Tanácsok Lapja, 1957 (8. évfolyam, 1-22. szám)
1957-02-12 / 1. szám
JVmt. rruM/fr. flop jelent meg fontosabb rendelet? A termelői pálinkafőzés 5. sz.) Olvasóink kívánságának te-állapodást köthessenek. (T. Kszünk eleget, amikor e számunktól kezdve, új rovat keretében — lapunk terjedelméhez mérten — röviden ismertetünk néhány fontosabb jogszabályt. Kérjük olvasóinkat, hogy ha valamely jogszabály iránt közelebbről érdeklődnek, forduljanak a helyi tanács V. K.-hez, ahol szívesen átadják tanulmányozás végett a közlöny keresett példányát. Az ismertetett jogszabályok végén zárójelbe tett (T. K.) rövidítés a Tanácsok Közlönyét jelenti.szabályozására vonatkozó 107. 1957. P. M. számú utasítás a termelők részére azt a kedvez-ményt nyújtja, hogy saját termésű gyümölcsből, szőlőtörkölyből és borseprőből, hektoliterfokonként 45 forint szeszjövedéki adó ellenében, évenként összesen tíz liter pálinkát főzhetnek a hatósági főzőben, kizárólag saját céljaikra. Az ily módon főzött pálinkamennyiséget tehát a termelők teljes egészében megtarthatják. (T. K. 4. sz.) A szabálysértési bizottságok felállításának elhalasztását mondja ki az 1957. évi 6. sz. törvényerejű rendelet, s egyben lerögzíti, hogy e kérdésről később kiadandó jogszabályban történik intézkedés. (T. K. 5. sz.) A munkanélkülivé vált dolgozók vasúti kedvezményéről szóló kormányhatározat alapján a Máv igazgatósága tájékoztatót tett közzé. A kedvezmény az átszervezés során munkanélkülivé vált dolgozók munkakeresésének megkönynyítésére szolgál és a lakóhelytől számított 100 km-es körzetben, heti kétszeri oda-vissza utazásra jogosít, az alábbi táblázatban feltüntetett áron: A megrónt utazási kedvezmény visszaállítását rendel el az 1004/1957. (I. 8.) kormányrendelet a szolgálatot teljesítő közalkalmazottak számára, 1957. április 1-i hatálysal, (T. K. 2 .sz.) A kisipari szövetkezetekről szól a kormány 1010/1957. (I. 22.) sz. határozata, mely lerögzíti a szövetkezetek önállóságának elvét. A jogszabály kimondja, hogy a szövetkezeti ipar az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kap a népgazdaság életében. Ehhez az állam megad minden anyagi és pénzügyi segítséget. Az állami szervek — intézkedéseik meghozatalánál — kötelesek az önkormányzatot figyelembe venni és nem hozhatnak olyan rendelkezést, amely ezt sértené. A határozat felsorolja, hogy a különböző állami szervek, mely esetekben végezhetnek ellenőrzést a kisipari szövetkezetekben. A kormány elismeri a szövetkezeteknek azt a jogát, hogy közgyűlési határozattal maguk állapítsák meg a jövedelemelosztás módját és mértékét. (T. K. 4. sz.) A magánkisipar fejlesztésével foglalkozik az 1010/1957. (I. 26.) sz. kormányhatározat, mely lényegesen megjavítja a kisiparosok anyagellátását, csökkenti az adójukat, stb. A határozat lehetővé teszi, hogy a kisiparosok közületek részére, pályázati felhívás és nyilvános árlejtés alapján, minden megkötöttség nélkül vállalhassanak munkát és áruszállítási meg-Megjelent a T. K. G. számában. A mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezésére, a magánszemélyek által megszerezhető földterületekre, stb. vonatkozólag több fontos jogszabály jelent meg a T. K. 7. számában. E jogszabályok magyarázatával lapunk több cikkében is foglalkozunk. Menettérti jegy ára 1... ... a személyvonat fa-kilométer pados kocsiján forintban 1—20 19,20 21—40 23,80 41—60 36,— 61—80 45,60 81—100 56,80 1 Mártírokról és meghurcoltakról • meggyilkoltakról és megse-besítettekről kell megemlékeznünk ebben, az októberi tragikus események óta megjelenő első számunk- ban. VB-elnökökről és tit-károkról, tanácsi dolgozókról, akiknek életükbe került, akik súlyos atrocitásokat