Tarjáni Acél, 1963 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1963-11-08 / 45. szám

A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottsá­gárok lapja ARA: 30 FILLÉR 1963. NOVEMBER 8. XIII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM. Jugoszláv vendégek látogatása a Salgótarjáni Acélárugyárban Napirend: lutokratizálás — Felújítási munkák­ — Gyártmény K­atalgus — Űzemstervezésj Jó kapcsolat • Az utóbbi időben hazánk és Jugoszlávia között egyre jobban rendeződtek a viszo­nyok és mind politikai, mind gazdasági területeken megbe­szélések, kereskedelmi kap­csolatok folynak. len A két ország között a jó­időszakban egyre több delegáció váltja egymást. hazánkban járt jugoszláv kül­­­döttség a napokban üzemün­ket is megtekintette és hos­­­szabb gyárunk beszélgetést folytattak vezetőivel. A ju­goszláv delegációban mi­niszterhelyettes ,több vasas üzem igazgatója, főmérnöke magas beosztású műszaki em­berek vettek részt. A dele­gációt dr. Énekes Sándor, a Vaskohászati Igazgatóság igazgatója kísérte el üze­münkhöz. A jugoszláv delegáció főleg az automatizálás, mechanizálás és kisgépe­­sítésről érdeklődött. Ezekre a területekre az előző években megvalósított és a jövőre már elkészült tervein­ket vitatták meg a vendégek. Elemezték azt is, hogy üze­münk a felújítási munkák ke­retén belül milyen gépegy­ségek, gépek, berendezések gyártásáig jut el. A megbeszélésen felmerült még, van-e üzemünknek gyárt­mánykatalógus kiadva, s­ ezek főleg az export cik­kekre hogyan vannak összeállítva. Üzemünk vezetői elmondták, hogy a kovácsológyár termé­keiből van, a hideghengermű katalógusa most készül, a hu­zalmas termékből pedig ak­kor lesz összeállítva a kata­lógus, ha az új huzalmű el­­készül, s a gyáregység által gyártott profilok teljes egé­szében tisztázottak lesznek. Természetes a megbeszélés témájából nem maradt el az általunk szállított hidegen hengerelt szalagacél és a bú­torrugó minőségének megja­vítása sem. A jugoszláv szakemberek kifejezték, hogy a jövő­ben is számítanak az ál­talunk küldött jó minőségű termékekre. termelCKft.. A megbeszélés után a ven­dégek gyárlátogatást tettek ahol egy-egy érdekesebb mun­­kafolyamatról, annak lénye­géről érdeklődtek. Még sohasem tettünk ennyit a rend és a tisztaság megte­remtéséért, mint ebben az évben. Üzemeink legtöbbje ma már szép, tiszta, takaros. Képünk akkor készült, ami­kor a villamos központ női brigádjának tagjai is össze­fogtak és társadalmi munká­ban munkaidő után pucolták tükörfényesre az ablakokat. Hősies helytállás az acélöntödében Egyszer megmentették, máskor biztosították a tervhez szükséges adagot Ebben a kis cikkben, munkában való hősies helyt­a állásról lesz szó. Lehet, hogy egy nem öntödei dolgozó és olvasó szemében ez kis do­log, azonban mégis hősies helytállás egy martinkemen­­cei, közel négy tonnás adag megmentéséért. Úgy történt, hogy október 28-án üstbe csa­polták a 308-as számú ada­got, csak amikor a dugórög­zítő csavart fel akarták oldani az elszakadt, így az üstfenék kagylójáról a dugót felnyitni nem lehetett. Barancs István művezető vezetésével tizen­egy öntő, darus és segéd­munkás vágta hidegen a le­szorító csavarokat, amikor 40 perc után felszabadult a du­gószár és így megmentették az adagot, amit sikerült le­önteni. Ez egy daru horogján függő, izzó acéllal teli üstnél nem könnyű dolog, sőt koc­kázatos, merész vállalkozás. Október 30-án éjfél előtt fél órával, öntés előtt közvetle­nül villamos zárlat miatt mű­ködés­képtelen lett az acél­öntődés három biciklidaru. A villanyszerelők 4 órán keresz­tül keresték és javították a hibát, eközben a kemencében levő adag is elfolyt a salak­gödörbe. Az adag elfolyás, azonkívül az adag 2 és fél órás tartása a kemencében olyan súlyos kárt okozott, ami­nek a kijavítása 13 és fél órát vett igénybe. Az október havi terv tel­jesítéséhez még 6 adagra volt ezen az utolsó napon szük­ség. A második és harmadik műszak művezetői és olvasz­­tárai lehozták a 6 adagot, ez pedig példás helytállás volt, ami dicséretes dolog. A hengerműben szükség van most a lelkiismeretes munká­ra. Szőke Ferenc hengerész is arra törekszik, hogy az év végéig minden adósságot pótoljanak. Több mint negyedmillió forint jutalmat kaptak dolgozóink 50 fő kapott Kiváló Dolgozó jelvényt • 59 fő oklevelet 420 fő részesült egyéni