Szózat, 1925. szeptember (7. évfolyam, 195-219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
1925 szeptember 1. kerül „Kevés dolog fáj jobban, mint az, ha a megszerzett birtoktól való megválást kell látnom“ A Faluszövetség századik kiállítása Cegléden — Ragaszkodnak a földhöz a ceglédiek — A kiállítás megnyitása és a kulturház felavatása Horthy Milliós Kormányzó beszédei Cegléd, aug. 29. (A „Szózat“ kiküldött tudósítójától.) A Duna-Tisza közének áldott talaján lassan halad előre a hoszszú, utasokkal zsúfolásig megrakott vonat. Unalmas volna az út, ha jókedvű cserkészek nem hegedülnének régi, pattogó ütemű, majd lágyan ívelő, mélabús magyar nótákat. Zöld mezők, legelésző jószágok, gyümölcsösök s hatalmas szőlőskertek maradoznak el mellettünk. A magyar föld az ígéret teljességével fut felénk. Adott az Isten szőlőt eleget, melynek bora kedvre derít s feledteti a bánatot. A gyümölcsfáik már elhullatták éréseiket, míg a szőlőtőkék roskadoznak a súlyos fürtök alatt s csak a kukoricaszár emeli magasra bajuszos fejét. A rendezkedés napja A kiállítás meglátszik az állomáson is. A tömeg csak úgy özönlik a vonatból s sokan vannak kint a ceglédiek is. Cegléd most lázálomban van. Az utakat rendezik, a fákat nyesik. A főgimnázium előtt, ahol a Falu- és Stefánia Szövetség századik kiállítása hajlékot nyert, diadalkapu készül. A sürgés-forgás nagy. Bent hölgyek és urak rendezkednek s ahogy végigjárjuk a még félig rendezett kiállítást, látjuk, hogy Cegléd és környéke, maga Kecskemét és Szeged is felvonult itt mezőgazdasági produktumaival. Csak Budapest hiányzik és a zsidók vonták ki magukat. Háziipari termékek, könyv, kultúra, szőlő, búza, gyümölcs stb. rendeződnek szépen sorjában. A gimnázium mellett gazdasági gépek sorakoznak, a Dobody-kertben aprójószágok hangoskodnak. A kiállítás sikerében dr. Sárkány Gyula polgármester, Rónay János, dr. Piskóty István, Milus Mihály, Kovács Lajos, Várady József, dr. Szoboszlay István, Hegedűs Károly, Z’Adria Mátyás, Darányi János, Rudnyánszky Ferenc, Juhász Gusztáv és Jurászik Lajos vetélkednek. Délután kettőkor kezdődik a MOVE sportversenye, este az ipartestület lampionos s fáklyás felvonulása, kirakatverseny, népes korzó, az ipartestületek épülőfélben levő kultúrházában műsoros programoi s óriási tömeg köröskörül. Az ipartestület szabad ég alatt rendezett estélyén az iparosdalárda, Kemény Sándorné, dr. Piskóty István, Kollár Böske szerepelnek. Dr. Milotay István, a „Magyarság“ főszerkesztője tart előadást az épülőfélben levő falakból kiindulva, gyönyörű, szimbolikus képet rajzol a magyar jövendőről. Utána Lendvai István, Cegléd képviselője beszél. Utána éjfélt kondit a harang, a tömeg lassan szétoszlik, hogy több erőt gyűjtsön a holnapi nagy napra. Jági, egészségügyi, ipari és kulturkiállításának megnyitására talpraébredt az egész város. Aki az utcákon nem k.fér el, az a vasúthoz igyekszik. Hosszú sorfalakat alkot a közönség, mindenki várja Horthy Miklós kormányzót, a pályaudvar pedig festői képet ölt magára a vitézek, magyarruhás leányok, a csendőrdíszszázad s a küldöttségek ünnepélyes seregéből. Csáky Károly gróf honvédelmiminiszter, Staub Elemér államtitkán Preszley Elemér főispán, Fáy László főispán, Sigorasztó Tivadar alispán, Szapory László gróf, Eckhardt Tibor, Lendvai István, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre dr., Halász Móric nemzetgyűlési képviselők, vitéz Seveldi Kozma, Miklós, Csáky Kálmán gróf, Feilitzsch Berchtold báró, Szontágh Tamás, Ries Ferenc, Tóth István dr., Szikigi Imre, Takács József, Törteli Lajos, Feticides Román, Szörtsey József, Mándoky Sándor stb. stb., a politikai s társadalmi élet más kiválóságai s helyi előkelőségei várnak kint a vasúton, ülésén magam is jelen voltam. Működéséte állandó figyelemmel kísérem. Megelégedéssel láttam azt a céltudatos munkát, amellyel a lefolyt öt év alatt a szövetség kitűzött céljainak megvalósításán, a falu kultúrájának emelésén fáradozott. — Talpráállásunkba vetett hitemet nagyban erősíti az, amit Cegléd nevének a haza földjéhez való ragaszkodásáról, a mezőgazdasági munka ■ránt Vérzett szeretettről régebben is tudtam és újabban is hallok. — A magyar rög szeretetétől áthatott szivemnek kevés dolog fáj