Tarjáni Acél, 1971 (21. évfolyam, 1-53. szám)
1971-02-26 / 8-9. szám
Négy év munkájának nyíltszínű, gondos felmérése (Folytatás az 1. oldalról.) Néhány termelést bővítő témán kívül (DEXION, vashuzal, szeggyártás, öntödék, kovácsológyár-részleg) a termelést elősegítő objektumok kiszolgálására fordítottunk. Ennek kapcsán új alapokra helyeztük a vállaltat energiaellátását (ipariivíz, földgáz bevezetése, gőztermelés stb.) továbbá bővítettük és modernizáltuk a karbantartás, gyártóeszköz-gazdálkodás és a közlekedés felkészültségét. A harmadik ötéves tervidőszak beruházásai egyben felkészülést jelentettek a negyedik ötéves terv nagyvállalati rekonstrukciójára. Vállalatunk hosszútávú terveibe olyan programot állítottunk magunk elé, ami biztosítja a vállalat termelőerőinek fejlődését, a versenyképes termékeik megjelenését teszi lehetővé, korszerű ményeket teremt, munka körüljavítja a vállalat jövedelmezőségét, elősegíti a vállalat dolgozóinak anyagi felemelkedését, életkörülményeinek javuló- ben megértésre talált, sőt, fokozza a dolgozók szociális ellátottságait. Ezeket a célokat igyekszünk összehangolni a negyedik ötéves terv állami céllkitűzéseitvleti, a gazdálkodás eszközeiből származó lehetőségekkel. A beruházás hatására a vállaltat bruttó állóeszköz-kormánya körülbelül 30 százalékkal növekszik. A forgóeszközök évi átlagos állományát körülbelül öt százalékkal emeljük. A termelés öt év alatt mennyiségben 35 százalékkal, értékben 43 százalékkal emelkedik. A termelékenység emelkedésének évi üteme ■ [UNK] átlagosan nyolc százalék, ötéves viszonylatban, mintegy 85 százalékát biztosítja a tervezett termelésbeli utásnak. A megiaövekedett gazdasági feladatok megvalósítását a szakszervezetben dolgozó tisztségviselők igyekeztek maximálisan elősegíteni. széles körű mozgósítás, valamint a sajátos eszközök alkalmazása dolgozóink közélenségre utaló, vállalaton belüli úgynevezett munkanélküliség. Csak az itt felsorolt problémákat tekintjük is, komoly veszteséget okoznak vállalatunknak, amelyek megszüntetése élő feladata kell legyen minden vezetőnek, becsületes dolgozónak és valamennyi aktívának. Nem nélkülözhető e területen szocialista kollektíváink sem nevelő tevékenysége sem, akik példamutatásukkal is kedvező hatást gyakorolhatnak környezetük alakítására. A gyártásfejlesztésen túlmenően a gyártmányfejlesztés területén emelni kell a termékek jövedelmezőségét, nyereséghányadát. Az önköltség állandó javítása mellett erre komolyabb lehetőséget a gyártmányösszetétel eddigieknél kedvezőbb alakulása biztosít. Különös figyelmet kell fordítani az exportpiacok igényeire, mivel a feldolgozóipar átalakulása minidig új igényeket vet fel, másrészt érdekeink mellett szólnak, hogy nagyobb volument adjunk a fejlett tőkés országok piacainak. Emelkedett a verseny színvonala Ezt követően a szocialista munkaverseny értékelésére került sor. A szocialista munkaverseny továbbfejlesztésében, elért eredmények a gazdasági szervező, irányító munkában a dolgozók nevelésére, tudatformálására irányuló tevékenységükben jelentős helyet foglalt el a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása, tartalmi színvonalának emelése. A munkaverseny irányelveinek és szabályzatának elkészítésével megfelelő útmutatást és segítséget nyújtottunk a vállalások szervezéséhez és megtételéhez. Meghatároztuk az értékelésre, erkölcsi és anyagi elismerésre vonatkozóket. Évközben követelményes vállalások teljesítésének értékelését rendszeresen ellenőriztük. Biztosítottuk a végzett munka erkölcsi, anyagi elismerését és nyilvánosságát. Az elmúlt időszakban szocialista versenymozgalmunkat teljes egészében az új, gazdasági irányítás szabta követelmények szolgálatába állítottuk és ennek megfelelően szerveztük át. Jelentős előrelépés