pénzjutalomban A november 7-i ünnepi program értelmében novem­ber 4-én, hétfőn délután 2 órakor volt művelődési há­zunkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulójának megemlékezé­se. Ez ünnepség keretében lettek megjutalmazva azok a dolgozók, szocialista és mun­kabrigádok, valamint gyár­egységek, akik ez év folya­mán lendületes, jó munká­jukkal, odaadó szorgalmukkal elősegítették, hogy vállala­tunk eredményesen zárta a három negyedévet. Az ünnepi beszéd után An­tal Gyula elvtárs, vállalatunk igazgatója ismertette az eddi­gi eredményeket és a munka­verseny értékelése alapján kiosztotta a jutalmakat. Dolgozóink jó munkája nyomán lehetővé vált, hogy több, mint negyedmillió fo­rint kerülhetett kiosztásra. Ez az összeg magasabb az elmúlt évinél és azt bizonyítja, hogy dolgozóink, szocialista és munkabrigádjaink jól dolgoz­tak és hasznosan tevékeny­kedtek az eredmények növe­lése és gazdaságos termelés érdekében. A verseny értékelése alap­ján­ termelő üzemek között első helyezést ért el a vasöntöde, második az acélöntöde és har­madik a huzalmű gyárrész­leg. Kisegítő üzemek között a GYEGY szerzte meg az első­séget. A szocialista brigádok ver­senyében több jó teljesítmény született, ezért vállalatvezető­ségünk három helyett öt he­lyezést díjazott. Ennek alapján első: Spa­­gina Zoltán lapátgyártó, második: Hirschrich József vas­öntő, harmadik: Nagy Gyula energiaszolgáltató, negyedik: Nyerges Gyula szerszámlaka­tos, és ötödik: Bányik István géplakatos brigádja lett. Munkabrigádok versenyé­ben az első helyezést Nagy István 3-hengerműi kötő, második: Bar­csa József szállító, harmadik: Bobály Antal csavargyári sajtoló brigádja érte el. A női brigádok versenyét Juhász Lászlóné motorte­kercselő brigádja nyerte második helyezést Szabó Jó­­szefné csavargyári hidegüzem és harmadik helyezést Jakus Edit kartondobozkészítő bri­gádja nyerte­ el. A KISZ ifjúsági verse­nyében Bodnár Miklós szegcsomagoló brigádja került az első helyre. Ezt követte Óvári János acél­öntő, míg harmadik helyen Juhász József 11. GYGÓ gép­munkás brigádja végzett. A műszaki brigádok ver­senyében Vágvölgyi Tiva­dar hatalmas műszaki brigádja került az első helyre. Második helyen Vonsik Er­nő termelési főosztály, har­madik helyre Márkus István energia gyárrészleg műszaki brigádja került. Ezek után 50 fő kapott Kiváló Dolgozó jelvényt, mel­­­lyel 53 ezer 250 forint ke­rült kiosztásra, míg 59 fő ka­pott Kiváló Dolgozó okleve­let, mellyel 29 ezer 650 fo­rintot fizettek ki. Ezen túl­menően mintegy 420 dolgozó kapott egyéni pénzjutalmat, melyre közel 150 ezer forint került kifizetésre. Összességében, vállalatveze­tőségünk a jó munka elismerése­képpen csaknem 253 ezer forintot osztott ki jutal­mazásokra. Reméljük, hogy ez az anya­gi elismerés és megbecsülés további serkentő hatással lesz dolgozóinkra és az év hátra­levő időszakában tovább emel­kednek elért eredményeink. Erre az első lépés meg is tör­tént, az újabb verseny kihí­váshoz való csatlakozással, s úgy gondoljuk, hogy ennek nem is fog elmaradni az ered­ménye és dolgozóink olyan lendülettel végzik további munkájukat, hogy év végén még nagyobb sikerekről szá­molhat be vállalatvezetőségünk és talán még az élüzem cí­met is sikerül elnyerni. A kizsákmányolás és az elnyomás láncaitól megszabadult ember diadalát ünnepeltük Ünnepi nagygyűlés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra az egyszerű munkás emberek száz és százmillióinak történelmi sorsfor­dulójára mindig ünnepélyes gondolatok között emlékezünk vissza. Most a 46. évforduló alkalmával a művelődési ház­ban gyűltek össze dolgozóink, hogy résztvevői legyenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat megillető ünnepé­lyes megemlékezésnek. Az ünnepségen Tóth Károly elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára mondott beszédet, majd ezt követően sor került a szocialista munkaversenyben ki­emelkedő eredményeket elért dolgozók, brigádok és gyár­egységek meg­jutalmazására is­ lényeges folyamata korunk­nak, amely valamely módon ne függne össze vele. Most, majd félszázaddal később is olyan elevenen munkál, hogy többet beszélnek, írnak, vitáznak következményei­ről és tanulságairól, mint valaha. Időszerűsége folyamatosság­­ban van, vagyis forrása kez­dete annak a világfolyamat­nak, amely az emberiséget a kapitalizmusból a szocializ­musba, a kommunista világ­társadalomhoz vezeti. Amikor októbert ünnepel­jük — folytatta Tóth elvtárs —, a kizsákmányolás és az el­nyomás láncaitól megszaba­dult ember diadalát ünnepel­jük, aki úrrá lesz a természet felett is, az ember nevében az ember javára. