Tanácsok Lapja, 1960 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1960-01-14 / 1. szám
»il»^'W\XXWW44VX\4X444X\4\N.4\\4X\V^\\X\4444\X>^^4X4X*4X444XX4-\VV4VX\X4XV\X4X44XV\.44'0£ Jó ízű derűt keltettek Kádár elvtárs szavai a kongresszuson. Ám olyan is lehet valaki, hogy szavát se hallják, udvara viszont takaros, kamrája, padlása teli, gyerekei tiszták, jól tanulnak, asszonya formás, dalos és habár szíve mint a vaj, házanépe úgy hallgatja, mint a kisistent. Ez már érdekes. Meghiszem, nem kis dolog, fertály óráig is beszélni a gyűlésen, tekintéllyel szólni, de hogy az emberfiának saját asszo- nya előtt is szava legyen, ahhoz kell a valódibb tekintély. Egy- szerű ez. Az ismeri igazán a gyöngéit is. Tudja, hányadik po- hár után vesse meg az ágyat. Aztán, senki s káderlapjára nem ke- rül, ha tisztelettel bá- í nik vele otthon, le- gényfia, menyecske lánya, holott odake- r rülhetne bátran, mert az ő érdeme. Aki be- csületet élvez család j jában, aligha érdem- ; télen rá a brigád élén. !/ Szóval nehéz dolog ! kiismerni, kiben mi lakik. Kell pedig, mert ezen múlik, j csaknem minden. A £ békesség is meg a vi- szály is, az, hogy dol- £ goznak-e vagy csak J dolgozgatnak keres- ^ nek-e szépen, élnek-e szé- J pen. Faluhelyen már az öreg- ^ apját is ismerte egyik a másik- ^ nak, együtt iskolások, később^ regruták, néhányan még a Zá- ^ ryok után is együtt járnak, ^ egymás szeme láttára telik éle-^ tűk. Nem titok a község előtt? senki viselt dolga, sem a tér- ^ mészete.. Tehát nem lutri. Csak annak az, aki ne szólj ^ szám, nem fáj fejem és sunyit^ és hallgat, lesz, ami lesz, szól nem sok, annyit se szól. No, ha így van, ne sopánkod- ^ jék később, hogy kihúzta a lut- ^ rit. — Solymár — ^ amikor arról beszélt, amilyen brigádvezetőt kifog magának az ember, aszerint van vagy nincs létezése a termelőszövetkezetben. Jó dolog, ha tudják „fent”, hol szorít a cipő „lent”. Mert ugye, ki ne akarná a bőséget, a könnyeket, a több mulatságot, zavartalanabb örömöt, egyszóval hát a szocialista életmódot? Ám mindez még odább egy lépéssel, a brigádvezető viszont mindennapos. Meglehet, hogy az árnyéka elfogja a napot. Lehet, hogy az árnyékos oldal is napfényes lesz tőle, olyan szíves. Embere válogatja. Ám az emberünket magunk válogatjuk. Aztán ki kit választott, magára vessen. Nem egy ilyenolyan választó gyűlést megértem már. Hallottam különféle jellemzést: párthű, képzett, fejlődőképes, becsületes, jó munkát végez. Nem akármilyen jelzők, igaz. Mégis hiányzik ezek mellől néhány olyan tulajdonság, amire lakva jön rá az ember. Megeshet ugye, hogy valaki a szemináriumban jeleskedik, odahaza mégis veri az asszonyt. Ez a szokása. Az istennek se szokik le róla. Tiszta sor, maradt az ilyen, nem képzett. Vagy például, párthű ember, az elveiért szíjat lehet hasítani a hátából, zokszó nélkül tűri, de menyecskézik. Sohse tudni, mikor jön rá a hóbortja. Megint másik jó dolgos, de nagyvérű, hirtelen ember. Egyremásra szentséges és nem kell sok hozzá, hogy a másik anyját csúfra emlegesse. Kinek kell az? N T R 9 i wwwwwwmww--------------------------------------------------- Ózd, Miskolc, Salgótarján jövendő éléskamrája Aldebrő parasztsága tehát pontot tett a múlt után. Most a jövő magvát vetik olyan szorgalommal, olyan lelkesedéssel, hogy hallgatni is A tanácstagi beszámolók sikere - Az elmúlthetekben a fővá- A XVIII. kerületben nyolcról több kerületében össze- százezer forint társadalmi gyűltek a tanács és a nép munkával egészítette ki a lafrontbizottság vezetői, s megkosság a kerület fejlesztésére vitatták az új év közös teen szánt összeget. A népfront jó dóit, munkáját dicséri, hogy a Az új év munkája gazdakerületben a múlt év második godott a tanácstagi beszám felében, összesen 9 ezren hallmolókon elhangzott ötletekgatták meg a