Tanácsok Lapja, 1958 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1958-01-16 / 1. szám
A mezőgazdasági tsz-ek tagjainak nyugdíjáról : ♦ Az Elnöki Tanács nemrég megjelent 1957. évi 65. sz. törvényerejű rendelete alapján a mezőgazdasági tsz-ek tagjai öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árva- ellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra jogosultak. ♦ A NYUGDÍJJOGOSULTSÁG feltételei öregségi nyugdíjra az a mezőgazdasági tsz-tag jogosult, aki az öregségi korhatárt elérte és legalább húsz nyugdíj- * éve van. Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött hatvan- ötödik, nőknél a betöltött hatvanadik életév. Tíz nyugdíjév alapján jogosult öregségi nyugdíjra az, aki már mezőgazdasági tsz tagja, vagy az, aki 1960. évi december* hó 31-ig mezőgazdasági tsz-be tagként belép. Kivételesen :♦ nyugdíjat lehet megállapítani a mezőgazdasági tsz öregségi korhatárt elért azon tagjának, aki tagként 1953. évi január hó 1. előtt lépett be a tsz-be és 1957. év december hó 31. napjáig legalább öt éven át mezőgazdasági tsz-tag volt. MILYEN ESETBEN JÁR ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ? Rokkantsági nyugdíjra az a mezőgazdasági tsz-tag jogosult, aki munkaképességét legalább kétharmad részben tartólam elvesztette és életkorának megfelelő nyugdíjévvel ren- fdelkezik. Aki már most mezőgazdasági tsz tagja, vagy az, aki ilyenbe 1960. évi december 31-ig belép, tíz nyugdíjév alapján rokkantsági nyugdíjra abban az esetben is jogosult, ha élet- kora szerint szükséges nyugdíjévvel nem rendelkezik. Kivé- telesen rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani a mező- • gazdasági tsz azon munkaképtelen tagjának, aki tagként •, 1953. január 1. előtt lépett be és 1957. december 31-ig legfalább öt éven át ilyen tsz tagja volt. ÖZVEGYI NYUGDÍJ A mezőgazdasági tsz-tag felesége férje után nyugdíjra jogosult, ha férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyug- ■ díjévek megszerzése után halt meg és a férj elhalálozása időpontjában a feleségi hatvanadik életévét betöltötte, vagy munkaképességét legalább kétharmad részben el-vesztette, vagy legalább két árva ellátásra jogosult gyermeket tart el. A fenti feltételek esetén özvegyi nyugdíjra jogosult az öregségi, vagy a rokkantsági nyugdíjas felesége is. Árvaellátás, szülői nyugdíj A rokkantsági, illetve az öregségi nyugdíjhoz szükséges, nyugdíjévek megszerzése után meghalt nyugdíjas, illetve 1 nyugdíjra jogosult tsz-tag gyermeke 16 éves, illetve tovább- tanulás esetén 19 éves koráig árvaellátásra jogosult. A testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan munkaképtelen, gyermek életkorára tekintet nélkül árvaellátásra jogosult. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek meg- szerzése után meghalt mezőgazdasági tsz-tag, úgyszintén a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas munkaképtelen; szülője, illetőleg nagyszülője, szülői nyugdíjra jogosult, ha őt, az elhunyt halálát megelőzően legalább egy éven át egészben, vagy túlnyomó részben eltartotta. A NYUGELLÁTÁSOK ÖSSZEGE ÉS FEDEZETE Az öregségi és rokkantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjövedelem 35 százaléka. Az öregségi és rokkantsági, nyugdíjhoz mindennyugdíjév után a nyugdíj 1 százalékának megfelelő kiegészítés jár. Az a rokkantsági nyugdíjas, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul, rokkantsági