontos melegágyai) éppen úgy megengedtetnek, mint a szerdai pártnapok. A betiltott Magyar Vasutas helyett a kormány megengedi (a-y új szaklap kiadását- E pontban a kormány ismét nyomatékos ígéretet tett az elkobzott szakszervezeti tárgyak visszaadására. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet ügyében a kormány és a szociáldemokrata munkásság megbízottja között már előbb létrejött külön (de eddig még nem publikált) megállapodás a döntő. Internálás és jelentkezés A kormány az internálás intézményét (amely tudvalévően a zalaegerszegi tábor feloszlatásával sokkal enyhébb formát öltött) nem törli el, de ígéri, hogy a minimumra szorítja: terroristákra, kommunista agitátorokra és más közveszélyes egyénekre és ezért a szociáldemokrata munkásság által benyújtandó névjegyzék alapján mindazoknak az internáltaknak szabadon bocsátását engedélyezi, akikért a szociáldemokrata munkásság erkölcsi felelősségetvállal. A jelentkezési kényszert a minimumra csökkenti, a szociáldemokrata munkásság részéről sérelmesnek talált eseteket azonnal revízió alá veszi. Sajtószabadság Az értekezlet megállapította, hogy a kormány a sajtócenzurát már megszüntette és ezzel a sajtószabadság helyreállt. Amnesztia A szociáldemokrata párt általános amnesztiát követel. Erre nézve a következő engedményeket nyerte, mert:a kormánynak is az volt az óhajtása, hogy a forradalmak emlékei feledésbe menjenek. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918. évi október 31. és 1919. évi március 21. napjai közt lezajlott tömegmozgalmak keretében elkövetett, vagy a 4039/1919. M. E. rendelet első szakaszában megjelölt és az ezután megjelölt kormányzói kézirat megjelente előtt elkövetett bűncselekmény miatt jogerős ítélettel öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltettek, ám csak az illető nem veszélyes a közbiztonságira: kegyelmet kap, aki ellen ugyanazon okokból most kell eljárást indítani, hogy öt évinél súlyosabb büntetés nem vár reá. Végül különös méltánylást érdemlő esetben a fent említett öt év tízre emelhető fel, sőt a kormány kegyelemre fogja felterjeszteni azokat, akiket a szociáldemokrata munkásság kegyelemre ajánl és akik a nemzetgyűlés összeilléséig izgatás vagy sajtóvétség címén elítéltettek. Gyorsított bírói eljárás . “ A gyorsított bírói eljárás eltörlését követelik a szocialisták, amire a kormány kötelezettséget vállal. Kivételes rendelkezések Kötelezte magát a kormány a kivételes rendelkezések revízió alá vonására és fokozatos megszüntetésére. A munkásbiztosítás autonómiája A kormány, amennyiben a munkásság elvileg elfogadja a munkások, munkaadók és kormány együttes érdekeltségét, hajlandó a munkásbiztosítás autonómiáját rendeletileg visszaállítani és beterjeszti az aggkori biztosításról, rokkant-biztosításról özvegyek és árvák biztosításáról, mezőgazdasági munkások biztosításáról és egyéb szociális kérdésekről szóló törvényeket. " A bányamunkások ügyei A kormány ígéretet tett a bányamunkások panaszainak orvoslására. Megszünteti a költözködést gátló rendszabályokat, viszont a szocialisták ígéretet tesznek, hogy nem izgatják sztrájkra a bányamunkásokat. A munkabérek ügye E pontban a kormány olyan ipari és kereskedelmi politikát ígér, amely, a munka erefényességét és a drágaság megszüntetését ered nyezi. A szocialisták ígértei Itt következnek a paktumnak ama pontjai amelyekről a választmány ülésén Farkas István kijelentette a Népszava szerint, hogy a pártvezetőség egy pillanatra sem tartotta majmra nézve azokat kötelezőknek. ■ .. ígéri a szociáldemokrata párt, külpolitikai tekintetben hogy a nemzeti összességet érintő vitás kérdésekben a magyar álláspontot teszi,magáévá, épp úgy, mint a német többségi és más mérsékelt szociáldemokraták. Mifdik ilyen kérdésekben sohasem képviselik az ellenség álláspontját. Külföldön megcáfolják a Magyarországról terjesztett alaptalan terrorrhíreket. Ezért a Népszavában tárgyilagos hangot ütnek meg és a külföldi szociáldemokrata sajtót helyesen informálja. A külföldi sajtóban terjesztett hazug hírekkel szemben a Népszava kötelezi magát, hogy cáfoló közleményt ad le. Szakít minden tekintetben az emigránsokkal, ezt nyíltan teszi a velük a harcot a külföldön is fölveszi. Belpolitikai tekintetben ismunkásság az ország újjáépítése érdekében Együttműködik a polgári osztályokkal, politikai sztrájkokat nem rendez, bérkérdések a munkások és a munkaadók közös megegyezésével oldalnak meg. . .. Szakít a liberális blokkal, nem támogatja a polgári demagógiát, és a, októbrizmust, köztársasági propagandát, nem az, a kormánnyal szemben tisztességes fegyverekkel küzd és demaigógiát nem csinál. A mezőgazdasági munkásságra nem terjeszti ki a szociáldemokrata agitációt, mint azt .1918 őszén tette. Mindezt az ígéretet a kiküldöttek azér tették, mert az ország jóhírnevének helyreállítása, akonszolidáció, gazdasági föllendülés, a magyarszociáldemokrata munkaságnak is érdeke. . . • Ha megcsináljuk a mérlegét a kormány és a szociáldemokrata párt ígéreteinek, megállapíthatjuk azt, hogy a kormány beváltotta ígéreteit,míg teljesen igazat adhatunk Farkas Istvánnak, aki annak idején a jegyzőkönyvet aláírta, hogy a szociáldemokrata pártvezetőség soha egy pillanatra sem tartotta magára nézve kötelezőnek a lényeges pontok szempontjából a jegyzőkönyvi megállapodásokat. A parlamentben igaz, hogy nagyon keves ellenzéke volt a korhiánynak, de a bel- és psztálpoliikai agitáciió szempontjából tett ígéretet, hogy például csak egyik legfontosabb kérdésre a hazugságok megcáfolására, vagy az emigránsok ügyére – utaljunk, a legtávolabbról sem tartotta meg. A szocialisták ellenezték a megegyezés közzétételét A kormány ma esti félhivatalosában nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy a paktum publikálása azért maradt el, merte a szociáldemokrata vezetők a leghatározottabban kifejezték azt a kívánságukat, hogy a tanácskozások ingyazíjanak bizalmasak, ezt azzal indokolják, hogy tömegekkel szemben ilyen módon könnyebben érhetnek el eredményeket és politikai működésük szabadabb lehet. A publikálás szempontjából tehát a kormány terhére mit sem lehet róni, mert a kormány a tárgyalások, anyaiogának és eredményének bizalmas kezelésével csak a szociáldemokrata álláspontot honorálta. Ehhez a nyilatkozathoz a magunk részéről csak azt fűzhetjük hozzá, hogy a paktum ttokban tartása a kormánynak is érdekében állott, mert, benne teljesen föladta az elleni forradalmi álláspontot, olyan súlyos és veszélyes engedményeket tett a szociáldemokratáknak, amelyeket a magunk részéről legfeljebbnémi parlamenti illemmel viszonoztak. • 1 ......