jobban, mint az, ha az örökölt vagy kitartó munkával szerzett birtoktól való könnyű, sőt könnyelmű megválás jelenségét kell látnom. Hálál Istennek, népünk széles rétegeiben, a földhöz való ragaszkodás érzései még nem lazult meg. Cegléd népei pedig ezen a téren különös elismerést érdemel, úgy tudom, hogy az új terület, amelyet ceglédiek akár sajátjaként, akár bérlet alapján ú város határán kívül művelnek mező-, gazdaságilag, messze meghaladják magának a városnak mezőgazdasági művelés alatt álló területét. A ceglédiek ezzel a. .vállalkozási kedvnek, a földhöz és a gazdasági munkához való előszeretetüknek példát adó jejét adják. A város népe e mellett n ép, ma bizonyságot tesz arról, hogy meg van benne az érték a kultúra más céljai iránt is. Iparossága ime kultúrházat emelt, a sportpálya létesítése pedig tanúságot tesz a város vezetőinek és a város közönségének a testedzés iránti érzékéről. — Újból hangsúlyozom örömömet és megelégedésemet a fölött, hogy a Faluszövetség ezt a századik kiállítást itt, Cegléden, megrendezhette és abban a biztos reményben, hogy a szövetség ezzel újabb jelentős lépést tett kitűzött célja felé, a kiállítást megnyitom! A Kormányzó városa A Faluszövetség 100-adik gazda Megérkezik a különvonat A kormányzó különvonata d. e. 10 órakor érkezett meg Ceglédre. Horthy Miklós elhagyva szalonkocsiját, végighaladt a díszszázad arcéle előtt s fogadta a katonai előkelőségek jelentkezését. Kíséretében vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Magasházy László alezredes, első szárnysegéd, Vetter Antal százados szárnysegéd, Görgey György alezredes, a testőrség parancsnoka, Hochenberger Antal veszt.őrnagy, a katonai iroda helyettes főnöke, Langsfeld Géza kabinetirodai titkár, Brunswick György százados, utazási felügyelő és Horánszky Gyula máv. igazgató, aki az Államvasutak részéről kísérte a Kormányzó vonatát, érkeztek meg. Dr. Sárkány Gyula polgármester üdvözlésére a Kormányzó a következő beszéddel felelt: — Köszönöm, Polgármester Úr, meleg üdvözlését. Az újjáépítés útja a nemzet szellemi, fizikai és gazdasági erejének fejlesztése, és egyesítése. A mai hármas ünnepséggel Cegléd város bizonyságát adja annak, hogy minden irányban szívén viseli a nemzeti erők talpraállításának nagy feladatát és örömmel látom, hogy a város társadalmának vezető, az együttműködés és a kölcsönös támogatás szellemében irányítják az újjáépítő munkát. Kérem, őrizzék meg az egyetértésnek ezt a szép erényét a jövőre is A választ lelkes és hosszantartóéljenzés fogadta. A Kormányzó aztán a mezőhegyes gazdaság híres ötös fogatán hajított be gyönyörű bandérium kíséretében a kiállítás színhelyére, a gimnáziumiba. Amerre ment, a tömeg mindenütt lelkesen ünnepelte A Kormányzó a kiállításon A gimnázium bejáratánál Dobos Margit, majd az előcsarnokban dr. Schandl Károly földmívelési államtitkár üdvözölték az államfőt. Scbandl Károly beszédében többek között a következőket mondotta: — Isten nevében kezdtük a munkát s keresztény hites magyar hazaszeretete nem várt eredményekkel jutalmazta a magyar föld népének törekvéseit. A barázdákban s a nádfedeles műhelyekben honmentő munka folyt a Faluszövetség öt esztendejében. A magyar mezőgazdaság borzasztó sebeit begyógyította a földművelő magyarság szorgalma és tudása. Új iskolák, templomok épülnek a tanyavilágban, a cserépzsindelyes új házikók ezrei nőnek ki a magyar földből. A kultúrmunka eredményeit akarja a vidéki magyar nép ebben a színmagyar alföldi városban, Cegléden, a századik falukiállítás keretében bemutatttni.Csak egyes virágszálak, kevés búzaszem, néhány fonál s egypár remek az, amit a kiállítás mutat, ahol a sok lelki és gazdasági kincshez képest, amit a színmagyar tábor bizakodó erejével ezen a tatárjárta földön kitermelt. Cegléd városát választottuk a századik állomásul, mert ez az izmos, romlatlan alföldi nagy szálláshely a maga dolgos tanyavilágával és népes faluszövetségi csoportjával élő bizonyítéka az új magyar élniakarásnak. A kiállítás megnyitása A Kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást: — Öt évvel ezelőtt alakult meg a Faluszövetség, melynek alakuló A kulturház alapkövének letétele Több, mint egyórai körséta után elhagyta a Kományzó a kiállítás területét s