nyugdíjához az irányadó havi átlagjövedelem 15 százalékával egyenlő összegű gondozási pótlékot kap. Az özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére öregség címén járó nyugdíj 50 százaléka. Az árvaellátás gyermekek-ként az özvegyi nyugdíj fele. . . . A nyugellátások fedezetére a mezőgazdasági tsz-ek nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A nyugdíjjárulékot a tag részére járó részesedésből le kell vonni. A rokkantsági nyugdíjhoz 22 éves életkorig s % 73—25 éves életkorig 4 * 26—30 éves életkorig 6 ♦ 31—35 éves életkorig 8 * 36—40 éves életkorig 10 £ 41—45 éves életkorig 12 46_50 éves életkorig 14 51—55 éves életkorig 16 _ ^ 56 életkoron felül 18 ♦ nyugdíjév szükséges. ♦ Fővárosi Csatornázási Művek , V., MÁRCIUS 15. TÉR 3. 182-860 Közterületen levő csatornahibák bejelentése: X., Kerepesi út 21. Telefon: 341—705. Ingatlanok, épületek belső csatornázási berendezéseinek engedélyezése és bekötése a közcsatornába. Műszaki tanácsadás: V., Galamb utca 4. Telefon: 182—860. Csatornaépítési Ügyek: V., Március 15 tér 3. Telefon: 182—860. Engedély nélküli csatornaépítkezés mind közterületen, mind ingatlanon belül, szabálysértés. Háromkerekű, 30. teherbírású áruszállító tricikli, darabonként 3900 forintos áron azonnali szállítással kapható a Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalatnál. BUDAPEST, VI., BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 53. VAGYONUK: 6 MILLIÓ FORINT — Az idén zárszámadáskor, sajnos, csak másodikok lettünk a megyei versenyben — mondja Musicz József elvtárs, a komáromi Dózsa Tsz elnöke. No, azért így sem kell szégyenkezniük. Kilenc esztendővel ezelőtt, 1949 novemberében egy tehénnel, néhány gebével fogtak munkához — ma 189 szarvasmarhájuk, 27 lovuk, 200 anyabirkájuk, 350 sertésük van. Vagyonuk 6 millió forint. Musicz elvtárs, a szövetkezet alapítója ma országgyűlési képviselő, a szocialista munka hőse. — Leszünk mi még elsők! — mondja bizakodva. Sok sikert a vetélkedésben! Csak az A Pest megyei Tanács VB üléstermében január 3-án vitaértekezletre gyűltek össze a megyéhez tartozó városok és járások vezető funkcionáriusai. A vitaértekezletet Szabó Károly elvtárs, megyei VB-elnök vezette le. Lakatos Imre elvtárs, megyei VB-titkár, az értekezlet előadója, részletes referátumában ismertette, hogyan konszolidálódott a helyzet rövid egy esztendő alatt Pest megyében is a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának eredményeként. Az elmúlt években megszokott politikai frázisok helyett — mondotta — törvények és rendeletek jelentek meg, világosan megszerkesztett, okos intézkedések, amelyek alapjában és előnyösen változtatták meg az egész politikai és gazdasági életet. Tudunk-e élni a lehetőségekkel Az új helyzet adta lehetőségről szólva kiemelte, hogy a megvalósítható konkrét intézkedések — ha idejében és jól alkalmazzuk azokat — súlyt és tekintélyt biztosíthatnak tanácsi szerveink számára. Az így adódott helyzetet példákkal érzékeltette Lakatos elvtárs. Az első ilyen példa az új költségvetési rendszer volt. Ez az új költségvetési rendszer, mely a tanácsok nagyobb önállóságára támaszkodik, lehetővé teszi a helyi bevételi források jelentős kiszélesítését, ugyanakkor a tömegkapcsolatok kimélyítését. