Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)

1971-02-26 / 8-9. szám

Négy év munkájának nyíltszínű, gondos felmérése (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány termelést bővítő té­mán kívül (DEXION, vashu­zal, szeggyártá­s, öntöd­ék, ko­vácsoló­gyár-részleg) a terme­lést­ elősegítő objektumok ki­szolgálására fordítottunk. En­nek kapcsán új alapokra he­lyeztük a vállaltat energiael­látását (i­pariivíz, földgáz be­vezetése, gőztermelés stb.) továbbá bővítettük és mo­dernizáltuk a karban­tartás, gyártóeszköz-gazdálkodás és a közlekedés felkészültségét. A harmadik ötéves terv­időszak beruházásai egyben felkészülést jelentettek a ne­gyedik ötéves terv nagy­vál­lalati rekonstrukciójára. Vál­lalatunk hosszútávú terveibe olyan programot állítottunk magunk elé, ami biztosítja a vállalat termelőerőinek fejlő­dését, a versenyképes termé­keik megjelenését teszi lehe­tővé, korszerű ményeket teremt, munka körül­javítja a vállalat jövedelmezőségét, elősegíti a vállalat dolgozó­inak anyagi felemelkedését, életkörülményeinek javuló- ben megértésre talált, sőt, fokozza a dolgozók szo­ciális ellátottságait. Ezeket a célokat igyek­szünk összehangolni a ne­gyedik ötéves terv állami­­ céllkitűzéseitvleti, a gazdálko­dás eszközeiből származó le­­hetőségekkel. A beruházás hatására a vállaltat bruttó állóeszköz-k­­­ormánya körülbelül 30 száza­lékkal növekszik. A forgó­eszközök évi átlagos állomá­nyát körülbelül öt százalék­kal emeljük. A termelés öt év alatt mennyiségben 35 százalékkal, értékben 43 szá­zalékkal emelkedik. A ter­melékenység emelkedésének évi üteme ■ [UNK] átlagosan nyolc százalék, ötéves viszonylat­ban, mintegy 85 százalékát biztosítja a tervezett terme­­lésbeli utásnak. A megi­aövekedett gazdasá­gi feladatok megvalósítását a szakszervezetben dolgozó tisztségviselők igyekeztek maximálisan elősegíteni. széles körű mozgósítás, vala­­­mint a sajátos eszközök al­kalmazása dolgozóink közé­lenségre utaló, vállalaton­ belüli úgynevezett munkanél­küliség. Csak az itt felsorolt problémákat tekintjük is, ko­moly veszteséget okoznak vállalatunknak, amelyek meg­szüntetése élő feladata kell legyen minden vezetőnek, be­csületes dolgozónak és vala­mennyi aktívának. Nem nél­külözhető e területen szocialista kollektíváink sem ne­velő tevékenysége sem, akik példamutatásukkal is kedve­ző hatást gyakorolhatnak környezetük alakítására. A gyártásfejlesztésen túl­menően a gyártmányfejlesz­tés területén emelni kell a termékek jövedelmezőségét, nyereséghányadát. Az önkölt­ség állandó javítása mellett erre komolyabb lehetőséget a gyártmányösszetétel eddigi­eknél kedvezőbb alakulása biztosít. Különös figyelmet kell fordítani az exportpi­acok igényeire, mivel a fel­dolgozó­ipar átalakulása minidig új igényeket vet fel, másrészt érdekeink mellett szólnak, hogy nagyobb volu­ment adjunk a fejlett tőkés országok piacainak. Emelkedett a verseny színvonala Ezt követően a szocialista munka­verseny értékelésére került sor. A szocialista mun­kaverseny továbbfejlesztésé­ben, elért eredmények a gaz­dasági szervező, irányító munkában a dolgozók neve­lésére, tudatformálására irá­nyuló tevékenységükben je­lentős helyet foglalt el a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása, tartal­mi színvonalának emelése. A munkaverseny irányel­veinek és szabályzatának el­készítésével megfelelő útmu­tatást és segítséget nyújtot­tunk a vállalások szervezé­séhez és megtételéhez. Meg­határoztuk az értékelésre, erkölcsi és anyagi elismerés­re vonatkozó­ket. Évközben követelménye­s vállalások teljesítésének értékelését rendszeresen ellenőriztük. Biztosítottuk a végzett mun­ka erkölcsi, anyagi elismeré­sét és nyilvánosságát. Az el­múlt időszakban szocialista versenymozgalmunka­t teljes egészében az új, gazdasági irányítás szabta követelmé­nyek szolgálatába állítottuk és ennek megfelelően szer­veztük