Tarjáni Acél, 1967 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-06 / 1. szám

* TARJANI ACÉL A Vezetőségválasztás után a központosított irodák pártalapszervezeténél kongresszus határozatainak szellemében folytatjuk munkánkat A központosított irodák szeressé tesszük a párttagság, pártalap szervezete szeptember elsősorban a csoportbizalmiak első hetében tartotta vezető­­ tájékoztatását. Az agitációs ségválasztó taggyűlését. A­­ munka egyik éveken át be­­megfelelő előkészítés, a ve­­j vált, jó szolgálatot tett esz­­tetöség minden területre ki-­ köze a faliújság, elhatároz­­terjedő elemző, az eredmé­­n­yűk, hogy nemcsak külső tor­­nyeket, hiányosságokat feltáró mását, hanem tartalmát, szín- és a feladatokat meghatározó­­ vonalát is megváltoztatjuk beszámoója, valamint a tag- Különösen nagy szolgálatos­ság aktivitása biztosították a tehet a faliújság a kongresz­­taggyűlés sikerét. I szus után a dolgozók felé 1 ,­­ egyes fontosabb kérdés rész­ Alapszervezetünk tagsága ügtesebb magyarázásával már a jelölő bizottság műkö­dése idején — amikor is a je­lölő bizottság tagjai vala­mennyi párttaggal elbeszélget­tek — is nagy érdeklődést tanúsított a vezetőségválasztó taggyűlés iránt, javaslataikkal. Megismerni a határozatokat A vezetőségválasztó taggyá­­a jelölő bizottság munkáját lés után fontos feladatot só­­nagymérté­kben megkönnyítet­­len tett a tagság figyelmét fo­tók.­­ kozottabban a IX. kongres­­­­szus előkészületeire, a kong­­­­resszusi felajánlások teljesítő­ Tetszéssel fogadták ser­, azok elősegítésére i­á­Külön ki kell hangsúlyoz­ni, hogy párttagságunk körében nagy tetszést váltott ki az a határozat, mely szerint a jelölő bizottságot már az augusztusi taggyűlésen meg lehet választani, és a vezetőségválasztó taggyű­lésig a tagság véleményének, javaslatának alapján elkészí­tették jelölésüket. A megválasztott vezetőség a tag­gyűlésen elhangzott bí­rálatokat, javaslatokat is fi­gyelembe véve munkához lá­tott, ütemtervet készített a pártcsoport bizalmiak újjává­­lasztására. Alapszervezetünk­nél a pártcsoport bizalmiak az elmúlt két évben eredmé­nyes munkát végeztek, sok segítséget adtak a pártveze­­tőségnek, rendszeresen foglal­koztak a hozzájuk beosztott dolgozókkal. A bizalmi vá­lasztó csoportértekezletek szín­vonala, a tagság aktivitása megfelelő volt, megtárgyalták az eddig végzett munkát, és értékes javaslatok hangzottak el, melyet a jövőben figye­lembe is kell venni. Elgondolkoztató, hogy a vezetőségválasztó tag­gyűlésen és a csoportérte­kezleteken is előtérbe ke­rült a KISZ-szervezet munkájának bírálata, a fi­atalokkal való foglalkozás hiányoságai. Párttagságunk túlnyomó több­sége nincs megelégedve KISZ-szervezeten belül folyó a munkával, a következő idők egyik fontos feladatát fogja je­lenteni pártszervezetünk számára a központosított iro­dákon belül folyó KISZ munka fellendítése, megfelelő segít­­ségnyúj tás az e téren meg­oldandó feladatokhoz. Emelni a színvonalat A vezetőségválasztó taggyű­lés után került sor az 1966— 67. évi pártoktatás beindításá­ra. A vezetőség beszámolója­­ rámutatott az ideológiai mun­ka fontosságára, ezen belül a pártoktatás színvonalának eme­lésére. Az új oktatásfelelős a vezetőségi ülésen megtárgyalt szempontok alapján, a nyár folyamán történt szervezésnek