Tarjáni Acél, 1959 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1959-01-02 / 1. szám

A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA 30 FILLÉR 1059. JANUÁR ä1 Dicsőséges négy évtized 4# éve annak, hogy Ma­gyarországon, az 1918. de­cember 30-án megalakult If­júmunkások Országos Szö­­­vetsége, eszmeileg csatlakozott Kommunisták Magyaror­szági pártjához. Csatlakozott, de az ifjúkommunista nevet csak később vette fel. Ennek ellenére lényegében ezen a napon alakult meg ifjúsági szövetségünk elődje, az első Kommunista Ifjúmunkás Szö­vetség. Nem kis büszkeséggel és az utód tiszteletével emlékezünk elődeinkre, amikor elmond­hatjuk, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása után az ifjú­munkás szövetség volt az el­ső olyan jelentős szövetség, amely csatlakozott a kommu­nista párthoz. Most, 40 év távlatából bátran elmondhat­juk azt is, hogy szilárdan ki­tartott a párt mellett, mint leghűségesebb segítő harcolt a párt oldalán. Természetsze­rű volt, ez másként nem is lehetett, hiszen a párt mu­tatta, egyengette a jövő, a szabad jövő útját és ez a jövő pedig a fiataloknak épült. Ezek a fiatalok megértették a párt célját és ezért tudtak következetesen, életüket nem kímélve harcolni a párt ol­­­­daalán, a gyárosok, földes­urak és a klerikális reakció ellen. Amikor 1919-ben kikiáltot­ták a Tanácsköztársaságot, a kommunista párt és a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség közösen, pár nap alatt megmutatta a fejlődés útját és megkezdte az ország át­alakítását a dolgozók érde­keinek megfelelően. Sajnos, a külső és belső ellenség csak 130 napig hagy­ta élni a népi hatalmat és leverték a Tanácsköztársasá­got. Az ifjúság vezetőire ugyanúgy, mint a párt veze­tőire súlyos csapásokat márt a reakció. Az ifjúság veze­tőit kivégezték ugyan, de illegálisan tovább folytatták a harcot a párt oldalán. Hiába dühöngött a fehérter­ror, hiába üldözték a nép haladó eszméinek képviselőit, a kommunistáknak és az if­júkommunistáknak az ma­radt a jelszavuk, hogy: „ter­jesztenünk kell a kommunis­ta tanokat, tervszerű agitá­­cióval meg ifjúmunkásokat kell nyerni az az eszme ügyének. Az áldozatoktól nem szabad visszarettennünk, mert a közeljövő harcain és áldozatain keresztül vezet szövetségünk útja, a kommu­nista párt útmutatása mel­lett, vele együtt harcolva, a forradalom győzelméért. Sajnos, a megkínzott párt és ifjúság nem tudta meg­valósítani az életet jelentő orradalmat, míg végül a­ Szovjet Hadsereg 1345-ben), eldöntötte a fasizmus sorsát, s­ Megkezdődött a békés építő­­­­munka. Újjáalakult az ifj­ú­­s­ági szervezet. Előbb a­­ MADISZ, majd később a­­ SZÍT, a MINSZ és 1950. jú­­­­­ius 18-án a DISZ. Azért volt szükség a több-f­éle elnevezésű szervezet lét­­­ehozására, hogy politikai és e­­lvi harcokban fel tudjuk­ számolni a reakciós szerve­z­­eteket és megteremtsük a­ párthoz hű ifjúsági szövetsé­g ?et. ) Ifjúságu­nk felszabadulás­ utáni életének egyik legfont­­osabb állomása 1950. június­ .8-a volt, amikor megalakult­ a DISZ. Jelentőségét bizo­­­nyítja az a tény is, hogy if­­­júságunk jelentős részét zász­l­aja alá tömörítette. Igen so­­­kat tett a DISZ az ifjúság­ nevelése érdekében, de hi­­­bái is voltak, amelyek nem­ maradtak hatástalanok. A t­aglétszám hajhászása, vala­­­mint a Budapesti DISZ Bizott­­­ság mellett működő Petőfi­ Kör revizionista erői 1956-­ ban szétzüllesztették a DISZ­ szervezetet, elmondhatjuk. Ennek ellenére) hogy a DISZ­ mégis a párt ifjúsági szerve­­­zete volt. Hiszen soraiban ez­­­rével nőttek fel olyan fiata­­­lok, akiket nem tudott meg­­­szédíteni az propagandája, ellenforradalom) hűek marad­­­tak a párthoz, a néphez. ) 1957. március 21-én szüle­­­tett meg a Kommunista Ifjú­­­sági Szövetség. Másfél esz­­­tendő nem nagy idő, de ez­­alatt is sok, jelentékeny állo­­­más jelzi a KISZ munkáját.) Zászlajára ezt írta szövetsé­­ ?