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata alapvetően szabályozta a párt és a tanácsok viszonyát, és ez nem kis mértékben segítette elő az új, a jobb helyzet kialakulását. A népi ellenőrző bizottságok felállításáról szóló törvény is a tanácsok tekintélyének megerősítését szolgálja, hiszen a bizottságok tagjait a tanácsok választják meg. A termelőszövetkezeti tagság nyugdíjproblémájának megoldása is a jobb tömegkapcsolat lehetőségét teremti meg. De hiába hozza kormányunk a legkitűnőbb intézkedéseket, ha nem élünk velük. Sok milliós adósság Több helyen előfordult, hogy a régi formalitás szellemében a községi költségvetést a járási pénzügyi osztály készítette el, a tanácstagok teljes kizárásával. A költségvetés tömegmozgósító hatása elmaradt. De elmaradt ez a hatás a községfejlesztési terv kimunkálásában is. Ennek tudható be, hogy Pest megyében 12 millió forint múlt évi hátralékot mutattak ki járásaink ezen a vonalon. Az aszódi járás félmillió, a budai járás több mint 1 millió, a ceglédi 1 200 000, a dabasi 788 000, a gödöllői 700 000, a monori 2 200 000, a nagykátai 2 millió, a ráckevei járás 1 100 000, a városok közül Cegléd 500 000, Nagykőrös pedig 600 000 forinttal adós. A lemaradások okait elemezve kitűnt, hogy sok községi tanács nem tud érvényt szerezni annak a nagy jelentőségű tömegmozgató lehetőségnek, ami a községfejlesztésben rejlik. A végrehajtó bizottságok politikailag nem használják ki a létesítmények hasznos jellegét. Ezen a területen haladéktalanul rá kell térni olyan községpolitikai munkára, amely minden fázisában sok embert foglalkoztat és társadalmi bázist teremt. Az állami fegyelem kérdéséhez szorosan tartozik, hogy például a dabasi járásban az elmúlt esztendőben mindöszsze egyszer vizsgálták meg Örkény és Táborfalva községek VB-jének munkáját. Hasonló esetek fordulnak elő a gödöllői és nagykátai járásokban is, nem szólva a városokról, ahol egész esztendőben legfeljebb, ha napirendre kerül a tömegkapcsolat kérdése, de a gyakorlatban semmit sem tesznek érdekében. A tanács — háttérbe szorítva Sajnos, nem éppen Pest megyei különlegességként, megtudtuk ezen a vitaértekezleten, hogy a testületi szervek munkája háttérbe szorult, holott ezeknek kellene dönteni és az irányelvet megállapítani. A feladatok egész sorát szakágazati vezetés alatt „oldják meg”, mintha tanács nem is létezne. Az apparátus automatikusan végzi az állami munka nagy részét. Ezen — természetesen — változtatni kell. De hogyan? A felelet világos: tanulással. Testületi munkáról csak akkor beszélhetünk, ha a testület dolgozói tisztában vannak tennivalóikkal. Ma az a helyzet, hogy az apparátus dolgozóinak jelentős része, de a szakigazgatási szervek vezetői sem ismerik kellőképpen a tanácstörvényt. Éppen ezért a vezetés nem tudja kézben tartani a tömegkapcsolati munkát és az a szűk szakmai irányításba fullad. A vezetőknek meg kell szívlelniük azt az igazságot, amely a vita során kifejezésre is jutott: a fejlődés mai szakaszán már csak szakmailag jól képzett és általános műveltséggel rendelkező tanácsfunkcionáriusokkal és tanácsi dolgozókkal érhetünk el eredményeket. Harcot kell folytatnunk a „globalitás” ellen, szembe kell szállni az olyan emberekkel, akik kényelemszeretetből vagy tudatlanságból általánosságban beszélnek — hozzá kell tennünk — olyan dolgokról, amelyeket részleteikben nem ismernek. Tetteket! Végighallgattuk a vitát. Mind az előadásban, mind az utána kialakult hozzászólásokban sok megszívlelni