Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-10 / 41. szám
1980. október 10. Rendkívüli munkavédelmi szemle Kielégítő a munkahelyi rend, de vannak javítanivalók Kisterenyén kedvező tapasztalatokat szerzett a szemlebizottság Amint arról már szeptember 19-i lapszámunkban beszámoltunk a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, KÖJÁL és a megyei üzemegészségügyi szakfelügyelőség szervezésében indított „Munkavédelmi és üzemegészségügyi hetek” akcióprogramjának keretében rendkívüli vezérigazgatósági munkavédelmi szemlék zajlottak le a vállalatnál. A kibővített balesetelhárító és üzemegészségügyi szemlének alapvető célja volt az üzemi balesetek megelőzésére irányuló tevékenység fokozása, a biztonságos munkakörülmények továbbfejlesztésével kapcsolatos tennivalók kiszélesítése és a sajátos konkrét feladatok meghatározása. A kovácsoló és öntöde gyárrészleg, valamint a huzalmi gyárrészleg rendkívüli szemléjének tapasztalatairól már beszámoltunk. Most a kisterenyei gyáregységben végrehajtott rendkívüli szemle tapasztalatairól szólunk. A rendkívüli vezérigazgatósági munkavédelmi szemle részvevői számos megállapítást foglaltak jegyzőkönyvbe a szemleút tapasztalataként, egyben előírták, hogy a kifogásolt témában milyen határidőre kell konkrét intézkedést tenni. így például kifogásolta a bizottság, hogy a csőgyártó soron a szalagvégtelenítő hegesztésénél nem megfelelő a szem védelme. A csőhorganyzóban a savszivattyúk villamosenergia-ellátását ideiglenesen kábellel biztosítják. Intézkedtek a védőszemüveg használatára, illetve az ideiglenes kábel leszerelésére s az energiaellátás szabványban előírt módon való biztosítására. A bizottság kifogásolta, hogy a kompresszorházban öltözőszekrénynek használt háromajtós szekrény áll. Azonnali intézkedést írtak elő ennek a helyzetnek a megváltoztatására, mivel a kompresszorházban öltözködni nem szabad, s ott a kezelőszemélyzeten kívül más nem tartózkodhat. Az új üzemben a szemlével egy időben megvizsgálták a beruházással kapcsolatos munkavédelmi hiányosságok pótlásának helyzetét is. A beruházási osztálynak felhívták a figyelmét, hogy a betolókocsik átalakítása, sav- és lúgfeltöltés megoldása, a a Davis-daraboló emulziótartó átépítése, s az anódkosarak kiemelésének megoldása érdekében intézkedjen. Több észrevételt tartalmaz a jegyzőkönyv a szociális létesítményekkel kapcsolatban. A túlzsúfolt fürdő öltözők bővítésének lehetőségeit meg kell vizsgálni, a tüdőkben a hiányzó lábrácsokat pótolni kell. Az üzemi étkezdében az üzemorvos kifogásolta, hogy a személyzet az ételmintavételt nem adminisztrálja. Itt azonnali intézkedést és a folyamatos mintavétel gyakorlatát írták elő. A szemlebizottság előírta, hogy a gyáregységben olyan helyiséget kell kialakítani és felszerelni, hogy ott az elsősegélynyújtásra szorulókat lehessen látni. Egyben itt olddanák meg az üzemorvosi rendelést is. Ezzel a témával kapcsolatban kifogásolták, hogy hiányos az elsősegélynyújtó szervezet. Meg kell oldani, hogy minden műszakon legyen mindkét üzemegységben egy-egy képesített elsősegélynyújtó. Ugyanakkor a segélyhelyeken ki kell függeszteni az elsősegélynyújtók névjegyzékét. A szemlebizottság általános megelégedéssel állapította meg, hogy a kisterenyei gyáregység mindkét üzemének területén kielégítő a munkahelyi rend. Jól esett látni a rendet, a tisztaságot és