ünk:­­Hűség a néphez, hű­) ?ég a párthoz.“ Olyan hűnek) lenni, amint azt tettekkel bi-) «© nyitották elődeink. Büszkén) valljuk elődünknek, a negy­­­ven esztendővel ezelőtt, a) proletárhatalomért folytatott) harc tüzében megszületett) Kommunista Ifjúsági Szövet­­­séget. Nem csupán szimbolikus,­ se­mély tartalmi jelentősége­ van annak, amikor a KIMSZ­ harcairól, a KIMSZ négy év­­­tizedes munkájáról beszé­­­lünk. Nem törte meg őket a­ börtön, a haláltól sem riad­­­tak vissza, mert tudták, hogy­ a forradalmárok nehéz útját) választották, mely út a bol­­­dogabb jövőhöz vezet. Ők kezünkbe adták a bol­­­dogabb jövő útját megvilá­­­gító fáklyát. Kezünkbe ad­t­­ák azért, hogy világítsuk­ tovább az utat, — amelyen­ ők indultak el először, s ame­­­lyen ma is az ő hősi emlé­­­kük tanít bennünket járni —) a szocializmus útját. Tóth Károly ) N. U. KISZ-titkár) ) ) ) ) > <!Munka nélkül nincs igaz boldogság Ot esztendő köszöntött­­ ránk, magunk mögött hagy­atunk megint egy évet. Érde­­emes ilyenkor egy kicsit visz­­s­szatekinteni az elmúlt évre ,és számot vetni arról, mit is­­ tettünk az elmúlt esztendő­ben.­­ Első gondolatunk a béke­­ gondolata. Azért a bék­e,­­mert azok az eredmények,­­amit az elmúlt évben elér­tünk, béke nélkül nem let­etek volna megvalósíthatók. • Minek köszönhetjük a ba­lhét? Elsősorban annak, hogy­­ a szocialista tábor egységes­­ és erős és a Szovjetunióval >az élen következetesen har­coltunk a világ békeszerető­k népeivel együtt a béke meg­­í­­védéséért. Miben «elsősorban? nyilvánul ez meg Megnyilvánult­­ abban, hogy egységesen tá­­­mogattuk a Szovjetunió béke­­­ politikáját, egységesen tilta­­­koztunk az imperialisták há­borús törekvéseivel szemben.­­De megnyilvánult abban is,­­hogy a munka frontján nap­­ mint nap megálltuk a he­gyünket, túlteljesítettük ter­meinket, megtettünk mindent­­ annak érdekében, hogy telje­síteni tudjuk azokat a fel­adatainkat, melyeket pártunk, kormányunk és az egész dol­­­gozó népünk elvár tőlünk.­­ Ha visszatekintünk az el­­­múlt esztendőre, akkor meg­állapíthatjuk, hogy dolgo­zóink talán soha még ilyen ’lelkesen nem dolgoztak­. Ál­­­landósult a munkaverseny ,és nemes vetélkedés alakult­­ ki a gyárrészlegek és üzem­­i részek között. Ennek köszön­hetjük, hogy nagy sikereket ’érhettünk el és az első fél­­­ évi eredményeink alapján­­ augusztus 20-án felemelt fő­ivel ünnepelhettük alkotmá­­­nyunk évfordulóját és a 90 ’éves gyárat, mert az élüzem »jelvény ott ragyogott gyá­­­runk homlokzatán, hirdetve a »gyár dolgozóinak nagyszerű­­ munkáját. > Többször voltak nehézsé­­­geink, de a párt, a szakszer­­­vezet útmutatásával, a válla­­­latvezetőség segítségével, a­­dolgozók kemény, áldozatos­­ munkájával mindig túljutot­tunk azokon. A múlt év de­cemberének második felé­ben az üzemek egymás után­­ jelentették éves tervük befe­jezését és jelentős túlteljes­ítéseket vállaltak az év hát­ralevő részében. Legyünk »büszkék elért eredményeink­re és serkentsen bennünket l a jövő nagy feladatainak a megoldására. » Szilveszter éjszakáján szám­talan kéz szorította meg egy­mást és ki tudja hányszor­­ hangzott el: boldog új