valót fedeztünk fel. Pozitívan kell értékelnünk azt, hogy a hozzászóló elvtársak szinte valamennyien egyiklegfontosabb feladatnak tekintik a tömegkapcsolatok kiépítését. De valahogy az az érzésünk alakult ki, mintha a sok szóval takargatni kívánták volna a kevés cselekedetet. A konkrét marasztaló tények fölött szívesen elsiklottak a hozzászólók. Például a cikkben említett 12 milliós községfejlesztési lemaradásról, annak okairól kevés szó esett, holott csaknem valamennyi jelen volt funkcionárius élénken érdekelve volt ennél a témánál. Kritizálták a járási elvtársak a megyei vezetést, sokan emlegették, hogy ritkán látogatják őket a megyei tanácstól. Egészen valószínű, hogy ez így van. De ez nem mentség arra, hogy a járási tanácsi VB-k egy évben egyszer számoltatnak be némely községi VB-t. A kritikákat — már amelyek „felülről” hangzottak el — önkritika is követte, jócskán. De itt is valahogy az volt az érzésünk, mintha többen üres malomban őrölnének. Hisszük, hogy az önkritika valóságos, szocialista értelemben vett önkritika volt és annak eredményeként 1958- ban megjavul a tanácsi munka Pest megyében is. V. J. apparátus? -ÉS A TANÁCS? Tanulságos vita a Pest megyei Tanácsnál HELYESLEM - ELLENZEM Vita a községfejlesztési hozzájárulás beszedéséről Szerkesztőségünkbe változatlanul érkeznek a levelek, hozzászólások Antali Ervin, püspöki VB-titkár javaslatához. Ismét közlünk néhány véleményt, azzal a szándékkal, hogy a legilletékesebbeknek, a községi tanácsok vezetőinek és dolgozóinak állásfoglalása alapján találjuk meg a mindenki számára elfogadható, egészséges megoldást. Az elnök, a titkár beszélgethet... Nagy Kálmán VB-titkár (Somogyapáti) írja: A községfejlesztési hozzájárulásnak az adóügyi dolgozók által történő beszedése igen megkönnyítené ugyan a munkánkat, mégis egy szempontból ellenzem. Ha ezt a hozzájárulást a VB-elnök vagy VB-titkár személyesen szedi be és közben elbeszélget a fizetőkkel, felsorolhatja, mire használják fel pénzüket, mit valósítanak meg vele. Ugyanakkor a befizetők is közölhetik felmerült kívánságaikat, javaslataikat. Talán ellentmondásnak hangzik, de így a fizetésen keresztül a tömegkapcsolatok kiszélesítését is elősegíthetjük. A pénzügyi szakember véleménye Tapodi Ferenc pénzügyi csoportvezető (Kiskundorozsma), mint pénzügyi szakember szól a kérdéshez: „Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy ez a kérdés szinte nem is képezheti vita tárgyát, hiszen az eddigi gyakorlat szerint, aki a községfejlesztési hozzájárulást nem fizette be, az a következő évben már az adócsoporttól kapta meg a befizetési felhívást. Igaz, előfordult több esetben, amikor az ügyfél igazolta, hogy már teljesítette a fizetési kötelezettségét. Tavaly azonban megelőztük ezt azzal, hogy az adóív margójára rávezettük a községfejlesztési hozzájárulás összegét, így az adóval párhuzamosan haladt ennek a beszedése is. Ezzel a módszerrel elértük, hogy a kintlevőség a minimálisra csökkent. Egyetértek Antall elvtárs javaslatával, helyesnek tartanám, ha a beszedési részt az adócsoport, a kiadási részt a gazdálkodási részleg vezetné. Politikailag — szerintem — ez nem volna hátrányos, mert épúgy, mint az adó, a községfejlesztési hozzájárulás sem „könyöradomány”, hanem minden hazáját szerető állampolgár kötelezettsége." Nem küzadó! Bodor István elvtárs VB-elnök (Hermánszeg), a levelében foglaltak