szenvedtek el, mert a legnehezebb napokban helytálltak, dacolva az ellenforradalmárok eszeveszett dühével. Mert kiálltak a nép állama mellett és tántoríthatatlan hűséggel szolgálták tovább a nép ügyét, minden fenyegetés ellenére. Meg kell emlékeznünk a meggyilkolt Kalamár József csepeli VB-elnökről, meg kell emlékeznünk Lados Mihályné kispesti VB-elnök férjéről, aki 15 lövést kapott és most is élet-halál közt vívódik. De meg kell emlékeznünk mindazokról a városi vagy falusi tanácsi dolgozókról is , hisz annyian vannak, hogy nevük felsorolása egész lapot tenne ki —, akik nem hagyták cserben az ellenforradalmárok fenyegetése ellenére sem azt a lobogót, amelyre felesküdtek. Szomorú kötelességünknek teszünk eleget, amikor most, újra megjelenő lapunk első számában meghajtjuk a kegyelet zászlaját emlékük előtt és hősies kiállásukat példaként állítjuk a tanácsi dolgozók elé. Két hír Szolnokról . A szolnoki VB a legközelebbi tanácsülés elé a lakáskérdés enyhítésére érdekes javaslatot terjeszt. Egy városi épületelemgyártó üzem alapításáról lenneszó, mely cementből és salakból épületelemeket olyan olcsón gyártana, hogy egy kisebb lakóház építési költsége 35 000 Ft-ot nem haladna meg. A Szolnoki Háziipari Szövetkezet elhatározta,hogy szőnyegszövő részleget állít fel, ahol mintegy 150 elbocsátott dolgozót lehet majd foglalkoztatni. Előkészületek az esetleges árvíz elhárítására Több térképet és műszert kérnek a vízügyi szakemberek Az elmúlt tavasszal a dunai jeges árvíz hosszú ideig nem pótolható károkat okozott. Falvakat öntött el az áradat, házak sokasága omlott össze, termőföldek kerültek víz alá. Csupán Bács-Kiskun megyében 20—25 000 hold földet borított el a kiöntött Duna. Mi a helyzet most, egy év múlva? Milyen intézkedések születtek azóta az esetleges újabb dunai jegesár megelőzésére, milyen feladatok várnak a tanácsokra a károk kivédésében? Ez a gondolatcsoport volt az alaptéma azon az értekezleten, amelyet Dallos Ferenc elvtárs, a Bács-Kiskun megyei tanács vb-elnöke vezetett. A kecskeméti megbeszélésen részt vettek a járási vb-elnökök és elnökhelyettesek, a Budapesti és Bajai Vízügyi Igazgatóság kiküldöttei, a rendőrség és a honvédség megbízottai: Jobb szervezeti és műszaki felkészülés Az értekezleten megjelentek mérleget készítettek az egy év eseményeiről. A szakemberek megállapították, hogy műszaki és szervezeti téren előrehaladás történt. Törőcsik Gyula, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság műszaki vezetője, mérnök, számos adatot sorolt fel ennek bizonyítására. 1. A Dunán jégfigyelő-szolgálat működik az igazgatósághoz tartozó dunai részen. 2. A honvédség alakulatai készen állnak az esetleges jégrobbantásra. 3. Az igazgatóság gépi felszerelése gyarapodott. 4. A tavalyi rongálódásokat nagyrészt helyreállították, de elmaradás mutatkozik a védvonalak teljes biztonságú kiépítése terén. Az elmúlt évi legnagyobb árvízszinthez képest a védőgátak magassága nem éri el az 1 méteres szintet, helyenként 80—40 cm magas. Kétségtelen, népgazdaságunk egy év alatt sokat költött a védőtöltések biztonságosabbá tételére, de a teljes biztonság megvalósítása hosszú évekre terjedő munka és sokszázmilliós beruházást kíván. 5. Az árvízvédelmi felszerelések kiegészítése megtörtént, csupán rőzse és karó kitermelése van folyamatban. 