történt a szocialista címért harcoló kollektívák számszerű alakulásában is. 1966-ban 116 brigád, négy üzem és két műhely vett részt a szocialista címért folyó versenyben. Ezzel szemben az elmúlt évben vállalatunknál két műhely, hét üzem, 133 brigád versenyzett a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. Szocialista kollektíváink képviselik vállalatunk egész területén a kezdeményezés és végrehajtás fő bázisait, az alkalmazott egyéb versenyformákkal kiegészítve fontos tényezője politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk megfelelő ütemű biztosításának. Szocialista munkaverseny 1967-ien 3 millió 500 ezer Ft terven felüli megtakarítással járult hozzá az eredmények javításához, ezzel szemben 1970-ben várhatóan, több mint 10 millió forint fog jelentkezni. A jó munka elismerése Vállalatunk eredményei alapján az elmúlt öt évben egy alkalommal Iparági Igazgatói Dicsérő Oklevélben, egy esetben Élüzem cím kitüntetésben, valamint Miniszteri Oklevélben és legutóbb az 1969. évi eredmények alapján Kiváló Vállalat cím kitüntetést nyertük el. A fenti elismerések egyben ösztönöztek a munka végzésére, eredményeink jobb további fokozására és ezen keresztül vállalatunk iránti bizalom megtartására és erősítéséra A szakszervezeti tanács a gazdasági vezetéssel nagy figyelmet fordított a munkaversenyben résztvevő brigádok és egyéni versenyzők erkölcsi és anyagi megbecsülésére. A beszámolási időszakban 905 fő részesült „Kiváló Dolgozó” jelvény kitüntetésben, illetve 3,3 millió forint jutalom lett kiosztva az elért eredmények alapján. Ezen túlmenően 25 brigád 296 fő aranyfokozattal és 29 brigád 372 fővel ezüst fokozattal lett kitüntetve. A termelési célkitűzések eredményes megvalósításához és ennek megfelelően a szocialista munkaversenyhez szorosan kapcsolódik a minőség kérdése, mely a vállalat jelene és jövője alakulásának, a piacok megtartásának is fontos befolyásoló tényezője. Az elmúlt években ennek tudatában és szellemében igyekeztünk biztosítani a minőségi munka feltételeit, erre összpontosítottuk a szocialista versenymozgalomban résztvevők tevékenységét. Gyártmányaink minőségének további javítása érdekében szocialista brigádjaink közül az elmúlt négy év során, mintegy 1/3 részben vállalták az önmeózást az általuk gyártott termékek felett. A gyártás gazdaságosságának fokozása szempontjából egyik legfontosabb tényező az anyagtakarékosság, az anyagbetét csökkentése. Vállalati szinten vizsgálva az anyagkihozatal mutatóinkat 1967. évihez képest 1,2 százalékos emelkedést mutat. A betétromlást vállalati szinten, mintegy anyagfelhasználást 2000 tonna eredményezett, mely az önköltséget 6,5 millió forinttal emelte. E nagymérvű többletfelhasználás részben kedvezőtlenebb gyártmányösszetételből, jelentős részben viszont gazdálkodási hiányosságok is szerepet játszottak az eredmények leromlásában. A fegyelem nem megnyugtató Nem megnyugtató a helyzet a munkafegyelem vonatkozásában, melyben lényegesen közrejátszott a nagyarányú fluktuáció, a szemlélet helytelensége... Évről évre szaporodott az igazolatlan kimaradások száma. Az ebből eredő kiesett idő az 1967. évi 594 napról 1970-ben 2232 napra emelkedett. közel Alkalmazotti és fizikai dolgozók vonatkozásában egyaránt tapasztalható, hogy a munkát későn kezdik, illetve korábban hagyják abba. Nem elég szilárd a technológiai fegyelem, egyes vezetők nem következetesek a fegyelmezetlenségek Rossz hatással felszámolásában. lem helyzetére van a fegyes szervezet- TARJÁNI ACÉL Feltárni a veszteségforrásokat Az újítómozgalom területén 1968. év elején gyökeres változások álltak be. A módosított újítási törvény, az új gazdasági irányítási rendszerben elősegítette az újítómozgalom továbbfejlődését. A számok vizsgálatából kiderül, hogy