megfelelően indította el az új oktatási évet, melynek szám­szerű eredménye, hogy az alapszervezet tagságá­­­­ból 95 fő rendszeresen részt vesz szervezett párt­oktatásban­ .13 fő pedig állami oktatás ke­retében. Új alapokra kell helyezni alapszervezetünknél is az agi­­tációs munkát, ennek első és legfontosabb feltételeként rend­­ nyílani. A központosított iro­dák alapszervezetéhez közvet­lenül nem tartozik termelő üzem, azonban a központi szervek rendkívül sokat te­hetnek az éves vállalások, a kongresszusi felajánlások tel­jesítéséhez szükséges feltéte­lek biztosítása terén. Szod­a-A Salgótarjáni Acélárugyár termékei a világ sok orszá­gába eljutnak, megbecsülés szervezze ezzel a vállalatnak. Hogy külföldön még jobban megismerjék áruink jó minő­ségét és a nagy választékot gyárunk rendszeresen részt vesz nemzetközi kiállításokon illetve vásárokon. Már most megkezdődtek a­­előkészületek az 1967-es ta­vaszi Lincses Vásárra, ahol a mi termékeink is helyet kapnak. Lipcsében különféle . . . „ ,, . . ., hidegen hengerelt szalagacélo tol. A következő időkben uj- kat be. ból felmérjük párttagjaink leterhelését, és az újabb fel­adatok kiadásánál ezt figye­lembe vesszük, célunk az, hogy a kong­resszus által meghatáro­zott feladatok végrehajtá­sa mi­nden területen a leg­­megfelelőbb hatékonyság­gal és valamennyi párt­tag bevonásával aktív részvételével megtörtén­jen. A munka jó elvégzése és a feladatok ismertetése érdeké­ben valamennyi párttagot és pártonkívüli dolgozót bevo­nunk a kongresszusi anyag is­mertetésébe. Varga Gyula lista­brigádjainak és e cím­ért dolgozó munkabrigádja­­ink szép eredményeket vall­hatnak magukénak. Tagságunk részéről sok bírálat hangzott el, hogy a feladatok végrehajtásából nem minden párttagunk veszi ki részét, így egyesek túl van­nak terhelve, mások meg tá­vol maradnak a pártmunká Hathetes tanfolyam a pártcsoport­vezetők részére feladatok végzése közben egyre nagyobb felelősség há­rul a politikai életben a párt­csoport bizalmiak személyére. A pártcsoport bizalmiak állandó kapcsolatban állnak az alapszervezet, egyes üzemré­szek dolgozóival, párttagjai­val, így ebből következik, hogy a felsőbb pártszervek határozatai, valamint a nagy­üzemi pártbizottság által ki­adott feladatok a pártcsoport­bizalmiakon keresztül jutnak e­ a párttagokhoz. Nagyon fontos, lényeges tehát az, hogy ebben az időszakban olyan pártbizalmiakat tegyünk -söpörtök élére, akik mara­­­déktalanul végrehajtják a párthatározatokat és nap, mint nap foglalkoznak a párt­tagokkal, valamint a párton­­kívüliekkel egyaránt. Az említett feladatokat fi­gyelembe véve, a nagyüzemi pártbizottság tanfolyamot in­dított a pártcsoport­vezetők számára, amely mintegy hat héten keresztül tart és kül­­önféle előadások megtartásá­val alapozzák meg, készítik el a bizalmiakat a IX. párt­­kongresszus, valamint a III. ötéves terv célkitűzéseinek ua t lüvüy'Urc­um e.a i­­­ in részére tartandó tanfolyamon az a.adni el ad­ások hangza­nak el: A pártcsoportok he­lye, szerepe, jelentősége a pártmunka színvonalának emelésében. A pártcsoportok szerepe a termelést ellenőrző és gazdaság vezető munkában Alapszervezeteink feladata a gazdaságirányítás új rendsze­rében. Az ideológiai munka fontossága, jelentősége. Párt­csoportok feladatai e téren. A párthatározatok jelentősé­ge. határozatok levitele és a végrehajtás ellenőrzésének módja. A pártmegbiza­tások szerepe, kiadása, számonké­rése. A szocialista brigádmoz­galom fejlőd­ésének eredmé­­nye­.