át. Jelentős előrelépés történt a szocialista címért harcoló kollektívák számszerű alaku­lásában is. 1966-ban 116 bri­gád, négy üzem és két mű­hely vett részt a szocialista címért folyó versenyben. Ez­zel szemben az elmúlt évben vállalatunknál két műhely, hét üzem, 133 brigád ver­senyzett a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtar­tásáért. Szocialista kollektí­váink képviselik vállalatunk egész területén a kezdemé­nyezés és végrehajtás fő bá­zisait, az alkalmazott egyéb versenyformákkal kiegészítve fontos tényezője politikai, gazdasági és kulturális fejlő­désünk megfelelő ütemű biz­tosításának. Szocialista munkaverseny 1967-i­en 3 millió 500 ezer Ft terven felüli megtakarítással járult hozzá az eredmények javításához, ezzel szemben 1970-ben várhatóan, több mint 10 millió forint fog je­lentkezni. A jó munka elismerése Vállalatunk eredményei alapján az elmúlt öt évben egy alkalommal Iparági Igaz­gatói Dicsérő Oklevélben, egy esetben Élüzem cím ki­tüntetésben, valamint Mi­niszteri Oklevélben és leg­utóbb az 1969. évi eredmé­nyek alapján Kiváló Vállalat cím kitüntetést nyertük el. A fenti elismerések egyben ösztönöztek a munka végzésére, eredményeink jobb to­vábbi fokozására és ezen ke­resztül vállalatunk iránti bi­zalom megtartására és erősí­téséra A szakszervezeti tanács a gazdasági vezetéssel nagy figyelmet fordított a munka­versenyben résztvevő brigá­dok és egyéni versenyzők er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sére. A beszámolási időszak­ban 905 fő részesült „Kiváló Dolgozó” jelvény kitüntetés­ben, illetve 3,3 millió forint jutalom lett kiosztva az el­ért eredmények alapján. Ezen túlmenően 25 brigád 296 fő aranyf­okozattal és 29 brigád 372 fővel ezüst fokozattal lett kitüntetve. A termelési célkitűzések eredményes megvalósításához és ennek megfelelően a szo­cialista munkaversenyhez szorosan kapcsolódik a mi­nőség kérdése, mely a válla­lat jelene és jövője alakulá­sának, a piacok megtartásá­nak is fontos befolyásoló té­nyezője. Az elmúlt években ennek tudatában és szelle­mében igyekeztünk biztosíta­ni a minőségi munka feltéte­leit, erre összpontosítottuk a szocialista versenymozgalom­­ban résztvevők tevékenysé­gét. Gyártmányaink minősé­gének további javítása érde­kében szocialista brigádjaink közül az elmúlt négy év so­rán, mintegy 1/3 részben vál­lalták az önmeózást az álta­luk gyártott termékek felett. A gyártás gazdaságosságá­nak fokozása szempontjából egyik legfontosabb tényező az anyagtakarékosság, az anyagbetét csökkentése. Vál­lalati szinten vizsgálva az anyagkihozatal mutatóinkat 1967. évi­hez képest 1,2 szá­zalékos emelkedést mutat. A betétromlást vállalati szinten, mintegy anyagfelhasználást 2000 tonna eredmé­nyezett, mely az önköltséget 6,5 millió forinttal emelte. E nagymérvű többletfelhaszná­lás részben kedvezőtlenebb gyártmányösszetételből, je­lentős részben viszont gaz­dálkodási hiányosságok is sze­repet játszottak az eredmé­nyek leromlásában. A fegyelem nem megnyugtató Nem megnyugtató a hely­zet a­ munkafegyelem vonat­kozásában, melyben lényege­sen közrejátszott a nagyará­nyú fluktuáció, a szemlélet helytelensége... Évről évre sza­porodott az igazolatlan ki­maradások száma. Az ebből­­ eredő kies­ett idő az 1967. évi 594 napról 1970-ben 2232 napra emelkedett. közel Al­kalmazotti és fizikai dolgo­zók vonatkozásában egyaránt tapasztalható, hogy a mun­kát későn kezdik, illetve ko­rábban hagyják abba. Nem elég szilárd a technológiai fegyelem, egyes vezetők nem következetesek a fegyelme­zetlenségek Rossz hatással felszámolásában. lem helyzetére van a fegye­s szervezet- T­AR­J­Á­NI ACÉL Feltárni a veszteségforrásokat Az újítómozgalom terüle­tén 1968. év elején gyökeres változások álltak be. A mó­dosított újítási t­örvény, az új gazdasági irányítási rendszer­ben elősegítette az újítómoz­galom továbbfejlődését. A számok