Tanácsok Lapja, 1962 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1962-10-18 / 20. szám

Х1П. ÉVFOLYAM Ára 1,20 Ft 1962. OKTÓBER 18. NAPI­­ENDEN: a járási mezőgazdasági osztályok tevékenysége Fontos értekezletre ültek össze október 5-én az Ország­házban a megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnö­­kei, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó vb-elnökhelyette­­sek. Részt vett az értekezleten Kállai Gyula, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, dr. Dal­las Ferenc, a Minisztertanács tanács szervek osztályának ve­zetője, dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanács szer­vek osztályának helyettes ve­zetője, Hont János, a földmű­velésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Sághy Vilmos, az élelmezésügyi miniszter he­lyettese és dr. Dimény Imre, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese. Az értekezlet első napirendi pontjaként Kállai Gyula elv­társ az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről tájékoz­tatta a megyei tanácsok veze­tőit. Ezt követően nem kisebb kérdés szerepelt napirenden, mint a járási tanácsszervek mezőgazdaságot irányító tevé­kenységének jelenlegi helyze­te és a mezőgazdasági osztá­lyok közelmúltban történt át­szervezésének, illetve megerő­sítésének tapasztalatai. Dr. Dalloe Ferenc elvtárs ismer­tette a témával kapcsolatos tapasztalatokat, felsorolva az eddigi eredményeket és hiá­nyosságokat. A vitában több megyei vb-elnök, illetve vb­­elnökhelyettes szólalt fel A kérdés egyrészt azért je­lentős, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a járási tanácsszervek felada­tai lényegesen megváltoztak, s ez bizonyos szervezeti módosítást és jelentős munkamódszer át­alakítást tett szükségessé. E módszerek most vannak ki­alakulóban és járásonként eléggé eltérnek egymástól. Je­lentős másrészt azért, mert a jelenlegi helyzetről, továb­bá a mezőgazdasági osztályok megerősítésének tapasztala­tairól számot kellett adni a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánynak is, fel­tárva az eredményeket, vala­mint az e téren jelentkező problémákat. Az értekezleten elhangzot­tak alapján máris meg lehet állapítani, hogy a járási ta­nácsszervek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében jelentős politikai és szakmai feladatokat oldot­tak meg. Közvetlen irányítá­sukkal sikerült viszonylag rö­vid idő alatt a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdaságokat kiala­kítani, a gazdasági központok kiépítését megkezdeni és ez­zel a nagyüzemi mezőgazda­­sági termelés gyors fejleszté­sét megalapozni. E munka so­rán a járási tanácsszervek összmezőgazdasági tevékeny­sége jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábban jellemző igazgatási munka mellett előtérbe került a me­zőgazdasági termelés közvet­len szakmai irányítása, ami komoly közgazdasági tevé­kenységet igényel. A járási tanácsszervek, mint a tsz-ek közvetlen irányításá­nak legfontosabb állami szer­vei, száz és száz szállal van­nak összekötve a termelőszö­vetkezetekkel. A jogszabá­lyokban előírt szakmai és igazgatási feladatokon túl számtalan társadalmi, politi­kai jellegű segítséget is nyújtanak a tsz-eknek. Ilyen természetű segítséget csak azok az emberek tudnak ad­ni, akiknek nemcsak felada­tuk, hanem szívügyük is a szövetkezetek felemelése. A járási tanácsszerveknek mun­kájuk során igazodniuk kell az egyes tsz-ek helyzetéhez, figyelembe kell venniök, hogy az egyes tsz-ekben milyen képzettségű vezetők vannak, milyen gyakorlattal rendel­keznek és ennek megfelelő se­gítséget kell részükre nyúj­tani. Néha előfordul, hogy egyes feladatok végrehajtását a jogszabályi előírásoknál is nagyobb gondossággal, fele­lősséggel kell megszervezniük. Arra vonatkozóan, hogy a tanácsszerveknek milyen sok­oldalú, fokozott gondosságot igénylő feladatokat kell ellát­­niok, számos példát találunk. Közülük csak egyet emeljünk ki, a műtrágya igénylésének és