A testnevelés tanítása, 1970 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám - Nagy Tamás: Testnevelés "tagozatos" iskolák
Miskolc , 8. sz. Általános Iskola Az iskolában 1969. szeptember elején 29 osztály tanulói — mintegy 7—800 gyerek — 21 testnevelő tanár irányításával olyan kísérletet indítottak el, amilyenre még nem volt példa Magyarországon. A tagozatos osztályok helye és szerepe az iskolai oktató-nevelő munkában, és a magyar élsport-utánpótlás nevelési rendszerében A tagozatos osztályok tanulóinak „a teljes általános iskolai tantervi anyagot kell tanulniuk” — hangsúlyozza az MM-engedély. A testnevelési órák magasabb száma tehát nem az egyéb órák rovására valósul meg. A heti testnevelési órák száma és a tanórán kívüli sportfoglalkozások óraszáma az I. sz. táblázat szerint alakul. I. sz. táblázat A gyerekek a minden osztály számára kötelező két testnevelési órán kívül tehát még 1—3 órán vesznek részt. Ehhez járul kiegészítésként az órán kívüli sportfoglalkozás, melyet az alsó tagozatban játékosan, az általános felkészítés céljából, általában az iskolában tartanak meg. A felső tagozatosok sportfoglalkozásait pedig már — a tagozatos iskola mellé rendelt — sportiskola végzi. A tagozatos osztályok tanulói a kijelölt sportiskola tagjai is egyben, így foglalkoztatásukkal az élsport utánpótlását is támogatják. A tagozatos iskola teszi lehetővé, hogy a sportra leginkább alkalmas fiatalok közül a tehetségek kiemelkedhessenek, ugyanakkor ezek általános fizikai felkészítésének jelentős részét is biztosítják. A tanulók sportági kiválasztása — sportágaktól függően — különböző korban történik. Úszásban és női tornában korábban, míg a többi sportágban a küzdősportok és a súlyemelés kivételével — az 5. osztály első félévében irányítják a testnevelő tanárok tanítványaikat a sportiskola különböző szakosztályaiba. A kötelező testnevelési órák anyagát az általános iskolai tantervre épülő külön tanterv tartalmazza. Már az első év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy ez megfelel a korszerű oktatás és nevelés követelményeinek. Jól alkalmazhatók a tanítás folyamatában a korszerű edzésmódszerek, anyag elrendezésében jó egymásraépültséget, mozgáskoncentrációt és megfelelő követelményrendszert tartalmaz. Alkalmas a tanterv a tanulók értelmi erőinek növelésére és a közösségi szellem kialakítására is. A kísérleti tanterv igen nagy szerepet szán a testi képességek fejlesztésének. Az alsó tagozatban az óraszám felét, a felsőben pedig egyharmadát fordítja erre. Konkrét sportági mozgásanyagot csak a felső tagozatos tanterv tartalmaz. Kivételt képez az úszás, melynek oktatása az első két osztályban történik. Szerepel viszont már az alsó tagozatban is az atlétika, torna és labdajáték jellegű foglalkozás, mely a tanulók életkorához mért mozgáskövetelmény által teszi lehetővé differenciáltabb fejlődésüket. A mozgáskoordináció, a kinesztétikus érzékelés, a labdaérzék kifejlődését, az életkornak megfelelő gyorsaság, ügyesség, erő és állóképesség kialakítását. A tantervi utasítás rögzíti az oktatás módszerét, valamint az értékelés és osztályozás követelményeit. A tanulói teljesítmény elbírálásában döntő szerepet kap — a folyamatos osztályozás és az ellenőrző gyakorlatokkal történő felmérés mellett — a tanuló önmagához viszonyított fejlődése és aktivitása is. A tanterv anyaga elsősorban az új általános iskolai tantervre épül, de szervesen kapcsolódik a kísérleti, sportági sportiskolai tantervekhez is. Anyagának megtanítása kötelező, mely tanárainktól komoly szakmai, sportági felkészültséget. szakdidak- Osztály Tanítási óra Összesen I—. ЗЗ6 III-IV. 448 V-VIII. 5 - II 113