Tangazdaság, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Hasznos tudnivalók az illetményföld juttatásról Mint köztudomású, 1983-ban alapvetően megváltoztattuk gazdaságunkban az illetményföld - juttatás rendszerét. Növeltük a dolgozók részére járó földterület mértékét, ugyanakkor csökkentettük a gyermekek száma után járó juttatást. 1983-ban az illetményterület mértéke 230,65 ha volt, az 1982. évi 225,54 hektárral szemben. Lényeges módosítás volt még, hogy az igényelhető burgonyaterület mértékét 1440 négyzetméterről 2000 négyzetméterre emeltük. Gazdaságunk az almaterületet Csikéskaposon és Meleghegyen, míg a burgonya- és kukoricaterületet Újfehértón biztosította. Az elmúlt évben lényeges változás nem történt az illetményföld összetételét illetően. Az összes területhez viszonyítva az alma 55 százalék, a burgonya 18 százalék, míg a kukorica 27 százalék volt az év elején A kukoricaterületet benyújtott igényhez képest módosította az a tény, hogy az évközben kilépő dolgozók járandóságukat — igényüktől függetlenül— csak kukoricaterületben kaphatták meg, melyet készpénzre számoltunk át. Kollektív szerződésünk részletesen előírja, hogy aki illetményföldjét almában, vagy burgonyában kéri, annak a betakarítás során olyan értékű munkát kell végeznie, amely fedezi az év közben az illetményföldre fordított kézi munkának az ellenértékét. Az elmúlt évben mind az elvégzendő munka mennyiségével, mind a minőséggel gondok voltak. Az illetményalma szedésénél nagymértékben romlott a munkafegyelem. A dolgozók által leszedett alma minősége nem érte el a kívánt szintet. Emiatt sor került leminősítésre is. Azokkal a dolgozókkal szemben, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem szedték nagyobb gondossággal az almát, a jövőben élni fogunk az almailletményből történő kizárással, melyre kollektív szerződésünk is lehetőséget ad. A burgonya-illetményföldet igénylőknek a válogatás során kellett eleget tenniük betakarítási kötelezettségeiknek. Ezen a területen sok dolgozó nem tett elegett kötelezettségének. Akik egyáltalán nem dolgoztak, azoktól teljes egészében megvontuk a burgonya-illetményföldet és járandóságukat kukoricának pénzre számított értékével elégítettük ki. Akik csak részben teljesítették, azok a teljesítés arányában részesültek az igényelt burgonya-illetményföldből. Gazdaságunk az illetményföldjuttatási rendszerben változást nem tervezett. A jogosultság feltételei és a járandóság mértéke változatlan. Nem változik a művelési költség megtérítésének formája és mértéke sem (alma 1,50 Ft/m2, burgonya 1,— Ft/m2, kukorica 0,80 Ft/m2). Az első havi részletet a februári, míg az utolsó havi részletet a november havi fizetésből vonjuk le. Gazdaságunk a burgonya- és kukorica-illetményföldet változatlanul az újfehértói kerületben jelölte ki. A csikóslaposi almáskert ebben az évben selejtezésre kerül, ezért dolgozóink részére az Ilona-tanyán alma-illetményföldet és Meleghegyen biztosítjuk. A jövőben minden vonatkozásban nagyobb fegyelmet várunk el dolgozóinktól. Most folyik az 1984. évi nyilatkozatok kitöltése. Ebben az időben kell számba venni a lehetőségeket, felmérni az erőket, hogy kinek milyen erőforrás áll rendelkezésére a betakarítási időszakban. Az elmúlt évben is több dolgozónk lemondott az almailletményről, hivatkozva a szedési nehézségekre. Kérjük dolgozóinkat, a nyilatkozatokat nagy figyelemmel, pontosan töltsék ki, és az abban foglaltaiknak maradéktalanul tegyenek eleget. Ezzel kiküszöbölhetők az év közben, főleg az elszámolás idején felmerülő problémák jelentős része, s akkor