Tarjáni Acél, 1966 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-16 / 37. szám
A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának lapja XVI. ÉVF. 37. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1966. SZEPTEMBER 16. Tanácskoztak szocialista brigádjaink Az év minden napján és hónapjában és üzem szinten kell dolgoznunk Felülvizsgálják a vállalásokat — A tudatformálásnál előbbre kell lépnünk — A GYEGO balesetmentesen dolgozik Az elért eredményeket, a kongresszusi munkaverseny állást, az első hét hónap tapasztalatait értékelték vállalatunk szocialista brigádjainál a melegüzemeknél és a kisegítő üzemek viszonylatában. A hidegüzemi értékelésre néhány nap múlva kerül sor. A gazdaságosság A melegüzemi szocialista brigádok tevékenységének értékelésnél Lengyel István elvtárs megállapította, hogy a kovácsoló gyárrészlegnél vállalt 120 ezer forintos megatakarítással szemben közel 500 ezer forintos eredménnyel dicsekedhetnek. A megtakarítás a vállalással szemben oly nagy mértékű, hogy a jövőben felül kell vizsgálni a felajánlásokat és amennyiben lehetséges pótfelajánlásokat kell tenni. A négyszeres túlteljesítés azt bizonyítja a kovácsológyárnál, hogy talán alábecsülték a lehetőségeket, vagy éppen óvatosak voltak a vállalások megtételénél. A kovácsológyárrészlegnél különben, mint megállapította — Lengyel István elvtárs, Fájd Imre, Kakukk István, Ruza Jenő és Angyal Gyula 7. brigádjai érték el a legjobb eredményeket ez évben a kongresszusi munkaversenyben. Az öntödei gyárrészlegnél az anyagtakarékosság vonalán első féléves szinten nem sikerült teljesíteni a vállalásokat. Az alapanyagoknál 0,4 százalékos túllépéssel zárták a félévet. Rezsianyagokból viszont 25 ezer forintos megtakarítást értek el. Minőségjavítás területén az acélöntődei selejtkár csökkentésén keresztül 1965-höz viszonyítva közel 60 ezer forintos túlteljesítéssel zárták az első félévet. A vasöntödénél az árengedményes kokillák részarányának csökkentésénél 36 ezer forintos megtakarítás született az év első felében. A kisegítő üzemek eredményeit értékelve megállapították, hogy a GYEGO, a közlekedés, valamint a MEF túlteljesítette az év első hét hónapjában vállalását. A TMK, anyag és áruforgalom, valamint az energia részlegeknél elmaradtak a vállalás teljesítésétől. Tudatformálás — Nevelés A szocialista brigádvezetők, brigádtagok, patronálok értekezletén a különféle termelési tervek, anyagmegtakarítás, selejt és önköltségcsökkentés elemzése mellett megvitatták a brigádoknál folyó tudatformálással kapcsolatos tennivalókat, eddig elért eredményeket, így a kovácsoló gyárrészlegnél több különféle politikai oktatási formán, — párt és szakszervezeti — vettek részt a dolgozók. Hiányosság itt az volt, hogy kevés óraszámban tartottak szakmai továbbképzést a brigádtagok körében. Az öntödei gyárrészlegnél politikai oktatáson 154 fő vett részt rendszeresen. Az említetteken kívül 13-an állami oktatásra jártak. Mindkét értekezleten olyan következtetéseket vontak le a tudatformálást, tanulást illetően, hogy bőven van még tennivaló e kérdéseket illetően, így a kovácsoló gyárrészlegnél mintegy 450 brigádtag dolgozik és ezek közül 250 fő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Az öntödei gyárrészlegnél 237 szocialista brigádtagból 137-nek nincs meg az általános iskolai végzettsége. De hasonló a helyzet a kisegítő üzemek brigádjainál is, ahol több, mint 800 brigádtag dolgozik és 250 főnek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Nyilván az említett hiányosságok éreztetik hatásukat a napi munka végzésében, a minőségjavításnál, a balesetek alakulásánál és egyéb üzemben folyó kérdéseknél. Mind a melegüzemeknél, mind pedig a kisegítő üzemeknél elemezték az igazolatlan kimaradások helyzetét is. Sajnos még vannak olyan tapasztalatok, hogy a szocialista brigádoknál sincs minden rendben, hiszen több helyen