tanácstagokkel, ezek alapján állították beszámolóit, közel kétszer össze a kerületfejlesztési tér- annyian, mint az azt megelőve ketző esztendőben. &0 Tartalom és forma A Szolnok megyei Tanács kezdeményezéséről Az MSZMP VII. kongreszszusán a Központi Bizottság beszámolójában, a hozzászólásokban egyöntetűen fogalmazódott meg a helyi államhatalmi szervek önkormányzati jogai bővítésének, az állami élet demokratizmusa erőteljesebb kiszélesítésének igénye. Ebből logikusan következik, hogy az elkövetkezendő esztendőben megkettőzött gonddal, körültekintéssel, főleg alapos szervező munkával kell valóra váltani, eleven gyakorlattá fejleszteni a választott testületek tekintélyének további növelését, operatív irányító, ellenőrző tevékenységük fokozását. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy ezúttal részletesen kitérjünk a Szolnok megyei Tanács kezdeményezésére és követendő munkamódszerként másutt is javasoljuk meghonosítását. A Szolnok megyei Tanács — ezt mindjárt leszögezhetjük — a pártkongresszus útmutatásainak valóra váltásában nem keres új formákat, csupán helyesen alkalmazza az 1954. évi X. törvényt, s ezzel erősíti mindenekelőtt a választott testületek, a tanácstagok tekintélyét, magabiztosságát, s nem utolsósorban tömegbefolyását A megyei tanács — határozata értelmében — a pártkongresszust követő első tanácsülésen széleskörű vitában vizsgálta meg tagjainak tevékenységét, a kollektív vezető testület működését. A tanácsülés megtárgyalta: az 1958. évi tanácsválasztások óta a megyei tanács és tagjai hogyan éltek a tanácstörvényben biztosított jogaikkal, miként szereztek érvényt a párt- és kormányhatározatok által reájuk bízott feladatoknak. A részletes visszatekintéssel párhuzamosan a végrehajtó bizottság módszereinek bírálata is mindvégig kellő súlyt és hangot kapott. A beszámoló önkritikus hangja egyben arra is utal, hogy a Szolnok megyei Tanács V. b. vezetői, tagjai helyesen vették bonckés alá a választott testülettel kapcsolatban eddig alkalmazott munkamódszereiket, • hadat üzenve az egyoldalúságnak, a formalizmusnak. A megye megváltozott helyzete, szocialista nagyüzemi profilja joggal sürgeti, s igényli a differenciáltabb vezetést, különös tekintettel a termelőszövetkezetek állami irányítására. Szolnok megyében, de másutt is késedelem nélkül érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése egyetlen pillanatra se kerülhet le a tanácsülések napirendjéről. A megyei, a járási, és községi tanácsok a demokratizmus jegyében cselekszenek, ha üléseiket e napirendek elmélyült tárgyalásával, a konkrét szervező munka tapasztalataival teszik tartalmasabbá. Ellenkező esetben nem erősítik, hanem gyengítik a helyi államhatalmi szervek tekintélyét. A tanácsok hatáskörében ma már nem találunk népszerűtlen feladatokat. A termelőszövetkezetek megszilárdítása, számszerű fejlesztése, árutermelésük fellendítése a tanácsok legnépszerűbb feladata. A Szolnok megyei tapasztalatok kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a megszilárdítás, a fejlesztés időszaka alatt is bátran támaszkodhatunk a tanácstagok segítségére. Mivel e lehetőséget egy percre sem hagyták kiaknázatlanul, az 1960-as esztendőt a jól végzett munka örömével köszönthették Szolnok megyében a tanácsok tagjai. Nemes hivatást teljesítettek, hiszen valamennyien részesei voltak a jövőt formáló küzdelemnek. S ma milyen megnyugtató érzés számukra annak tudata, hogy áldozatos, türelmes munkájuk nyomán a megye dolgozó parasztsága elfogadta, magáénak vallja és napról napra érzi a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényét. A paraszti tanácstagok ma kivétel nélkül termelőszövetkezeti tagok. Ez a tény önmagában is előtérbe állítja, sürgeti a termelőszövetkezeti községek megfontoltabb, messzi távlatokat mérő, differenciáltabb