fegyelmet, amely önmagában is sok baleset bekövetkezését előzi meg. Mindez nyilván összefügg azzal is, hogy a gyáregység, az üzemi vezetés a termelési feladatok végrehajtása mellett rendszeresen foglalkozik a baleseti veszélyforrások feltárásával és azok elhárításá- Műszaki brigád sikeres munkaakciója Két éve húzódott már kovácsoló és öntöde gyárrészlegben üzemelő hőkezelő tálcáinak nemesítősor javítása. Ezek a tálcák különleges hőálló acélokból készültek, melyeknek beszerzése igen nehézkes, nem beszélve arról, hogy drága is. Éppen ezért döntött úgy a „Pattantyús” műszaki szocialista brigád, hogy társadalmi munkában ismét használhatóvá teszi a hőkezelő tálcákat. Az elmúlt napokban teljesítették is adott szavukat. A kovácsológyár „B” üzemében az egyik orsós sajtón végezték el a 85 darab hőkezelő tálca egyengetését, javítását. A brigád férfitagjai —tizenhárman — közel hatórás megfeszített munkával teljesítették adott szavukat. Egy volt csoroszlya szerszám átalakítása révén rendbe hozták az eldeformálódott hőkezelő tálcákat, így most már ismét igénybe vehetik azokat a gyártás folyamán. Báli Nándor, a „Pattantyús” műszaki szocialista brigád vezetője kiemelte azt a segítséget is, amelyet a szerszámkészítő gyárrészleg dolgozóitól kaptak. Ugyanis a régi csoroszlya szerszámot a szerszámkészítők alakították át olyanná, hogy azt sikeresen alkalmazhatták a tálcák javításánál. Ezért a hasznos közreműködésért elismerés illeti a szerszámkészítőket. Ugyanakkor a brigádvezető hangoztatta azt is, hogy ilyen és ehhez hasonló munkákat szívesen végeznek, mert annak látják is hasznát, eredményét. Természetesen ennek a társadalmi munkaakciónak sikere nem csupán a nemesítősor üzemelésében érződik majd, hanem a költségek csökkenésében is. Követésre méltó Az anyagellátási főosztály vezetői fehérasztal melletti baráti beszélgetésre hívták meg a napokban a főosztály dolgozóit. Egyben meghívták a dolgozók hozzátartozóit is, mert itt a vezetés nem csak vallja, hogy ismerni kell a dolgozók személyes életét, problémáit, s törekedni kell az emberi kapcsolatok kiépítésére és erősítésére — hanem ezért cselekszik is. Az anyagellátásnál dolgozók hozzátartozói hívták fel szerkesztőségünket, s mondták el, hogy nagyon jólesett nekik ez a figyelmesség és bizalom, amivel az anyagellátás vezetői megtisztelték őket. Nekünk pedig az a véleményünk, hogy az ilyen módszerek gyümölcsözőek és követésre érdemesek. TARJANI ACÉL Hogyan lesz így üzletkötés? Az utóbbi időben többször elhangzik, hogy egyre az új exportpiacok főben, üzletkötések megszerzőlétesítésében döntő szerepe van minőségnek, valamint a gyorasaságnak. A termelőüzemeket arra ösztökéljük: a kért mintákat, próbatételeket a lehető legrövidebb idő alatt készítsék el, hogy azokat továbbíthassák a megrendelőnek. Az alábbi eset viszont ennek az ellenkezőjét tükrözi. A gyári főportára négy karika szalagmintát adtak le még szeptember 26-án. A küldeményt a METALIMPEX-nek címezték. Nyilván üzletkötés céljából kérték a szalagféléket. Teltek, múltak a napok, s még október 6-án is ott találhattuk a főportán a DEXION-polcon elhelyezett mintakarikákat. A hideghengermű közben hetek óta sürgeti az exportrendeléseket. Ilyen lassú ügyintézés mellett azonban aligha lehet üzletet kötni. Nem beszélve arról, hogy a külföldi érdeklődőben azonnal megrendül a bizalom, ha hetekig, esetleg