6. A Budapesti Vízügyi Igazgatóság mérnökei a kijelölt dunaszakaszokat bejárták, alaposan ismerik feladatukat. Tovább is mentek, szükség esetén igénybe veszik a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelemben jártas mérnökeinek segítségét, a felsőtiszai szakaszról pedig 20 gátőr, csupa tapasztalt szakember jön a dunai szakaszra, ha szükség mutatkoznék. A Bajai Vízügyi Igazgatóság részéről Kiss György főmérnök számolt be a tervszerű felkészülésről. Elmondotta, hogy az igazgatóság több géppel gyarapodott, de nem áll rendelkezésükre szádpalló és ezt a TÜZÉP-től sem kaphatnak. Mintegy 4,5 millió forint beruházás kellene még a földmunkálatok teljes befejezéséhez az igazgatósághoz tartozó dunai részen. A tanácsok felkészülése Monori F. Dezső elvtárs, a Bács-Kiskun megyei tanács igazgatási osztályának vezetője ismertette a tervezetet a dunamenti községek felkészüléséről a kiürítésre, mentésre , esetleges jegesár idejére. Sipos Béla mérnök, a Budapesti Vízügyi Igazgatóság szakcsoportvezetője elmondotta, hogy az elmúlt évben a dunavecsei járási tanács mintaszerűen szervezte meg a közerő mozgósítását. A tanácstagok saját körzetükben tevékenykedtek, ők riasztottak, ők vezették a munkacsapatokat (közerőt). Javasolta, hogy hasonló módon szervezzék meg a munkát mindenütt, mert a helyszínnel ismerős vezető jobban tud irányítani, fegyelmet tartani. A részvevők általában helyeselték a javaslatot, egyben leszögezték: egy gazda, egy irányító kell minden munkacsapat élére és ez olyan ember legyen, aki erőskezű, széleslátókörű, tapasztalt. A tanácsok feladatai Az esetleges jegesár elhárításának előfeltétele a tanácsok hathatós közreműködése. Milyen feladatokat kell ellátniok a tanácsoknak? 1. Rájuk hárul a közerő (munkacsapatok) toborzása, megszervezése, elhelyezése, élelmezése. 2. A felszerelések: zsákok, szerszámok átvétele, kiosztása, nyilvántartása. 3. Helyben található árvédelmi anyagok: rőzse, kukoricaszár, karó és általában faanyag készenlétbe helyezése, nyilvántartása. Ezeket térítés ellenében veszik igénybe árvíz esetén. 4. Szükséges, hogy a tanácsok keressék és tartsák a kapcsolatot a vízügyi szakemberekkel és szervekkel. További teendők Általános kívánság volt a megbeszélésen: több térképre és műszerre van szükség. Igénylik a vízügyi szakemberek és a tanácsok. 20 perc a kormány titkárságán Hermactira csökkentett apparátus “ Sürgős teendők a tanácsszervek osszályán ■ vélemények a hatáskörök növeléséről A Parlament folyosóin a megszokott, szinte ünnepélyes csend. Az utunkba kerülő ajtók mögül azonban árulkodó hangok szűrődnek elő: telefoncsörgés, beszélgetések zaja, írógép kattogása... A forradalmi munkás-paraszt kormány titkárságának egyik igen fontos hivatali részlege az, ahol éppen járunk: a tanácsszervek osztálya. Tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapok eseményei bizonyos mértékig akadályozókig hatottak a helyi államhatalmi és államigazgatási szervek működésére, mindenképpen érthető az a lázas tevékenység, amelyet a tanácsszervek osztályán tapasztalunk. Nehéz lenne felsorolni mindazt, ami jelenleg az osztály munkatársait foglalkoztatja, az azonban leszögezhető, hogy a korábbinak mintegy harmadára lecsökkent apparátus is hathatósan tudja segíteni a tanácsok munkáját. Milyen kérdésekről folyik hát szó a tanácsszervek osztályán? Egynéhány különösen figyelemre méltó közülük... A forradalmi munkás-paraszt kormány természetesen csakis akkor támaszkodhat teljes bizalommal a végrehajtó bizottságokra, ha azok működését nem gátolják különböző időközben odakerült ellenforradalmi elemek. Márpedig az októberi-novemberi események alatt nem egy ilyen eset fordult elő, amelyek rendezése — a törvényesség követelményeinek megfelelően — halasztást nem tűrő feladata az osztálynak is. A másik igen lényeges kérdés, amely jelenleg a munkatársakat foglalkoztatja: a tanácsok és munkástanácsok viszonya. Mint ismeretes, a kormány nemrég igen fontos határozatokat hozott a különböző kisajátításokkal kapcsolatos