vizsgálatából kiderül, hogy a benyújtott javaslatok száma még nem érte el a ko­rábbi időszak nagyságrend­jét, de a javaslatok lényege­sen értékesebbek, gazdasági eredményt nagyobb mutat­nak fel. Az előkalkulált meg­takarítás kereken három­szoros az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezt az emelkedő tendenciát ta­núsítják az újítási díjak is, hiszen több újítói díj került kifizetésre, mint korábban. Gazdasági fejlődésünk meg­gyorsítása, vásárlóink igénye­inek jobb kielégítése elen­gedhetetlenné teszik meglevő tartalékainkat, veszteségfor­rásaink folyamatos feltárását, újszerű vezetői koncepció ki­alakítását, a gazdaságosság fokozásaihoz szükséges felté­telek cialista megteremtését, a szá­munkaiverseny tar­talmi továbbfejlesztését. Fen­ti követelmények kielégítésé­nek elősegítése érdekében kí­vánjuk fokozatosan bevezet­ni és alkalmazni a DH-mun­­karendszert. Ennek 1970­ .év­ben történt általános előké­szítése után 1971. I. 1-től kezdetét vette a munkarend­szerben való tevékenység fo­lyamatos bevezetése, mely­nek teljes kibontakoztatását 1973-ig tervezzük megvalósí­tani Már az előkészítés idősza­kában a veszteségforrások műszaki felmérése mellett fontosnak tartottuk, hogy gazdasági és mozgalmi veze­tőkkel, valamint a dolgozók széles körében a DH-munka­­rendszer elveit, lényegét és s­zü­kségszerűségét megértes­sük. Ennek érdekében igény­be vettük a témával foglal­kozó 10 vállalat által alkal­mazott módszereket, de el­sősorban sajátos eszközök alkalmazására Propagandaeszköz törekedtünk, és­­ mód­szerként alkalmaztuk a Tar­ján­ Acél, a Vasas Akadé­mia keretében DH-val kap­csolatos előadássorozatot, ter­melési tanácskozásokat, bri­­gádvezetői és aktívaértekez­leteket, stb. Tömegmozgósító erejét már most tapasztalhattuk, amikor lényegében a veszteségfeltáró munka első fázisa fejeződött be. Aránylag rövid idő alatt 424 javaslat gyűlt össze, ami­ből 1ll darab 1971. évi beve­zetésre lett elfogadva. Az elmúlt egy-két hónap során további, több mint 200 javaslat érkezett ide, melyek értékelése folyamatba lett té­ve. Csupán az eddigi beveze­tésre elfogadott 111 javaslat 22 millió forint megtakarí­tást ígér. Fontos feladatunk­nak tartottuk a DH és szoci­alista munkaverseny szoros kapcsolatainak megteremtését. Ennek érdekében a szoci­alista munka­v­erseny kereté­ben mint új formát, a „Mi­nőségi Dolgozó” cím elnyeré­séért folyó versenyt indítjuk be. Min­t a­z eddigiekben, most is számítunk szocialista bri­gádjaink segítségére, a mun­karendszer sikerét nem kis részben a szocialista munka­­versenyen keresztül várjuk Céljaink csak akkor válhat­nak valóra, ha minden szerv és minden dolgozó részéről egységes szemlélet, akarat és tevékenység valósul meg. Fő feladatunknak tartjuk a vál­lalat kollektívája minden ré­tegének megnyerését, az ak­tivitás felszínre hozását és fenntartását, az önkritikus hibafeltárás folyamatosítását. goik bejelentése, mintt példa- szolgálatot tett az üzemi d ui KSzGy­­mokrácia fejlesztésénél. Dolgozóink több esetben jó­ tanácskozások során találko­zásam, kifogásolják, hogy ter­melési tanácskozáson, elhang­zott kérdésekre, javaslatokra a reagálás és intézkedés nem minden esetben kielégítő. Tapasztalható az indokolatlan anyagi eszközök és kivitelező kapacitás hiányára való hi­vatkozás, mint péld­ául KSzGy, Igazgatási főosztály. Ez eset­ben — bár a gyárrészlegek, illetve főosztályok vezetői­­ a javaslatra választ adnak, szó­ban és írásban — a dolgozók esetiemként úgy vélekednek, hogy nem érdemes hozzászól­ni, mivel, javaslatukat úgy­sem valósítják meg, mint például: szállítóeszközök ja­vítására, stb. Megtartott munkavédelmi és újítási ankétok, valamint szocialista brigádvezetők ta­nácskozása bizonyította a dol­gozók alkotókészségét és ró­lunk tartózkodó magatartá­sát, esetenként nem illeték helyen történő kritikai me­nyilvánulások­kal. A gyárrés­zegek