hónapokig várhat a mintákra, melyekből esetleg mielőbb szeretne jelentősebb mennyiségeket vásárolni. Jó lenne minél előbb szakítani ezzel a régi helytelen, kényelmes gyakorlattal, mert így lekéshetünk a sikeres gazdálkodás alapját képező üzletkötésekről. — de — Pillanatkép a darulakatosoknál A közös célért — még jobban Jó munkájuk elengedhetetlen feltétele a gyár üzemében a biztonságos számos darumozgatással végzett tevékenységnek. A szerszámkészítők, a karbantartók is könnyűszerrel mozgathatják a nehéz munkadarabokat, gépalkatrészeket. Munkájukat a II. nehézségi fokozatba sorolták — ők a darulakatosok. Anélkül, hogy eltúloznánk a szerepüket, ennek a kis kollektívának a munkája nagyon fontos a gyár számára. S nehéz és felelősségteljes munkát tekintve egyáltalán nem mindegy, hogy milyen is ez a kis kollektíva. A közelmúltban változás történt a darulakatosoknál, irányításukat Jakab László művezető vette át, a brigád vezetését pedig Ispán Tibor. Velük beszélgettünk a feladatokról és a darulakatosok helyzetéről. — Különösebb módosítás nem történt — mondta Jakab László. — A lényeg maradt. Figyelmünket a munkára, a feladatokra összpontosítjuk. Ha maradéktalanul teljesítettük a feladatainkat, csak akkor várhatunk mi is többet. Ezeknek a feladatoknak a megoldásában pedig a nagyobb munkahelyi közösségen belül a szocialista brigádnak kell példát mutatnia. Ezt nemcsak elvárjuk a brigádtól, de támogatjuk is törekvéseiben. Ispán Tibor brigádvezető veszi át a szót: — Mi pedig igyekszünk megfelelni a bizalomnak. Mégpedig úgy, hogy teljesítjük azt, amit vállaltunk, sőt még pótvállalást is tettünk a gazdasági munka eredményességének növelése érdekében. A gazdasági feladatok megoldása mellett kellő időt fordítunk a kulturális vállalások teljesítésére is. Rendszeresen látogatjuk a művelődési központ rendezvényeit, s majd minden brigádtagunk olvasója a letéti könyvtárnak. A darulakatos „Petőfi Sándor” Szocialista Brigád naplóját lapozgatva a következőt olvassuk: „1980. évi pótvállalások. Használt tartalék felújításával és beépítésével 30 ezer forintot takarítunk meg, színesfém visszavételezésével 10 ezer forintot stb. ...” — S ebből mennyit valósítottak már meg? — Jelentős részét már teljesítettük — válaszolt a brigádvezető. — Ez bizonyítja a brigád jó kollektív szellemét. Javában zajlik a vállalati kazántelep korszerűsítése, munkálatokat rövidesen megkezdik a CSŐSZER szakmunkásai is. Ez tehát azt jelenti, hogy a műszerek, különböző technikai eszközök beépítése, szerelése szintén kezdetét veszi. Bizony nagyon fontos az, hogy a kivitelezők pontosan betartsák a határidőket, s ha lehet, akár a tervezettnél akaratát. Igyekszünk azonban előbb is átadják rendeltetésén kívülállókat is bevonni a munkába. Ennek sikerére jó példa volt a szabadidő-park építése. Növelni szeretnénk a létszámot, elsősorban a fiatalokkal. Talán, ha anyagilag jobban támogatnák őket többen maradnának nálunk. — b. m. — A jó minőség létkérdés Helyzetünk, lehetőségeink, feladataink Ki ne bosszankodott volna már, amikor munka közben kicsorbult a csavarhúzó, az első ásónyomnál elhajlott az ásó, vagy éppen az első lépéseiknél levált a cipő talpa. A használhatatlanná vált termék nemcsak bosszúságot okoz az embernek, hanem anyagi veszteséget is. Általában ilyenkor jut az eszünkbe a minőség, az a tulajdonság, amiről ugyan sokat beszélünk azonban