mindenki megelégedéssel veheti kézbe megérdemelt járandóságát. Gerda László munkaügyi osztályvezető Ülést tartott a pártbizottság December 21-i ülésén az üzemi pártbizottság két napirendet tárgyalt. Az első napirenddel kapcsolatban, melynek témája a termelés pártirányításának helyzete és további feladatai volt, heten fejtették ki véleményüket. A hozzászólók valamennyien elmondták az eddigi eredményeket és az e téren jelentkező fogyatékosságokat. Egyetértettek a további feladatok meghatározásával és azok következetes, gyakorlati megvalósítására hívták fel a figyelmet. Második napirendként személyi ügyekre került sor. A pártbizottság Gönczi Gézát, a gazdaság igazgatóját pb- és vb-tagsága meghagyása mellett felmentette titkári funkciójából. Egyhangúlag választotta meg Vágó László elvtársat, aki eddig az MSZMP járási bizottságán végzett elismerésre méltó munkát. A pártbizottság új titkárának ezúton is gratulálunk és sok sikkért kívánunk! Az új lakcímbejelentésről Többen érdeklődtek a lakcímek bejelentésével kapcsolatosan, mert úgy tudták, hogy a bejelentés rendje megváltozott. Helyes volt a felvetésük, mert január 1-től kezdődően új rendelkezés lépett életbe, ami egyszerűsítette az eddigi kitöltési előírásokat. A rendelkezés szerint az állandó lakóhelyre történő beköltözést, illetőleg az onnan történő kiköltözést a tanács népességnyilvántartási feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél kell bejelenteni, az állandó lakcím változását követő 48 órán belül. Kérdés, hogy minden esetben a tanácsnál kell a bejelentést megtenni? Nem, két olyan eset van, amikor a bejelentést a rendőrségen kell megtenni : — az egyik esetben akkor, ha a lakcímváltozás bejelentése a személyi igazolvány érvényesítésével vagy cseréjével egy időben válik szükségessé; — a másik esetben akkor, ha a bejelentő véglegesen külföldön kíván letelepedni. Nemcsak az állandó, de az ideiglenes tartózkodási hely is bejelentési kötelezettség alá esik akkor, ha — az állandó lakóhely fenntartása mellett — munkavégzés, tanulás, üdülés, gyógykezelés, látogatás, egyéb ok miatt az illető más helyen, mint az állandó lakóhelye harminc napnál tovább tartózkodik. Felvetődik, hogy a bejelentéseket milyen időn belül kell megtenni? Mint láttuk, az állandó bejelentés 48 órán belül teendő. Az ideiglenes lakcímet pedig a beköltözést követő 30 napon belül kell jelenteni, míg a kiköltözést a kiköltözéskor, de legkésőbb 43 órán belül. Fontos tudnivaló, hogy egy időben csak egy ideiglenes lakcím tartható fenn. De ez is csak akkor, ha az illetőnek állandó bejelentett lakóhelye van. Tudnunk kell azt is, hogy az állandó lakóhely megváltozását az új lakóhely szerint illetékes szakigazgatási szervnél kell bejelenteni. Ugyancsak itt kell a bejelentést megtenni az ideiglenes lakóhelyre vonatkozóan is. A lakcímet és annak változását személyesen kell bejelenteni. Kivétel a személyes bejelentés alól a betegség vagy egyéb ok miatti akadályoztatás. Ha a lakcímváltoztatás a család több tagját érinti, abban az esetben a bejelentést az egyik családtag is megteheti a többiekre vonatkozóan. A 14 éven aluli gyermeket a törvényes képviselője jelenti be. Az újszülött első lakcímének bejelentését a születést bejegyző anyakönyvvezető teljesíti. A lakcímet ,,BEJELENTŐLAP”-on kell bejelenteni. Az új jelentőlap kitöltése jóval egyszerűbb, mint a megelőzően használatos űrlapok voltak. A most rendszeresített lapokat egy példányban, nyomtatott nagybetűkkel, kék tintával vagy írógépen kell kitölteni. Ha a helység neve, az utca neve, a ház száma megváltozik, vagy