és főosztályok terület több fizikai és szellemi do­gozó kifogásolja a túlzó anyagiasságot, minden át való pénzszerzést. Összességé­ben megállap­ható, hogy vállalatunknál meglevő hiányosságok ellen­re, az üzemi demokrácia korábbi­­ évekhez képest fe­jödött. Az új gazdasági­­ nyitás bevezetése bővítette gazdasági, mozgalmi vezető és dolgozók jogait, köteless­geit. Az üzemi demokr­ác nagy segítséget nyújtott megnövekedett gazdasági politikai munka megvalósít­sában. A különböző fórum­kon időben és kellő tartalom­mal tudták dolgozóin­kat mo­gósítani. Az üzemi demokrácia érvényesüléséről Ezután az üzemi demokrá­cia érvényesítéséről esett szó. A gazdasági mechanizmus re­formja kedvezőbb feltétele­ket teremtett az üzemi de­mokrácia fejlesztésére. Ha­tását dolgozóink nagy több­sége pozitívan értékeli és ezen belül nagy figyelemmel kísérik vállalatunk gazdasági eredményeinek­ alakulását, jövőt biztosító fejlődésünk megteremtését, differenciált anyagi, erkölcsi megbecsülést a közvetlen és közvetett jut­tatások megvalósulását. Meghatározott tevékenységi körökben vállalatunk önálló­an készíti a hosszú, közép, rövid, illetve operatív terve­ket, mint például termelési, munkaügyi, műszaki fejlesz­tés stb. Az említett terveket az elmúlt időben a szak­­szervezeti tanács és termelé­si tanácskozások megtárgyal­ták, illetve véleményüket, javaslataikat megtették. Jobban igénybe kell venni a dolgozók kezdeményező­készségét, komolyabban, kell venni javaslataikat. Nem sza­bad sajnálni az időt, a fá­radtságot, ban rejlő amivel javaslatok­magját hasznossá lehet alakítani. Ezen sokrétű feladatok megvalósítását segí­ti elő többek között a ne­gyedévenként megtartott ter­melési tanácskozás. Vállala­tunk területén általában 45 helyen tartunk termelési ta­nácskozást, melyen a megje­lenés 60—70 százalékos nagy­ságrendű. Az elhangzott véle­mények, javaslatok azt bizo­nyítják, hogy dolgozóink fe­lelősségérzete megnőtt. Az elmúlt négy évben 3440 javas­lat hangzott el, melyből 2880 témát kivitelezésre elfogad­tak. A termelési tanácskozás­a­ra való felkészülést segíti elő a rends­zeresen megtartott műszaki konferenciák, illet­ve szocialista brigádok és szakszervezeti csoportok elő­zetes konzultációja. Az elért eredmények mel­lett a termelési tanácskozás hatékonyságát gátolja eseten­ként a beszámoló késedelmes elkészítése, a felületesen ös­­­szeállított tájékoztatóik. Hi­ányzik a csoportokra vonat­kozó feladat meghatározása, elsikkadnak kollektívák te­vékenységének, egyének mun­­­kájának elemző értékelései, mint például KSzGy, kovácsoló Acélöntőde, „D”-üzeim. Nem kielégítő gazdasági vezetők az elsőszámú részvétele és aktivitása a termelési ta­nácskozásokon. Ezen esetek­ben az indokolatlan kikülde­tés és másirányú elfoglaltsá- 1971. február 2 Törekvések az ösztönzés fokozására Az anyag­i ösztönzés helyze­téről szólva a beszámoló le­szögezte: a gazdaságirányítá­si reform bevezetésével össze­függő újszerű követelmények és lehetőségek alapján alakí­tottuk ki azokat az anyagi ösztönzési formákat, módsze­reket, amelyek leginkább biz­tosították vállalatunk gazda­sági eredményeinek fokozását, a termelékenység emelését,a minőség javítását, valamint a gazdaságosság szem előtt tar­tását. A differenciált bérezés feltételeit kívántuk biztosíta­ni azzal az intézkedéssel, mi­szerint az egy főre jutó bér­­fejlesztés átlagos mértékét havonként minimum 150 fo­rintban határoztuk meg. Az ösztönző hatás fokozását bérfejlesztés jelentős részének a mozgóbérként történő felhasz­nálásával is elő kívántuk se­gíteni, amely lehetővé teszi a végzett munka és anyagi megbecsülés időbeni együttlé­­tét. A részlegek vezetői 1970- ben az összbér 4,74 százalé­kát használhatták fel mozgó­bérként az 1967. évi 0,45 szá­zalékos hányaddal szemben. Ebből az összegből 1­3 részt lehet utólagos jutalmazásra fordítani. A mozgóbér-gazdálkodással