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom azért válhatott fordulóponttá az emberiség történetében mert a kizsákmányoltak élé­re a legforradalmibb osztály állott, mert megérett a hely­zet a társadalmi fejlődés, a munkásosztály győzelmére, mérhetetlenül elnyomott kizsákmányolt néptömegek győzelmüket annak köszönhet­­ték, hogy tudományos forradalmi elmélettel, a marxizmus— leninizmussal felvértezett, nagy harcokban megedzett kommunista párt vezette harcukat. Olyan párt, amelynek élén Vlagyimir Iljics Lenin állt, akit példátlan elméleti felké­szültsége, zseniális szervező, vezetőképessége, páratlan politikai éleslátása és a nép­hez való rendíthetetlen hűsé­ge­ egyaránt képessé tette a legnagyobb személyes hivatás­ra, amelyet a történelem ed­dig ismert. A szovjet nép eredményei világszerte tiszteletet és meg­becsülést vívtak ki. A szovjet nép csodálatos áldozatkészsé­ge, forradalmi munkaszerete­te párosulva a szocialista gaz­daság előnyeivel, néhány év­tized alatt olyan eredménye­ket teremtett, amelyek Szovjetunió legádázabb ellen­­­ségeinek is a torkára forrasz­tották a szót. A háború előtti Oroszország az Egyesült Államok ipari ter­melésének csupán 12 százalé­kát érte el — mondotta Tóth elvtárs. Bár a közben két pusztító Szovjetunió világhá­borút állt ki, 1962-ben elérte az Egyesült Államok termelé­sének 63 százalékát és a test­véri szocialista országokkal együtt kérlelhetetlenül nyo­mul előre. Negyvenhat évvel ezelőtt kezdődött meg a Téli Palota ostroma, a pétervári munká­sok fegyveres felkelése, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom — kezdte beszédét Tóth Károly elvtárs. Ez a vi­lágra szóló esemény azóta új térképet rajzolt, új társadal­makat teremtett, s nincs olyan A szovjet ipar fejlődésé­nek évi üteme átlagosan 10 százalék felett van, míg az Egyesült Államokban mindössze 3,3 százalékos ez az ütem. Akár csak a teremtés ered­ményei, a legnagyobb megbe­csülést és tiszteletet vívták ki szovjet tudomány, szovjet kultúra és népművelés ered­ményei is. Ma a szovjet mun­kásoknak csaknem a fele, a kolhoz-parasztoknak pedig egynegyede rendelkezik felső­fokú képzettséggel. S jelenleg is mintegy há­romszor annyi mérnök végzi­ az egyetemet a Szovjetunióban, mint az USA-ban. A szovjet tudósok, techniku­sok, munkások az első szput­­nyikkal, az ember első űruta­zásával, a Holdra küldött első földi üzenettel, a Marsra in­dított űrrakétával kiváltották az egész világ bámulatát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sáról még évszázadok múltán is megemlékeznek majd az emberek. Ennek történelmi jelentősége abban van, hogy meghirdette a kommunizmus programját. E progr­amban tudományosan meghatározták a kommunizmus megteremté­sén­ek gyakorlati tervét. Lenin azt mondotta: „1917-től kezdve egyetlen jelenséget sem lehet he­lyesen értékelni, ha Szov­­jet-Oroszországot nem ve­szik figyelembe.” De ma még kevésbé lehet megérteni korunk követelmé­nyeit, ha figyelmen kívül hagyjuk a szocialista világ­­rendszer létrejöttével, a gyar­mati rendszer széthullásával bekövetkezett változásokat. A már felszabadult és még el­nyomott gyarmati népek tu­datában mind mélyebbre ha­tol a felismerés: szabadságuk, függetlenségük elválaszthatat­lan a Szovjetunió lététől, a szocialista világrendszer ba­ráti segítségétől, az imperia­lizmus ellen folytatott harcá­tól, s hogy boldogságuk elvá­laszthatatlan a szocializmus eszméjétől. A gyarmati rendszer vég­órája ütött és nincs már messze a teljes felszámo­lás ideje. A magyar kommunisták és a magyar dolgozók — folytat­ta Tóth Károly elvtárs — úgy tekintenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, mint ami kiinduló pontja a mi né­pi demokratikus forradal­munknak is. Baráti, testvéri kapcsolataink a fiatal szovjet köztársaság első éveire nyúl­nak vissza. Az októberi esz­mék diadala révén hazánk már népek 1919-ben a forradalmi első soraiba került. Nemzeti büszkeségünknek ez az egyik legtisztább forrása. (folytatás a 2. oldalon) Műszaki megbeszélés a Holla­ndi brigádnál

Next