az épülő kultúrházhoz tartott. Útja lelkes tüntetések s szakadatlan viaáig kis ölben tartott. Kovács Margit és Rónai János üdvözlése után itt a Kormányzó a következőket mondotta: — Köszönöm a ceglédi iparosság jóleső ragaszkodásának kifejezését. Az iparosságnak mint a közgazdaság, mint a művelődés tekintetében nagy a jelentősége. Hivatása elsősorban a mezőgazdaság támogatása, mert ipar nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés sem, nélküle a gazdasági élet csak kezdetleges. De hivatva van az iparosság, arra is, hogy mint a középosztály egyik egészséges erőforrása, erős középosztályit teremtve, a városi életet és ezzel a kultúrát intenzívebbé tegye. — Mai szegénységünkben legnagyobb tőkénk nemzeti kultúránk. Ezt senki sem veheti el tőlünk. Törhetetlen akarattal, minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a mi nagy szellemi tőkénket, nemzeti kultúránkat megőrizzük, sőt azt minél gazdagabbá, értékesebbé tegyük. Ennek a nemes célnak szolgálatában látom én a ceglédi ipar, testület épülőben levő kultúrházát, a amelyre Isten áldását kérem, akkor, amidőn az alapkövet ezennel elhelyezem! A Kormányzó szavai végeztével, kalapáccsal háromszor megütötteaz elhelyezett alapkövet. Az ünnepségről a Kormányzó a városházára hajtatott, ahol 230, terítékes bankett volt. Itt Sárkány polgármester mondott talpraesett felköszöntőt. — Az embereik —mondotta — azt hangoztatják, hogy eszményeként élnek. Én azt tartom, hogy az eszményeket csak követik. Mátyás király az igazság eszményi keresője, Széchenyi a telivilág,csodásé, Kossuth a függetlenségé. Én úgy látom, hogy Horthy Miklós kormányzó úr a keresztény és nemzeti gondolat legrgpreszervánsabb képviselője. Lelkes tapssal honorálta a vendégség a talpraesettfelköszöntőit. Az ebéd végeztével a Kormányzó és kísérete a Move sporttelepére indult. Útjában mindenütt lelkes tüntetés követte. A Stimnnes-ház huszonkét bankot kifizetett A Stifmnes-konszernnek sikerült a csőd veszélyét elkerülnie (A Szózat tudósítójától.) A Stinneskomszernt szanáló bankok májusig ötvenmillió márkát kölcsönöztek és ehhez csatlakozott még egy huszonkét bankból álló konzorcium negyven, millió márkás kölcsöne. A Stinnes-ház tehát összesen 90 millió kölcsönt kapott, de ezt az összeget is rövidesen 180 millióra emelték fel. Miután azonban ez az öszszeg is elfogyott, a hitelezők között bizonyos nyugtalanság volt érezhető, ezért tehát a Stinnes-ház könnyen mobilizálható vagyonát eladóvá tette. Az eladások folytán hatvan millió márka folyt be és ezt a Stimnes-ház adósságainak törlesztésére fordítottták. A Stmnes-háznak ugyan még mindig maradt 120 millió márka adóssága, de azt a nagyharcot, amit a nagybankokkal folytatott, sikerült megnyernie. A Stinnies-ház vágyóiénak írási idációja eltart még egy- két hónapiig, de a szanálás lezajlása után az eddigi számítások szerint még gyantálnak likvidációja eltart még egymilliárd dollár értékű vagyona. Előreláthatólag most már egy ideig zökkenés nélkül fogják tovább vinni a likvidációt, mely a Stimmes-házat a nagy csődétől megmentette. Tízhónapi börtönre ítélték a táncosnő tolvaját Aki magánál felejtette a más aranygyűrűjét Érdekes lopási ügyet tárgyalt ma dr. Fayl Ivor tanácselnök tanácsa. A vádlott Burg József fényképészsegéd, aki jövedelmével neon volt megelégedve és ezért kibérelt© a Capitol-mozgó büfféjét. Éjszakai mulatozásaira azonban az így keresett pénz sean volt elég. Burg József es év elején szoros barátságot kötött egy képíró utcai mulatóhely egyik táncosnőjével, akit gyakran meglátogatott. Ez év ápriliséiban egy éjszaka szintén együtt mulattak. A leány ujján egy nagyértékű briliánskövés gyűrű volt, ezt a férfi lehúzta, hogy joibikann szemügyre vehesse, játszadozni, kezdett vele, majd mintegy próbaképen , saját ujjaira húzta. Mikor elváltak, a gyűrűt elfelejtette visszaadniés másnap négymillió koronáért elzálogosította. A károsult táncosnő a Capitol- mozgóban fölkereste Bang Józsefet, és kérte vissza a gyűrűt. Burg különböző ür-ügyek alatt napról-napra halogatta a gyűrű visszaadását, végül is a táncosnő fűtelentést tett ellene. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a bíróság Burg Józsefet bűnösnek hordotta ki és tízhónapi börtönre ítélte-