a hiányát csak akkor érzékeljük, amikor konkrét esetben a személyünket érinti. Azt már sokkal kevésbé érzékeljük — sokan nem is törődnek vele , amikor ennek a fontos tulajdonságnak a hiánya olyan termékeket érint, amiket nem mi vagy egyáltalán nem használunk. Közös érdek A jó minőség pedig társadalmi követelmény és társadalmi érdek. Ha a termékeinkben nem összpontosulnak azok a lényeges és hasznos tulajdonságok, amelyek ezeket a termékeket alkalmassá teszik szükségletek kielégítésére, ezeket a termékeket nem lehet értékesíteni. Vagy legalább is jóval olcsóbban, mint azt szeretnénk. Ha az általunk gyártott termékek használhatatlanok, nem eléggé tartósak, méretpontosak, esztétikailag kifogásolhatók — s lehetne még sorolni — előbbutóbb kiszorulnak minden piacról. A piac törvényszerűségei pedig egyre inkább érvényesülnek : magasabb árral ismeri el a minőségileg kifogástalan, korszerű terméket, de elveti, visszautasítja a hibás minőségű, a mai kor igényeinek nem megfelelő, kevés használati értéket tartalmazó árut. Szorító kényszerűség Érthető, hogy a vállalati pártbizottság programjában kiemelt feladatként szerepel a vállalat termékei minőségének további javítása. A vállalat gazdasági és politikai vezetése tudatában van, hogy a piacok egyre kritikusabb értékítéletének csakis úgy tudunk eleget tenni, ha a gyár egész kollektívájával sikerül megértetni, hogy a minőség javítása és a termelési szerkezet átalakítása életbevágóan fontos feladat, gyakorlati szükségszerűség. Erről azért is nagyon indokolt beszélni, mert üzleti kapcsolataink egyre kiterjedtebbek olyan tőkés cégekkel, amelyek a minőség értékítéletének és vizsgálatának magasabb fokán állnak, mint mi — s tőlünk is ezt követelik. Ugyanakkor lejár már annak az ideje is, amikor a hazai vállalatokkal „szocialista összeköttetés” alapján intézhetők el a minőségi kifogások. A feladatok ismeretében számot kell vetni a helyzetünkkel is. S nemkülönben a lehetőségeinkkel. Ha kizárólag a számadatokra utalunk, s az ágazathoz tartozó vállalatokat tekintjük, nem állunk helyén. Az viszont már rossz figyelmeztet, hogy az első fél évben több észrevételt kaptunk termékeink minőségére. A gazdasági vezetés megtette az intézkedéseket, most a végrehajtáson van a sor, mert versenyképességünket javítani kell. Milyenek a lehetőségeink a helyzet javítására? A vállalathoz érkező alapanyagok minőségi színvonala kétségtelenül behatárolja minőségfejlesztési törekvéseinket. Az alapanyagok tekintetében abban reménykedhetünk, hogy a kényszerűbb gazdasági körülmények hatására az alapanyaggyártó vállalatok minőségfejlesztő munkája is lényegesen felgyorsult, mert a gyenge minőségnek egyértelmű gazdasági következményei lesznek. Ez azonban ránk nézve is kényszerűség, amivel nekünk is számolnunk kell. Éppen ezért kell minden olyan lehetőséget kiaknázni, amellyel a gyártás során megőrizhetjük, vagy még inkább fokozhatjuk termékeink minőségét. Komplex feladat Ennek a törekvésnek objektív és szubjektív feltételei vannak. Könnyen belátható, hogy a minőségi színvonal csak a jószándékon, vagy nemmunkafegyelmen múlik. A kiafogástalan és stabil minőség sokkal inkább a szakmai tudás és az erre alapozott technológiai fegyelem, egy általánosan magas színvonalú technológiai szemlélet eredménye. A tapasztalatok szerint a dolgozók tudását, technológiai, szakmai felkészültségét