szerint úgy véli, hogy helytelen a községfejlesztési hozzájárulás közadóként való beszedése. Helyesnek tartja, hogy ezt a hozzájárulást továbbra is külön kezeljék és azt tanácsolja, hogy a tanácsi dolgozók és a tanácstagok is aktívabban vegyenek részt az erre vonatkozó felvilágosító munkában. Egyenként beszéljenek területük, illetve választókerületük tagjaival és a felvilágosítással együtt szorgalmazzák a községfejlesztési hozzájárulás befizetését. A bürokrácia iskolapéldája Dékány Dániel VB-titkár elvtárs (Ladánybene) szerint helyes lenne, ha együttes kezelésbe vennék a községfejlesztési hozzájárulást, mert ezzel nagyon leegyszerűsítenék a munkát. Mint a bürokrácia iskolapéldáját említi meg, hogy a kivetést a jövedelmi adó kivetési lajtszáma alapján külön végzik, külön főkönyvben könyvelik, a tartozást egyenként tartják nyilván, a befizetéseket egyenként könyvelik, majd az év végi hátralékot egyénenként állapítják meg. Legtöbbször az történik, hogy az adózó kétségbevonja a tartozást, nyugtákat vesz elő és végül a gazdasági előadónál akarja tisztázni a kérdést. A pénzügyi csoport külön nyugtára szedi be az öszszeget, ugyanígy fizeti be a járási tanács idegen számlájára, onnan havonta utalják át az OTP-hez. Ezzel a módszerrel — ha komoly munkát akarnak végezni —, idejük 30 százalékát elpazarolják. Egyszóval Dékány elvtárs az együttes kezelés mellett tör lándzsát. A tanácsülés álláspontja Deli János elvtárs, VB-titkár (Báta) egyetért Antali elvtárs cikkével, azok után, hogy ezzel a kérdéssel több VB- és tanácsülésen foglalkoztak. Mind a két helyen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az állami fizetnivalókat együttes kezelésbe kell vonni, mert csak ezzel a módszerrel biztosíthatják a községfejlesztési hozzájárulás teljes összegű beszedését. Az adózók szempontjából is jobb megoldás lesz, mert nem kell különböző helyeken befizetési lapokat kérni, azt egy helyen, a pénzügyi csoportnál megkapják. Mit mondanak a gazdák? Dani Miklós gazdasági csoportvezető (Nyírbátor) nem ért egyet azzal, hogy Tóth Jánosné elvtársnő a tömegkapcsolatok elmélyítését látja veszélyeztetve a községfejlesztés, hozzájárulás közadóként való beszedésével. Hároméves tapasztalatukra való hivatkozással az a véleménye, hogy a hozzájárulás együttes alapon való beszedése nem járna hátránnyal. A tömegkapcsolatok elmélyítésének más módjai vannak, ez elsősorban a tanácstagok aktivitásától függ. Ha a tanácstag állandó kapcsolatot tart választóival, figyelemmel kíséri a javaslatokat, ellenőrzi a végrehajtást , jó munkát végzett a cél érdekében. Több dolgozó paraszt tanácstaggal beszélt e kérdésről, valamennyien helyeslik a községfejlesztési hozzájárulásnak az adóval történő előírását. Az a véleményük, hogy az adózók jobban szeretik, ha tartozásukat egy füst alatt intézhetik el. A hozzájárulás ilymódon való kezelése nem jelenti a tanácstagok kikapcsolását, mert választókerületeikben az adófizetéssel kapcsolatban is végeznek felvilágosító munkát, amit bizonyít az is, hogy ezzel a módszerrel transzferálás nélkül teljesítették előirányzatukat. Elhangzott az a kívánság hogy a községfejlesztési terv végrehajtására nyújtsanak rövid- vagy középlejáratú hitelt Ezzel biztosítva látnám a terv határidő előtti, százszázalékos teljesítését. HANGOS híradóberendezés, szerelése, javítása, Vécsey, Budapest, XIII., Hegedűs Gyula 43.