lebonyolításának területé­ről. Az előírások szerint a tsz-ek rendelkezésére álló műtrágya-keretről a mezőgaz­dasági osztály írásban értesíti a tsz-eket. A szövetkezeti gazdaságoknak ezt a mennyi­séget közvetlen úton meg kell igényelniök az ellátó vállalat­tól, csatolva az igényléshez a fedezet igazolását is. Mit mu­tat a gyakorlat pl. a mátészal­kai járásban? A járás 30 szö­vetkezete közül a megadott határidőre rendszerint csak 20—22 tsz adja be megrende­lését. A hiányzó tsz-ek egyi­ke elfelejti a határidőt, a má­sik azért nem rendeli meg, mert nincs fedezet-igazolása, a harmadik tsz-ben nem tart­ják fontosnak a műtrágya használatát stb. A vállalat so­ha nem vizsgálja az igénylés elmaradásának okát. Aki nem igényel határidőre, nem kap műtrágyát. Ezért a járási me­zőgazdasági osztály úgy hatá­rozott, hogy ezeket az igény­léseket maga gyűjti be és együtt adja le a megrende­lést, így módja van megsür­getni a késlekedő tsz vezető­ségét, megszerezni a hiányzó fedezet­igazolást vagy ahol arra szükség van, politikai felvilágosító munkát kifejteni. Megállapítható továbbá, hogy a járási tanácsszervek mezőgazdasággal kapcsolatos munkájában sok helyen komoly változások következtek be. A futó ellen­őrzés, az egyedi ügyek ki­vizsgálása helyett egyre in­kább az elmélyültebb munka, a távlati és éves tervek készí­tése, illetve ezek teljesítésé­nek ellenőrzése kerül előtér­be. Számos járásban, pl. a szegedi, hatvani járásokban, a tudományos és a gyakorlati szakemberekkel felmérték a (Folytatás a 3. oldalon.) Borsodbótán az idei községfejlesztési terv végre­ _________ hajtása során két létesítményhez kértük a la­kosság segítségét: a felszabadulási emlékmű kö­rüli park kerítésének elkészítéséhez, s a sport- és tűzoltószer­tár építéséhez. A kerítés 6 ezer forint értékű társadalmi mun­kával elkészült, s most építjük — mint a fénykép is tanúsítja — a 120 ezer forintba kerülő szertárat. A tanácstagok tanácsülésen vállalták, hogy az építkezést a falu lakói teljes egészében társadalmi munkában végzik el. Az építkezést alig két hónapja kezdtük, s már a felmenő falazat csaknem készen van. Az építkezés Kispap Károly helybeli kőműves kisiparos felelős kivitelező irányításával történik. A község lakói 23 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek el. A társadalmi munkában a vezetők mutatnak példát: De­mjén István, a szakszervezet titkára, Bárdos Zoltán, a Ha­zafias Népfront titkára. Bodnár Béláné, a nőtanács vezetőségi tagja a legtöbbet segítők közé tartoznak. A községbe 29 példányban jár a Tanácsok Lapja, ezért Itt mondok köszönetet a község valamennyi dolgozójának, akik lelkesen segítik a községi tanács munkáját a községfejlesztési terv megvalósításában. Gáspár Gusztáv vb-elnök, Borsodbóta Pályázatunkra az első fényképek Borsodbótá­­ról érkeztek. Várjuk a továbbiakat! A TARTALOMBÓL az irányelvek tükrében .fejlesszük a gondolati bátorságot, szaba­duljunk a SÉMÁKTÓL + A KÍSÉRLET SIKERÜLT + TALÁLKOZÓ COVEN­­TRYBEN + HOGY TÖBBÉ NE LEGYEN ASZÁLY... + EGYÉVES OSZTÁLYOK + KETTŐS MŰSZAK­I AKADÁLYOKKAL + HARMINC LAKÁS TÖRTÉNETE Új városne­gyed épült fel Du­naújvárosban az elmúlt két év alatt. Az új város­rész huszonöt la­kóházban 756 ké­nyelmes, gázzal és távfűtéssel ellá­tott lakás van. A huszonöt épület­ből 21 középblok­kos módszerrel épült, mindössze négy nagy lakó­házat építettek ebben a városne­gyedben hagyo­mányos módszer­rel. A Borsod me­gyei képzőművé­szek grafikai mű­veiből kiállítás nyílt Miskolcon. A jelenlegi be­mutató folytatása a tavaly megkez­dett kamara-kiál­­lítás sorozatnak, amelyen a Mis­kolcon és a me­gyében élő kép­zőművészek al­kotásait mutatják be a közönségnek. A borsodi grafi­kusok kiállítása hetedik ebben a sorozatban, ahol 14 grafikusművész mutatja be 61 kü­lönböző témát fel­ölelő rézkarcait, linóleum­, és fa­metszeteit. Épül Jászbe­rény új fürdője amelyet 1963-ban adnak majd át rendeltetéséne­k. Az építkezés 1 millió forintba ker­­ül.

Next