vezetési stílusának kifejlesztését, a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei, s a tsz-ek, mint termelési egységek fokozottabb és szélesebb alapokon nyugvó együttműködését. Dicsérendő, hogy a Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottsága, s maga a megyei tanács, az új helyzetnek megfelelően részletes elemzéssel vizsgálja, keresi azokat a munkamódszereket, amelyek a tanácstagok helyes gazdasági szemléletének kialakításával hatékonyabbá teszik az államhatalom helyi szervei és a tsz-ek szoros együttműködését. A megyei tanács állásfoglalásában helyesen tükröződik az a kívánalom, hogy a tsz-ek gazdasági megszilárdítását és fejlesztését, árutermelésünk fokozását nem szabad egyoldalúan csak termelési kérdésként felfogni. Az állami irányítás alapvető motívuma, hogy a tsz-ek gazdasági megszilárdításával egy időben a kulturális nevelés funkcióit sokkal nagyobb hozzáértéssel, megalapozottsággal és lendületesebb szervező munkával váltsuk valóra. A párt művelődéspolitikai téziseinek gyakorlati megvalósítása során a helyi anyagi erőforrások és eszközök fokozottabb kiaknázásával sokoldalúbb szervező munka hárul a helyi tanácsokra. Ugyanakkor azonban a gazdasági szervezés kérdései sem ölthetnek testet a „globális” napirendekben. A konkrét s a tárgyalásra alkalmas napirendek megválasztásában a tanácsülések, s a vb-ülések akkor érik el a kívánt célt, ha az előkészítés nem ötletszerő, ha maguk a tanácstagok is hosszabb ideig, a szakemberekkel közösen készülnek fel a tanácsülésekre. Az érdemi döntéseknek csakis ez a munkastílus lehet a jövőbeni alapja. A konkrét határozatok konkrét napirendekből születnek, mégpedig oly formában, hogy egy-egy községben, járásban maga a tanács, a választott testület veszi sorjában a termelőszövetkezetek vezetésével, gazdálkodásuk megalapozásával összefüggő szervezési kérdéseket, amelyek egyenként is igénylik az egyes szakigazgatási szervek, a tanácsok és a vb-k operatív együttműködését, az államhatalom helyi szerveinek, mint kollektív vezető testületeknek segítségnyújtását és hozzáértését. A Szolnok megyei Tanács e téren már eddig is nagy lépést tett előre. Legutóbbi ülésén is azt tárgyalta: a végrehajtó bizottságok ügyköréből milyen kérdéseket lenne indokolt átutalni a tanácsok, mint választott testületek hatáskörébe. Mindez csak kezdeti lépés, hiszen az eddig „meghonosodott” gyakorlat még sok formális vonást visel magán. A vb és a tanács hatásköre sok vonatkozásban egybeesik. Az állami élet demokratizmusának további fejlesztése, a termelőszövetkezetek hatékonyabb állami irányítása azonban megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek ügyeinek tárgyalása során egyre több „téma” kerüljön át a vb hatásköréből a tanács hatáskörébe. Mi indokolja ezt a lépést? A tanácsban helyet foglaló termelőszövetkezeti tagok a termelőmunkában és a gazdálkodás megszervezésében szerzett konkrét, gyakorlati tapasztalataik alapján sokkal átfogóbban, nagyobb vitakészséggel és elemzéssel vehetik vizsgálat alá egy-egy termelőszövetkezet gazdasági és kulturális helyzetét, s ennek alapján igényelhetik az államhatalom helyi szerveitől a támogatás különböző módozatait. A tanács tekintélyének, befolyásának további növekedését segítené elő, ha a tanácstörvény 6. § 2. bekezdés a) pontja alapján az állami népgazdasági terv keretén belül a tanács helyi tervének megállapítását, irányítását és ellenőrzését most már valójában ÍGY történt. (Folytatás az 1. oldalról) a sülésbe. A VB elnöke és titokéra megmagyarázták: állás- 0 foglalásukkal a tsz-demokrá- 0 cia legsúlyosabb megsértése- 0 re akarják rábírni a köz- 0 gyűlést, törvénytelen határozat meghozatalára. A harmadszori agitáció végre sikerre vezetett. A megválasztott brigádvezetők, köztük a fialu legjobb, legmegbecsültebb