a benyújtott javaslatok száma még nem érte el a korábbi időszak nagyságrendjét, de a javaslatok lényegesen értékesebbek, gazdasági eredményt nagyobb mutatnak fel. Az előkalkulált megtakarítás kereken háromszoros az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezt az emelkedő tendenciát tanúsítják az újítási díjak is, hiszen több újítói díj került kifizetésre, mint korábban. Gazdasági fejlődésünk meggyorsítása, vásárlóink igényeinek jobb kielégítése elengedhetetlenné teszik meglevő tartalékainkat, veszteségforrásaink folyamatos feltárását, újszerű vezetői koncepció kialakítását, a gazdaságosság fokozásaihoz szükséges feltételek cialista megteremtését, a számunkaiverseny tartalmi továbbfejlesztését. Fenti követelmények kielégítésének elősegítése érdekében kívánjuk fokozatosan bevezetni és alkalmazni a DH-munkarendszert. Ennek 1970 .évben történt általános előkészítése után 1971. I. 1-től kezdetét vette a munkarendszerben való tevékenység folyamatos bevezetése, melynek teljes kibontakoztatását 1973-ig tervezzük megvalósítani Már az előkészítés időszakában a veszteségforrások műszaki felmérése mellett fontosnak tartottuk, hogy gazdasági és mozgalmi vezetőkkel, valamint a dolgozók széles körében a DH-munkarendszer elveit, lényegét és szükségszerűségét megértessük. Ennek érdekében igénybe vettük a témával foglalkozó 10 vállalat által alkalmazott módszereket, de elsősorban sajátos eszközök alkalmazására Propagandaeszköz törekedtünk, és módszerként alkalmaztuk a Tarján Acél, a Vasas Akadémia keretében DH-val kapcsolatos előadássorozatot, termelési tanácskozásokat, brigádvezetői és aktívaértekezleteket, stb. Tömegmozgósító erejét már most tapasztalhattuk, amikor lényegében a veszteségfeltáró munka első fázisa fejeződött be. Aránylag rövid idő alatt 424 javaslat gyűlt össze, amiből 1ll darab 1971. évi bevezetésre lett elfogadva. Az elmúlt egy-két hónap során további, több mint 200 javaslat érkezett ide, melyek értékelése folyamatba lett téve. Csupán az eddigi bevezetésre elfogadott 111 javaslat 22 millió forint megtakarítást ígér. Fontos feladatunknak tartottuk a DH és szocialista munkaverseny szoros kapcsolatainak megteremtését. Ennek érdekében a szocialista munkaverseny keretében mint új formát, a „Minőségi Dolgozó” cím elnyeréséért folyó versenyt indítjuk be. Mint az eddigiekben, most is számítunk szocialista brigádjaink segítségére, a munkarendszer sikerét nem kis részben a szocialista munkaversenyen keresztül várjuk Céljaink csak akkor válhatnak valóra, ha minden szerv és minden dolgozó részéről egységes szemlélet, akarat és tevékenység valósul meg. Fő feladatunknak tartjuk a vállalat kollektívája minden rétegének megnyerését, az aktivitás felszínre hozását és fenntartását, az önkritikus hibafeltárás folyamatosítását. goik bejelentése, mintt példa- szolgálatot tett az üzemi d ui KSzGymokrácia fejlesztésénél. Dolgozóink több esetben jó tanácskozások során találkozásam, kifogásolják, hogy termelési tanácskozáson, elhangzott kérdésekre, javaslatokra a reagálás és intézkedés nem minden esetben kielégítő. Tapasztalható az indokolatlan anyagi eszközök és kivitelező kapacitás hiányára való hivatkozás, mint például KSzGy, Igazgatási főosztály. Ez esetben — bár a gyárrészlegek, illetve főosztályok vezetői a javaslatra választ adnak, szóban és írásban — a dolgozók esetiemként úgy vélekednek, hogy nem érdemes hozzászólni, mivel, javaslatukat úgysem valósítják meg, mint például: szállítóeszközök javítására, stb. Megtartott munkavédelmi és újítási ankétok, valamint szocialista brigádvezetők tanácskozása bizonyította a dolgozók alkotókészségét és rólunk tartózkodó magatartását, esetenként nem illeték helyen történő kritikai menyilvánulásokkal. A gyárrészegek és főosztályok