találhatunk későn jövőt, kimaradót, munkafegyelemsértőt. A kovácsoló gyárrészlegnél Hegedűs Nándor brigádjában ez évben öt igazolatlan kimaradás volt. Bár javult a helyzet 1965-höz viszonyítva, mert akkor tizenöt alkalommal maradtak ki igazolatlanul. Rosszabbodott a helyzet Oravecz László brigádjánál, mert az év eddigi részében három igazolatlan kimaradójuk van. Ez annál is inkább probléma a brigádnál, mert az elmúlt évi eredményei alapján bronz fokozatot szereztek. Ugyanez elmondható a vasöntödei kokillás brigádnál, ahol Horváth László brigádtag igazolatlan kimaradásával rontja az eddig elért eredményeket. A kisegítő üzemek szocialista brigádjainál már valamivel jobb a helyzet. A hét részlegnél ez évben egyetlen egy brigádtag sem maradt ki igazolatlanul, így ezirányú felajánlásaikat teljesítették a brigádtagok. Az egészségvédelemért A balesetek alakulását vizsgálva javuló eredmények tapasztalhatók néhány területen. Persze ez inkább a brigádokra vonatkozik. A kovácsológyárnál és az öntödéknél javulás állt be e tekintetben. Itt a brigádtagok további feladata az, hogy nagy figyelmet szenteljenek a brigádon kívüli dolgozókra, rendszeresen foglalkozzanak a balesetveszélyes helyek felderítésével. A balesetek alakulásánál a kisegítő üzemek közül GYEGO áll az élen. Sem az a üzemnél, sem pedig a brigádoknál nincs ez évben baleset. A TMK-nál emelkedett a baleset az első félévben a bázishoz viszonyítva. A szocialista brigádok mindkét értekezletén szó esett még a társadalmi munkákról, a brigádnaplók vezetéséről, a szocialista módon élni jelszó érvényesüléséről, a patronálok tevékenységéről, szerepéről, a gazdasági vezetők és a mozgalmi szervekkel való kapcsolatokról, az újításokról és még sok egyéb olyan kérdésről, melyek mind-mind gazdagítják a brigádok tevékenységét, színesebbé teszik a brigádok életét. r Élénk vita Mindkét alkalommal több részvevő bekapcsolódott vitába, és sok jó tapasztalatot mondtak el az elmúlt évek munkájáról. Többen a jövőre nézve hasznos ötletekkel járultak hozzá az értekezlet színvonalához. A melegüzemi brigádok tanácskozásán felszólalt vállalatunk igazgatója, Antal Gyula elvtárs is. Megjegyezte, hogy üzemünk tervének összeállításánál mindig figyelembe veszik a szocialista brigádokban rejlő hatalmas erőt. Különben az acélárugyár kongresszusi vállalását, — mint mondotta, — már 94 százalékban teljesítette.Ez természetesen így helyes, hiszen kormányunk, népgazdaságunk számít termelő gyáregységeink által előállított belföldi és export termékek egész sorára. Antal Gyula igazgató elvtárs kérte a brigádoktól az ütemes teljesítést, a minőségi munkavégzést. Beszélt arról is, hogy brigádjaink minél szélesebb körben kapcsolódjanak be a technológiák tökéletesítésébe. Bejelentette továbbá azt is, hogy a közeljövőben újra vasúti kocsi korlátozásra lehet számítani, mely fokozott feladatokat ró majd az üzem kollektívájára, hiszen előtérbe helyezik a közúton való termékszállítást. Majd befejezésül így szólott Antal Gyula elvtárs: „ A brigádok, brigádtagok az év minden napján, minden hónapjában és üzem szinten dolgozzanak!” Nyilván csak így lehetséges a cím megtartása, nem beszélve arról, hogy a nyereségrészesedésnek e tényező komoly alapját jelenti. A hozzászólások nagy részében a vezetők, patronálok és brigádtagok az exporttervek teljesítésével, különféle berendezések javításával, beépítésével, hiányosságával foglalkoztak. Sok szó esett — és ez megnyugtató — a baleseti kérdések elemzéséről. Ha szemben a napi munka végzése közben ilyen jó lesz a hozzáállás e kérdéshez, akkor nem lesz különösebb gond az év hátralévő részében ezen a területen. A brigádmozgalom eddig elért eredményei a IX. pártkongresszus időszakában, kell hogy ösztönözze vállalatunk egész kollektíváját, hogy ezen keresztül a tett vállalásokat maradéktalanul teljesíthessük, majd ezt követően sikeresen fejezhessük be