újonnan belépett gazdái 0 is, most már a legnagyobb 0 békesség jegyében keresik fel a brigádok tagjait, hogy megbeszéljék velük a legfontosabb tennivalókat. A „régiek” az „újakkal” közösen 0törik a fejüket, hogyan hegyezzék el az állatállományt, ^az idén még szétszóródottan ^ művelt kisparcellákat naggyan hasznosítsák úgy, hogy maguknak a legnagyobb jövedelmet, a nagy közösség^ nek pedig a legtöbb árut biztosítsák. Az ifj év kezdetei * az Új élet Tsz-ben 0 Aldebrő szorgalmas népe ,ma már nyugodtan, céltudatosan készül az Új Életben az fúj, a szocialista életre. Azzal, hogy Aldebrő termelőszövetkezeti község lett, orvoslástnyer a falu legrégibb sérelme is. A felszabadulás előtti időkben Aldebrő úgyszólván ,a Károlyi grófok birtoka volt. A falu parasztsága csak ahatárokon kívül vehetett földet. Idáig az volt a helyzet,hogy a közeg háromezer holdas területéből közel a feleg a szomszéd község határában feküdt, sőt fekszik még ma is. Feldebrőn, Kerecsenyben, Domoszlón, Egerszóláton, Tófaluban, Vécsen közel más- félezer hold földje van Aldebrőnek. A járási tanács IVB elnöke a napokban kezdte meg az egyeztetési tárgyalást az érdekelt községekkel. Az egyeztetés székhelye Vécs. Miután az érdekelt községek mindegyike a szocialista gazdálkodás útjára lépett, biztosra vesszük, hogy a járás, ha nem is vita nélkül, de meg tudja majd oldani "Az aldebrőiek problémáját, öröm őket. Mik a tervek? Még az idén 25 hold szőlőt ■ telepítenek. Ha azzal elkészülnek, azonnal hozzáfog■ nak 15 hold gyümölcsöshöz. " A kedvesen csörgedező Tarna-patak is „új, reális feladatot kap”. A belterjesség, a " több áru termelésének szolgálatába állítják. Hatalmas ■ területet öntöznek selymes, szelíd vizével, mert nagy tervük van az aldebrőieknek. Eger, Salgótarján, Miskolc, ’ Ózd gyári munkásainak, lakosságának ellátásához sok szőlőt, más gyümölcsöt és zöldféleséget akarnak szállítani. No és tejet, tejféleséget is, ötvenezer forint állami hitelből már lerakták a tehe■ nészet szerény alapját: a be- vitt jószágállományhoz 22 élőhasi üszőt vásároltak úgy, hogy előzőleg biztosították az elhelyezés előfeltételeit. — Egy esztendő múlva jöjjenek erre az elvtársak — mondta Smider Mihály elvtárs, pártvezetőségi tag. — Olyat fognak látni, hogy nem egy újságcikk, hanem egy vaskos könyv megírására kapnak kedvet. Én ismerem ezt a népet. Köztük születtem, köztük élek. Az aldebrói parasztok még nem kezdtek olyanhoz, amit be nem fejeztek volna. Vértes József Megfelelő politikai és szakmai képzettség nélkül a tanácsokban dolgozó vezetők és beosztottak sem képesek elvégezni feladataikat — ennek az elvnek igazsága sokasodó tennivalóink közepette kiváltképp nyilvánvalóvá válik. A tanácsi dolgozók túlnyomó többsége ezzel tisztában is van és minden kínálkozó lehetőséget megragad arra, hogy elmélyüljön az államigazgatás — vagy más, munkaköréhez tartozó szakágazat — tudományában. Ehhez a törekvéshez pártunk és kormányunk minden segítséget megad, így aztán évről évre százak és százak végzik el sikeresen az államigazgatási iskolát, a Tanácsakadémiát, a különböző technikumokat és főiskolákat, sőt egy részük egyetemi tanulmányokat folytat. Nem kétséges tehát: tanácsi dolgozóink zöme jó úton halad ahhoz, hogy helytállhasson hivatali munkájában. Alább azoknak a megyei vezetőknek a nevét közöljük, akik 1959-ben végezték el az egyetemet. Nevük közlésével egyrészt a felsőfokú tanulás nagy fontosságát szeretnénk aláhúzni, másrészt pedig személy szerint is üdvözölni kívánjuk valamennyiüket a hosszú, sok fáradozással járó, de mindenképpen szükséges eredményes tanulás után. Dr. Dallos Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Tanács VB-elnöke; dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Katona Lajos, a Győr- Sopron megyei Tanács VB- elnöke; dr. Lendvai