Tanácsok Lapja, 1961 (12. évfolyam, 1-24. szám)

1961-01-12 / 1. szám

A tanács maga határoz üléseinek napirendjéről Testületi vezetés ... A vá­lasztott szerv valóságos szere­pe... E kérdésekre keressük, ku­tatjuk a választ, a módszere­ket, eszközöket, melyek a meg­oldásban előbbre visznek. Egy ilyen módszerre bukkantunk Szolnok megyében. A régebbi gyakorlat Talán kizárólagosan „tech­nikai" problémának tűnik, hogy az egyes napirendi pon­tok anyaga hogyan kerül a választott testület elé, ki és hogyan határozza meg az elő­terjesztések témáját — mégis sok múlik ezen. Mert megtör­ténhet a demokratizmus lát­szólagos sérelme nélkül, hogy a kényes és kényelmet­len kérdéseket gondosan elke­rülik, azok nem jutnak a tes­tület elé. Államrendünk sze­rint a hatalmi szerv a tanács. De a hatalom gyakorlása egy­szeriben formálissá válik, ha a tanácsnak meg kell elégednie azzal, amit a végrehajtó bi­zottság, illetve a gyakorlatban a vb-vezetők eléje terjeszte­nek. Évek hosszú során át az volt a gyakorlat Szolnok megyé­ben is, hogy a megyei tanács tagjai csak az ülés előtt né­hány nappal, a meghívóból értesültek arról, milyen napi­rendet javasol a végrehajtó bizottság. Bár a tanácsülés elején feltették ugyan a kér­dést, elfogadja-e a tanács a napirendet, de ki és mikor mondott erre nemet? Vita nélkül, kiegészítés nélkül jó­váhagyták. Mit is tehettek volna mást? Előterjesztés nél­kül, előkészítés nélkül érdem­ben megvitatni semmilyen témát sem lehet. Tehát a ta­nács határozhatott, de csak a vb által meghatározott kérdé­sekről. Program egész évre Ezen a gyakorlaton változ­tattak most. A tanács múlt évi novemberi ülésén egész éves programot vitatott meg és fogadott el. Ez a program tartalmazza a tanács ez évi öt ülésének napirendjét, s in­tézkedik az előterjesztések megfelelő előkészítéséről is. Mi ennek a módszernek az előnye? Mindenekelőtt az, hogy a tanács, a választott szerv előre meghatározza, mi­lyen témájú napirendeket fog megvitatni, tehát maga dönt üléseinek napirendjéről. Az éves program lehető­vé teszi, hogy az állandó és külön e célra alakított ideiglenes bizottságok részt vegyenek az előterjesztések elkészítésében, illetve kont­roll-jelentést terjesszenek a testület elé. Ez azután az állandó bizottságok munkájá­nak megélénkítését, a tanács­tagok bevonását eredményezi. A munkaprogramot min­den tanácstag megkapja. Így már azelőtt tájékozódhat, készülhet a felszólalásra, ki­alakíthatja saját véleményét, mielőtt a meghívót és az elő­terjesztés írásos anyagát meg­kapja. Nemcsak az önbírálatot hallgatják... Ez a szervezeti-technikai, módszer a demokratizmus megvalósításának, fejlesztésé­nek fontos eszközévé válhat. Hogy ez milyen mélyreható változás lehetőségét rejti ma­gában, azt bizonyítja az ez évi első ülés napirendi pontja is: „Jelentés a megyei tanács végrehajtó bizottsága tevé­kenységéről." Máskor és más­hol is szerepelt már hasonló előterjesztés, de ezt a végre­hajtó bizottság készítette. Természetesen a tanácstagok elmondották észrevételeiket, megjegyzéseiket, de az előter­jesztésnek, a vitának és a ha­tározatoknak is elkerülhetet­lenül korlátokat szabott az, hogy a végrehajtó bizottság maga vizsgálta meg saját te­vékenységét. Most e jelentés elkészítését a megyei tanács egy ideiglenes bizottságra bíz­ta. Természetesen minden attól függ majd, hogy e bi­zottság mennyire tudja átlát­ni, átfogni a vb szerteágazó tevékenységét és hogyan tud­ja azt mérlegre tenni. A bizottság gondos össze­állítása mindenesetre biztató. A bizottság elnöke a megyei pártbizottság munkatársa, tag­jai: két városi párttitkár, két tömegszervezeti vezető, orvos, tanár, üzemi munkás és két apparátusbeli, olyanok, akik a saját „bőrükön” érzik a végrehajtó bizottság munká­jának eredményességét és fo­gyatékosságait. Az ily módon készülő előterjesztés — ha célját eléri — lehetőséget ad arra, hogy a bírálat mélyreha­tóbb, lényegbevágóbb legyen, s a tanács a valóságban is ér­vényesítse a végrehajtó bizott­ság feletti hatáskörét. Bármi is lesz azonban en­nek az előterjesztésnek, a bi­zottság munkájának az ered­ménye , a kezdeményezés igen figyelemre méltó. A munkaterv szerint a feb­ruári ülés további négy elő­terjesztését három héttel az ülés előtt az illetékes állandó bizottságok vitatják meg és ők készítik el a határozati javas­latot is­ .Ugyanezen az ülésen két állandó bizottság számol be, az egyik egy konkrét fel­adat végrehajtásáról, a másik pedig általános tevékenységé­ről. Ebből is láthatjuk, hogy az ülés előkészítése az állandó bizottságok és tanácstagok so­rát mozgatja