az 1966 -os évet, mind a belföldi, mind pedig az export termékek gyártását illetően. Megvalósítás előtt a téli felkészülés munkaterve A folyamatos termelést biztosító és munkásvédelmi intézkedések A termelési feladatok teljesítésének feltételeit a közelgő téli időszakira való tekintettel nagyobb körültekintéssel kell biztosítani. Erre az időszakra külön felkészülés szükséges, úgy a termelő üzemek, mint a kiszolgáló gyárrészlegek részéről egyaránt. Ennek a felkészülésnek nemcsak az 1966. IV. negyedévi feladatok végrehajtását kell célozni, hanem biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet is az 1967. évre. Mindezek érdekében a szükséges feladatok végrehajtására intézkedési tervet dolgoztak ki, miszerint 5 pontban határozták meg a felkészülési program szerinti tennivalókat. Első feladatként az energiaszolgáltatás zavartalan biztosítása jelentkezik. A gyárrészlegek gáz, gőz, víz pakúra és sűrített levegő ellátása érdekében átvizsgálásra és javításra kerülnek, a gyárudvari és üzemi vezetékeik, kazánok, generátorok, szivattyúk, kompresszorok, a kondenzvíz visszanyerő állomások, ivóvízhálózat és kutak, valamint az ipari víznyerő telepek. Második fokozatban a termelő berendezések üzembiztos állapotban tartása a fő feladat. E témának alapját az évi nagyjavítás képezi de ezen túlmenően a programban lefektetett TMK javításokat még időben el kell végezni. Ezek nem kisebbek, mint a szabadban működő daruk, szállítószalagok, és egyéb szállító és emelő berendezések zavartalan téli üzemeltetése. Idetartoznak még a belső anyagmozgatást végző szállítókocsik, vontatók, vasúti alapépítmények, váltók és kitérők felülvizsgálata és kijavítása. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a döntő fontosságú berendezések tartalék alkatrészekkel való ellátására. A megfelelő elektromos és mechanikus tartalék alkatrészeknek olyan mértékben kell rendelkezésre állni, hogy esetleges rendkívüli időjárás következtében fellépő üzemzavarokat a legrövidebb időn belül el lehessen hárítani. A téli felkészülési program harmadik tétele előírja, hogy biztosítani kell az üzemeken belüli munkahelyek, öltözők, fürdők, fűthetőséget meleg és ivóvíz ellátását. Ezzel párhuzamosan át kell vizsgálni és ki kell javítani ezen berendezések nyílászáró szerkezeteinek zárhatóságát és szigetelését. A munkásvédelmi és szociális feltételek biztosításához tartozik még a szabadban dolgozók részére melegedő helyiség biztosítása, és védő felszereléssel, való ellátása továbbá, hogy a munkás járati autóbuszokkal bejáró dolgozók részére fedett és jól fűthető váróhelységekről kell gondoskodni. A negyedik témakörben megfelelő mennyiségű alap és segédanyagkészlet biztosítását írja elő a program. Ezek közé tartozik a termelő üzemek részére szükséges abroncs és huzal, a kovácsológyár és öntödék részére szükséges alapanyagok, valamint az energia szolgáltatáshoz tartozó szénmennyiségek biztosítása. Elengedhetetlenül szükséges a szállítóeszközök tartalék alkatrészeinek megfelelő mértékű raktározása, hogy ilyen vonatkozásban sem következzen be fennakadás. S végül de nem utolsósorban a felkészülési program előírja, az anyagmozgatással kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges előintézkedéseket is. Ilyenek pl. a mozdonyoknál és tolatóknál fékhatás biztosítására megfelelő mennyiségű homokról való gondoskodás. Esetleges nagyobb hóeséseknél a vágányok és közlekedési utak eltakarítására alkalmas szerszámok készenlétbe helyezését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy télre való felkészülést komolyan, körültekintően kell kezelni, mert az időjárás kiszámíthatatlansága komoly nehézségeket okozhat a folyamatos termelésben. