Tanácsok Lapja, 1962 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1962-10-18 / 20. szám
Х1П. ÉVFOLYAM Ára 1,20 Ft 1962. OKTÓBER 18. NAPIENDEN: a járási mezőgazdasági osztályok tevékenysége Fontos értekezletre ültek össze október 5-én az Országházban a megyei és megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó vb-elnökhelyettesek. Részt vett az értekezleten Kállai Gyula, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, dr. Dallas Ferenc, a Minisztertanács tanács szervek osztályának vezetője, dr. Kovács Tibor, a Minisztertanács Tanács szervek osztályának helyettes vezetője, Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese, dr. Sághy Vilmos, az élelmezésügyi miniszter helyettese és dr. Dimény Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Az értekezlet első napirendi pontjaként Kállai Gyula elvtárs az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a megyei tanácsok vezetőit. Ezt követően nem kisebb kérdés szerepelt napirenden, mint a járási tanácsszervek mezőgazdaságot irányító tevékenységének jelenlegi helyzete és a mezőgazdasági osztályok közelmúltban történt átszervezésének, illetve megerősítésének tapasztalatai. Dr. Dalloe Ferenc elvtárs ismertette a témával kapcsolatos tapasztalatokat, felsorolva az eddigi eredményeket és hiányosságokat. A vitában több megyei vb-elnök, illetve vbelnökhelyettes szólalt fel A kérdés egyrészt azért jelentős, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a járási tanácsszervek feladatai lényegesen megváltoztak, s ez bizonyos szervezeti módosítást és jelentős munkamódszer átalakítást tett szükségessé. E módszerek most vannak kialakulóban és járásonként eléggé eltérnek egymástól. Jelentős másrészt azért, mert a jelenlegi helyzetről, továbbá a mezőgazdasági osztályok megerősítésének tapasztalatairól számot kellett adni a magyar forradalmi munkásparaszt kormánynak is, feltárva az eredményeket, valamint az e téren jelentkező problémákat. Az értekezleten elhangzottak alapján máris meg lehet állapítani, hogy a járási tanácsszervek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős politikai és szakmai feladatokat oldottak meg. Közvetlen irányításukkal sikerült viszonylag rövid idő alatt a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságokat kialakítani, a gazdasági központok kiépítését megkezdeni és ezzel a nagyüzemi mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését megalapozni. E munka során a járási tanácsszervek összmezőgazdasági tevékenysége jelentős átalakuláson ment keresztül: a korábban jellemző igazgatási munka mellett előtérbe került a mezőgazdasági termelés közvetlen szakmai irányítása, ami komoly közgazdasági tevékenységet igényel. A járási tanácsszervek, mint a tsz-ek közvetlen irányításának legfontosabb állami szervei, száz és száz szállal vannak összekötve a termelőszövetkezetekkel. A jogszabályokban előírt szakmai és igazgatási feladatokon túl számtalan társadalmi, politikai jellegű segítséget is nyújtanak a tsz-eknek. Ilyen természetű segítséget csak azok az emberek tudnak adni, akiknek nemcsak feladatuk, hanem szívügyük is a szövetkezetek felemelése. A járási tanácsszerveknek munkájuk során igazodniuk kell az egyes tsz-ek helyzetéhez, figyelembe kell venniök, hogy az egyes tsz-ekben milyen képzettségű vezetők vannak, milyen gyakorlattal rendelkeznek és ennek megfelelő segítséget kell részükre nyújtani. Néha előfordul, hogy egyes feladatok végrehajtását a jogszabályi előírásoknál is nagyobb gondossággal, felelősséggel kell megszervezniük. Arra vonatkozóan, hogy a tanácsszerveknek milyen sokoldalú, fokozott gondosságot igénylő feladatokat kell ellátniok, számos példát találunk. Közülük csak egyet emeljünk ki, a műtrágya igénylésének és lebonyolításának területéről. Az előírások szerint a tsz-ek