nem vagyunk megelégedve. Vizsgálataink alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a gyárrészleg­ek és főosztályok területén esetek többségében a kifizetett bérek nem voltak arányban a teljesítménnyel. Az engedélyezett jutalmazási keretet túllépték. Jelentős összeget fordítottak a brigád­­munkára,­­ illetve fekete túl­órákra. Ezen területen a gaz­dasági vezetésnek soron kívül intézkedést kell megvalósíta­ni. Vállalati viszonylatban átlagbér-emelkedés 11,5 száza­az­lékot ért el. E bérfejlesztés hatására az egy főre jutó át­lagbér az 1967. évi 22.476 f­orintról 1970. évre 24.800 fintra emelkedett. A bérfe­j­lesztés, illetve bérgazdálkod­sunk területén elért eredm­nyek mellett szólni kell meglévő egyéb hiányosságé­ról, mint például a gyárrés­zegek, főosztályok, gazdaság és mozgalmi vezetők minden esetben tartották be a bérrf­ej­lesztés arányait, állományi csoportoknál. E­közben nem elemezték ren­szeresen bérgazdálkodásuk, fiigyelmen kívül hagyták fluktuáció és táppénzes napi növekedését és túlónább származó többletbér kiható bérfejlesztéseknél még mi­dig tapasztalható a kívó szintű differenciálás hiányt összességében végülis a állapította meg a beszámol hogy az anyagi ösztönzés te­rületén egy folyamatos fejlő­dés mellett több lehetőség­ beiktatásával pozitív irány­változások tapasztalhatók. A elért eredmények mellé minden szakszervezeti tisz­ségviselőnek hatásosabba kell fellépni az egyenlősi ellen, az igazságos differen­ciálás védelmében, szigorú­ ellenőrzést és felelősségrevo­nást kell alkalmazni mind­azokkal szemben, akik meg­sértik a vállalatunk jogsza­bályait. Az élet- és munkakörülmé­nyek alakulá­sáról és a béren kívüli juttatásokról is sz­került a beszámolóban, munka- és egészségvédelm célokra vállalatunk jelentő összeget fordított. A megvalósításra kerül berendezéseket az évenkét elkészített Munka- és Egész­ségvédelmi Intézkedési Ter­vünk tartalmazza. A mentet intézkedések nyomán továb javult dolgozóink munka- é egészségvédelmi helyzete, szociális létesítmények álla­ga. A segítés és védelmezés számai Vállalati szinten a fürdők, öltözők állapota általánosság­ban megfelel az idevonatkozó rendelkezéseknek. Az összes­ségében vett megfelelő körül­mények mellett, egyes terü­leteken még találkozunk hiá­nyosságokkal, mint például: zsúfoltság, korszerűtlenség, kivitelező munkák túlzott el­húzódása, társadalmi tulajdon védelme (kovácsoló — Öntö­dék — Huzalma — KSzGy.) Kiemelt feladatnak tartot­tuk a munkavédelmi őrök te­vékenységének kiszélesítését. Vállalatunknál átlagosan na­ponta 230 munkavédelmi őr munkálkodik a baleseti ve­szélyek felszámolásáért, óvó­rendszabályok betartásáért. Tevékenységük figyelemre­méltó, összesen 4850 baleseti veszélyforrást tártak fel. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a balese­tek csökkentésére tett intéz­kedések nem hozták meg a várt eredményeket. 1967. év­ben 162 fő szenvedett balese­tet és 3929 munkanap esett ki a termelésből, ugyanakkor 1970. évben 234 fő szenve­dett balesetet és 4390 mun­kanap esett ki a termelésből Az eredményromlás okai­nak vizsgálatából kitűnik hogy a balesetek zömi anyagmozgatásból, munkagé­pek helytelen kezeléséből ke­letkezett. A meglevő hiányosságot felszámolása érdekében az oktatás jelenlegi formáit to­­vább kell fejleszteni. Megíté­lésünk szerint a művezetők csoportvezetők jelentős része nincs tisztában a balesetel­hárítás szempontjaival, ezér oktatni sem tudnak. Folya­­matossá kell tenni a techno­lógiai utasítások vizsgálatát egyértelműen kell, hogy tar­talmazzák a munkavégzés feltételeit, megszabják az al­­kalmazandó módszert és ki­zárják a veszélyes munkavég­zés lehetőségét. A szakszervezeti bizottság igen fontos feladatának tar­totta a béren kívüli­ juttatás fejlesztését. A legutóbbi szak­­szervezeti választások óta. te­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next