Táncművészet, 2003 (34. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám

hírek balett — 2003. március 30-án és ápri­lis 13-án az Operaházban vi­lághírű sztárvendégek mutat­koztak be a Giselle című ro­mantikus balett főszerepei­ben. A címszerepet Alina Cojocaru, Albert grófot Jo­han Kobborg táncolta. Alina Cojocaru Bukarest­ben született. Balett-tanulmá­nyait Kijevben kezdte, majd 1998-tól - Prix de Lausanne­­ösztöndíjjal - a londoni Ro­yal Ballet Schoolban, az An­gol Királyi Balettakadémián folytatta. Miután megkapta diplomáját, egy évre vissza­tért Kijevbe. A Kijev Balett együttesében olyan jelentős főszerepeket táncolt, mint Kitri (Don Quijote), Auróra (Csipkerózsika), a Hamupi­pőke címszerepe, Klára (A diótörő), Swanilda (Coppé­­lia), Odette-Odília (A hat­tyúk tava). 1999-től a londo­ni Royal Ballethez szerző­dött. 2001-től a társulat ma­gántáncosa. 2002 őszén már fellépett Budapesten, mint a Világsztárok az Operaházban című X. Nemzetközi Balett­gála sztárvendége, ahol el­nyerte a Kritikusok díját. Johan Kobborg Koppenhá­gában született. A Dán Kirá­lyi Balettakadémián tanult, majd a Dán Királyi Balett tag­ja (1991), magántáncosa (1994). Jelentősebb szere­pei: Albert (Giselle), Rómeó (Rómeó és Júlia), Siegfried (A hattyúk tava), Basil (Don Quijote), Ferenc (Coppélia), Lenszkij (Anyegin), Tanár (Genzanói virágkarnevál), címszerep Peter Schaufuss Hamlet című balettjében. Több nemzetközi balett­verseny aranyérmese: Nure­­jev Balettverseny (Magyaror­szág, 1994.), Jacksoni Nem­zetközi Balettverseny (USA, 1994.), Erik Bruhn Balettver­seny (1­993.). 1999-től a londoni Royal Ballet szólistája. Számos vi­lághírű balettegyüttesben is vendégszerepelt. Fellépett a moszkvai Nagy Színház ba­lettegyüttesével, a Milánói Scalában, a Kanadai Nemzeti Balett együttesében, a Ná­poly Balett, a Hamburg Ba­lett és a Stuttgart Balett egy­üttesében, turnézott Finnor­szágban és Japánban. 2002 őszén szintén sztárvendége volt a budapesti Világsztárok az Operaházban című gálá­nak. A Pécsi Balett februárban nagy sikerrel vendégszere­pelt a finnországi Tamperé­ben, április 11-én új bemuta­tót tartott, Beszélő testek - Táncképek Európából cím­mel. A három egyrészesből álló esten Myriam Naisy (Partitions au Patio, Bach ze­néjére), a finn Jorma Elő (Red with Me, Chopin zené­jére), valamint a művészeti vezető Egerházy Attila (Be­szélő testek, zenei montázs­ra készített) kompozícióját mutatták be. A Pécsi Balett társulata Keveházi Gábor balettigaz­gató vezetésével május 20- 30. között hosszabb mexikói turnén vesz részt, amelyen legújabb estjük programját is bemutatják a Quadalahara-i Magyar Kulturális Napok ke­retében. A turné jelentőségét mutatja, hogy a társulatot dr. Toller László, Pécs Város polgár­­mestere is elkíséri. • A közelmúltban újjászerve­ződött Debreceni Balett tár­sulata, azaz a Debreceni Csokonai Színház balett-ta­gozata március 27-én már második produkciójának saj­tóbemutatóját tartotta. A színház ezúttal egy program keretében tűzte műsorára Kodály: Székelyfonó című