terület több fizikai és szellemi dogozó kifogásolja a túlzó anyagiasságot, minden át való pénzszerzést. Összességében megállapható, hogy vállalatunknál meglevő hiányosságok ellenre, az üzemi demokrácia korábbi évekhez képest fejödött. Az új gazdasági nyitás bevezetése bővítette gazdasági, mozgalmi vezető és dolgozók jogait, kötelessgeit. Az üzemi demokrác nagy segítséget nyújtott megnövekedett gazdasági politikai munka megvalósítsában. A különböző fórumkon időben és kellő tartalommal tudták dolgozóinkat mogósítani. Az üzemi demokrácia érvényesüléséről Ezután az üzemi demokrácia érvényesítéséről esett szó. A gazdasági mechanizmus reformja kedvezőbb feltételeket teremtett az üzemi demokrácia fejlesztésére. Hatását dolgozóink nagy többsége pozitívan értékeli és ezen belül nagy figyelemmel kísérik vállalatunk gazdasági eredményeinek alakulását, jövőt biztosító fejlődésünk megteremtését, differenciált anyagi, erkölcsi megbecsülést a közvetlen és közvetett juttatások megvalósulását. Meghatározott tevékenységi körökben vállalatunk önállóan készíti a hosszú, közép, rövid, illetve operatív terveket, mint például termelési, munkaügyi, műszaki fejlesztés stb. Az említett terveket az elmúlt időben a szakszervezeti tanács és termelési tanácskozások megtárgyalták, illetve véleményüket, javaslataikat megtették. Jobban igénybe kell venni a dolgozók kezdeményezőkészségét, komolyabban, kell venni javaslataikat. Nem szabad sajnálni az időt, a fáradtságot, ban rejlő amivel javaslatokmagját hasznossá lehet alakítani. Ezen sokrétű feladatok megvalósítását segíti elő többek között a negyedévenként megtartott termelési tanácskozás. Vállalatunk területén általában 45 helyen tartunk termelési tanácskozást, melyen a megjelenés 60—70 százalékos nagyságrendű. Az elhangzott vélemények, javaslatok azt bizonyítják, hogy dolgozóink felelősségérzete megnőtt. Az elmúlt négy évben 3440 javaslat hangzott el, melyből 2880 témát kivitelezésre elfogadtak. A termelési tanácskozásara való felkészülést segíti elő a rendszeresen megtartott műszaki konferenciák, illetve szocialista brigádok és szakszervezeti csoportok előzetes konzultációja. Az elért eredmények mellett a termelési tanácskozás hatékonyságát gátolja esetenként a beszámoló késedelmes elkészítése, a felületesen összeállított tájékoztatóik. Hiányzik a csoportokra vonatkozó feladat meghatározása, elsikkadnak kollektívák tevékenységének, egyének munkájának elemző értékelései, mint például KSzGy, kovácsoló Acélöntőde, „D”-üzeim. Nem kielégítő gazdasági vezetők az elsőszámú részvétele és aktivitása a termelési tanácskozásokon. Ezen esetekben az indokolatlan kiküldetés és másirányú elfoglaltsá- 1971. február 2 Törekvések az ösztönzés fokozására Az anyagi ösztönzés helyzetéről szólva a beszámoló leszögezte: a gazdaságirányítási reform bevezetésével összefüggő újszerű követelmények és lehetőségek alapján alakítottuk ki azokat az anyagi ösztönzési formákat, módszereket, amelyek leginkább biztosították vállalatunk gazdasági eredményeinek fokozását, a termelékenység emelését,a minőség javítását, valamint a gazdaságosság szem előtt tartását. A differenciált bérezés feltételeit kívántuk biztosítani azzal az intézkedéssel, miszerint az egy főre jutó bérfejlesztés átlagos mértékét havonként minimum 150 forintban határoztuk meg. Az ösztönző hatás fokozását bérfejlesztés jelentős részének a mozgóbérként történő felhasználásával is elő kívántuk segíteni, amely lehetővé teszi a végzett munka és anyagi megbecsülés időbeni együttlétét. A részlegek vezetői 1970- ben az összbér 4,74 százalékát használhatták fel mozgóbérként az 1967. évi 0,45 százalékos hányaddal szemben. Ebből az összegből 13 részt lehet utólagos jutalmazásra fordítani. A mozgóbér-gazdálkodással nem