­ További feladataink-Pá’-csoport­ ai’-’k hogyan se­gítsék a mozgalom fejlődését. A IX. pártkongresszus hatá­rozatából adódó feladataink. Az említett előadásokat a">­an e'vtármk tartják, akik egy-egy témában hasznos, gyakorlati tapasztalatokat tudnak nyújtani a levitelhez, a végrehajtáshoz. Így az elő­adók László­ között találjuk: Szabó Vonsik Ernő, Szőcs Gyula, Maiczen József, Bir­­kás Zol’tal, Merlák Ervin és Tóth Károly elvtársakat. Termékeink a tavaszi Lipcsei Vásáron A kiállításhoz szükséges anyagok zsűrizése már meg­történt és a szállítmány az év elején el indul rendelteté­si helyére, Lipcsébe. II termelés rendszerének láncszemei Jól vizsgáztak a daruvezetői tanfolyam hallgatói A Salgótarjáni Acélárugyár­ban minden munkaterületen arra törekednek, hogy hozzá­értő, jó szakemberek kellő szakmai felkészültség birto­kában segítsék a tervfelada­­tok maradéktalan végrehajtá­sát. Ezt a célt szolgálta most az a 92 órás daruvezetői tanfo­lyam is, amelyen a közel­múltban 45 acélgyári dolgo­zó tett sikeres vizsgát Miután a Salgótarjáni Acéláru­gyár­ban rengeteg anyagot kell megmozgatni a folyamatos termelés biztosítása érdeké­ben a jól képzett daruveze­tők igen fontos láncszemeit képezik a termel­és korsze­rűen ki­al­akított rendszerének Az 1967-es év további fe­ladatokat tartogat a gyár szá­mára és ezekből a feladatok­ból a daruvezetők munkájá­nak megjavításával sikeresen veszik ki majd részüket az A szakszervezeti választások második üteme: Január 14-ig mindenütt összehívják a bizalmi választó csoportértekezleteket Előkészületek a műhelybizottságok választására Az új év első negyedévé­ben a szakszervezeti mozga­­omnak jelentős esem­­ény l­esz a szakszervezeti szervek újjáválasztása. Egyúttal megtörténik a végzett mun­­a értékelése, amelynek ré­­én tovább erősödik a szak­­zervezeti demokrácia, a tag­ág aktivitása, javul a veze­­t, irányító és politikai munka hatékonysága. gc?k már mindenhol gondos­kodtak arról, hogy az eddigi szakszervezeti bizalmiak két éves munkájának értékelése megtörténjen. Valamennyi üzemrészben az új gazdasági irányítás, valamint a szakszerveze­ti mozgalomban várható jogkör­bővülés figyelem­bevételével alakították ki a végleges javaslatot. A választások előkészítése már nálunk is megkezdődött. Mgtörtént a jelölő bizottsá­­­­gok létrehozása. Ezzel a szak- Valamennyi műhely­bizottság tervezeti választások első üteme megvalósult, második lépésként sor kerül a szakszervezeti csoportbizalmiak és mű­helybizottságok választá­sá­nak előkészítésére és lebonyolítására. A szakszervezetek alapsza­­álya szerint bizalminak vá­­asztható minden szakszerve­zal­ti tag, aki egyéves tagság­rendelkezik. A bizalmit a szakszervezeti csoportérte­­'r“z'e'-n ' osztják m~CT.