javítani kell, vagyis: a dolgozókat meg kell tanítani, fel kell készíteni a munka sajátos feladataira. Ugyanakkor azonban az érdekeltségi rendszernek is arra kell ösztönöznie, hogy hibás termék ne készüljön. A minőségellenőrzési főosztály sokat tesz saját erejéből a minőségvédelem érdekében, azonban ez önmagában kevés. A termékek minőségi színvonalának emelése csakis egy komplex, közös feladatként jöhet számításba. Ezen az egész vállalatra vonatkozó közös érdekeltségű feladaton belül a MEF-nek sajátos — nem könnyű, a népgazdasági, válllalati és egyéni érdeket képviselő — feladatai vannak. Ezeknek a sajátos feladatoknak a végrehajtását pedig még olyan objektív gondok is nehezítik, mint az anyagi lehetőségektől behatárolt — de mind nélkülözhetetlenebb — vizsgáló műszerek beszerzése. A jó minőségű termékek gyártása létkérdés. Sok ágaboga van ennek, amit a következő időszakban próbálunk majd körüljárni — segítő szándékkal. Pádár András A kovácsoló és öntöde gyárrészlegben Horváth Pál műveletközi ellenőr az exportra készülő csákányok gyártás közbeni ellenőrzését végzi. Az MTESZ-, KISZ-felhívás nyomán kilenc pályamunka zsűri előtt Az MTESZ, a Nógrád megyei KISZ-bizottság társszervvel együtt még több az év elején felhívással fordultak a megye gazdasági egységeinek vezetőihez, dolgozóihoz, KISZ-bizottságokhoz, az FMKT-szervezetekhez, az MTESZ és TIT tagegyesületek vezetőihez. A felhívás lényege szakmai pályázat készítése, anyag- és energiatakarékossági témákban. A felhívásban a pályázatok beküldését október 1-i határidőben jelölték meg. A napokban Balogh Jánossal, a vállalat Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa vezetőjével beszélgettünk, milyen eredménnyel zárult vállalatunknál a megyei felhívás. — A pályázati felhíváshoz csatlakozott üzemünk OMBKE, valamint FMKT-szervezete is — kezdte válaszát. — Kértük a gazdasági egységek vezetőit, nyújtsanak támogatást azoknak, akik munkaterületükön pályázni kívánnak. A gazdaságvezetés jutalomban részesíti azoknak a legeredményesebb dolgozatoknak készítőit, akik a megyei zsűarizésen érnek el helyezést. A felhívás megjelenését követően számos fiatal munkához látott. Egyénileg és kollektívákban egyaránt több pályamunka készült. Október 1-ig 13 témajavaslat érkezett be. A pályázaton azok a javaslatok szerepelnek legeredményesebben, amelyek éves szinten költségcsökkentést, illetve mérhető anyag- és energiamegtakarítást biztosítanak. Bár a megyei szervek az értékelést most végzik, annyi azonban már bizonyos, hogy vállalatunknál sikerrel tevékenykedtek a részvevők. A vállalat gazdasági terőivel egyetértésben vem pályamunkát továbbítottunk értékelésre. Úgy vélem, mind a pályázatok számával, mind azok tartalmával elégedettek lehetünk. Reméljük, hogy ezek a pályamunkák hozzájárulnak majd a gyár eddiginél is jobb gazdasági eredményeinek eléréséhez. Mondanom sem kell, izgatottan várjuk a megyei zsűri véleményezését, a pályázat eredményhirdetését, amely november hónapban várható — mondotta végezetül Balogh János. Felvonul a CSŐSZER nek a korszerűsített kazánházat. A mai energiaszegény világban nem mindegy, hogy mikor fejezik be a munkálatokat. Sőt, a költségek alakulása szempontjából pedig nagyon jó lenne, ha a tervezettnél előbb üzembe helyeznék a korszerűsített kazántelepet Mint hírlik a szakemberek arra törekednek, hogy ez így is legyen. 3