vagyunk megelégedve. Vizsgálataink alkalmával meggyőződtünk arról, hogy a gyárrészlegek és főosztályok területén esetek többségében a kifizetett bérek nem voltak arányban a teljesítménnyel. Az engedélyezett jutalmazási keretet túllépték. Jelentős összeget fordítottak a brigádmunkára, illetve fekete túlórákra. Ezen területen a gazdasági vezetésnek soron kívül intézkedést kell megvalósítani. Vállalati viszonylatban átlagbér-emelkedés 11,5 százaazlékot ért el. E bérfejlesztés hatására az egy főre jutó átlagbér az 1967. évi 22.476 forintról 1970. évre 24.800 fintra emelkedett. A bérfejlesztés, illetve bérgazdálkodsunk területén elért eredmnyek mellett szólni kell meglévő egyéb hiányosságéról, mint például a gyárrészegek, főosztályok, gazdaság és mozgalmi vezetők minden esetben tartották be a bérrfejlesztés arányait, állományi csoportoknál. Eközben nem elemezték renszeresen bérgazdálkodásuk, fiigyelmen kívül hagyták fluktuáció és táppénzes napi növekedését és túlónább származó többletbér kiható bérfejlesztéseknél még midig tapasztalható a kívó szintű differenciálás hiányt összességében végülis a állapította meg a beszámol hogy az anyagi ösztönzés területén egy folyamatos fejlődés mellett több lehetőség beiktatásával pozitív irányváltozások tapasztalhatók. A elért eredmények mellé minden szakszervezeti tiszségviselőnek hatásosabba kell fellépni az egyenlősi ellen, az igazságos differenciálás védelmében, szigorú ellenőrzést és felelősségrevonást kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik megsértik a vállalatunk jogszabályait. Az élet- és munkakörülmények alakulásáról és a béren kívüli juttatásokról is szkerült a beszámolóban, munka- és egészségvédelm célokra vállalatunk jelentő összeget fordított. A megvalósításra kerül berendezéseket az évenkét elkészített Munka- és Egészségvédelmi Intézkedési Tervünk tartalmazza. A mentet intézkedések nyomán továb javult dolgozóink munka- é egészségvédelmi helyzete, szociális létesítmények állaga. A segítés és védelmezés számai Vállalati szinten a fürdők, öltözők állapota általánosságban megfelel az idevonatkozó rendelkezéseknek. Az összességében vett megfelelő körülmények mellett, egyes területeken még találkozunk hiányosságokkal, mint például: zsúfoltság, korszerűtlenség, kivitelező munkák túlzott elhúzódása, társadalmi tulajdon védelme (kovácsoló — Öntödék — Huzalma — KSzGy.) Kiemelt feladatnak tartottuk a munkavédelmi őrök tevékenységének kiszélesítését. Vállalatunknál átlagosan naponta 230 munkavédelmi őr munkálkodik a baleseti veszélyek felszámolásáért, óvórendszabályok betartásáért. Tevékenységük figyelemreméltó, összesen 4850 baleseti veszélyforrást tártak fel. Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy a balesetek csökkentésére tett intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket. 1967. évben 162 fő szenvedett balesetet és 3929 munkanap esett ki a termelésből, ugyanakkor 1970. évben 234 fő szenvedett balesetet és 4390 munkanap esett ki a termelésből Az eredményromlás okainak vizsgálatából kitűnik hogy a balesetek zömi anyagmozgatásból, munkagépek helytelen kezeléséből keletkezett. A meglevő hiányosságot felszámolása érdekében az oktatás jelenlegi formáit tovább kell fejleszteni. Megítélésünk szerint a művezetők csoportvezetők jelentős része nincs tisztában a balesetelhárítás szempontjaival, ezér oktatni sem tudnak. Folyamatossá kell tenni a technológiai utasítások vizsgálatát egyértelműen kell, hogy tartalmazzák a munkavégzés feltételeit, megszabják az alkalmazandó módszert és kizárják a veszélyes munkavégzés lehetőségét. A szakszervezeti bizottság igen fontos feladatának tartotta a béren kívüli juttatás fejlesztését. A legutóbbi szakszervezeti választások óta. te(Folytatás a 3. oldalon.)