rendelkezésére álló műtrágya-keretről a mezőgazdasági osztály írásban értesíti a tsz-eket. A szövetkezeti gazdaságoknak ezt a mennyiséget közvetlen úton meg kell igényelniök az ellátó vállalattól, csatolva az igényléshez a fedezet igazolását is. Mit mutat a gyakorlat pl. a mátészalkai járásban? A járás 30 szövetkezete közül a megadott határidőre rendszerint csak 20—22 tsz adja be megrendelését. A hiányzó tsz-ek egyike elfelejti a határidőt, a másik azért nem rendeli meg, mert nincs fedezet-igazolása, a harmadik tsz-ben nem tartják fontosnak a műtrágya használatát stb. A vállalat soha nem vizsgálja az igénylés elmaradásának okát. Aki nem igényel határidőre, nem kap műtrágyát. Ezért a járási mezőgazdasági osztály úgy határozott, hogy ezeket az igényléseket maga gyűjti be és együtt adja le a megrendelést, így módja van megsürgetni a késlekedő tsz vezetőségét, megszerezni a hiányzó fedezetigazolást vagy ahol arra szükség van, politikai felvilágosító munkát kifejteni. Megállapítható továbbá, hogy a járási tanácsszervek mezőgazdasággal kapcsolatos munkájában sok helyen komoly változások következtek be. A futó ellenőrzés, az egyedi ügyek kivizsgálása helyett egyre inkább az elmélyültebb munka, a távlati és éves tervek készítése, illetve ezek teljesítésének ellenőrzése kerül előtérbe. Számos járásban, pl. a szegedi, hatvani járásokban, a tudományos és a gyakorlati szakemberekkel felmérték a (Folytatás a 3. oldalon.) Borsodbótán az idei községfejlesztési terv végre _________ hajtása során két létesítményhez kértük a lakosság segítségét: a felszabadulási emlékmű körüli park kerítésének elkészítéséhez, s a sport- és tűzoltószertár építéséhez. A kerítés 6 ezer forint értékű társadalmi munkával elkészült, s most építjük — mint a fénykép is tanúsítja — a 120 ezer forintba kerülő szertárat. A tanácstagok tanácsülésen vállalták, hogy az építkezést a falu lakói teljes egészében társadalmi munkában végzik el. Az építkezést alig két hónapja kezdtük, s már a felmenő falazat csaknem készen van. Az építkezés Kispap Károly helybeli kőműves kisiparos felelős kivitelező irányításával történik. A község lakói 23 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. A társadalmi munkában a vezetők mutatnak példát: Demjén István, a szakszervezet titkára, Bárdos Zoltán, a Hazafias Népfront titkára. Bodnár Béláné, a nőtanács vezetőségi tagja a legtöbbet segítők közé tartoznak. A községbe 29 példányban jár a Tanácsok Lapja, ezért Itt mondok köszönetet a község valamennyi dolgozójának, akik lelkesen segítik a községi tanács munkáját a községfejlesztési terv megvalósításában. Gáspár Gusztáv vb-elnök, Borsodbóta Pályázatunkra az első fényképek Borsodbótáról érkeztek. Várjuk a továbbiakat! A TARTALOMBÓL az irányelvek tükrében .fejlesszük a gondolati bátorságot, szabaduljunk a SÉMÁKTÓL + A KÍSÉRLET SIKERÜLT + TALÁLKOZÓ COVENTRYBEN + HOGY TÖBBÉ NE LEGYEN ASZÁLY... + EGYÉVES OSZTÁLYOK + KETTŐS MŰSZAKI AKADÁLYOKKAL + HARMINC LAKÁS TÖRTÉNETE Új városnegyed épült fel Dunaújvárosban az elmúlt két év alatt. Az új városrész huszonöt lakóházban 756 kényelmes, gázzal és távfűtéssel ellátott lakás van. A huszonöt épületből 21 középblokkos módszerrel épült, mindössze négy nagy lakóházat építettek ebben a városnegyedben hagyományos módszerrel. A Borsod megyei képzőművészek grafikai műveiből kiállítás nyílt Miskolcon. A jelenlegi bemutató folytatása a tavaly megkezdett kamara-kiállítás sorozatnak, amelyen a Miskolcon és a megyében élő képzőművészek alkotásait mutatják be a közönségnek. A borsodi grafikusok kiállítása hetedik ebben a sorozatban, ahol 14 grafikusművész mutatja be 61 különböző témát felölelő rézkarcait, linóleum, és fametszeteit. Épül Jászberény új fürdője amelyet 1963-ban adnak majd át rendeltetésének. Az építkezés 1 millió forintba kerül.