terület-átcsatolás következik be, abban az esetben bejelentést nem kell tenni, mert a lakcímváltozást az illetékes szakigazgatási szerv hivatalból bevezeti az igazolványba. Fentiekből is kitűnt, hogy a lakcímbejelentések milyen nagy mértékben korszerűsödtek és egyszerűbbé váltak, hiszen az eddigi nyolcfajta, több szelvényből álló bejelentőlapok helyett egyszelvényes a jelentőlap. Eddig több mint 100 rovatot tartalmazó bejelentőlap helyébe lépő új mindössze tíz rovatot tartalmaz. Az új jelentőlapokat január 1-től a postahivataloknál lehet megvásárolni. Segít a jogsegélyszolgálat A szakszervezeti jogsegélyszolgálat a tangazdaságunkban 1977. január elsején alakult meg, hét éve működik a szakszervezeti bizottság irányításával. Segíti a dolgozókat ügyes-bajos dolgaik intézésében, de segíti a tangazdaságot is, mert a munkából távol töltött idő csökkent. Ezek a tények igazolják azokat az elképzeléseket, amelyet az MSZMP KB fogalmazott meg 1974. március 19-i határozatában: a jogsegélyszolgálat nagymértékben hozzájárult a törvényesség megszilárdításához, erősítette a dolgozók jogi biztonságát és mindennek összességében emelkedett az ügyintézés színvonala is. A jogsegélyszolgálat feladata, hogy lehetőleg minden ügyben segítséget nyújtson a hozzá fordulóknak. Elsősorban munkaügyi kérdésekben ad segítséget. Jogi képviseletet is ellát, ha a dolgozónak ilyen irányú igénye merül fel, mint pl. gyermektartás, szülőtartás stb. érvényesítése esetén. Kivételesen házassági bontóperben is elláthatja a képviseletet. A szerződéskötések a dolgozó személyes érdekeit érintik, bonyolult és felelősségteljes munkát jelentenek. Éppen ezért ilyen esetekben csak korlátozott mértékben működhet közre a jogsegélyszolgálat és csak akkor, ha a dolgozó személyi körülményei, a szerződés tárgya indokolják. A jogsegélyszolgálat létrehozásakor az eredeti cél a munkaügyi viták és a vállalaton belüli egyéb problémák csökkentése volt. Az évek múlása azt mutatja, hogy a dolgozók sok egyéb, nem munkaügyi témákban is igénybe vették a jogsegélyszolgálatot. Ez arra enged következtetni, hogy a dolgozók és a vállalat közötti viták csökkentek az elmúlt évek során, amit az alábbi kimutatás is érzékeltet. Az 1977-es kezdő év és az 1983- as év téma szerinti csoportosításában a százalékos arány mutatja, hogy ez a tendencia nem csak tangazdaságunkban, de országosan jelentkezik. A jogsegélyszolgálat tevékenységi köre felöleli az egész jogterületünket. Sokoldalú, nagy felkészültséget igénylő szolgálat. Nagyon jelentős, hogy a tangazdaságunk jogsegélyszolgálati ügyintézői nagy szakmai ismeretekkel rendelkeznek és az élő joggal a legszorosabb kapcsolatban álló dolgozóink. Munkaügyi, társadalombiztosítási ügyeink, de az államigazgatási témáink is legtöbbször összefonódnak a tangazdaság ügyeivel. Említettük, hogy a jogsegélyszolgálat segíti a tangazdaságon belül a munkaügyi viták békés elintézését. Más esetekben viszont éppen az lehet a jogsegélyszolgálat kedvező szerepe, hogy a dolgozót felvilágosítja jogairól és ő érvényesíti azt, amelyet különben nem ismert volna. Bizonyos meghatározott esetekben a jogsegélyszolgálat perbeli képviseletet is elláthat. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása szerint a dolgozónak írásban kell képviseletével megbízni a jogsegélyszolgálatot. A jogsegélyszolgálatot a tangazdaság minden dolgozója igénybe veheti (nyugdíjas is). De segítséget kaphat a meghalt dolgozó hozzátartozója is, a meghalt dolgozó munkaviszonyából eredő igények érvényesítéséhez. Ha a férj és a feleség is tangazdasági dolgozó és egymással szembeni vitás ügyeikben mindketten a jogsegélyszolgálathoz fordulnak, akkor az intézés során ellentétes érdek jelentkezik. Ellentétes képviseletet pedig szolgálat nem láthat el egyazon a ügyben. Ilyen esetekben a szakszervezeti bizottság dönti el, hogy ki kaphat jogsegélyszolgálati segítséget. Igen nagy a jelentősége annak, hogy a jogsegélyszolgálat ingyenes. A dolgozók, akik a szolgálatot igénybe veszik, semminemű térítést nem kell hogy fizessenek, semmiféle juttatást nem kell adniuk, ami sok esetben jelentős anyagi megterheléstől óvja meg őket és ezen kívül sok felesleges utánjárástól is mentesít. Az elmúlt 1983-as évben, hasonlóan az eddigi évekhez is, a jogsegélyszolgálatunkat bizalommal vették igénybe dolgozóink, mi pedig vitás és panaszos ügyeikben igyekeztünk érdekeiknek megfelelően a legmesszebbmenően eljárni. Dr. Beleznay József, a jogsegélyszolgálat vezetője Témakörök 1977 1983 Munkajog 39,4 18,3 Társadalombiztosítási 13,4 10,3 Államigazgatási jog 24,4 46,0 Családjog 6,3 1,4 Polgárjog 11,0 12,8 Egyéb ügyek 5,5 11,2 összesen: 100,0 100,0 Munkásból — munkairányító Nem csak a felszabadulás utáni „fényes szelek” nemzedéke szolgáltat példát munkáskarrierre, napjainkban is adott a lehetőség. S aki teszi a dolgát, többet ad, mint az átlag — nem marad elismerés nélkül. Az alig 30 éves Majoros György eddigi élete legalábbis ezt igazolja. Az általános iskolát befejezve, a gyümölcstermesztő és faiskolai munkával ismerkedett a szakmunkásképzőben. Az akkori mezőgazdasági technikum tangazdasága szolgáltatta a gyakorlatra a lehetőséget. Jó szakemberek kezébe került, akiktől nem csak a növények, de az emberek becsülését is megtanulta. Amikor 1968-ban szakmunkást vizsgázott, természetesnek tartotta, hogy a tangazdaságban dolgozzon. Baksa János bácsi keze alatt vált igazán szakemberré. A két-három hektáros faiskola igazi bizonyítási lehetőséget kínált, s Majoros György jól használta ki az alkalmat. A katonaévek ugyan elszállították fái, növényei társaságából, de Nyírtelek (itt volt katona) nem volt olyan távol, hogy ne szemlélhette volna szinte rendszeresen az élet alakulását. Felettesei arról győződhettek meg, hogy lehet rá számítani. Háromévi fizikai munka után megbízást kapott a Pap-tanya 36 hektáros almájának irányítására. Nem volt mindegy, hogy az évenkénti 100—150 vagon almát milyen áron, milyen minőségben állítják elő. A növényvédelmi munka rendkívüli jelentőségű. Kora nyártól almaérésig ez a legfontosabb munkája. Ősszel 30—40 almabetakarító tevékenységét irányítja. Házasságkötésük jubileumára készülnek. Fiúk 8, lányuk 5 éves. Az itteni munkák után a kótaji lakás körüli tevékenység várja. Lassan befejeződik az építkezés, és a velejáró hercehurca. A gazdász ember viszont már a jövőre gondol. A ház körüli kertben megterem a családnak szükséges zöldség s van gyümölcsfa is. Kell a pénz az új kocsira, hiszen 1984- re megérkezik az újabb Skoda. Majoros Györggyel december végén beszélgettünk, műen megfogalmazta: Egyértelmű évet zár. Egy kicsit restellkedett, hogy a mezőgazdasági technikumban még csak a harmadikig jutott el. Magabiztosan serénykedett a faiskolai áruda termékei között is, mint a leltározók egyik vezetője. A nyírteleki faiskoláiban mér végeztek az év végi leltározással, s ezt követően még az erdészethez is ellátogatnak. Sokrétű munkát végeznek, ami hozzájárul ahhoz, hogy helyes kép alakuljon ki a gazdálkodásról irányítókban és beosztottakban. Évek óta bevonják ebbe a munkába, s megbízói tudják, nem kell csalódniuk. A munkásból lett munkairányító helytáll. Majoros György