A Magyar Tájékozódási Futó Szövetség 10 éves országos értekezlete (Szeged, 1980)
A vendéglátó: Csongrád megye Népünk történelmének egyes szakaszaiban is fontos szerepet játszott Csongrád megye. Pusztaszernek, a honalapítás színhelyének emlékét őrzi a mai Ópusztaszer község környékén a kialakítás alatt álló Nemzeti Emlékpark, amelynek régészeti feltárását az elmúlt években fejezték be muzeológusaink. A megyénket átszelő folyók /Tisza, Maros, Körös/ mindig alkalmassá tették e "terepet" a népek letelepedésére. Megjárták e vidéket Hunyadi seregei, Dózsa fegyveres parasztjai, de ezt a népet /Szeged népét!/ nevezte Kossuth "nemzete büszkeségének". Emlékeink vannak az egykori "Viharsarok" agrárszocialista mozgalmairól, a Tanácsköztársaság harcairól, de ebben a megyében verték le az első karókat a földosztás nyitányaként is. Iparról szinte csak a felszabadulás után beszélhetünk, míg a 66-as évek végén feltárt kőolaj és földgáz révén teljesedtek ki megyénk természeti kincsei. Természeti adottságaink, csak az itt dő emberek erőfeszítése, lelkiismeretes munkája alapján váltak igazán kincsekké. A hozzáértő munkások és dolgozó parasztok eredményes tevékenysége folytán megyénk évente leteszi termékeit és terményeit az ország gazdaságának asztalára. Megyénk székhelye Szeged megyei város, szinte az egész Dél-Alföld gazdasági, kulturális és szellemi központja. Míg a "város környéke" Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád egyre épülő, szépülő lakótelepeivel, gyáraival mind idetartozik. Szeged város központja a Tisza jobb partán, míg a kertváros jellegű Újszeged a baloldalon, a Tisza és a Maros által bezárt szögben fekszik. A két városrészt a város északi részén egy új közúti híd köti össze, amely új színfoltja városunknak. Több mint fp éve 1879.március 12.-én a megáradt Tisza, szinte órák alatt elpusztította a várost. Ahogyan azt Szegeden mondják a "nagyvíz elvitte a várost", így épülhetett egy új Szeged! Az árvíz centenáriumán, az újjáépített rakpart déli részén emlekművet avattak, az árvíz felett aratott győzelmek tiszteletére /Segesdy György alkotása/. Országhatárainkon túl is jegyzik a Szegedi Sabadtéri Játékokat, amelyre 1958-tól minden év nyarán kerül sor a híres Dóm téren. Több mint 35 éve Csongrád megyében lépték át a határt először a felszabadító szovjet hadsereg egységei és így indulhatott meg az évtizedeken át óhajtott fejlődés. Kívánjuk, hogy minden résztvevő érezze jól magát megyénkben az országos tanácskozás idején és az itt eltöltött idő adjon újabb lendületet az elkövetkezendő évek feladatainak megoldásához. dr.Tóth Imre a megyei szakszövetség elnöke