meg. Ezenkívül ugyancsak ekkor választanak két ideiglenes bizottságot, az egyik a Szolnok megyei Ta­nács államhatalmi tevékeny­ségét vizsgálja majd meg, a másik pedig a megyei tanács vb. igazgatási osztályának munkáját. Az egyoldalúság ellen Hasonló szellemben válto­zott a végrehajtó bizottság munkaterve is. A terv — ahogy azt a jogszabály előírja — negyedéves. De már az előkészítése is jóval szélesebb körre támaszkodik, mint az­előtt. A napirendre javasolt témák összeállításában a szak­­igazgatási szerveken és az elnökhelyetteseken kívül részt vesznek a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ és az állandó bizottságok elnökei is, észrevételeket, megjegyzé­seket fűznek a programhoz. A javaslat csak mintegy kéthetes előkészítés után ke­rül a végrehajtó bizottság ülése elé. Tehát semmiképpen sem csak a szakigazgatási szervekre támaszkodnak az üléseken szereplő témák ösz­­szeállításában. S ugyanez a törekvés érvényesül az elő­terjesztések elkészítésénél is. Például a január 24-i vb-ülé­­sen a művelődésügyi osztály ad jelentést a művelődési ott­honok tevékenységéről. A végrehajtó bizottság kontroll céljából felkéri a megyei mű­velődésügyi állandó bizottsá­got, hogy vizsgálja meg a jászberényi járás művelődési otthonainak tevékenységét és erre támaszkodva, mondja el véleményét a művelődési ott­honokban folyó munkákról az ülésen. Vagy: március 28-án a Töröksze­rtmiklós Városi Ta­nács végrehajtó bizottságának (Folytatása a 3. oldalon)­­ . Szegeden tavaly előtt kezdték építeni a mihálytelki bölcsödét , tavaly épült meg hozzá a köralakú fektetőhelyiség is. A lakosság 160 000 forint értékű munkát adott elkészítéséhez TÉLI ESTÉK Sok hasznos elfoglaltságot nyújt a zalaegerszegi városi művelődési ház. Tizenkilenc fiatal a rajz művészetével is­merkedik. A képzőművészeti sza­kkört Trimmel Gyula nyugdíjas rajztanár vezeti. A legifjabbak tánccsoportja a megyei versenyre készül. A botfai általános iskola úttörői vígan ropják a táncot, mind­nyájan remélik, hogy elsők lesznek. ЛЛЛО ЛЛМММ/ИЛлЛл Gyöngyös: Készül a városfejlesztési terv... mezőgazdaság területén is új Rajt Miklós vb-elnök. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezekben a napok­ban állítja össze Gyöngyös 1961. évi városfejlesztési ter­vét, amelyet a február 12-i tanácsülés elé terjeszt. Ez a terv magában foglalja mind­azt, amit a város fejlődése szempontjából az 1961-es év jelenteni fog. Nemcsak azt, hogy mit akarunk építeni, hol tervezünk új járdákat, parkokat, utakat, hol javítjuk a közvilágítást stb. , hanem azt is, hogy milyen módon le­het a rendelkezésre álló fo­rintokat a lakosság társadal­mi munkájával gyarapítani, a helyi lehetőségeket teljes mér­tékben kihasználni. Szó lesz ebben a tervben sok mindenről még, hiszen a város az új esztendővel a útra lépett, a város dolgozó parasztsága egységesen a szo­cialista nagyüzemi gazdálko­dást választva, négy termelő­­szövetkezetbe tömörült. Ez a városban új helyzetet terem­tett, tehát a tanácsnak is új feladatokat kell az 1961. évi tervébe célul tűznie. Mindenekelőtt a dolgozó pa­rasztok körében a szervezés során felkeltett érdeklődést és munkakedvet kell a tanács tagjainak ébrentartaniuk, se­gítve ezzel a politikai és gaz­dasági megszilárdítást. Máris érezzük, hogy válaszfalak dől­tek le, s akik tegnap még alig láttak túl a portájuk ke­rítésén, azok ma már közéleti emberek, tsz-vezetőségi tagok, küldöttek vagy egyszerű tsz­­tagok, de mindenképpen ér­zik, hogy egy nagy közösség tagjaivá váltak, s egyre több szerepet vállalnak és felada­tot kérnek a közösség életé­ből. A tanács 1961. évi terve számol ezzel, s ezért merész célokat tűz ki­­a lakosság kommunális, szociális és kul­­turális igényeinek fokozot­tabb kielégítése érdekében. A tervek szerint több mint 3 kilométernyi új járdát, 4 kilométernyi új utat építünk ,, több százezer forintot fize í­­­tünk a közvilágítás fejleszté­sére. A város új lakótelepén a korábban elmaradt járulé­kos beruházásokat kétmillió forint befektetésével pótoljuk, több ezer négyzetméternyi te­rületet parkosítunk és befe­jezzük a Sas­ tói camping épí­tését. Mindehhez félmillió fo­rintnál nagyobb értékben a lakosság társadalmi munkájá­ra számítunk. Szeretnénk előbbre lépni abban is, hogy az állami fel­adatok megvalósítása a töme­gek bevonásával történjék. ( Folytatása a 2. oldalon) AZ Ш ESZTENDŐ ‚ MINDIG ÚJABB CÉLO-­­ KAT, ÚJ TERVEKET HOZ * MAGÁVAL. MOST, JA-­­ NUÁR ELSŐ NAPJAI-­­ BAN MEGKÉRDEZTÜNK » NÉHÁNY VÁROSI ТА- ^ NÁCSOT: MIT TERVEZ- J NEK 1961-RE? HOGYAN­­ KEZDTÉK AZ ÚJ ÉVET? › !

Next