évet. Igen, ez minden jóindulatú­­ ember kívánsága. De ha már lennél a kérdésnél tartunk, nézzük meg közelebbről, mi is az a boldogság, helyeseb­­­­ben, miből fakad a boldog­­­­ság? Az igazi boldogság alap­ja a munka. Munka nélkül nincs igazi boldogság, mun­­­­ka nélkül nincs semmi tar­­­­talma életünknek, nincs tar­­­­tós szerelem, nem tudjuk­­ boldoggá tenni családunkat, a gyermekeinket. P. Gy. q GAZDAG Az az ember, aki nem tud­­ örülni saját munkájának aki a munkát csak szüksé­­­­ges rossznak tartja és nem­­ tud gyönyörködni abban,­­ amit saját maga, vagy egy G közösségen belül alkotott, az A GYÁRUNK ÖSSZES DOLGOZÓINAK EREDMÉNYEKBEN nem is lehet igazán boldog * Nagy feladatok állnak előt­tünk. Gyárunk dolgozói eddig is megmutatták helytállásuk­kal, hogy a szocializmus út­ján akarnak járni. Megmu­tatták ezt a munka frontján Sn,ISS.«.Sr,SAS 1 “ Nagyüzemi Pártbizottság, 16-án, a választások alkalmá­val, amikor egy emberként szavaztak a népfront jelölt­jeire és hatalmas csapást mértek ezzel a imperialisták­ra és azok magyarországi szekértolóira. Amikor az év első napján boldog újévet kívánunk egy­másnak, akkor gondoljunk arra, hogy ez elsősorban raj­tunk, dolgozókon múlik, hogy életünk, munkánk nyomán napról napra szebbé, boldo­gabbá váljon. Ssa keservesei, KISZ, a Vállalat Vezetősége és a Tarjáni Acél szer­kesz­tősége Boldog Új Evet KÍVÁN Az MSZBT felhívása Felhívj­uk gyárunk dolgo­zóinak figyelmét, hogy az MSZBT kiadásában megjele­nő „Szovjet Híradó” című, képes folyóirat 1959. január 1-től előfizetésben és példá­nyonkénti számban megren­delhető. Előfizetési ára ne­gyedévenként 12 forint, pél­dányonként 2 forint. A lap kéthetenként jelenik meg. Megrendelhető az MSZBT alapszervezeti titkároknál A Hengermű dolgozóinak sikerült behozni a lemaradást Lapunk előző számaiban már foglalkoztunk a henger­lő anyaghiányból adódó le­maradásával . . . A jól megszervezett mun­ka és a hengermű dolgozói­nak áldozatos munkája ered­ményesképpen sikerült elérni, hogy a lemaradásnak több mint a felét novemberben be­hozták. A decemberi hónapra a lemaradásból csupán 61 tonna maradt. Most pedig büszkén jelent­jük, hogy a hidehangermű d­olgozói december 24-én a hátralévő 61 tonna lemara­dásaikat is behozták. Ez a nagyszerű teljesít­mény annak köszönhető, hogy az­­ üzem dolgozói, párttagok és pártonkívülli­­ek megértették,­az üzemi pártszervezet október 26- án beterjesztett indítvá­nyát, amely szerint min­den erőt a lemaradás be­hozására kell fordítani. Nehéz volt a helyzetünk, hiszen a lemaradás behozá­sa mellett a napi előirányza­tokat is teljesíteni kellett. Elmondhatjuk, hogy becsület­tel megállták a helyüket. Meg kell említenünk Kovács István 7, Kurdi Ferenc, Tóth János 4. és Ponyi László elvtársaikat, akik ebből a munkából az oroszlánrészt vállalták. De jól dolgoztak az üzem többi dolgozói és vezetői is. Másik jelentős fegyvertény is jelzi, hogy a hengermű dolgozói kárukat­ jól végezték mun­jelentették, hogy december 29-én éves tervü­ket tonnában és értékben befejezték. Ebből is látható, hogy nem volt kicsi az mun­ka, amit elvégeztek. Sőt a mondhatnánk, hogy ember­­feletti munkát Ezen felül vállalták, végeztek, hogy az év hátralévő napjaiban még 8 tonnát fognak termel­ni terven felül népgazdasá­gunknak. Schi Péter elvtárs üzemfőnök helyettes elmondotta, hogy összehívták az üzem vezetőit és megköszönték nekik áldo­zatos és fáradságot nem is­merő munkájukat. £©OOOOOOOOO©0QOOeOOeOOOOO00OOOOOOOOOOOOO€ Tagkönyvcsere a Központosított