problémák rendezéséről, a földvásárlásról és örökösödésről, a földhasznosításról, valamint egyéb, a falu lakosságát közelről érintő kérdésekről. Az osztályra ezen a téren is nagy feladatok hárulnak, amennyiben hathatós segítséget kell adnia a tanácsoknak e határozatok minél megnyugtatóbb végrehajtásához is. A tanácsszervek osztálya ezenkívül már most azon fáradozik, hogy erős elsőfokú községi közigazgatás épülhessen ki mielőbb, s ilymódon a falusi lakosság a helyszínen intézhesse el ügyeit, ami sok kellemetlenségtől mentesíti majd. (Ennek egyik lépése, hogy már ismét a községi tanácsnál kezelik az adót.) Széleskörű érdeklődésre tarthat számot a titkárságnak a tanácsok hatáskörének növelésével kapcsolatban eddig kialakult álláspontja is. Erre vonatkozóan Varga András elvtársat a titkárság tanácsszervek osztályának vezetőjét kérdeztük meg. — A kormánynyilatkozat leszögezi — mondta elöljáróban Varga elvtárs —, hogy növelni és fokozni kell a tanácsok hatáskörét. A kormánynyilakozat alapján a kormányprogram kidolgozása most van folyamatban, éppen ezért igen hasznos lenne, ha ezen témák felett egészséges vita alakulna ki az érdekelt szakemberek és vb.-vezetők között. Bizonyos kérdésekben nekünk már vannak elképzeléseink. Ezután néhány kérdést tettünk fel Varga elvtársnak, melyekre az alábbi válaszokat kaptuk. Lehet-e a tanácsoknak több jogot biztosítani a lakásépítés és elosztás terén? — Úgy gondolom, sok kérdésben bebizonyították tanácsaink, hogy alkalmasak nagyobb feladatok elvégzésére, így ebben a kérdésben is. Véleményünk az, hogy a kolóniaépítkezések kivételével a lakásépítésnél sokkal nagyobb hatáskört kell adni a tanácsoknak, a lakáselosztást pedig teljesen az ő hatáskörükbe kell utalni. Hogyan gondolják a városi és községi tanácsok gazdálkodási feladatainak bővítését? — Véleményünk szerint csökkenteni kell a megyei vb.ok vállalati gazdálkodási feladatait. Például meg lehetne szüntetni a megyei temetkezési vállalatot, e feladatot a községek, illetve a városok saját hatáskörükben lássák el. A kommunális szolgáltató jellegű feladatokat egészükben a városoik, községek hatáskörébe kell adni, ahol pedig az célszerű, e feladatokat költségvetési gazdálkodó szervek útján kell ellátni. A vendéglátóipart illetően helyes lenne újból megengedni, hogy a községeknek saját kocsmájuk legyen, ezt legcélszerűbben bérbeadás útján lehetne hasznosítani, vagy saját kezelésben tartani. Ш Lehet-e nagyobb hatáskört adni a tanácsoknak a közlekedési feladatok területén? — Igen. Az összes helyi közlekedési vállalatokat a tanácsok kezelésébe kell adni, így például a helyi autóbusz vállalatokat. Nem helyes az, hogy az egymástól néhány kilométerre lévő Ráckeve—Makád—Lórév autóbuszjárat minisztériumi kezelésben van. Véleményünk szerint a TEFU vállalatokat is megyei kezelésbe kellene adni. Időszerű az útfenntartó vállalatoknak az átadása is. Csaknem minden megyei vb. felveti ennek szükségességét. Hogyan lehet szorosabbá tenni a tanács alá nem tartozó vállalatok és a tanács közöttikapcsolatot? — Szükségesnek tartjuk, hogy e vállalatok anyagiakkal járuljanak hozzá a tanácsok költségvetési kiadásainak fedezéséhez, hiszen a vállalatok dolgozói a tanács hatáskörébe tartozó területen élnek és a tanácsnak kell gondoskodnia a kommunális és szolgáltató jellegű igényeik kielégítéséről. Ugyanakkor a tanácsoknak segíteniük kell a munkástanácsokat működésükben, melynek formáit sürgősen ki kell dolgozni. m Ы Csalj: rövid ideig tartózkodtunk a kormány titkárságának tanácsszervek osztályán, de megállapíthatjuk: tanácsi szerveink nincsenek magukra hagyva ezekben a nehéz hetekben. Akiknek az ő gondjuk rendezése jutott