­­ csoportgyűlést a műhelyki­ i­r­ás­sal rendelkeznek, nem új ság hívta össze, ahol­­ csakezenen megvitatják a bizalmiak beszámolóját. A szakszervezeti b’za’mi s“e- i ““1 "ér“ a m­"h­o'vK*wytt"á«, vagy a csoport bármelyik tag­­a tehetett javaslatot. Az elő­ter­­eszte­tt javaslatot a cso­port tagjai megvitatják, vé­­gül nyílt szavazással, kéthar­mados szavazati kétéves időtartamra többséggel megvá­­lcolják a szakszervezeti bi­­zalmit. A vá­sztást a műhely­­bizottság hagyja jóvá, választhatnak és választhatók. A műhelybizottságok vá­­lasztására már megkezdődtek az előkészületek. A jelölő bi­zottságok megbeszélik a je­titekkel a leglényegesebb feladatokat. A végleges mű­helybizottsági és küldött lis­tát a választás előtt 10 nap­nál valamennyi üzemben ki­függesztik. A műhelybizottságok be­számolót készítenek még e hónapban, amely az alapszervezetekhez tarto­zó szakszervezeti tagok észrevételeit, problémáit tükrözi. Ebbe a munkába bevonják az üzem dolgozóit, valamint segítséget kérnek a párt­­alapszervezetektől és gazda­sági vezetőktől. A műhelybizottságot feb­­ruár e­sején szakszervezeti­­ agyyűlésen, illetve küldött értekezleteken választják meg. Ugyanakkor megvá'aszt­ák a fels?bb szerveket vá­­'asztó kü’dötteket is. A meg­­v á’ osztott műhel ybizoy-ság aját "óraiból nyílt szavazás­sal vá'aszt’a met a titkárt. \ '­á’g.sztásak részletes prog­­ram­á­ól az újonnan meg­­vál ászt­ott. b.7.a1m;Pk minden e cetben tájékoztatják gyárunk dolgozóit. A szakszervezeti bizalmi vá’aszin cso­port értekezletek összehívására 1967. január 1.között kerdi sóz gvá' ■-’-ban form­észeteken az újonnan vizsgázott daruvező- üzemi adottságok figye’emb“­­tek- i­ót “'ével. A m­űhely bizottság ütemtervet készített a szak­­szervezeti bizalmi választó csoportértekezletről, hogy a végrehajtás során ne történ­jék fennakadás. A műhelybizottságok számvizsgáló bizottsággal kö­­­zösen általános tagkönyv re­víziót­ tartottak a csoportérte­kezletek előtt. Ez azért vált szükségessé, mert az alapsza­bályzat egyértelműen ki­mondja, hogy azok a szakszervezeti ta­gok, akik három hónap­nál több tagdíj lemara-nem KÖNYVAJÁNLA­TUNK EBERHARD HILSCHER: értékeket felvillantó írói élet­művét. Elsősorban azonban azért érdekes és újszerű ez az élet­műelemzés, mert az aránylag kevéssé feldolgozott utolsó l­an elemzi Thomas Mann művekre — a „József-tetra­­egyes műveit, helyesen stim-­lógiá”-ra, a „Lotte Weimar­­mázza életművét, mint a pol-­­ ban”-ra és főleg a „Doktor gárjogi kultúra korszakát igen Faustus”-ra­­, val­amint az magas szinten lezáró, ugyan­ e ragyogó sorozatot kísérő akkor a szocializmus korsza­­i nagy elbeszélésekre helyezi t ka számára is újabb és újabb­­ hangsúlyt. Thomas Mann élete ír­a és művei Az író szellemesen és talá­ 1967. január 61 ­­lőször talán nem is szúrt szemet az üzem­­ben. Aztán ha reggeli­­re került a sor, az asszonyok összenéztek. Később meg már ügyelték H. Editkét. Végül sem bírták tovább, és az egyik megkérdezte: — Mondd Editke, te miért sem reggelizel? Vagy talán lem vagy éhes? A kislány egy darabig hall­atott, aztán nagyon gyorsan került minden. Editkének, aki a szalaaedénbe" dol"o­ik, elváltak a szülei, ő az édes­­a­pjánál lakik Nagybátonyban, innan jár be naponta a gyúr­tó. Amikor felvették hat órás leosztásba, 500 forint lett a teresete. A nevelőanyja kije­­entette: — Tartsa el magát ebből a kislány! Keres, vénye meg, írni kell neki. Hány ötszáz forint, nem vagy f"*­a. Ebből megváltani a vo­­natbérletet, ruházkodni, enni­valót vásárolni, úgy, hogy mindenre jusson, szinte lehe­tetlen. Edit spórolt ott, ahol tudott, főként az