Irodák KISZ alapszervezeténél Lassan gyülekeznek a fia­talok a taggyűlésre. A te­rem, a taggyűlések előtti szokott hangulatot árasztja. Innen is, onnan is vidám csevegés, nevetgélések hallat­szanak. Amíg megkezdődik a tag­gyűlés, megkeressük a Köz­pontosított Irodák al­apszer­­vezetének titkárát, Szendrődi elvtársit, hogy az elmúlt év munkájáról, eredményeiről, hibáiról beszélgessünk. Szend­rődi elvtárs, az alapszerve­zet munkájáról a következő­ket mondotta: “ Ha visszapillantunk az 1958-as évre, megálla­píthatjuk, hogy szerveze­tünk megerősödött. Úgy létszám szerint, mint po­litikai síkon is. Az 1957 év végén beindított poli­tikai szemináriumokon tagságunk 90 százaléka vett részt. Ezenkívül he­tenként rendszeresen saj­tóelőadásokat szerveztünk a párt segítségével. En­nek révén lehetővé vált, hogy fiataljaink nívós előadásokat hallgathassa­nak és bármiféle politi­kai kérdésre választ kap­hassanak. Az 1958-as évbe beinduló szemináriumok látogatottsága már javult az 1957 évihez viszonyí­tva. Ugyanis 1958-b­an tagságunknak már 95 száza­léka látogatta a politikai elő­adásokat. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a hallga­tók aktivitása még sok kí­vánnivalót hagy maga után. Szendrődi elvtárs a továb­biakban arról beszélt, milyen eredményeket ért hogy el az alapszervezet a papír és a vasgyűj­tés terén. Elmon­dotta, hogy a gyűjtésekből befolyt összegből, meghallgat­va a tagság véleményét és a javaslatok alapján, másokat szervezn­ek, kirándu­Két al­kalommal voltak ben, egy alkalommal Bükkszé­Zsóni­­fürdőn, majd 25 fővel látoga­tást tetteik a Budapesti Ipari Vásáron. A múlt évben végzett munkánk közül, — folytatta nyilatkozatát Szendrődi társ, — legkiemelkedőbb, elv­i választások alkalmával vég­zett, agi­tációs munka volt. Elmondhatjuk, hogy fiatal­jaink eredményesen oldották meg a párt és a KISZ szer­vezet által kitűzött feladato­kat, amelyek­ént dicséret il­leti őket. A titkár elv­társ t­etvett még a bizalmiak még nem teljesen kielégítő munkájá­ról, majd így folytatta: jövőben a­lapszervezetünk ar­­­ra fog törekedni, hogy öntu­datos, munkaszerető fiatalok­kal erősítse sorait, akik ered­ményes munkájukkal, őszin­te, építő és gá­tlás nélküli kri­tikájukkal a KISZ eredményességét fogják műnk« fo­kozni. — fejezte be nyilatko­zatát Szendrődi elvtárs . . . Ezután nemsokára megkez­­dődött a taggyűlés. A titkári beszámoló után, hozzászólá­sok következté­k. Többek kö­zött felszólalt: Tóth Károly elvtárs, a Nagyüzemi KISZ Bizottság a titkára is, aki felszólalásában következőiket mondotta: Kedves fiatal barátaim! Most, amikor­ ezen a taggyűlésen a kezetekbe veszitek a KISZ új tagsági könyvét, jusson eszetekbe az, hogy ezt könyvet, harcos elődeinknek, a Horthy test­vére pribékjei által kion­festette pirosra. Gondoljatok kegyelettel azok­ra az ifjú kommunista elv­­társakra, akik vérüket adták a ti­­ boldogabb, reményteljes jövőtökért. Legyetek büszkék tagsági­­ könyvetekre. Ne feledjétek sohasem, hogy mivel tartoz­tok az országnak, a pártnak, akiknek nagy részük van abban, hogy most szabadon, senkitől nem befolyásolva lehettek építői a szocialista Magyarországnak. Legyetek méltók a tag­sági könyvetekhez, élje­tek az eskü szellemében, hisz nincs szebb dolog, mint a világ dolgozóinak ügyét képviselni, a világ­béke megteremtése ér­dekében. A hozzászólások elhangzása után, az alapszervezet titkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át az új tagsági könyveket a megjelent fia­taloknak.

Next