Vilmos, a Heves megyei Tanács VB-elnöke; dr. Papp Sándorné, a Heves megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Tóth István, a Heves megyei Tanács VB-titkára; dr. Nemes Vilmos, a Komárom megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Dajka Balázs, a Pest megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Vigh Dezső, a Tolna megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Bodogán János, a Veszprém megyei Tanács VB-elnökhelyettese; dr. Bojtor György a budapesti IX. kerületi Tanács VB-elnöke. Összefogás Ópályiban Az ópályi dolgozó parasztok szocialista szerződést kötöttek az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére. A gazdálkodók többsége vállalta a falu határában lévő, régóta elhanyagolt legelő megjavítását. 18 000 forint értékű társadalmi munkával lecsapolják az elszaporodott vadvizeket. A munka teljes elvégzéséhez a községi tanács is 18 000 Ft-tal járul hozzá a községfejlesztési alapból. Még ilyen nagyarányú öszszefogás — ami így megmozgatta volna a falu lakosságát — nem volt a községben. Újszerű a szerződés szocialista, közösségi jellege, s ez talán ösztönző lépés lehet a szocialista összefogás további kiszélesítésére. Az ópályi dolgozók napról napra érzik a társadalmi közösségi munkában rejlő lehetőségeket és fel is használják azokat. Bontják a volt földbitokos Baráti-féle istállót is társadalmi munkával. E munka értéke a mai napig 12 000 forint. Úgy tervezik, hogy a felhasználható anyagból, szintén társadalmi munkával, egészségügyi házat építenek, korszerű rendelővel, orvosi lakással. A munkát, folyamatosan végzik. Ez ideig 200-гш vettek benne részt. Még a lányok és az asszonyok is dolgoztak, az úttörők erejükhöz, mérten segítettek. A községi tanács és a községi pártszervezet felkészül, hogy az építkezésnél, amely a tavasszal indul meg, még nagyobb tömegeket vonjon be a munkába. Gergely Lajosné levelező, Ópályi HÍREK — Egy év alatt hetven százalékkal nőtt a hévízforrások felhasználása a kertészetekben, öt év múlva a jelenlegi területnek több mint kétszeresén használják a természet ingyen fűtőanyagát. — A KISPARCELLÁKAT szétválasztó barázdák eltűntével 2500 holddal nőtt meg Komárom megye művelhető területe. — A Duna—Tisza-közi vadászok egyre több nyulat, a Bakony vidéki vadásztársaságok pedig egyre több szarvashúst szállítanak a fővárosi csarnokokba. — A Petőfi-bánya bányászainak kérésére hévízi iszapot szállítanak az új gőzfürdőbe. — HAJDU-BIHAR megye jövő évi községfejlesztési tervében közel 110 millió községfejlesztési alappal számolnak. A VESZPRÉM MEGYEI Pápakovácsiban korszerű szociális otthont adtak át a napokban. Az új otthonban 46 idős, egyedülálló embert juttatnak hajlékhoz. Az otthont 24 holdas gyümölcsös övezi, ahol a nyári időszakban erejükhöz képest dolgozhatnak a lakók. A NÉPFRONT-ELŐADÁSOKON több mint 10 ezer hallgató vett részt Békés megyében. a választott testületek állítanák munkájuk középpontjába és szigorúan megkövetelnék, hogy jóváhagyásuk nélkül a végrehajtó bizottság ilyen nagy jelentőségű kérdésben ne hozhasson egyedül döntést, s ne kerülhesse meg a választott testületet. Ugyancsak a tanács tekintélyének növekedését gyorsítaná a tanácstörvény 6. § 2. bekezdés c) pontja maradéktalan érvényesítése, mely úgy rendelkezik, hogy a tanács a helyi szükségletek kielégítésére vállalatokat létesít. Sajnos, ma még sok helyütt általános gyakorlat, hogy a végrehajtó bizottságok a törvény megkerülésével, a tanács jóváhagyása és beleegyezése nélkül intézkednek egyes vállalatok megszüntetésében, s más vállalatok létesítésében. A Szolnok megyei vb a tanácsülés jóváhagyása nélkül terjesztette fel az 1960. évi tanácsi tervet az Országos Tervhivatalhoz. Az egyik tanácsülésen pedig a tanács állásfoglalására igényt nem tartva mondotta ki a Szolnoki