daljátékát és Bartók: A fából faragott királyfi című táncjá­tékát. A tagozat művészeti vezetője, Szigeti Oktávia eb­ből az alkalomból Földi Bé­lát kérte fel a koreográfia el­készítésére. A címszerepet Koncz Lóránt, a Királyfit Svidró Viktor, a Királyki­sasszonyt Bogdán Petronel­la, a Tündért Hanták Rita táncolta. néptánc __ A Magyar Állami Népi Egy­üttes február 5-én, a Thália Színházban mutatta be Sze­relemtánc című új műsorát. A nagyszabású, kétrészes program premierjét különle­ges koreográfiai és zenei csa­patmunka előzte meg. A „nyitott műhely" koncepció­ja ezúttal többszörösen is ér­vényesült. A műsort­­ Mihá­lyi Gábor tagozatvezető irá­nyításával - Farkas Zoltán, Hégli Dusán (a felvidéki Ifjú Szívek koreográfusa), Juhász Zsolt (Duna Művészegyüt­tes), Könczei Árpád (a Ma­ros Művészegyüttes koreog­ráfusa), továbbá Szilágyi Zsolt és Szabó Szilárd készí­tette. A zenei anyagot - Ke­lemen László zenei szerkesz­tésében - Blaskó Csaba, Agócs Gergő, Gera Attila, Pávai István és Salamon Beá­ta komponálta. A táncokat a Major és a Galga Zenekar kí­sérte, és - énekes narrátor­ként - szerelmes dalokkal Herczkó Ágnes fűzte össze. A látványos tánckaláka cí­me kétszeresen is kifejezte a „szerelem" gondolatát: egy­részt, mert az est táncai a szerelem színeit idézték, másrészt mert minden alkotó kedvenc táncát hozta-adta a műsorhoz - jelezvén a ma­gyar néptánc iránt érzett „szerelmét" is! • Február 27 - március 1. kö­zött az Alba Regia Táncegye­sület, a Szent István Király Múzeum, a Fejér Megyei Művelődési Központ és a Pe­­sovár Ferenc Alapítvány megemlékező programsoro­zatot rendezett Pesovár Fe­renc folklórkutató emlékére, halálának 20. évfordulója al­kalmából. A munkásságát bemutató kiállítást dr. Lukács László egyetemi tanár, néprajzi osz­tályvezető nyitotta meg. Le­vetítették az „Áttáncolt élet" című életrajzi filmet, Viczkó Tibor rendezésében. Szer­veztek néprajzi vetélkedőt a 12-18 éves korosztály szá­mára, és megrendezték a „Gyűjtőúton" című kiállítást is, Botos József művészeti vezető megnyitásával. Az emléksorozatot jóté­konysági műsor zárta az Al­ba Regia Táncegyüttes fel­nőtt, junior és gyermekcso­portjának közreműködésé­vel. A Budapest Táncegyüttes -a hazai táncéletben először - válaszotta új néptáncjátéka témájául az erdélyi Drakula­­gróf legendáját. A klasszikus Drakula-történettől eltérően - Vincze Zsuzsa szöveg­könyve szerint - az ifjú gróf kiéhezett, öreg vámpírrá vá­lik, ha fogytán az energiája. A darabban tehát - a gróf két énjeként - két „Drakula" uralkodik: az öreg (Zsuráfsz­­ki Zoltán) és a fiatal (Fitos Dezső). A Dracula bemuta­tóját március 17-én tartották, Zsuráfszki Zoltán koreográ­fiájával, Fitos Dezső asszisz­tensi közreműködésével, Csizmadia Tibor rendezésé­ben. A zenét - a páratlanul gazdag erdélyi népzene dal­lamvilágából merítve - Rossa László szerezte. (Lásd még: színes képripor­tunkat a 26-27. oldalon) • A Honvéd Táncszínház leg­újabb műsorának Foltin Jo­lán a koreográfusa. A márci­us 21-én, a Thália Színház- TÁNCMŰVÉSZET • 2003. 1. szám

Next