evésen. Ezért nem volt ő soha éhes, amikor a többiek reggeliztek. Ahogy az eset napvilágra került, már gyorsan ment a többi. Az asszonyok összeül­tek. Közösen beszélték meg mit tehetnének a kislány ér­dekében. Szóltak az üzem nő­bizottsági felelősének, de magtudta az üzemvezető is. Elkerült a hír a hengermű női szocialista brigádjához is. Az események ezután már gyorsan követték egymást. Rövid brigádtanácskozás zaj­lott le: — Ezt a kislányt nem lehet a sorsára hagyni... — Segíteni kell rajta! — Segíteni, de hogyan? Mit is tehetünk ebben a helyzetben? — kérdezgették egymást az asszonyok. Végül döntöttek. Nem sza­bad megbántani Edit érzé­kenységét, úgy kell cseleked­niük, hogy ne érezze alamizs­nának a feléje nyújtott segítő­­ kezet. zek az asszonyok kivé­tel nélkül példát mu­tattak emberségből, se­­gíteni akarásból, önzet­lenségből. Talán a legfonto­sabb a pénzbeli segítség volt. Ezért mindenki vállalta, hogy havonta egy bizonyos összeg­gel hozzájárul a közös ,,kas­­­szához”, az így gyűjtött pénzt pedig Editkének adják. A brigádtanokhoz csatlakoztak a szalagedzői asszonyok is, akik zm.ell­ett gyakran megkínálták reggelivel is a kislányt. Úgy intézték, hogy egyik-másikuk mindig valamivel többett­ ho­zott otthonról, így jutott Edit­nek is. Edit tehát havonta megkar­­ta a pénzt. Ebből megvehet­te az ebédjegyét, vagy valami mást amire szüksége volt. De Có­lll&y Ift’C.IHXCi IL. UVllUVk'­tak a kislányra máskor is, a segítség nem merült ki a pénz összegyűjtésében. Figyeltél milyen a ruhája, pulóvere cipője, van-e keztyűje. És mindezt annyira természetes­nek vették, olyan magától ér­tődően hajtották végre, hogy Edit sem érezhette másként Látták, hogy régi a pulóve­re, hopott a szoknyája? Meg ajándékozták hát. A szoknya még át is alakították, hogy megfelelő legyen. Ez így történt jó darabig De nem jelenthette a végső megoldást. A kislány helyze­tét valamiképpen rendezn kellett. Ehhez pedig nem vol elég egyedül az asszonyok ereje, segítségre szorultak. A szalagedző vezetője összeköt­tetésbe lépett a Szávbányá­szati Tröszttel. H. Edit édes­apja jól kereső vájár, beszél­jenek hát vele, miért nine a kislányának otthona, miér kell nélkülöznie, ha­ a család­nak mindene megvan. Ez volt az első lövés. Az­tán második is követte. Az Acélgyár nőbizottsága sen tétlenkedett. Megkeresték a nagybátonyi tanács illetékes osztályát és elmondották a kislány körülményeit, azt, hogy segítségre szorul, de nem csak kizárólag anyagi se­gítségre, hanem védelemre is. Edit márciusban jött dolgoz­ni, és augusztusban derült ki 1 dolog most már nem sza­bad sorsára hagyni. A szak­­szervezeti bizottság segélyt utalt ki számára, amem­ kömni, nnitette nehéz helyzetében. És vénül, mint ahogy az a me­sében is lavni szokott, meg­­sprint eail naminoni akinek a kislány ugy­ancsak elpanaszol. hz bánatát. A nagynéni is fel­­kereste az édesnuját és nagyon komoly­an beszélt vele. közös összefogásnak és erőfeszítésnek meg lett az eredménye. H. Edit sorsa jelenleg egye­nes vágányokon halad, így lászik, rendelődött a sorsa. Otthon kap lakást és kosztot. Ez azonban nem je­len­i azt, hogy a brigád tag­­jai többet nem törődnek vele. Életét figyelemmel kísérik, és ha­ kell, véből seggenek, mert ezt követeli az emberség. Csn­tke rét­be ért 4

Next