feladatul , igyekeznek is legjobb tudásukkal helytállni. A szakszervezet elsősorban érdekvédelmi szerv legyen Írta: Halter Lajos, a Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezetének elnöke A Közalkalmazottak Szakszervezetének októberi III. kongresszusa széleskörűen foglalkozott mindazokkal a problémákkal, amelyek az államigazgatási és ezen belül a tanácshivatali dolgozókat érdeklik. A szakszervezet elnökségének 1956 november 19-i felhívása célul tűzte ki az államapparátusban a státusrendszer kidolgozását és bevezetését, az 50 százalékos vasúti kedvezmény visszaállítását, a kiküldetés és külszolgálat különbségének megszüntetését, az étkezési hozzájárulások egységesítését a különböző államigazgatási szervekben stb. Közel három hónap telt el az elnökségi felhívás óta, de az aránylag rövid időszak figyelembevételével, máris beszélhetünk eredményekről. A forradalmi munkás-paraszt kormány visszaállította az 1952-ben megvont vasúti kedvezményeket. Igaz, hogy a rendelkezések még hiányosak, de az aktív közalkalmazottak már élhetnek a visszaállított kedvezményekkel. A szakszervezeteknek most az a feladata, hogy megtörténjék ezek további kiterjesztése is a családtagokra, a nyugdíjasokra és az SZTK dolgozóira. A szakszervezet már évek óta harcolt a kiküldetés és a külszolgálat közötti bürokratikus különbségtétel megszüntetéséért, így többek között számtalanszor kifogásoltuk a magánszállás címén elszámolható összegek alacsony voltát. A szakszervezet határozott állásfoglalására ez a kérdés is megoldódott. A közszolgálati bérhelyzet is nagyon sokszor foglalkoztatta a különböző szintű szakszervezeti értekezletek részvevőit. A rádió és a lapok már hírül adták, hogy a szakszervezet javaslata alapján kidolgozás alatt áll a közszolgálati státusrendszer, amelynek fő alapvonása, hogy a munkában eltöltött évek száma és a szakképzettség jelentős szerepet fog játszani a bérek nagyságában. Az államapparátusban az elmúlt évek során talán a legnagyobb hibaként jelentkezett az a tény, hogy nem volt biztosítva a dolgozók stabilitása. A szakszervezet álláspontja: ki kell dolgozni az államigazgatás területére a közszolgálati pragmatikát, amely a Munka Törvénykönyvének elvi alapján állva, a közszolgálat specialitását szem előtt tartva szabályozza a munkaügyi kérdéseket. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan bizalmatlanok az államigazgatásban a szakszervezeti mozgalommal szemben, mert nem mindig nyújtott megfelelő védelmet az államigazgatási dolgozóknak. Annak a néhány fontos kérdésnek a tárgyalása, amelyet a fentiekben felsoroltunk, záloga annak, hogy a szakszervezet megtalálta azokat az új módszereket, amelyek biztosítékát nyújtják annak, hogy elsősorban érdekvédelmi szerv legyen. Helyiipari főosztály alakult a Könnyűipari Minisztériumban A megszűnt Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Helyiipari vagy Tanácsipari Főosztálya a Könnyűipari Minisztériumba olvadt be, illetve ennek a minisztériumnak a keretében megalakult a helyiipari főosztály, amelynek létszáma egynegyede az előzőnek. A főosztály felügyeletet gyakorol a tanácsok ipari osztálya felett. A KIOSZ és az OKISZ nem tartozik közvetlenül a főosztály alá, azonban állami felügyeletet gyakorol felettük. Nem tesz mást, mint elkészíti a kisiparra és az állami helyiiparra vonatkozó közgazdasági számításokat. Ami ezen túlmegy, az a tanácsok hatáskörében marad, viszont a tanácsok is leadnak bizonyos hatásköröket a vállalatoknak. Ami az iparengedélyeket illeti, még másodfokon is a tanács dönt: a főosztály csak döntőbíróként foglalkozik a kérdéssel, ha másodfokon sem tudtak végleges döntést hozni. TANÁCSOK LAPJA 3