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi tapasztalatok felhasználásával ezúttal is sikerül a téli időszakot zavarmentesen jó termelési eredmények elérésével áthidalnunk. Ororszi Lajos nagy szorgalommal és jó minőségben készíti a hideghengermű számára a hengereket. Szorgalmas, jó munkájáért a kiváló dolgozó oklevelet is elnyerte Követésre méltó versenyfelhívás A szocialista brigádmozgalom a Kovácsológyár területén is egyre eredményesebben bontakozik ki. Üzemen belül egymás után látnak napvilágot a versenyfelhívások. Ennek egyik legjobban elterjedt formája a balesetmentes munka megteremtésére irányuló mozgalom. Először Kiss Dezső szocialista brigádvezető kezdeményezése alapján indult egy versenyszakasz, amely május 1-én került kiértékelésre. Toronyi József szocialista brigádja lett az első, s ezért gyárrészlegvezetői jutalmazásban részesült. A versenylendület nem csökkkent, mert követte Kadlót Béla szocialista brigádjának versenykihívása, melyhez a kovácsológyár minden brigádja csatlakozott. Ez a kihívás ugyancsak a balesetmentes munkavégzésre irányult. Az augusztus huszadiki értékelés szerint Angyal Gyula szocialista brigádja nyerte a versenyt, mivel három hónapon keresztül a brigád baleset- és sérülésmentesen dolgozott. A kovácsológyári szocialista brigádok a versenymozgalmat kapcsolták a szakszervezet munkásvédelmi versenymozgalomhoz, s ez szép eredményeket hozott. Ugyanis tizennyolc brigád állt versenyben és eddig hetvennégy munkásvédelmi újítási javaslatot dolgoztak ki. Most újabb versenykihívásról adhatunk számot, amely Gulyis Ferenc készítő, szocialista csavarkulcs brigádjától származik. Ennek értelmében a Gulyis-brigád versenyre hívja ki a Kovácsoló Gyár részleg és a vállalat összes szocialista brigádjait az alábbi szempontok szerint: A verseny időtartama 1966. szeptember 1-től 1966. december 31-ig. Versenyfeltételek: 1. A verseny időszaka alatt a brigád minden tagja balesetmentesen dolgozik. 2. Balesetet előidéző források feltárása és megszüntetése (számszerűn). 3. A munkahely és a gépek kifogástalan tisztántartása. Gulyás Ferenc csavarkulcskészítő szocialista brigádja felhívja a vállalat összes szocialista brigád vezetőjét, hogy csatlakozzanak, e nemes mozgalomhoz, hogy ezen keresztül is elősegítsék a balesetmentes munkavégzést. A kongresszus tiszteletére A Kovácsoló Gyár részleg egyre nagyobb export feladatok megoldása előtt áll. Ennek figyelembevételével történt az az elhatározás, hogy egy új Hassel sajtó elkészítésével és beállításával elősegítsük, e nagy feladat megoldását. A szükséges intézkedések ebben az ügyben meg is történtek. Papanicz Sándor TMK-lakatos szocialista brigádjával vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére ezt a határidőt lerövidítik és a Hassel sajtót november huszonnyolcadikén az üzem rendelkezésére bocsátják. E vállalás teljesítésének kiinduló alapja az, hogy a berendezés elkészítésének alapozási munkái október tizenkettedikére kész legyen. Most már csak a TMK illetékesein a sor, hogy megfelelő intézkedések biztosítsák az alapozási határidő betartását. A minőségi értekezleten határoztak Az elmúlt napokban minőségi értekezletet tartottak a Salgótarjáni Acélárugyárban. A minőségi értekezleten sokféle téma került szóba. Többek között a következő problémára hívták fel a figyelmet Az utóbbi időben a Schumag rúdhúzógépen a húzógyűrűk nagyobb mennyiségben repednek. Tanulmányt kell készíteni a repedések csökkentése céljából. A probléma megoldásának felelősét Németh József, Manker György, és Keill József személyében jelölték ki. — Valóban, a húzó szerszámok felhasználása fajlagosan mind nagyobb mértékben törnek a régi betolási eljáráshoz viszonyítva — mondotta Manicher elvtárs. — Máris folynak a kísérletek a nagymértékű szerszámtörés okának megállapítása végett. A feladat megoldásán a huzalma gyárrészleg, a technológiai osztállyal együtt dolgozik. Bevonják a munkába a Keményfém Ipari aki a húzógyűrűket Vállalatot, készíti. Ezen kívül a Salgótarjáni Acélárugyár GYEGO részlege is hozzájárul a téma megoldásához.